Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám

1996. november 8., péntek MEGYEIKÖRKÉP fel — »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 40 éve történt a világban az országban Békés megyében A terror megszenvedői Békés megyében ( G. Gy, H, I, J betűs nevek) Az alábbiakban folytatjuk a betű­rendes felsorolását azoknak, akik 1956. október 23-án Békés megye területén végbement politikai népmegmozdulásokban, forra­dalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírhalált hal­tak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek, vagy sza­badlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vonattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, fog­lalkozásukat s végül cselekmé­nyük színhelyét ismertetjük. GÁBOR András (Öregfalu, 1911, segédmunkás — SAR­KAD), GÁBOR Endre (Gyula, 1933, sütőipari munkás — SAR­KAD), IFJ. GAJDA János (Mezőkovácsháza, 1932, vasesz­tergályos — MAGYÁRBÁN- HEGYES), GAJDÁN Péter (Szentetomya, 1934, földműves — SZENTETORNYA), GÁL Imre (Szeghalom, 1920, raktáros — SZEGHALOM), GALÁNFI János (Debrecen, 1911, alezredes — BÉKÉSCSABA), GÁLIK Ist­ván (Békéscsaba, 1936, alkalma­zott — BÉKÉSCSABA), GEO- KÁN Traján (Battonya, 1930, földműves — BATTONYA), GERDÁN György (Körös- szakáll, 1936, ? — GYULA), GERGELY Sándor (Budapest, 1907, fuvaros — BATTONYA), GÓG István (Gyula, 1927, vízve­zeték-szerelő — GYULA), GÓG László (Gyula, 1936, vasesztergá­lyos — DOBOZ), GOMBOS Béla (Nagykamarás, 1931. mun­kaügyi előadó — LÖKÖS- HÁZA), GOMBOS Imréné (Sar­kad, 1922, gyógyszerésztechni­kus — SARKAD), IFJ. GOZÓ József (Nagybánhegyes, 1926, földműves — NAGYBÁN­HEGYES), IFJ. GÖRGÉNYI András (Mezőberény, 1927, telefonkezelő — ECSEG- FALVA), GUJ László (Geszt, 1887, földműves — GESZT), G. VARGA Gábor (Békés, 1926, gépállomási brigádvezető—BÉ­KÉS), GYÁNI István (Füzes­gyarmat, 1937, munkás — FÜZESGYARMAT), GYENGE Lajos (Csengerújfalu, 1920, állat- gondozó — GESZT), GYEPES PÁL (Budapest, 1925, lakatos­segéd — GYULA), DR. GYÖR­GYI Antal (Orosháza, 1911, se­gédmunkás — OROSHÁZA), GYÜRE Ferenc (Battonya, 1921, földműves—BATTONYA). HABÓCZKI Sándor (Zadány, 1911, asztalossegéd — KÖTE- GYÁN), HADI Sándor (Köte- gyán, 1914, MÁV pályamunkás — KÖTEGYÁN), HAJDÚ Fe­renc (Tarcsafalva, 1906, motor- szerelő — BÉKÉS), HAJDÚ György (Szarvas, 1919, tanár — BÉKÉS SZENT ANDRÁS, SZARVAS), HAJDÚ László (Orosháza, 1938, földműves — SZENTETORNYA), HALMA- ZSÁN János (Románszent- mihály, 1909, kovácsmester — TÓTKOMLÓS), IFJ. HAMMER Rudolf (Elek 1927, kocsikísérő— DOBOZ), HÁMORI Béla (Vukovár, 1912, géplakatos — NAGYSZÉNÁS)," HANZÉLI PÁL (Kondoros, 1902, takarmá- nyos az állami gazdaságban — KONDOROS), HARANGOZÓ Géza (Újkígyós, 1922, lakatos és villanyszerelő — ÚJKÍGYÓS), HARKAI Péter (Bácsborsod, 1905, földműves — BATTO­NYA), HEGEDŰS Péter Pál (Battonya, 1931, géplakatos — OROSHÁZA), HÉJJÁ Sándor Iván (Szentetomya, 1939, föld­műves — SZENTETORNYA), HÉJJAS János (Szentetomya, 1912, gépkocsivezető —- GYU­LA), HERCEG István (Mezőtúr, 1910, MÁV pályamester — NAGYSZÉNÁS), HERCEG Istvánná (Gyula, 1913, háztartás­beli — NAGYSZÉNÁS), HERCZEG Mihály (Medgyes- bodzás, 1897, térmester — AL­MÁSKAMARÁS), HERCZEG Sándor (Nőrincs, 1914, földmű­ves — NAGYKOPÁNCS), HERCZEGFALVI Gábor (Orcifalva, 1922,tanár—MEZŐ­HEGYES), HERJECZKI János (Mezőkovácsháza, 1917, kőmű- vessegés — MEZŐKOVÁCS­HÁZA), DR. HERNÁDI Lajos (Kisvárda, 1913, tanár — GYU­LA), HERPAI András (Békés, 1921, földműves — BÉKÉS, MURONY), HERPAI László (Békés, 1912, gépkocsivezető — BÉKÉS), HITTMANN János (Mezőkovácsháza, 1926, földmű­ves — MEZŐKOVÁCSHÁZA), HODOBA László (Budapest, 1936, traktoros — SZARVAS), HOFFMANN Antal (Elek, 1926, asztalossegéd — ELEK), HORTI János (Kiskunfélegyháza, 1929, segédmunkás — DÉVA VÁ­NY A), HORVÁTH Albert (Sar­kad, 1904, munkás — SAR- ' KAD), HORVÁTH András (Gyulavári, 1924, vájár — GYU­LAVÁRI), HORVÁTH Géza (Gyula, 1934, postai távirdai mun­kás — SARKAD), HORVÁTH István (Gyula, 1921, földműves —DOBOZ), HORVÁTH Sándor (Nagyszénás, 1928, villany­hegesztő — NAGYSZÉNÁS), HORVÁTH Sándor (Orosháza, 1931, segédmunkás — OROS­HÁZA), HRABOVSZKI László (Békéscsaba, 1936, egyetemi hallgató — BÉKÉSCSABA), HRASKÓ Károly (Gyula, 1919, gyári irodavezető — GYULA), HUDÁK András (Tótkomlós, 1921, szövetkezeti osztályvezető —TÓTKOMLÓS), HUDÁK Jó­így adózunk jövőre Kedden este szavaztak az or­szággyűlési képviselők az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról. Bár a zárószavazás még hátravan, a lényeges kérdések eldőltek. Tóth Sándor, a mezőko­vácsházi választókörzet szoci­alista képviselője foglalta össze kérésünkre, hogyan is adózunk 1997-ben. — Nagy meglepetések nem születtek a szavazások során. Csupán egy dologban szavaz­ták le a képviselők a kormányt: ez az szja egyszázalékos hánya­dáról való rendelkezés joga. Ez azt jelenti, hogy minden adózó eldöntheti, hogy személyi jöve­delemadójának egy százaléká­val melyik társadalmi szerveze­tet, kulturális egyesületet vagy egyházat akarja támogatni. A kormány ezt csak egy évvel később szándékozott bevezet­ni. Most aztán sürgősen ki kell dolgozni ennek a dolognak a szabályozását. Egy biztos, hogy óriási lobbizás fog megin­dulni az adófizetők pénzéért, hiszen összességében ez négy- ötmilliárd forintot jelent. — A kettős adótábla meg­szűnik, de a bérből és fizetésből élők 20 százalék (de legfeljebb havi 3600 forint) adójóváírási lehetőségben ré­szesülnek. A kormány eredeti­leg 18 százalékosat akart, de később hallgatott az „okos szóra”. Ez, és az étkezési hoz­zájárulások adó- és tb-járulék- mentességének meghagyása jól példázza, hogy a frakciók a kis keresetű, bérből és fizetésből élő emberek szem­pontjait fő szempontnak tekin­tették, sokszor még a kormány javaslatával szemben is. — Az szja-tábla sávhatárai tágultak, csökkentek a kul­csok. A legfelső adókulcs 42 százalék lett és 1,1 millió forint éves kereset fölött lép életbe. A bérből és fizetésből élők több­ségénél, azaz 400—600 ezer forintos sávban kedvezményes az adókulcs. — A gyerekkedvezmények végül úgy módosultak, hogy gyerekek után járó adókedvez­mény helyett a családi pótlék összege fog növekedni. Nagy vita előzte ezt meg, mert így a családi pótlékból élő családok száma talán növekedni fog, vi­szont a támogatás így azokhoz is eljut, akiknek nincs olyan befizetendő adója, amiből le­vonhatnák az adókedvez­ményt. — A mezőgazdasági kister­melők 1 millió forintos adó- mentessége megszűnik a jövő évtől. Az eddigi rendszeren azért változtatott a kormány, mert szeretné látni, hogy kik, milyen összetételben élnek mezőgazdasági termelésből. Valamilyen nyilvántartás szük­séges, s a kedvezményeket ezentúl a megállapított adó­alaphoz nyújtják. Ez a világon mindenütt így működik. Ha va­laki mezőgazdasági kisterme­lésből él (3 millió forint éves árbevétel alatt), ki kell váltania az őstermelői igazolványt, és ebben nyilán kell tartania a be­vételeit. Ha az árbevétel egész évben nem éri el a 250 ezer forintot, akkor semmit nem kell tenni, eddig a határig ugyanis adómentes a tevékenység. Ha az árbevétel 250 ezer és 3 millió forint közötti, akkor adóbeval­lást kell készíteni az év végén. Adózni nem a bevétel, hanem a jövedelem után kell, vagyis a bevételek és a kiadások külön- bözete után. Gyűjteni kell tehát a költségekről a számlákat, de a kiadások negyven százalékánál még erre sincs szükség, ennyi kiadás igazolható számla nél­kül. A jövedelem után kiszámí­tott adóból százezer forint ked­vezmény még levonható. Ezt az adózási módot hívják tételes költségelszámolásnak. Vá­lasztható azonban az átalány- adózás is. Ha valaki növényter­mesztéssel foglalkozik, akkor az árbevételének 20 százaléka után kell adóznia, ha állatte­nyésztéssel, akkor 8 százalék után. Ha például valaki tisztán növénytermesztéssel foglalko­zik és évi árbevétele 3 millió forint, akkor körülbelül 240 ezer forint adót kell fizetnie Én azt hiszem, hogy ez vállalható. — A társasági nyereségadó egységesen 18 százalék lett, megszűnt itt is a 18 százalék és a 23 százalék kettőssége. Az egyéni vállalkozók adója is 18 százalék. Ez szerintem olyan adóteher, amit vállalni lehet, és nem ösztönöz adóelkerülésre. Én meggyőződéssel vallom, hogy a vállalkozók többsége szeretne tisztességesen élni és nyugodtan aludni. zsef (Nagykamarás, 1925, ko­vácsmester -— NAGYKAMA­RÁS), HUSZÁR Mihály (Nagy­szénás, 1924, földműves — NAGYSZÉNÁS), HUZSNAI Gyula (Budapest, 1921, rendőrtiszt'— BÉKÉSCSABA). ILLYÉS Sándor (Kenderes, 1926, gépkocsivezető — SAR­KAD), ILLYÉS Sándor (Békés, 1927, munkás — MURONY), IMPLOM Ferenc (Gyula, 1901, földműves, volt politikus — MEDGYESEGYHÁZA, BÉ­KÉS MEGYE), ISTVÁN Pál (Üllő, 1923, törzstenyésztő — MEZŐHEGYES), IStÁNYI Ist­ván (Csorvás, 1921, agronómus — TELEKGERENDÁS), IZSÓ Lajos (Dévaványa, 1935, lakatos —DÉVAVÁNYA). JANCSÓ Kálmán (Buda­pest, 1930, agronómus — BIHARUGRA), JANICSEK Lajos (Nagyszénás, 1926, gaz­dálkodó — GEREnDAS), JENEI Andor (Sarkad, 1934, csőszerelő üzemlakatos — SARKAD), JENEI Dániel (Sar­kad, 1920, Belsped dolgozó — SARKAD), JENEI Imre (Ke­resztfalu, 1911, földműves — ZSADÁNY), JENEI István (Dombegyház, 1937, földműves — CSANÁDAPÁCA), IFJ. JENEI Istvánná (Zimándújfalu, 1921, háztartásbeli — (CSA­NÁDAPÁCA), DR. JENEI Já­nos (Márkó, 1908, tanár — BATTONYA), JENEI József (Magyardombegyház, 1900, földműves — MAGYAR­DOMBEGYHÁZ), JENEI Jó­zsef (Sarkad, 1927, mezőgaz­dasági munkás — SARKAD), JENEI Kálmán (Sarkad, 1930, se­gédmunkás — SARKAD), JÓZSA Margit (Békés, 1937, könyvelő — BÉKÉS, MU­RONY), JUHÁSZ György (Újkí­gyós, 1902, földműves — BÉ­KÉS, MURONY), JUHÁSZ Ist­ván (Zsadány, 1910, földműves —ZSADÁNY), JUHÁSZ József (Mezőhegyes, 1901, földműves — GERENDÁS), JUHÁSZ László (Békéscsaba, 1927, főmezőgazdász — BÉKÉS), JU­HOS Lajos (Sarkad, 1938, se­gédmunkás — SARKAD). (A következő rész lapunk hol­napi számában jelenik meg.) Lapimádók estje Operettrészleteket, sanzonokat, kabaréjeleneteket hallhatnak- láthatnak többek között Bellái Judit, Mészáros Mihály, Tomanek Gábor, Nagy Erika előadásában azok, akik jegyet váltanak Mezőhegyesen a Centrál étteremben „Köszö­nöm, hogy imádott” címmel no­vember 9-én 19 órára meghirde­tett estre. A vacsorával egybekö­tött rendezvény érdekessége, hogy azt — vállalkozási tevé­kenysége részeként — az Új Mezőhegyes Lapkiadó Bt. szer­vezi. (gh) Piaci hírek — Orosháza Bőséges az almaválaszték A csütörtöki heti piacon kis­sé fázósan húztuk össze ma­gunkon a kabátot, de a csípős szél sem a vásárlókat, sem a kofákat nem riasztotta vissza. A kínálat mindenből bőséges volt. Szőlőt láttunk 60 forintért, de a szebb fürtö­kért 150-et is elkértek. A „repi” szemek viszont 300 forintért „kellették” magu­kat az egyik elárusítónál. Al­mából gazdag volt a válasz­ték, 50 forinttól kezdődtek az árak, míg a körtéknél a 60 forintos volt a legolcsóbb. Az apróbb paradicsom kiló­jáért 100 forintot kellett fi­zetni, néhány méterrel odébb a nagyobbakért vi­szont már 160-at. A gomba hetek óta tartja az árát: 280 forint/kiló. A hónapos retek csomó­ja 30 forintba került, 1 fej saláta pedig 10-20 forintba. A karfiol kilója 40 forint, a burgonya kilónkénti ára 28 és 30 forint között mozgott. A vöröshagymát 30 forin­tért, míg a fokhagyma kiló­ját 140 és 240 forint között kínálták. A savanyított ká­posztáért 100 forintot fizet­tek a sorban állók. (esete) Sóczó Elek: „Számomra az temény továbbfejlődjön a legfontosabb, hogy agyűj­Eladják a gyomaendrődi motormúzeumot! — hívta lapunkat egyik olvasónk, aki hozzáfűzte, információi sze­rint német tulajdonoshoz ke­rülne az európai hírű gyűjte­mény. — A motormúzeum nem eladó — szögezte le kérdé­sünkre a tulajdonos Sóczó Elek, ám mint a beszél­getésből kiderült, a hír még­sem alap nélkül való. — A járművek restaurálása, az al­katrészek honi és külföldi beszerzése, valamint a szak­emberek munkadíja egyre több pénzbe kerül. A motor­múzeum alapítása óta a csa­ládommal szinte egyedül vi­seltük az összes felmerülő költséget. A város ugyan va­lamelyest besegített, ám idén már semmilyen támo­gatást nem kaptunk. Sóczó Elek ma a világban is ritkaságszámba menő 150 darabos motorkerékpár-gyűj­temény birtokosa. A kö­zelmúltban arra is lehetőséget kapott, hogy a kiállítási dara­bok egyharmada ingyenesen rákerüljön az Internetre. A gyűjtőnek szakmai elisme­résből bőven jut, ám pénzbeli segítségből annál kevesebb, pedig évi félmillió forintos tá­mogatással már megoldódna a gondja. Pillanatnyilag azon­ban ott tart, hogy mínuszban van a vállalkozása. Sóczó Elek azt fontolgatja, rábeszéli a családját, hogy a gyűjte­ményt ajándékozzák Néme­tországnak. — Egyelőre teljes erőből csináljuk, ám amennyiben nem látok más megoldást, a gyűjteményt a német állam­nak ajándékozom. Arra nem látok garanciát, hogy a ma­gyar állam elég pénzt fordíta­na a további gyűjtésre és a folyamatos helyreállításra. Nehéz szívvel mondom ezt ki, ám számomra az a legfon­tosabb, hogy a gyűjtemény akár idehaza, akár Németor­szágban, de továbbfejlődjön és megmaradjon az utókor­nak. Csath Róza DIANA _ 2-1 bőrgarnitúra, barna és zöld színben < ►aa 900 Ft-tól Lakberendezési Áruház Békéscsaba, Békési út 46—48. Tel.: (66) 444-021. í Továbbá míkroplüss ülőgarnitúrák széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat! Németországba kerül a motorgyűjtemény? Félmillió forint megmenthetné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom