Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

Az ázsiai bőrápolással gyönyörű lesz bőrünk, amely megvéd a káros külső hatások ellen, és egyben lazító hatású is. (II. oldal) Asztali örömök A világ sok táján használnak erős fűszereket. Csípős fűszerkalau­zunkban közelebbről is megismerkedhetnek velük. (III. oldal) A GYEREKNEK... A kisebbeknek és a tizenévesek­nek is érezniük kell, hogy apjuk feltétel nélkül szereti, elismeri őket. (III. oldal) 1996. december 3., kedd Szerkeszti: Muzslai Katalin Családi magaz iJ\ A Békés Megyei Hírlap Melléklete Mozgászavarok gyógyítása műtéti beavatkozással Az IDEGSEBÉSZ, A SZIKE ÉS A SZÁMÍTÓGÉP Emlékeznek, ugye, a nyári olimpia megnyitójának nagy pillanatára, Muhammad Ali szereplésére? Akinek egy időben nem akadt legyőzője a világon, azt legyűrte a betegség, a Parkinson-kór. Remegő' kézzel, minden erejét megfeszítve tudta csak meggyújtani a lángot. A rettegett kór egyik tünete a remegés. Az ilyen és ehhez hasonló mozgászavarok gyógyszeres kezeléssel esetenként nem vagy csak részben befolyásolhatók, illetve a gyógyszerek mellékhatásai idó'vel igen súlyosak is lehetnek. Ám segíthet a funkcionális idegsebészet: műtéti beavatkozással ezeket a mozgászavarokat bizonyos stádiumban még kezelni lehet! Nálunk a budapesti Szent János Kórházban rendszeresen és igen jó eredménnyel végez ilyen agyműtéteket egy idegsebész, dr. Valálik István. Ki tudja miért, de tekintélyt- parancsoló, szertartásos öregúr­ra számítok. Ezzel szemben Valálik doktor nyurga, fiatalos és könnyed, minden iránt érdeklődő ember, aki nyomban a szerkesztőségi számítógép- rendszer, a lapgyártás techniká­ja felől érdeklődik, dicséri a jaminai új templom freskóit és a gyulai Százéves cukrászdát. De készséggel beszél a hivatásáról, a munkájáról is, visszafogottan, egyszerű szavakkal. — Egészen leegyszerűsítve a dolgot, a nem akaratlagos moz­gászavarok — közöttük a legel- (Folytatás a II. oldalon) hZ ÖSZTROGÉN RÁKOT OKOZHAT, DE... Jó és rossz hír valamennyi nő számára, akik a változás évei után ösztrogént kapnak. A hosszú távú vizsgálat kimutatta, hogy a hormon méhrákot okoz­hat. A kockázatot azonban a progestin férfihormon hozzá­adásával a minimálisra lehet csökkenteni. Az e területen végzett, eddig legnagyobb kiterjedésű vizsgá­lat során 596 nőt vizsgáltak meg, akik már túl voltak a válto­zás évein és legkevesebb három éven át hormonkezelést kaptak. Az eredmény: a kizárólag ösztrogént kapott nők 34,4 szá­zalékánál alakult ki a méhben enyhébb, vagy erőteljesebb sejt- szövetburjánzás, ami a méhrák előjele lehet. Azoknál a pácienseknél, akik progestint is kaptak, ez az arány csak egy százalék volt. Ugyanez érvényes azokra a nőkre is, akik kizárólag placébót kaptak, tehát csak hitték, hogy ösztrogénnel kezelik őket. Howard L. Judd professzor a kaliforniai egyetemről, aki a há­roméves vizsgálatot vezette, hangsúlyozza, hogy ha egy nőnek ösztrogénkezelésre van szüksége, minden esetben java­solják a kúrát progestinnel kom­binálni. Szakértők azt gyanít­ják, hogy a progestin negatívan hathat a nők koleszterinszintjére és így veszélyt jelenthetne a szívre. Judd szerint ezt a felte­vést a jelenlegi vizsgálat nem igazolta. FEB Télapó — Pére Noel — Frau Holle - Fagyapó - Santa Claus A Mikulás-napi ajándékozás története Ezen a héten csütörtökön este érkezik sok-sok gyerek nagy örömére a Mikulás. S hogy ki is ő tulajdonképpen? Ennek igyekeztünk utánajárni. Miklós napja (december 6.), Szent Miklós püspök em­léknapja, amely hazánkban az 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. Szent Miklós a kis-ázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a dél-olaszországi Bariba vit­ték. All. századtól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vet­te körül. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patró- nusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnárok­nak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt magyar- országi bencés apátságoknak. A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi ere­detű szokás—osztrák kapcso­latokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék), szovjet hatásra Télapóként emlegetik az aján­dékozó Mikulást. Maga a Mi­kulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényei­nek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak (német: Frau Holle, francia: Pére Noéi, orosz: „fagyapó”, „télapó” ré­szint szerencsét hozó, ajándé­kozó, részint ijesztő, démoni- kus lények). Áz ajándékozás­nak vánnak magyar paraszti hagyományai is: főleg a Du­nántúlon és a magyarlakta te­rületek északi részén volt is­mert a Mikulás-járás, amely részben a diákok középkori ap­rószentek napi „püspökválasz­tási” játékából ered. E szokás a 13. századtól Miklós napjára került. A játék lényege az, hogy Miklós püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy vir­gáccsal fenyíti őket, illetve sokszor a kíséretében lévő ör­döggel fenyítteti (az ördög, il­letve krampusz alakja a Szent Miklós-legendában gyökere­zik). S mit tudunk Miklósról? Az egyik szálat, illetve az egyik Miklós-legendát követve azt olvassuk, hogy szülőhelye a kis-ázsiai Pataira volt, majd égi jel hatására választották meg a Lükia tartományban lévő Müra püspökének, egy lezüllött, eretnekké vált egyházmegye élére, melyet nagy gonddal és erős hittel igazgatott. Elhatáro­zása helye is Műre lett volna. Egy másik hagyomány azt közli, hogy gazdag fiatalember volt, aki vagyonát bőkezűen szétosztotta. Egyesek szerint azért mert Patara egyik elsze­gényedett polgára nem tudta előteremteni három lánya ho­zományát, és a szüzeket már prostitúcióra akarta kényszerí­teni, amikor Miklós három éj­szaka egy-egy zsákocska ara­nyat dobott be az apa házának ablakán. Mivel jelképei között is szerepelt ez a három zsá­kocska, melyet később gyer­mekfejekkel tévesztettek, össze, az a legenda fűződött Miklós alakjához, hogy egy gonosz kocsmáros a cefrével telt hordóba féjtott három gyermeket, de Miklós életre keltette a kicsinyeket. Egyébként Grönland szi­getén, földalatti jégbarlang­ban él a Télapó. Aki nem hi­szi, járjon utána, s írjon neki. A borítékra csak azt kell fel­írni, hogy Grönland, mert Julianehaab városka postá­sai tudják, hol a barlang és kikézbesítik a levelet. Télapó évente mintegy 50 ezer leve­let kap a világ minden részérói és lelkiismeretesen megválaszolja mindet. Még kis ajándékokat is mellékel hozzájuk. M. K. Levélváltás Jegyzet Levél Virginiának Mennyi anyu kell a gyereknek? A nyolcéves Virginia O’Hanlon annak idején, 1897-ben, sok mindent nem értett és szeretett volna megtudni. Ezért úgy gondolta, legjobb, ha a New York-i „Sun” című újság szerkesztőihez for­dul. Virginia és Francis P. Church főszerkesztő levelei azóta fogalommá váltak. íme, a világhíressé vált levélváltás egyike. ,Nyolcéves vagyok. Néhány barátom azt mond­ja, nincs Father Christmas, Télapó. Kérem, mond­ják meg Önök nekem: igaz ez?" _,.Virginia! A kis barátaidnak nincs igazuk. Ok csak azt hiszik el, amit látnak: azt hiszik, olyan nincs, amit kis lelkűkkel nem tudnának felfogni. Minden emberi lény kicsi, legyen az akár felnőtt, akár gyermek... Igen, Virginia, van Father Christmas, a Télapó. Egészen biztosan, ugyanúgy létezik mint a szeretet, a nagylelkűség és a hűség. Az életünk azért lehet szép és vidám, mert ez mind van. Mennyire sötét lenne a világ, ha nem volna Télapó! Akkor nem lenne... hit, nem lenne költészet—egyáltalán sem­mi olyasmi nem lenne, ami az életet elviselhetővé teszi. A látható szépséghez hiányozna valami... Van Télapó, különben Te sem tudnál hinni a mesékben. Természetesen, Te is megkérhetnéd a papádat, hogy karácsony szent estéjén küldjön szét embere­ket, hogy kapják el a Télapót. De közülük senki nem láthatná őt saját szemeivel. Mit bizonyítana ez? Csak azt, hogy senki sem láthatja őt. De ez semmit nem bizonyít. A legfontosabb dolgok többnyire lát­hatatlanok maradnak... De Te látsz, ha nem is láthatsz mindent... Miért? Mert egy fátyol befedi a valódi világot: egy fátyol, amelyet erőszakkal sem lehet szétszakítani. Azt csak hit, költészet és szeretet lebbentheti fel. Az viszont egyszeriben felismerhetővé teszi a mögötte rejtőző szépséget és ragyogást. „Ez igaz?” —kérdezheted. Virginia, a világon semmi sem igazabb és maradan­dóbb, mint ez. A Télapó élt és örökké élni fog. Tízszer tízezer év múlva is létezni fog, hogy az olyan gyerekeket, mint Te is vagy, s minden nyitott szívet örömmel töltsön el. Boldog karácsonyt! A Te Francis Church-öd Sok édesanya élete csupa lelkiis- meret-furdalás: sosem tudnak elég időt együtt tölteni gyermekeikkel, mindig többet szeremének, ettől szenvednek. Vagy azért kevés a nap 24 órája, mert a nők időközben előléptek családfenntartóvá (apa nincs, meghalt vagy munkanélkü­li), vagy azért, mert saját karrierjük építésén dolgoznak, amiben nincs is semmi kivetnivaló. A hagyományos anyaszerep mára megváltozott, és aki ezt nem veszi észre, nem ezen a Földön jár. Az otthon ülő, a családi fészek melegéről gondoskodó, a család összetartásáért felelős anya már a múlté; ahogyan a mindenes, a háztartásbeli is, aki szakácsnő, nővér, takarítónő, lelki ápoló, ta­nító, óvónő, mosónő egy sze­mélyben. A család szolgája, áldo­zata! Az önmegvalósítás igényét az újfajta öntudat hozta be a társa­dalmi képbe; a nők ráébredtek, hogy szeremének végre nők lenni, szépek, vonzóak, tanult hivatásu­kat akarják gyakorolni, és nem utolsósorban pénzt keresni. Ez változott; és maradt a küzdelem, a kísérlet a legalább kétfelé szaka­dásra, mert otthon is, a munkában is helyt akarnak állni. Dehát mennyi anyu kell a gye­reknek? A csecsemőnek, a kicsi­nek nagyon sok. A kamasz, bár úgy tesz, kevés is elég, valójában ugyanúgy igényli a szeretetet, a biztonságot. S hiába felnőtt, a szülőnek gyerek marad örökre. Mi a megoldás? Valószínűleg nem az együtt töltött órák száma, hanem az együttlét minősége a fontos. A női mivoltában megnyerő, sikeres, hivatásában elismert, kiegyensúlyozott, bol­dog asszony sokkal jobb anya, mint a lemondó, a rabszolga, az áldozat. A gyerek egészséges fejlődéséhez ez kell, nem az örö­kös együttlét, mert — életkorától függetlenül — megértésre, biz­tonságérzetre van szüksége, arra, hogy emberszámba vegyék és szeressék otthon. Az anyaszerep mára sokat változott tehát, aminek belátásához előbb az előítéleteket kell leküzdeni. Ehhez pedig tár­sak, partnerek kellenek: minde­nekelőtt az apák, a férfiak egyetér­tése az ilyen ma még inkább férfi­akra szabott társadalom ban... Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom