Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16-17 / 268. szám
empusszal a közös Európába Párbeszéd, a tananyag korszerűsítéséről és a hallgatói cseréről A tempus latin szó, idó't jelent; és az oktatás fejlesztését célzó Tempus Alapítvány lényege éppen a korszerűsítés, a haladás az idó'vel, a korral. Az alapítvány nevét mégsem erről, hanem egy angol rövidítésből kapta. Az elnevezés tartalmát nagyjából így fordíthatnánk le: a közös Európában alkalmazható felsőfokú képzésre létrehozott alapítvány. A történet kicsit olyan, mint a mesében. Hárman összefogtak, pályáztak és nyertek: az angol worcesteri, a békéscsabai és a svéd halmstadti főiskola. A napokban a Körösi Csorna Sándor Főiskolán az angol és a svéd szakemberekkel beszélgettünk tapasztalataikról. Dr. Símig Lászlótól, a közgazdasági fakultás tanárától, az együttműködés hazai felelősétől megtudtuk, hogy a hároméves program alapvetően két területre irányul, ez pedig a tananyagfejlesztés és a hallgatócsere. — A tananyagfejlesztés számunkra azt jelenti, hogy az egész Európában alkalmazható szaktudást kívánunk nyújtani a hallgatóknak. A külföldi szakemberek elsősorban a számítástechnikában és a piacközpontú képzésben tudnak sok újat mondani. Egyetértünk abban, hogy a kezdettől végig, folyamatosan nyomon kell követni az oktatás minőségét. Előre kell gondolkodni atekintetben, hogy a nem a jelen szakembereit, nem a kilencvenes évek végének színvonalát kell biztosítani, hanem a huszonegyedik század gazdaságát meghatározó szakembereket. Nem azért jöttünk, hogy elindítsuk a változásokat, hiszen azok már maguktól működnek, nem is azért, hogy megmondjuk, mit tanítsanak a főiskolán, hiszen azt is nagyon jól tudják a magyar kollégák. Azért vagyunk itt, hogy kölcsönösen tájékozódjunk az igényekről és a lehetőségekről, hogy közösen olyan stratégiát alakítsunk ki, amelynek segítségével a jövő Európájának bármely országában képzett szakemberek tudnak majd munkába állni. ban, ahol sok üzleti lehetőséget látnak— mondta Torben Svane. — A Tempus révén újabb szempontokkal gazdagodik a svédországi képzés is, inspirál bennünket az, amit itt látunk. Mindenki tanul, gazdagodik, ez egy valódi párbeszéd. Ulf Ivarsson szintén a tapasztalatszerzésjelentőségét, az összehasonlítás lehetőségét és a közös tervezés hatékonyságát hangsúlyozta. Szerinte az ilyen kapcsolatnak csak akkor van értelme, ha mindenki jól jár. — A sok nyereség közül hadd említsek most egyet, ez pedig a kritikus szemlélet, ahogyan saját munkánkat nézzük, svéd és magyar összehasonlításban — fogalmazott John C. Nixon. Hale úr ezt azzal egészítette ki, hogy Európában egymással kell versenyeznünk, de azontúl Japán, Amerika erős gazdaságával is. —Európa közös piac, átjárhatóvá kell tenni az államok gazdaságát, új ötleteket kell behozni az Unióba, és a magyar ötletek bizonyára gazdagítani fogják az Balról jobbra a két angol úr, Andrew Hale és John C. Nixon, mellette a svéd szakemberek, Torben Svane és Ulf Ivarsson FOTÓ: SUCH TAMÁS ma még népszerű szakmák a jövőben telítődhetnek, más lesz a piaci igény. Mint kiderült, az angolok a management terén, a hallgatói nyilvántartási rendszerben szerzett tapasztalataikat tudják elsősorban átadni magyar kollégáiknak, a svédek inkább a számítástechnikai tudást. A remények szerint az együttműködés során úgy sikerül majd módosítani a magyarországi oktatást, hogy az minél jobban megfeleljen az európai elvárásoknak. — Együttműködésünk része annak a testvérmegyei kapcsolatnak, amely 1995 óta létezik Békés és Hereford Worcester között. A svéd halmstadti egyetemmel már együttműködtünk a közgazdasági képzés terén, ezért kézenfekvő volt, hogy felvesszük a kapcsolatot a békéscsabai főiskolával, és hárman pályázunk — mondta többek között John C. Nixon úr, a Worcester College üzleti management tanára. — Változik az egész világ, óriási és rohamos gazdasági átalakuláson megyünk át napjainkban, és ami Magyarországon lejátszódott a legutóbbi időkben, az különösen figyelemre méltó. S az oktatásnak — Angliában és Svédországban is azon dolgozunk már évek óta, hogy rugalmasan tudjuk követni az új piac kihívásait. A közgazdász-képzésnek sokkal gyakorlatiasabbnak kell lenni — fűzte hozzá Andrew Hale úr, aki közgazdaság- tant oktat Worcesterben. — Fantasztikus az a változás, amin ez az ország néhány év alatt keresztül ment. Úgy látom, hogy az a három térség, amit itt képviselünk három különböző államból, hasonló helyet foglal el az adott gazdaságban, a főiskola az oktatásban; ezért úgy gondolom, hogy ez az együttműködés mindhármunknak gyümölcsöző lehet. Torben Svane úr arra emlékeztetett, hogy Svédország is viszonylag új tag az Unióban, és a felvételt náluk is alapos előkészületek előzték meg. Olyan hallgatókat kellett képezni, akik alkalmasak arra, hogy az összeurópai gazdaságban bárhol tevékenykedjenek. Akkor ott is új tanterveket, kurzusokat dolgoztak ki. — A svéd egyetemeken óriási az érdeklődés, mert a hallgatók nem csak arra kíváncsiak, hogy mi megy végbe Nyugat-Európa más államaiban, hanem arra is, hogy mi a helyzet Közép-EurópáUnió stratégiáját. Csak közös európai fellépéssel tudunk eredményesen, sikeresen versenyezni a távoli államokkal — mondta Andrew Hale. — A vegyes vállalatok korszakát éljük — mutatott rá Svane úr. — Svéd cégek működnek Németországban, németek Svédországban. Szeretnénk közép-európai államokban is befektetni, ehhez tudnunk kell, hogy ott milyen speciális tényezők működtetik a gazdaságot, erre kell irányulni a képzésnek. Azt kell tanítanunk, amire szükség lesz a jövőben. De ehhez tanárok kellenek! Megkérdezzük a magyarországi kollégákat, szerintük miből álljon a magyar állapotokról szóló képzés, cserébe be tudjuk avatni őket abba. hogy miről kell felvilágosítani a Svédországba készülő üzletembereket. Mi más ez, ha nem valódi párbeszéd?! — Fontos, hogy azonos minőséget, színvonalat és tartalmat nyújtsunk. A könnyű közlekedés és a szabad munkaerőpiac közeli jövő az Európai Unió államaiban — tette hozzá Ülf Ivarsson. Niedzielsky Katalin Magyarországon nagyszerű színművészek vannak Rejtő-regény a mozivásznon „A Rejtő-mű kortalan. Nem kell aktualitást találni, ezt úgy kell megcsinálni, ahogy ő megírta. Mert minden ember úgy ismeri, minden ember úgy szereti. Akkor gyó'z az ügy, ha minél hűbb marad az ember az eredeti Rejtőhöz. Legalábbis én erre törekedtem” — mondta Bujtor István A három testőr Afrikában című film gyomai Apolló Moziban tartott díszbemutatója után. A film rendezője és forgatókönyvírója Bujtor István, akit gyomaendrődi látogatásakor többek között a hazai filmgyártás helyzetéről kérdeztünk, valamint arról, érzett-e vágyat, hogy ő maga is játsszon a filmben. Bujtor István szerette volna Csülök szerepét eljátszani FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Hogyan választott a filmjéhez szereplőket? — Többségükkel már korábban is dolgoztam. Azonos gondolkodású emberek és nagyszerű színészek egytől egyig. Úgy éreztem, ez kiosztható Magyarországon. Nagyon sok rendezőt ismerek, aki azt mondja, hát igen, megcsinálnám ezt a forgatókönyvet, de Magyarországon nem lehet kiosztani. Ez egyszerűen nem igaz! Idehaza nagyszerű színészek vannak, csak fel kell fedezni őket és megfelelő helyzetbe hozni. Dolgoznak fényesen és remekül, úgy mint az amerikai kollégáik, csak nem annyi pénzért. Szerencsés volt például a Tuskó Hopkins szerepét alakító Stenczer Béla megtalálása a pécsi színháznál. Ez volt egyébként a legnagyobb gondom. Tuskó Hopkins olyan figura, akinek van egy alkati feltétele: tömzsi, ugyanakkor nagyon erős ember. Ez a gyerek birkózott, most negyvenéves és nagyszerű színész. Az én színészkarrierem is egy ilyen alkati feltétellel kezdődött, amikor a Karambol című filmbe ilyen szép nagy darab embert kerestek, aki bivalyerős súlyemelő. Én akkor a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója voltam, onnan csináltak próbafeltételt és kaptam benne szerepet. Azután jártam tovább az egyetemre, de már közben filmeztem. — Erzett-e kísértést arra, hogy játsszon ebben a filmben? — Igen. Már korábban, amikor először gondoltam arra, milyen jó lenne ebből filmet csinálni, szerettem volna Csülök szerepét eljátszani. A fiatal Darvas Iván lett volna Senki Alfonz. És játszik a Vígszínházban egy nagy hasú ember, a Farkas Tóni. O lett volna Tuskó Hopkins. Potrien őrmester pedig Bánhidi Laci bácsi. Ez volt az első megközelítése a dolognak. Ebben a filmben szerettem volna Duron tábornokot alakítani, de rájöttem, ez túl nagy szerep ahhoz, hogy otthagyjam a kamera másik oldalát. Akkor — gondoltam — de Surenne márkira, de végül ezt sem vállaltam, annyira igénybe vettek a megbeszélések és összehozások, a pénz karban és kézben tartása, az hogy ne folyjon el hülyeségekre, hanem minden pénzünk ami volt, az lássák a vásznon. Úgy éreztem, felelőtlenség lenne akárcsak egy pillanatra is kibújni a kamera másik oldala mögül. Talán legközelebb. — Az előző nagy filmje, a Hamis a baba forgatása óta hat év telt el. Ma mi a nehezebb, rendezni vagy megteremteni ehhez az anyagi feltételeket? — Egyértelműen az utóbbi. Megszervezni a körülményeket, megszerezni a pénzt. '90 óta négy-ötszörösére emelkedtek a laboratóriumi és a nyers- anyagárak. Akkor 40 cent volt egy méternyers film,ma pedig 1 dollár 20 cent. És 30—35 ezer métert az ember simán elforgat. A filmek előhívási költsége, a kamerabérleti díj mind-mind óriási tétel. — A filmvászon mennyire tudja visszaadni a Rejtő-mű ízét? — Úgy érzem, néha-néha elég szépen ott van Rejtő Jenő szelleme, néha meg kevésbé. De hát ezzel megpróbálkozni egy Isten-kísértés volt, de én legalább megpróbáltam. Ez a Kakukkfészekben a kedvenc mondataim egyike, amikor McMurphy azt mondja: Ez nem igaz, mert ha az ember akarja, akkor meg tudja csinálni — és föl akarja emelni azt az iszonyatos súlyt. És ina szakad és rárogy, és nem működik, és ott áll és liheg, s erre odamegy az egyik bolond: Mc, senki nem tudta volna ezt fölemelni! És erre azt mondja: De én legalább megpróbáltam, a rohadt életbe, legalább megpróbáltam! Hát így vagyok én evvel a Rejtővel. Csath Róza Olvashatót vagy felfalhatót? Lehet annak lassan húsz esztendeje is, hogy egy késő őszi kora estén az író ott állt ballonkabátban (történetesen még nem volt fűtés) a békési kultúrház színpada előtt, szemben közönségével s egy ismertségét tudakoló irodalombarát kérdésére emígyen válaszolt: ,A Dunántúlon a minap neves írók társaságában engem is meghívtak közönségtalálkozóra és amikor a házigazda a sor végére ért, valahogy így mutatott be: végül bemutatom... Végh Antal... fővárosi lakost. Ha jól belegondolunk, tökéletesen definiált, jóllehet akkor már tizenegyedik könyvemnél tartottam, csak azzal a bökkenővel, hogy a Miért beteg a magyar futball?-t most írtam meg, feltehetően ezért hívtak meg ide is." Nagyon messzire elkalandozhatnánk akár ennek a pár mondatnak is a kapcsán, de erről most csak annyit: Végh Antal közeledik ötvenedik kötetéhez, mégis meglehet, Nincs béke az almafák alatt című, most megjelent kétrészes gyűjteményes kötete után is kénytelen lesz szembenézni egykori író-olvasó találkozói élményeivel. Igaz, még az akkoriaknál is jobban felkészült erre, hiszen maga írja egy helyütt: ,,Az emberek nem olvasható könyvet szeretnének, hanem felfalhatót.” Fontosabb azonban, mit is akar összegezni Végh Antal több tucat, közte még sehol nem publikált írásaival. Talán semmi másért nem szól a „dal”, mint egy újabb kiáltás az országért, hiszen jól tudjuk, egyáltalán nincs béke az almafák alatt sem. Márpedig amíg nincs, szólni, vonyítani, kiáltani — de legalábbis írni kell, kinek-kinek mi adatik osztályrészül, hogy ne mondjam misszióul. A kortárs irodalomban hovatovább alapműveknek számító Térképen nem található és az Állványokon szerzője gyógyíthatatlan baloldalinak vallja magát. No nem Kun Béla, Rákosi és Kádár, hanem Móricz, Illyés, Krúdy és Nagy Imre szellemiségét hordozandó. Aki elolvassa (újraolvassa) Végh Antalt, feltehetően szintén érzékelheti, hogy régebben született publicisztikáit, riportjait, portrékba ölezett korképeit megírhatta volna az utolsó hat évben is — sajnos! Lassan betű szerint hihetünk Szentágothai Jánosnak, aki a hetvenes években azt jövendölte: Kétezer körül kivész Magyarország nyersanyagkincse, s a nemzetnek csupán két forrása marad létezésére. Polgárai esze, no meg termőföldje, utóbbi annak művelőinek két kezével egyetemben, természetesen. Nem járunk messze a gondolattól. Maradva most a földnél, az avatott toll- forgatók közül Végh Antalnál kevesebben ismerik jobban, hol is tart ma a vidék és annak legértékesebb kincse. Amelyet olyan elemi erőtől foganva művelne a szerencsétlen magyar, ha segítenék, de legalábbis ha hagynák. Ha másért nem, hát azért, hogy egyszer, valamikor mégis béke legyen az almafák alatt is! Fábián István 1996. november 18—24. között Békéscsabán is bemutatkozik az CONVOY (a DAF 400 utódja) X IP" I VH435EN 3 438 900 Ft + áfa VA431EN 3 020 900 Ft + áfa Motor: Tengelytáv: Hasznos terhelés: 4b Peugeot szívó vagy turbódízel. 2,9 vagy 3,2 m. 1,2 vagy 1,6 tonna. ACHIM MIHÁLY MIKLÓS nemzetközi közúti árufuvarozó 5600 Békéscsaba, Vozárik u. 5. Tel./fax: (66) 324-781. (45459)
