Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

1996. november 6., szerda KÖRKÉP Elnököt választott Amerika A történelem során ötvenharmadik alkalommal járultak az urnák elé kedden az amerikai állampolgárok, hogy szavaza­taikkal döntsenek a világ legfontosabb végrehajtó hatalmát megtestesítő tisztség betöltőjének, az Egyesült Államok elnö­kének személyéről. A keleti partvidéken többsé­gében már reggel hat órakor megkezdődött a voksolás, a nyugati államokban az időel­tolódás miatt azonban csak később nyitották ki a szavazó­helyiségeket. Az első eredmé­nyek közép-európai idő sze­rint a szerda hajnali órákban várhatók. Az elnökválasztás­sal egyidejűleg részleges kongresszusi és helyhatósági választásokra is sor került. Bár összesen húsz jelölt in­dult az államfői posztért, az igazi párharc a demokrata és a republikánus jelölt között dűlt. A jóslások szerint Bili Clinton ellenfelénél nagyobb eséllyel nézhetett a végső politikai erő­felmérés elé. Sokak szerint ezt nem utol­sósorban annak köszönhette, hogy újraválasztási kampá­nyának hatékonysága messze fölülmúlta vetélytársáét, Ro­bert J. Dole szenátorét. Clinton több mint 17 hó­nappal a választások előtt már fizetett televíziós hirdetések­ben tűnt föl, hogy elfeledtesse elnöksége első két évének nyilvánvaló bakijait. „Mire a választási kampány ténylege­sen megkezdődött, már egy új Clinton ült a Fehér Házban” - mondta egy neves szakértő. Az elnök és csapata sikere­sen „házasította össze” Dole-t az igen népszerűtlen republi­kánus kongresszusi vezérrel, Newt Gingrichcsel. Közben Dole elkövette azt a hibát, hogy a gazdasági prob­lémákat állította reflektor- fénybe, holott az amerikai közvélemény általában elége­dett annak teljesítményével. A kampánystratégák az el­nök munkabírását is dicsérték: a választást megelőző három napban mindössze hét órát aludt. Az eredmény talán megérte a fáradságot... Sikeres volt Jelcin szívműtétje Az orosz elnök felépülése várhatóan két hónapot vesz igénybe Jelcin elnök keddi szívműtétje sikeres volt: nem állt elő semmiféle rendkívüli helyzet a hét órán át tartó beavatkozás során. Ezt Renat Akcsurin, az orosz elnököt műtő 12 tagú orvoscsoport vezetője jelentette ki az operációt követően. A moszkvai Kardiológiai Ku­tatóközpontban Jelcin szívko­szorúerén végrehajtott, moszkvai idő szerint reggel 7- től délután 14 óráig tartó bypassműtét sikeres volt. Sajtótájékoztatóján Akcsu­rin hangsúlyozta: az elnöktől függ, hogy mikor veszi vissza a hatalmat az államfői jogkö­rök ideiglenes gyakorlásával megbízott Viktor Csernomir- gyin kormányfőtől.- Az operáció alatt nem állt elő rendkívüli helyzet. Az ösz- szes mutató szerint megfelelő a szívizom vérellátása és az képes az aktív működésre. Jel­cin szíve 62 percig állt a műtét során - mondta az orvoscso­portot vezető professzor. A sebész ugyanakkor kitért a konkrét válasz elől, hogy összesen hány helyen kellett beültetni a beszűkült érszaka­szokat helyettesítő - a mellkas falából, illetve az alsó végtag­ból kivett - ereket. Mindössze annyit mondott, hogy az ere­detileg vártnál többre volt szükség. Az elnök kedd este már fölébredt az altatásból. Egyelőre nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy meddig tarthat a rehabilitációs idő­szak. „Ilyen prognózisokat csak az operáció után 5-6 nap­pal szokás adni” - mondta. Kérdésre válaszolva kifejtette: igyekezett elfelejteni, hogy az elnököt műti. Michael DeBakey, a világ­hírű amerikai szívspecialista szintén sikeresnek nevezte a műtétet és közölte: szerinte hat-nyolc hetet vehet igénybe Jelcin felépülése. Szigorítás. Az elmúlt napok súlyos bűncselekményei miatt a Belügyminisztérium ismét elő­terjeszti a jogszabályokat szi­gorító javaslatait. így például a tárca az egyes bűncselekmé­nyek végrehajtásában tevőleges részt nem vállaló „kereszt­apákra” is kiterjesztené a bün­tethetőséget.- Súlyosbító körül­ményként minősítenék azt a tényt, ha valaki szervezett bűn­banda tagjaként követne el bűncselekményt. Frakcióülés. A Magyar Szo­cialista Párt országgyűlési kép­viselőcsoportja keddi ülésén úgy döntött, hogy támogatja azt a kompromisszumos javaslatot, miszerint jövőre 1800 forint le­gyen az egészségügyi hozzá­járulás összege. A képviselő- csoport nem fogadta el viszont a kormány javaslatát a munka­helyi étkeztetés tb-járulékkal való terheléséről. Zárt ajtók mögött. A vezeté­kes energiahordozók költségei­nek felülvizsgálatára alakult társadalmi bizottság kifogá­solja, hogy a nyilvánosság kizá­rásával folynak az egyeztetések az áremelés mértékéről, pedig éppen az lenne a feladata, hogy a társadalom véleményét köz­vetítse a javaslattevőknek. A főbiztos tájékozódik. Max van der Stoel, az EBESZ ki­sebbségi főbiztosa budapesti hivatalos tárgyalásain a ma­gyarországi szlovákok helyze­téről tájékozódott. Informáló­dott továbbá a szlovákiai, a ro­mániai, a vajdasági, illetve a kelet-szlavóniai magyarok helyzetével kapcsolatos magyar álláspontról is. A Balatonért. Külföldi anyagi források is rendelkezésre állnak a Balaton fejlesztésére, ám azok hasznosítására össze kell fogni az érdekelt szervezetek­nek. Mindezt Nemcsók János kormánybiztos közölte. Ezeket az összegeket nem új szálláshe­lyek bővítésére, hanem a meg­lévő szállodák rekonstrukció­jára kell fordítani. Bejelentette, hogy megszületett az új köz­ponti szlogen is: A Balaton Eu­rópa családi tava. Elhunyt az akadémikus. Bognár József állami díjas köz­gazda, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalma­zott főigazgatója hetvenkilenc éves korában, november 3-án meghalt. Feloszlottak. A Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége kéri törlését a társadalmi szer­vezetek sorából. Indoka, hogy a szervezet elvégezte kötelessé­gét, nevezetesen, hogy a kom­munista államhatalom idején kárt szenvedettek számára kiharcolja és elősegítse a kár­térítést. Nincs ok arra, hogy a szabaddemokraták szakítsanak a szocialistákkal A botrányléggömbök kipukkannak? Először fordul elő, hogy a gazdaságkutatók és a kabinet jövő évi előrejelzése (így az a prognózis, hogy a megszorító intéz­kedések gyümölcse kezd beérni) egybevág - nyugtázta Horn Gyula tegnapi sajtókonferenciáján. r' ­A' miniszterelnök-pártelnök leszögezte, hogy a kormány, a szocialisták megosztottsága és a szaporodó éles bírálatok el­lenére teljesíti mindazt, amit 1994-ben ígért. A kérdésre, hogy az SZDSZ osztja-e a miniszterelnök op­timizmusát vagy hamarosan kilép a koalícióból, Hóm rövi­den válaszolt: Pető Iván párt­jának nincs oka a szakításra. A kormányfő megjegyezte: természetes, hogy a népszerűt­len, de elkerülhetetlen intéz­kedések nyomán csökken a választók kormány iránti ro­konszenve, ebből azonban aligha lehet messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Elis­merte, hogy az utóbbi hetek robbantásos bűnügyei, a maffiaháború ugyanúgy ri­asztja és felháborítja a közvé­leményt, mint a fegyveres tes­tületeken belüli túlkapások, amelyek ellen az illetékes ve­zetők minden eddiginél szigo­rúbban lépnek fel. Horn kifejtette, hogy az MSZP fontos vezérelvnek te­kinti a következetességet. En­nek szellemében folytatják például a szlovák kormánnyal Bős-Nagymaros ügyében a peren kívüli egyezkedést, s ugyancsak a következetes­ségre törekvés jegyében fo­gadta el ő maga az MNB-alel- nökök - egy vizsgálat során feltárt súlyos mulasztásuk mi­atti - lemondását. Lapunk kérdésére, hogy mit tart a Tocsik-botrány legfőbb tanulságának, Horn Gyula aláhúzta az ÁPV Rt. kor­mányzati ellenőrzésének szükségességét. Megjegyezte azonban: a közvéleményt a Parlamentben nap mint nap felröppentett „botrányluftballonok” kipuk­kadásáról ugyanúgy tájékoz­tatni kell, mint a Tocsik-ügy fejleményeiről. Takács Mariann Deportáltak. Dokumentumfilm-sorozat készül azokról, akiket 1956. november 4-e után a Szovjetunióba deportáltak. Az első epizódot tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek. Egyik szereplője a képünkön látható Szlama Árpád a Corvin-közben harcolt. fotó: gulyás János November hatodikán rajtol az első amerikai űrszonda Nagy forgalom a vörös bolygón Az ezredfordulóig élénkülő forgalom várható a Mars közelé­ben. A tervek szerint földi jármüvek is megjelennek majd a titokzatos vörös bolygó felszínén, hogy megfejtsék titkait. November 6-án az USA útjára bocsátja a „Mars Global Sur­veyor” nevű szondát, amely 1997 szeptemberében áll majd a Mars körüli pályájára, és megkezdi a légkör és a felszín műszeres vizsgálatát. November 16-án startol a tervek szerint Bajkonurból az orosz „Mars 96” nevű szonda, amelynek felszereléséhez egy „szigony” is tartozik. A táv- irányítású fúróberendezésnek az a feladata, hogy felderítse, valóban van-e víz a bolygó felszíne alatt. December másodikén indul útnak az amerikai „Mars Pathfinder”, amelyet a NASA mérnökei ejtőernyő segítségé­vel juttatnak le a bolygó fel­színére, oda, ahol valaha fo­lyómeder lehetett. Felszerelé­séhez tartozik egy hatkerekű robotautó, amely 60 méteres körben gyűjt talajmintákat. 1998-ban a japánok is be­kapcsolódnak a verseny- futásba, amikor felbocsátják „Planet-B” nevű űrszondáju­kat. Kutatásuk fő területe a Napszél és a Mars légkörének vizsgálata lesz, A fő kérdés eldöntéséhez, hogy volt-e élet a Marson, il­letve hogy lehet-e a jövőben, olyan talajmintákra van szük­ség, amelyek fosszilis mikro­organizmusokat tartalmazhat­nak. Az amerikaiak 2003-ra tervezik azt a kísérletet, amely e mintákat begyűjti majd. Valószínű, hogy előbb egy kisebb Mars-járót küldenek majd a vörös bolygóra, a ta­lajminták összegyűjtésére. Két évre rá indítanák a (visz- szajszállító eszközt, amely a Mars-járóról a mintegy 2 kiló- nyi mintát átfuvarozná - a földi vezérlőközpontból irá­nyítva - a bolygó körül ke­ringő műholdra, és ez a mű­hold térne vissza a Földre. Ha léteznek Mars-lakók, az elkövetkező időszakban szo­katlanul nagy „ufó”-forga- lomnak lesznek a tanúi. Nexusok és a Co-Nexus Varga István felszólalása a parlamentben Napirend előtti felszólalások­kal folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés. Varga István (MDF) hangsúlyozta: a priva­tizáció kizárólagos haszon- élvezői a rendszerváltást meg­előző posztkádárista lobbik, akik a jelenlegi szociállibe- rális rezsim gátlástalan, félel­met nem ismerő támogatóiból verbuválódtak. Példaként em­lítette a Co-Nexus Rt. (Érték­papír-kereskedő és Tanácsadó Részvénytársaság) vagyon­vesztő működését. Utalt arra, hogy a cégre 1991-ben négy- milliárdos állami vagyont bíz­tak, ma viszont már biztosnak tűnik, hogy az év végéig sem a vagyont nem fogja visszaadni, sem pedig a négymilliárd fo­rintot nem tudja visszafizetni, holott az Állami Számvevő- szék már 1992-ben felhívta a figyelmet a törvénytelensé­gekre. A képviselő hangoztat­ta azt is: a Horn—Kuncze-kor- mány hatalomra kerülése után a Co-Nexus emberei olyan vezető beosztásokba kerültek, ahol feltehetően megpróbálják a négymilliárdot, illetve a fel­vett hiteleket eltüntetni. A képviselő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a kor­mánykoalíció és holdudvara kétes összefonódására, a Co- Nexusnál dolgozók névsorát ismertetve. Elmondta: Soós Károly Attila volt ipari mi­nisztériumi államtitkár 1994- ig a Co-Nexus igazgatóságá­nak tagja és elnöke volt. Misetics Sándor a cég Felszá­molási Divíziójának vezetője, majd Bokros Lajos kabinet- főnöke, az Iparbank elnök-ve­zérigazgatója. Szűcs Endre, az ÁVÜ privatizációs igazgatója, majd a Co-Nexus privatizáci­ós igazgatója. Kardos Péter a cég elnök-vezérigazgatója volt, ma a Hitelbank igazgató- tanácsának tagja. Pencz And­rás korábban a Kincstári Va­gyonkezelő igazgatója, majd a cég vagyonkezelő ügyve­zetője, Kádár Mihály, a cég egykori ügyvezetője most az ÁVÜ egyik managament igaz­gatója. Lehoczki László a cég elnök-vezérigazgatója volt, most a Postabank „színeiben versenyez”. Végül a biroda­lom feje a Tervhivataltól nagyvállalkozóvá avanzsált László András. Csiha Judit privatizációs miniszter az elhangzottakra reagálva elmondta: jelentke­zett egy külföldi befektető, aki átvenné a Co-Nexus vesztesé­geit. A remények szerint de­cember vége előtt megnyugta­tó rendezés születhet. Az ügy­ben felszólaló Lányi Zsolt (FKGP) sürgette a kormányt, teremtse meg az átlátható pri­vatizáció feltételeit. Pető Iván (SZDSZ) hangoztatta: Soós Károly Attila lemondott a Co- Nexusnál viselt tisztségéről, amikor kormányzati szerepet vállalt. Szentiványi üdvözölte a magyarok szereplését Csúcstalálkozó lesz Grazban Az ausztriai Grazban pénte­ken és szombaton tartják évi rendes tanácskozásukat a Közép-európai Kezdeménye­zés országainak kormányfői. A magyar küldöttséget Horn Gyula miniszterelnök vezeti, kíséretében - lesz Kovács László külügyminiszter. Szentiványi Gábor külügyi szó­vivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a tizenöt tagállamot tömörítő szervezet illeszkedik azoknak a regionális tömörülé­seknek a sorába, amelyek a ré­gió európai fölzárkóztatását, szorosabb gazdasági és politi­kai kapcsolatok ápolását tűzik célul. A grazi tanácskozáson a résztvevők megvitatják, milyen szerepet játszhat a KEK az eu­rópai uniós csatlakozás előké­szítésében, s döntenek Moldova felvételéről. A hónap diplomáciai naptá­rának jelentős eseménye lesz Kovács László prágai látoga­tása, amelyre november 10-11- én kerül sor. A magyar kül­ügyminisztert fogadja Václav Klaus cseh kormányfő is. A külügyi szóvivő a hétvé­gén lezajlott romániai választá­sokkal kapcsolatban kifejtette: az első forduló előzetes ered­ményei kedvező jövőbeni fo­lyamatokat valószínűsítenek. Szentiványi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azzal a román kabinettel működik együtt, amelyet a szavazók megválasztanak. A külügymi­nisztérium mindazonáltal ör­vendetesnek tartja, hogy az RMDSZ megerősítette pozí­cióit és jelentős tényezője lesz a romániai törvényhozásnak. Ugyancsak üdvözölte Szent­iványi Gábor azt a tényt, hogy a jugoszláviai választások ered­ményeként a vajdasági magya­rok három képviselője tagja lesz az új parlamentnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom