Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-08 / 261. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 8., péntek Színjáték, (d) A békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolában ma délután fél 4-től mutatkoznak be az iskola tehetséges diákjai a szülőknek, érdeklődőknek, hozzátartozóknak. Műsoruk címe: Színjáték, zene, szó, keretében hangszeres bemutató, vers, színjátszó jelenet látható. ,,Itthon vagyok... ” (ö) E címmel rendez millecentená- riumi emlékműsort Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban november 8-án, ma 16 órától a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének helyi körzeti csoportja. A műsort a szolnoki, debreceni, budapesti sorstársaik állították össze és adják elő dr. Baranyiné Miks Mária, valamint Rózsa Dezső vezetésével. Népdalosok, (cs) Orosházán a Petőfi Művelődési Központban ma 18 órai kezdettel rendezik meg a népdalköri találkozót a koncertteremben. Résztvevők: a Battonyai Népdalkor és Citerazenekar, a Csorvási Népdalkor és Citerazenekar és az Orosházi Népdalkor. Jótékonyság, (cs) Nagyszénáson jótékonysági vacsorát szerveznek a kezdeményezők a Platán Étteremben ma 19 órai kezdettel. A bevételből és az egyéb adományokból a nagy- szénási iskolás gyerekek javát szolgáló Forintos Alapítványt kívánják támogatni. A rendezvény védnöke: dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter, térségünk országgyűlési képviselője. Képviselői fórum, (gh) Tóth Sándor, a 7-es számú választókörzet országgyűlési képviselője ma, november 8-án Magyardombegyházon 16 órakor, Kisdombegyházon pedig 18 órakor tart lakossági fórumot. Kiállítás, (ö) Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban Wegroszta Gyula festőművész kiállítását nyitja meg Ibos Éva művészet- történész ma 18 órakor. A tárlat december 2-áig látható. Londoni diplomata, (j) Diplomata voltam Londonban címmel Túri Gábor tart előadást Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban, ma 18 órakor a Magyar—Brit Baráti Társaság gyulai szervezetének rendezvényén. „A GYŰLÖLET MAGÁTÓL VISSZASZÁLL AZOKRA, AKIK TÁPLÁLJÁK. (Beethoven) A korszerű talaj művelésről A herényi határban a Landmark Kft. szántóján az Agrowerk Szövetkezet erőgépe Dutzi-féle talajműveléssel, 40 centiméter mélyen végzi a magágy előkészítését FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS — A magyar mezőgazdaságban lezajló változások nem hatottak kedvezően az ágazatra, a gépállomány elöregedett, a gépi beruházások 30-35 százalékkal estek vissza, az elmaradt selejtezések nyomán csökkent a gépi kapacitás, így növekedtek a termelés költségei — mondta megnyitójában dr. Hajdú József, az FM Műszaki Intézet igazgatója azon a mező- berényi szakmai tanácskozáson, melynek a helyi Landmark Kft. és Ágrowerk Szövetkezet volt a házigazdája. A téma ezúttal a talajmunkákat ölelte fel, igen reprezentatív előadókkal. Elsőként Friedhelm Dutzi, a német RDZ DUTZI GmbH. — a DUTZI talajművelő gépsorokat gyártó cég tulajdonosa — vezetője a termelés, a talajmunkák technikai adottságait vázolta, s tett összehasonlítást a két ország lehetőségei között. Kifejtette, hogy Magyarország szántóföldi termelésében kedvezőek a még meglévő nagy, összefüggő táblák, s ez bármely európai országgal szemben tetemes előnyt jelenthet a költségek csökkentését, a hozamok fokozását illetően. Ezután a korszerű német talajművelés jellegzetességeiről és a konzerváló talajművelés helyzetéről dr. Claus Sommer, a braunschweigi Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója, a jövőbeni lehetőségekről dr. Birkás Márta, a GATE tanszékvezetője, a Dutzi-féle talajművelési elvekről Uwe Buss, a DUTZI GmbH. ügyvezetője szólt, a talajművelés technológiai-gépesítési kérdéseit dr. Soós Sándor, az FM Műszaki Intézet tudományos osztályvezetője elemezte. Az előadások taglalták az egy menetben — talajelőkészítés, hatóanyag-kijuttatás, vetés — elvégezhető munkák előnyeit. A hozzászólások és konzultáció után a tanácskozás résztvevői szántóföldi bemutatón vettek részt. Sz.A. Magyar rendőrök Aradon? A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság vezető munkatársai régóta törekszenek arra, hogy fejlesszék az együttműködést a szomszédos Arad megye rendőri szerveivel. Tegnap, november 7-én a főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának 12 tagú küldöttsége látogatott Romániába Balta János alezredes, rendőrségi főtanácsos vezetésével. Aradi sajtókörökből kapott értesülések szerint a Békés megyei rendőrök vendéglátóikkal közösen áttekintették a battonya—tornyai, illetve a gyula—varsándi határátkelő- helyek forgalmával kapcsolatos kérdéseket, elemezték a két megye területén történt súlyosabb közlekedési baleseteket. Balta János alezredes javasolta, hogy — demonstrálandó a szoros együttműködést — román rendőrök Békéscsabán, a magyarok pedig Aradon vegyenek részt a közúti közlekedés ellenőrzésében. Mint mondotta, hasonló közös szolgálatra van már példa, mégpedig az osztrák és a magyar rendőrség között. A vendéglátók — köztük Arad megye rendőrfőnöke,' loan Dolea ezredes is — elvben megvalósíthatónak tartották az elképzelést. Ménesi György A cigány kisebbségi önkormányzatról ,,Ez olyan, mint a Juli-suli műfaja: keverem, kavarom, csűröm, csavarom, s majd kisül heló'le valami” —jegyezte meg epésen a békési képviselő-testület tegnapi ülésén Pallag László a Gosztolya Ferenccel, az ügyrendi bizottság elnökével folytatott éles pengeváltásuk, már-már személyeskedő szócsatájuk során. A vitát, az indulatokat az váltotta ki, hogy a testület jelentős többséggel leszavazta, s nem vette fel napirendjére az elmúlt hónap utolsó napján Pallag László által beadott, három pontból álló képviselői indítványt, mely a helyi szociális otthonnal lett volna kapcsolatos: egy korábban elbocsátott, így hátrányos helyzetbe kerülő, majd a Legfelsőbb Bíróság által munkahelyére visszahelyezett személynek a bíróság 459 ezer 800 forint elmaradt munkabért ítélt meg. A (helyi és ország- gyűlési) képviselő a felelősség kérdését és mértékét kutatta (volna) önálló indítványaiban. A testület foglalkozott a Békési Cigány Kisebbségi Önkormányzat eddigi tevékenységével, segítő munkájával, vázolva és jelezve a meglévő gondokat, aggodalmakat. A helyi cigányság száma megközelíti az 1500-at, az etnikum a várostól sok segítséget kapott. Megfogalmazódott: a felzárkózáshoz az út a bölcsődén, az óvodán és az iskolán át vezet, a cigányságnak is akarnia kell a változást, de elhangzott az is, hogy a nyolc osztályt el nem végzett fiatalok zöme roma. A testület foglalkozott a város tűzoltó testületének munkájával, az oktatási és köz- művelődési intézményeknek a médiákkal való kapcsolatával, tér elnevezésével, a házi- és gyermekorvosi szolgálat további működésével, s az önkormányzati rendelet módosításával. A bejelentéseket követően a testület zárt ülésen folyamatban lévő gazdasági ügyeket tárgyalt. Üldözik a hatalmon lévőket?! (Folytatás az 1. oldalról) Elgondolkodtató a gyulai tisztségviselők november hetedikéi közleménye. A kicsit is felületes szemlélő azt gondolhatná, hogy ezzel ötven százalékkal javult a sajtószabadság a Városházán. Ám olvasóink számára nyilvánvaló lehet: éppenséggel bezárták a kaput a gyors, hiteles és pontos tájékoztatás előtt: ezután naprakészen nem ellenőrizhetjük le érintett információinkat. Persze, az is kisilabizálható a nyilatkozatból, hogy mindez csak az önkormányzati ügyekben folyó rendőrségi nyomozások esetén áll: ha netán saját jogán keveredne valamely városházi személyiség büntető- eljárásba, nyilván maga dönthet arról, nyilatkozik-e. (Hajói értelmezzük, végre első kézből szerezhettünk tudomást arról, hogy gyulai önkormányzati ügyekben nem is egy nyomozás folyik.) Azt már említeni sem merjük, hogy — emlékezetünk szerint — a hatályos sajtótörvény tájékoztatási kötelezettséget ír elő például a polgármesteri hivatalok vezetői számára is. Talán nem egészen tetszés szerintit... Lebenszky Attila polgármester az egyik országos lapnak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában azt mondja: „Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján számomra úgy tűnik, egy politikai koncepciós ügyről van szó”. Ez bizony érdekes megállapítás, ilyesmire manapság már vidéken sem szokás hivatkozni, a napjainkban kirobbant közbűntényesnek tűnő országos botrányokkal kapcsolatban az országos vezetők pedig már meg sem kísérlik az efféle porhintést. Farkast emlegetni persze kockázatos dolog, mert szinte rákényszerülhetnek az érintett politikai pártok, hogy megnevezzék: szerintük miféle politikai cselszövés rejtőzködhet a háttérben, melyről eddig— az egy szem polgármesteren kívül — nem szóltak. Arról sem tudunk, hogy a tűzijátékszerű profizmussal megvalósuló — s kétségtelenül eseménydús — rendőrségi nyomozási intézkedésekről, ügyészségi és bírósági döntésekről adott sajtótudósítások valótlansága miatt bárki is helyreigazítást kért volna. Vagy csak valami önigazoló hangoskodásról van szó, a szűkebb-tá- gabb közvélemény porondján? Arról már nem is szólnánk, hogy a „politikai koncepciós ügyre” vonatkozó sanda megjegyzés mélyen sértheti a rendőrséget, mely — az ország közvéleményének biztatása és bátorítása mellett—éppenséggel azt teszi, ami a dolga: fütyülve bárki politikai érdekeire, a törvényességet képviseli. Talán éppen az idézett megjegyzések lennének alkalmasak a büntetőeljárás(ok) politikai szférába vonására. Az állítást hallván találó megjegyzést tett valaki: mi a fene, a történelemben először itt és most, üldözik a hatalmon lévőket?! Kiss A. János Egy jó hírű város jó nevű hivatalában A hírek szerint Gyula város önkormányzatának tisztségviselői döntöttek: az őrizetbe vett D. L. vagyonigazgató mellé állnak. Mi mással lenne magyarázható tegnapi elhatározásuk, miszerint gyűjtést kell rendezni D. L. ügyvédi költségeinek fedezésére. Szép dolog — mondhatnánk —, ha figyelembe vesszük, hogy nevezettet is megilleti az ártatlanság vélelme. Meg ha azt nézzük, hogy haveri vagy pártalapon odaállnak valaki mögé szorongatott helyzetében. Ha nyer, vele nyernek, ha veszít, vele veszítenek. A dolognak egyetlen szépséghibája van: ugyanezt az odaadó magatartást várják el, a közös nyerés vagy vesztés lehetőségét, ajánlják fel a testületnek és a hivatali apparátusnak is. Erre utal, hogy a gyulai vezérkar mindenese körbetelefonálta a képviselőket, adakozzanak, s a kalap — egy ív formájában — körbejárt az irodákban is. (Mellesleg nem nagy eredménnyel!) Legyenek minél többen érintettek az ügyben. Még a takarítónő is talán, aki azt sem tudja, ki az a D. L., sőt semmit nem tud, csak annyit, hogy szeretne nyugdíjig dolgozni, egy jó hírű város jó nevű hivatalában. Ámha nem fizet, ha nem ír alá — így okoskodik —, könnyen lehet, hogy nem húzza ki nyugdíjig. Akkor marad neki az illúzió: egy jó hírű város jó nevű hivatalában... (p) * Étkeztetés pályázattal Az eleki Önkormányzat a nevelési segélyezésre jóváhagyott pénzeszközök kiegészítésére kérelemmel fordult a Népjóléti Minisztériumhoz. A beadvány pozitív elbírálást kapott, ez 3 millió 816 ezer forintos támogatást jelent. A szociális bizottság foglalkozott a keret racionális felhasználásával, s olyan határozat született, hogy az óvodások, általános iskolások, valamint a szakközépiskola tanulóinak napközis étkeztetését 50 százalékkal támogatja. A pedagógusok kezdeményezésére azok a tanulók, akik eddig nem részesültek napközis étkeztetésben, 100 százalékos támogatást kapnak. A határozat november elején lépett életbe. (b) Ma Battonyára várjuk Szakszervezetek az érdekegyeztetésben partnereinket Partnertalálkozón látta vendégül kiadónk, a Népújság Kft. mezőhegyesi olvasóinkat, illetve hirdetőinket szerdán délután a Centrál emeleti dísztermében. A meghitt hangulatú beszélgetésen Nánási János hirdetésvezető hangsúlyozta, hogy a Békés Megyei Hírlap esetében már hagyományosnak számítanak az ilyen találkozók. A városokban és a nagyobb településeken lapunk munkatársai rendszeresen tájékoztatják a vállalkozókat, a cégek és az intézmények képviselőit a Népújság Kft. tevékenységéről, a Békés Megyei Hírlapban való hirdetés lehetőségeiről. Ez utóbbi kapcsán elmondta: saját terjesztőink jóvoltából előfizetőink már a kora reggeli órákban megkapják a Hírlapot, így a hirdetések kellő időben jutnak el a 116 ezres olvasótáborunkhoz. A hatékonyság másik titka az, hogy hirdetési tanácsadó hálózatunk tagjai nem ügynökként végzik felelősségteljes munkájukat, hanem hasznos ötletekkel, javaslatokkal is szolgálják a Békés Megyei Hírlapban hirdetőket. Kiemelkedő lehetőségként a színes, tematikus összeállításokat, a városoldalakat, illetve az ugyancsak színes 4-8 oldalas városi mellékleteket említette Nánási János. Ma 14 órai kezdettel Batto- nyán a városi könyvtárban kerül sor a mezőhegyesihez hasonló partnertalákozóra. „ „ 1M. Gy. (Folytatás az 1 .oldalról) —Hogyan és milyen eredményességgel működik ez a fórum? — Évente többször üléseznek és a témák fontosságától függően nagy viták szoktak lenni. 1996. október, november témája a jövő évi gazdasági döntések előkészítése, többek között a személyi jövedelemadó, a béreket befolyásoló kérdések, a társadalombiztosítási alapok költség- vetésének ügye. Az MSZOSZ szövetségi tanácsülésen alakította ki a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos álláspontjait. A munkavállalóknak is a gazdasági stabilitás az érdeke, de a terheket ne csak ők viseljék. A reálbér, -jövedelem legalább 2 százalékkal növekedjék, ennek a gazdasági alapja adott. Talán szerénynek tűnik ez a szám, de .ha mellétesszük, hogy 1995-ben 12 százalékos reálbércsökkenés volt és az idén is 2 százalékos csökkenés prognosztizálható, akkor már eredmény. Az inflációban 18 százalékkal számol a kormány, ehhez képest az MSZOSZ 20 százalékos átlagos bérnövekedést szeretne. Minimálisan 14 százalékos, maximálisan 25-26 százalékos bérfejlesztést tartunk reálisnak. A minimálbéreket az inflációkövetés és a reálbérek alakulása miatt a jelenlegi 14 ezer 500 forintról legalább 17 ezer 500 forintra kellene emelni. A nyugdíjak növekedése feleljen meg az 1996- os nettó bérnövekedés ütemének. — A jelenlegi adórendszer a kis és középjövedelműeket sújtja a leginkább. — A személyi jövedelem- adónál legalább másfél százalékos csökkenéssel számolunk. Legyen lehetőség adójóváírásra a munkavállalóknál. Szakszervezeti követelés volt, azóta a parlament elfogadta, hogy az étkezési hozzájárulások adómentesek legyenek. Évről évre előkerül ez a téma. Kétmillió embert érint havi 1200 forint értékben, ha ezt felszorozzuk az év 12 hónapjával, már komoly tétel. Abban a pillanatban, ahogyan ez adóalappá válik, akkor 90 százalékban megszüntetnék a munkaadók. A szakszervezeti tagdíj adómentességéhez ugyancsak ragaszkodunk. Szakszervezeti követelés a diákok utazási költségének adómentességét fenntartani. — A megyében milyen érdekegyeztetőfórumok munkájában vesznek részt a szakszervezetek? — Egyik legfontosabb forma a megyei munkaügyi tanács, ahol jelentős pénzekről, a foglalkoztatáspolitika fontos kérdéseiről döntenek. A társadalombiztosítási önkormányzat megyei testületéi: a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási ön- kormányzat szerepe ugyancsak jelentős. A harmadik, a legújabb fórum a területfejlesztési tanács, amelyik a területrendezésről szóló törvény alapján született. Mintegy hat- százmillió forint pályázati pénzeinek elosztásáról döntöttek már az idén, a továbbiakban is jelentős felelősségük lesz a területfejlesztési, felzárkóztatási koncepciók megvalósításában. A szakszervezetek ebben a munkában is részt vesznek. Képviseljük az MSZOSZ által megfogalmazott elveket minden megyei egyeztető fórumon. Bede Zsóka
