Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. november 6., szerda Holnapot sürgettek az agrárszakemberek A honfoglalásról, (cs) Orosházán a Darvas Társa­ság a Petőfi Művelődési Központ emeleti klubszobá­jában ma 17 órai kezdettel tartja következő találkozó­ját. Dr. Makkay János régész A magyarok kettős honfog­lalása címmel tart előadást. Fogadóóra, (i) Matuska Sándor, a szeghalmi régió országgyűlési képviselője november 7-én (csütörtö­kön) délután két órakor a ker­tészszigeti községházán, két órával később a körösújfalui polgármesteri hivatalban, este hatkor pedig a zsadányi községházán várja fogadó­órán választóit. Kamarakoncert, (t) Andreas van Zoest német gi­tárművész és Vladislav Goldfeld, a hamburgi Brahms-Konservatorium docense hegedűn, „Négy év­század zenéjéből” címmel Bach, Paganini, Giuliani és Bartók Béla műveiből kama­rakoncertet adnak ma 19 órá­tól a H. N. Adventista Gyüle­kezet, Békéscsaba, Jókai u. 21. szám alatt. A belépés díj­talan. Adományaival a kon­cert költségeit és a város mozgássérült gyermekeit tá­mogathatja. A költészetről. (1) író­olvasó találkozón fogadják ma délután az eleki gimnázi­um, valamint a Mezőgaz­dasági Ipari Szakmunkás- képző Iskola tanulói a mező­kovácsházi Hetényi Györ­gyöt a városi könyvtárban, ahol a mai idők költészetéről beszélgetnek a résztvevők. Balesetek, (t) Végegyháza belterületén tegnap reggel egy kerékpáros, aki a földútról haj­tott ki, nem adta meg az elsőbbséget egy személygépko­csinak. Összeütköztek, a biciklis könnyű sérülést szenvedett. Bé­késcsabán, a Jókai utca— Andrássy út—Petőfi utca kereszteződésében koradélelőtt személygépkocsi kerékpárral üt­között, a biciklis súlyosan megsé­rült. Békéscsaba és Csanád- apáca között a déli órákban egy pótkocsit vontató tehergépkocsi lovaskocsival ütközött. A lovaskocsi utasa súlyosan megsé­rült. Gyula belterületén tegnap délelőtt egy személygépkocsi vil­lanyoszlopnak ütközött, mert vezetője feltehetően rosszul lett. Az autó utasa súlyos sérülést szenvedett. Csorváson a déli órákban két személygépkocsi üt­között. Egy személy könnyebben megsérült. „MINT A CSATAME­ZŐN, ÚGY A TUDOMÁ­NYOK KÖRÉBEN AZ ELŐŐRSÖK RITKÁN ARATNAK DICSŐSÉ­GET.” (Eötvös József) (Folytatás az 1. oldalról) teljesen átépítik. A szemle résztvevői Doboznál a záró­szakasz befejezését nézték meg. A soron kívüli, 1995. decemberi árvíz miatt szükségessé vált munkálatok között szerepel a mérgesi szükségtározónál a víz-, visszavezető műtárgy építése. Jól halad és kiváló minőségű a munka, amelynek az időjárás is kedvez — a 174 millió forint éves előirányzat teljesítésével reálisan számolni lehet. Szintén soron kívüliek a városnak két­szeres biztonságot nyújtó Élővíz-csatorna tápzsilip építé­sének munkálatai Gyulán. Az alapozás két héten belül elkez­dődhet. Erre 160 millió forintot fordít az igazgatóság. Dr. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója és Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes főmérnök a szemlén arról tett jelentést, hogy a soron kívüli fenntartási és be­ruházási munkákra a 62 és 78 millió forintot maradéktalanul felhasználja az igazgatóság. Ezekből valósul meg az árvízvé­delmi műszaki osztag technikai fejlesztése, a Fekete-Körös jobb Kétegyházán, a Mezőgazdasági Középfokú Szakiskola biztosított helyszínt tegnap annak a tárgya­lásnak, amely a Magyar Köz­társaság és Románia határmegbí­zottjai között folyt. Az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője, Dávid Károly ezredes fogadta a temesvári határőrbrigád parancs­nokát, Totorcea Vasile ezredest és Románia I. sz. határmegbízott­ját, Maftei Constantin alezredest, aki egyben az aradi határőr alaku­lat vezetője is. A tárgyalás során a felek átte­almaügyről elmondta, hogy tart­ják a terméktanáccsal kötött megállapodást, a tűzelhalással kapcsolatban pedig a napokban várható a pénz és felhasználásá­nak szabályozása. A parlament a költségvetés módosításakor megnövelte több mint 10 milli­árd forinttal az agrártámogatási keretet, megvan az exporttámo­gatás, a mezőgazdasági gépvá­sárlás ez évi fedezete is. Horváth Gábor, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége főtitkára korreferátumában je­lezte a hibákat: indokolatlan volt az exporttámogatás csökkenté­se, az agrárexportban elviselhe­tetlen a bürokrácia, a keleti pia­cokon mások vannak helyet­tünk, ám látnak esélyt a fordulat parti védművének rendbetétele Sarkad város védelmében, vala­mint egyéb fontos felújítások, karbantartási munkák. Végül a Gyula, Sarkad és térsége szem­pontjából igen nagy jelentőségű Kisdelta árvízi szükségtározó is a szemle részét képezte. A mi­kintették a közös határszakasz helyzetét, az elmúlt egy év határ­eseményeit, valamint a határ­rend állapotát. Megállapították, hogy a közös erőfeszítéseket si­ker koronázta: több irányban si­került embercsempész-szerve­zeteket felszámolni, és jelentős az előrelépés a határrendsér- tések visszaszorítása terén is. Az elmúlt egy év alatt csupán két esetben fordult elő területsértés, magyar és román részről egy egy esetben. A magyar és a ro­mán határőrök együttműködése bekövetkezésére. A növekedés szükséges feltételei között so­rolta a termelői biztonságot, az ágazatok fejlesztési programjai­nak rögzítését, az önszervező­dés segítését, a pénzügyi kondí­ciók megteremtését. Áz agrár­ágazatnak többletforrásokat kell biztosítani, ehelyett a mai napig többletterheket kap. El kell dön­teni az ország érdekében, hogy az ágazatot helybenjárásra kényszerítik vagy pályára állítá­sa mellett döntenek. Orosz Sán­dor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke leszögez­te: a nemzeti agrárprogramnak nemzetinek és nem pártközinek kell lennie, s abban sincs vita, hogy az ország modernizálása szükséges. Szőke Margit nisztérium állásponja szerint lehetőség nyílik a tározóval kap­csolatos műszaki munkálatok megkezdésére, amely munkák jövőre folytatódnak. Erre a célra az idén 45 millió forintot fordít­hat a KÖVIZIG. Tóth Ibolya jó értékelést kapott, azonban a jövőben szükséges a határese­mények közös kivizsgálását még jobban előtérbe állítani, va­lamint az egymás munkáját segítő információk gyors átadá­sára nagyobb hangsúlyt helyez­ni. A tárgyalást követően Kása István, a szakiskola gazdasági igazgatóhelyettese egy rövid he­lyi sétán kalauzolta a román ven­dégeket. Rózsavölgyi Péter, Kétegyháza alpolgármestere a településről adott átfogó képet a román határőr vezetőknek, (t) Kétegyházán tárgyaltak a határmegbízottak Sikerült az embercsempész-szervezeteket felszámolni Árvízvédelmi beruházások a Körösökön A töltésekhez hordják a földet az erőgépek a Körösök völgyében FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Változik a helyi adó Mezőkovácsházán Van egy jó hírünk és egy rossz — mondhatják a mezőkovács­háziak a legutóbbi testületi ülé­sen hozott döntésekről. Kezd­jük a jobbal, amely az egyes helyi közszolgáltatások köte­lező igénybevételével kapcso­latban a szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozik. Az országgyűlési határozat sze­rint mindenki köteles az önkor­mányzat rendeletében foglalt közszolgáltatást (esetünkben szemétszállítást) igénybe ven­ni és ezért a díj mértékét megfi­zetni. Tapasztalat azonban, hogy a díjfizetéseket az állam­polgárok, a vállalatok kiját- szották és szaporodott az ille­gális lerakóhelyek száma. Ezt ismerve döntött úgy a kovács­házi testület, hogy a zsákok, eszközök biztosítása mellett a lakossági szilárd hulladék szállítási és elhelyezési díját 1997. évre átvállalja. A rende­let tartalmaz még évi kétszeri lomtalanítást és külön szállí­tást is. A másik elkerülhetetlen rendeletmódosítás a helyi adókról szólt, amelyben az építményadó januártól a vál­lalkozásoknál 2,6-szeresére nő, azaz 130 forint lesz négy­zetméterenként. A magánsze­mélyek kommunális adója a lakás komfortjának és négy­zetméterének arányában a je­lenlegi 416 forint/év/lakás átlagmértékről 850 forint át­lagra nő. (Pl.: Egy komfortos 71—100 négyzetméteres la­kás eddigi 700 forint adója 1600 lesz.) A vállalkozók kommunális adóját évi 2000 forintban állapították meg. Az iparűzési adóban 3, 6 és 12 ezrelékes, valamint 0 szaldós kategóriákat állítottak fel a te­vékenység jellegétől függően. Mint elhangzott, minderre csak a legszükségesebb több­letkiadások fedezete miatt ke­rült sor és a bevétel kötelezett­séggel nem terhelt része jövőre út, járda építésére, kar­bantartására szolgál. H. M. Milliós támogatást nyert a zsadányi Lungo Drom — Zsadányban immár két éve működik a szociális földprog­ram. A jövő évi kezdéshez a NjjíH Minisztériumtól nyert összegből még 1,5 millió forint áll az önkormányzat ren­delkezésére. Ennek a pénznek egy részéből a napokban egy rakodógépet vásároltunk — tá­jékoztatta lapunkat Dudás Ár­pád polgármester. Most pedig az önkormány­zati segítséggel összeállított pá­lyázattal a Lungo Drom Zsa­dányi Szervezete a helyi szociá­lis földprogramhoz az Autonó­mia Alapítványtól egymillió 260 ezer forint támogatást nyert. A pénz 50 százaléka tulajdon­képpen adomány, amit a későb­biek során nem kell visszatéríte­ni. Végezetül a polgármester el­mondta: ajövőévi földprogram­ba bekapcsolódni kívánó csalá­dok jelentkezéseit már most várják a zsadányi polgármesteri hivatalban. Elsősorban kisebb­séghez tartozó személyek je­lentkezéseire számítanak, de minden rászoruló családon megpróbálnak segíteni. M. B. Új érettségi témakör az evangélikus gimnáziumban November 1-jén a Békéscsa­bai Evangélikus Gimnázium vendége volt dr. Balázs Mi­hály, a JATE Régi Magyar Iro­dalom Tanszékének vezetője. A professzor, akinek szűkebb kutatási területe az antitrini- tarizmus, ezúttal a protestan­tizmusról, a Luther által kezde­ményezett reformáció egyes tételeinek pontos értelmezésé­ről és máig ható művelődés- történeti, etikai következmé­nyeiről beszélt. Előadása után a magyar munkaközösség tag­jaival külön is megbeszélést folytatott. Örömmel üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a BEG a szaktanárok által szaba­don választható témakörök közé iktatta a reformáció iro­dalmát. A Biblia, a bibliai tör­ténetek irodalmi parafrázisai és a reformáció irodalmi szem­pontból is kiemelkedő alakjai­nak ismerete az idén első ízben érettségiző diákok számára kötelező tananyag lesz a BEG- ben. Ehhez mind a gimnázium magyartanárai — saját lapjuk, a Várunk című kulturális fo­lyóirat hasábjain —, mind a JATE Régi Magyar Irodalom Tanszéke igyekszik minden se­gítséget megadni a diákoknak az eredményes felkészüléshez. Balázs Mihály professzor és a BÉG igazgatója, dr. Nánai László a két intézmény közötti együttműködés további lehe­tőségeiről is eszmecserét folyta­tott. Somi Éva A térség szíve lehetne? (Folytatás az 1. oldalról) hozhatna a térség életében. En­nek létrehozásában számítunk nemzetközi segítségre, Phare- pénzekre is. — A gyulai önkormányzattal tárgyal, sőt közös társaságot is alapított az angol Central European Holdings Ltd. Az ő terveik között is olvashattunk a repülőtér-fejlesztésről. Ugyan­erről a reptérről van szó, vagy ők mást akarnak? — Ugyanerről a reptérről van szó, minket is megkerestek aján­latokkal, amit mérlegelnünk kell még a továbbiakban—de az nem valószínű, hogy olyan feltételek­kel indulunk, mint a gyulaiak. — Szintén az ő terveik között szerepel egy bevásárlóközpont, és azt rebesgetik, hogy létezik ilyen terv a reptérre is. — Igen, egy impozáns bevá­sárlóközpont beruházása kez­dődhet meg ezen a helyen. A tervek legalábbis nagyon ke­csegtetőek, de kérdés, mi való­sul meg mindebből. Minden­esetre a legfontosabb, hogy a reptér nemzetközi repülőtérként üzemelhessen folyamatosan, és a térség gazdaságának, idegen- forgalmának fő központjává, „szívévé” válhasson. — Mik a további lépések, és mikor kezdődhet meg ez az egész program? —- A Honvédelmi Minisztéri­ummal kötött előzetes megálla­podásunk tervezetét a Kincstári Vagyonkezelőnek és a Pénz­ügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia, és csak ezután kerül a kormány elé a kérdés. Ha mind­ez megoldódik, és a mi tulajdo­nunkba kerül a terület, hozzá­kezdhetünk a munkához Antal Gyöngyi A legfontosabb, hogy a reptér nemzetközi repülőtérként üzemelhessen ARCHÍV FOTÓ A világszövetség szervezete Gyulán A Magyarok Világszövetsége gyulai autonóm szervezete ma 17.30 órakor tartja alakuló ülését a Mogyoróssy könyvtár földszin­ti előadótermében. A mező- berényi szervezet megalakulása után most a gyulai létrehozását tűzték napirendre. A szervezet annyiban autonóm, hogy a belé­pett tagok önálló vezetőséget vá­lasztanak, maguk határozzák meg céljaikat, feladataikat a vi­lágszövetség adta tág alapszabá­lyi kereteken belül. A szervezet maga dönti el kit támogat, például iskolát-e, s hol, Erdélyben, Kár­pátalján vagy másutt. Ä befizetett tagdíj ugyan a megyei számlára érkezik, de az létszámarányosan azonnal visszakerül a meghatáro­zott igények szerint — tudtuk meg dr. Erdmann Gyuláitól, a me­gyei szövetség elnökétől. (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági szövetkeze­tek helyzete javul t, a kormány és a szocialisták szándékai szerint hosszú távú meghatározói lesz­nek az agrárgazdaságnak. Tá­mogatják a szövetkezeteket ab­ban, hogy tagjaik magángazda­ságát fejlesszék. A szövetkezeti üzletrészek az aktív tagok tulaj­donába kerüljenek vagy szövet­kezeti osztatlan vagyont képez­zenek. Lényeges változást ter­veznek azzal, hogy például a szőlő-, az ültetvény-, az erdő- telepítési, az öntözésfejlesztési, a meliorációs beruházási kerete­ket lebontják megyékre, figye­lembe véve adottságaikat, az ott élők számát. A pályázatokról a megyékben döntenek. Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom