Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

1996. november 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP «feREKES MEGYEI HÍRLAP A cigány kultúráról ..Fájt, már régóta fáj. hogy / míg én rólad mindent, / te rólam sem­mit nem tudsz,/ vagy csak na­gyon keveset,/ és az is felületes. ” A Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola közelmúltban rende­zett romológiai tanfolyama ezt a Choli Daróczy Józseftől vett idézetet választotta mottójául. A cigány költő szavait Rézműves Melinda néprajzkutató előadása is igazolta. A Fővárosi Önkor­mányzat Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Köz­pontjának munkatársa szerint hiba általános értelemben be­szélni a cigány kultúráról, ha­gyományokról, művészetről. Mint azt a fiatal néprajzos la­punknak kifejtette, az elemző, elmélyülten kutató szakember előtt a roma kultúra összetett, színes világa elevenedik meg. — Magyarországon a cigá­nyok jelenlétét a 14-15.század­tól igazolják írásos emlékek. Az oláh cigányok csak később, a 18. század végéjől jelentek meg az országban. Ők azok, aki kultúrá­jukban, viseletűkben, nyelvük­ben ma is elevenen őrzik a ha­gyományokat. Nyelvüket te­kintve a rományi nyelvet beszé­lik. Magam oláh cigány vagyok, így az ő szokásaikat ismerem legjobban. —Az ősi kultúra mennyire élő ma a romák köréhen? —Aki a roma kultúra tradici­onális részét akarja megismerni, annak zárt közösséget kell ke­resnie. Ezek a közösségek a többségtől eltérő erkölcsi nor­mát, más értékrendszert valla­nak. Náluk még él a rományi krisz. E törvénykezési szokás szerint, ha bármilyen vitás kér­dést a családban nem tudnak el­dönteni, nem a rendőrséghez vagy bírósághoz fordulnak, ha­nem összehívják a közösség idősebb, tiszteletben álló férfi­tagjait és ők döntenek. Ma már egyre kevesebb az ilyen zárt közösség. Felbomlá­suk egyrészt azzal magyarázha­tó, hogy a hagyományos mester­ségek egyre kevésbé adtak meg­élhetést. Ezért nyitni kellett a nem cigány társadalom felé, új megélhetési utakat keresve. A fiatalok egy része már más életre vágyik. A saját kultúra mellett nap mint nap szembesülnek a tömeg-, a városi és a népi kultú­rával. — A sokféle ráhatás milyen irányba formálta a roma kultú­rát? — Egy ilyen iránynak nevez­hetjük, hogy a roma családok számára egyre inkább fontossá vált az, hogy a gyermekek to­vábbtanuljanak és szakmát kap­janak. A közösségtől erre főleg a fiúk kapnak támogatást. A lá­nyokat ma is elsősorban a jó fe­„Aki a roma kultúra tradicio­nális részét akarja megis­merni, annak zárt közösséget kell keresnie" leség és a jó anya szerepére ké­szítik fel. A változás a lakáskul­túrában is lemérhető. A tömeg-, a városi és a cigány kultúra sajá­tos keveréke figyelhető meg. A keresztelőhöz, lakodalomhoz és temetéshez fűződő szokásokat az egész közösség gyakorolja. Ami még szembetűnő, hogy a városokban élő romák körében is milyen erős a vágy, hogy gyakrabban találkozzanak. Erre ünnepeket teremtenek. Megün- neplik azokat az alkalmakat is, amelyeket korábban nem volt szokás, így a születésnapot, a névnapot és a ballagást is. — Beszélgetésünk elején említette, hogy divat lett a ro­mákkal foglalkozni. Milyen őszinte a társadalom érdek­lődése? — Ma nem csak a közértben, az utcán és a rendőrségen beszél­nek a cigányokról. A romák élet­módja és kultúrája magas szín­vonalú előadások témája, művelődési házak programjá­nak része. Fontos, hogy a kultu­rális másságról tudomást szerez­zenek az emberek. Vallom, a közvetlen megismerés, az ami feloldhatja az előítéleteket. S ma már egyre több alkalom kínálko­zik erre. A főiskola romológiai tanfolyama is jelzi, hogy a peda­gógusokban is megvan az aka­rat, hogy megismerjék, milyen kultúra rejtőzik a cigány gyerek szó mögött. Kultúránk feltárásá­ban és megismertetésében nagy felelőssége van a kutatónak. Néprajzos, szociológus, törté­nész, nyelvész, antropológus szakemberek és a cigányok együttes összefogásával mie­lőbb hozzá kellene látni ehhez a munkához. Csath Róza Támogatott üdülés Többen szeretnének a felesleges kilóiktól megszabadulni, főként azok, akik tisztában vannak vele, hogy a túlsúly nem csupán esztétikai problémát jelenthet, hanem egészségit is, hiszen a kövérek egy része előbb-utóbb cukorbeteggé, magas vérnyo­másossá vagy szívpanaszossá válhat. Az itthoni és a külföldi tapasztalatok szerint a fogyókú­ra odahaza egyénileg csak kivé­teles esetekben sikeres. Sokkal inkább eredményes lehet a testsúlycsökkentő diéta csopor­tosan, orvosi felügyelettel, ami­kor a résztvevők a mérlegre állva egymás sikerének is örülnek. A karcsúsító kúrára a közeli hetek­ben, pontosabban december 19- éig, majd január 2—április 3. között egy, kettő vagy három héten át kedvezményesen sor kerülhet Balatonlellén, a Hunguest Giuseppe Hotelben. Itt a napi ezerkalóriás diéta és a csoportos gyógytorna segíti a fo­gyózást. Sokaknak nemcsak a kétágyas, összkomfortos, színes tévével felszerelt szobákban történő elhelyezés lehet vonzó, hanem az ár is. Páros jelentke­zésnél teljes panzióval nyolc napra — 7 éjszakára — a fizet­ség 12 460 forint lenne, illetve januártól csak 250 forinttal drá­gább, de az említett összeget csökkentheti a támogatás. így például az átlagos hozzájárulás­ra jogosultak — 20 000—30 000 forint közötti nettó keresetűek, nyugdíjasok — ötezer forinttal kevesebbet fizetnek. Jó tudni, hogy aki két vagy három egymás utáni turnusra vesz jegyet — a fogyókúra hatékonysága miatt ez ajánlható —, az a hosszabb időszakra is megkaphatja a he­tenként igénybe vehető támoga­tást. A jegyekért jelentkezni le­het a Hunguest Travel békéscsa­bai irodájában (Andrássy út 12.) vagy a 446-470-es telefonszá­mon. Ezenkívül Lellén még 2000 forint kiadással lehet szá­molni a dietetikai tanácsadás és az orvosi vizsgálat miatt. Bányai János Nagy Bandó Vészfékje, avagy arccal a vasút felé Könyv egy kisfiú szívszorító történetéről Tudom, de legalábbis sejtem, a népszerű humorista nevének em­lítésekor most sokaknak inkább az ugrik be, pilótajátékozott-e vagy sem? Ezt majd döntse el a bíróság, bár nagyon szeretném hinni, az újságírónak, mi több írónak sem utolsó, harmadik, vallott pátriájá­ból, Orfűről meghívót címzett Nagy Bandó András úgymond körön kívüli marad a vásárhelyi ügyben. Amit közemberként vállal a társadalmi béke megteremtéséért, az feltehetően sokkal, de sokkal több és fontosabb ennél. Arról nem is szólva, hogy olyan témá­ban kér szót, kiadóként is jegyez­ve legújabb dokumentumregé­nyét, amely csaknem mindannyi­unkat érint, de azokat, akik vonat­ra ülnek és ráadásul szülők vagy nagyszülők is, azokat minden­képp és nagyon is közelről. A csak Hofihoz és Verebeshez hasonlít­ható szókimondással illethető hu­morista most azt járja körbe, miért is halt meg egy kisgyerek, Mencsik Attila tavaly augusztus 11-én, amikor ártatlanul néze­lődött nagymamája ölében, amint vonaton útaztukban végzetes sze­rencsétlenségükre az ablak mellé ültek... (Ugye, jól gondolom, Atti­la helyében minden kisgyerek ugyanezt a sokszor koszos, félté; pett borítású és telefirkált, sarok­beli műanyag ülést választja, lehetőleg a menetiránnyal szem­benit, felszállás után végigara­szolva a keskeny közlekedőfo­lyosón, csendes, jóravaló és biz­tonságos helyet keresve szerettei­vel?) Akár azt is mondhatnánk a helyében, olyat, ahonnan megismerhető a világ, a tovasuha­nó alagutaktól az aranysárga búza- és kukoricatáblák egybe­mosódó látványáig, meg a többi, életünk végéig elkísérő csodaké­pekig. Szörnyű még belegondolni is, hogy ma már egy hatéves kisfi­út éppúgy halálra sebezhetnek a vonatablakban ülve, mint persze bárkit, ha azon a helyen ül. Ez a Nyíregyházán, napokban nyilvánosság elé tárt könyv — a Vészfék, avagy arccal a vasút felé — azzal a szándékkel íródott, hogy bemutassa a kevésbé tudot­takat erről a szívszorító történetről. Hogy mementót állít­son Attilának, hogy figyelmeztető legyen mindannyiunknak, kivált azoknak a szülőknek, akik fele­lőtlenek, mert gyermekük — a másik oldalon, a vonatablakkal szemben, megbújva egy bokor mögött—odáig vetemedik, hogy akarva-akaratlanul kioltsa ember- palánta társa életét. Az sem eltit­kolandó célja a szerzőnek, hogy könyvével anyagi segítséget pró­báljon nyújtani a Mencsik család­nak ahhoz, hogy az—immár Atti- la nélkül lakott — házuk építését befejezhessék. Ki tudja, bánjuk-e, szomorkod- junk-e. Mindenesetre legalább töprengjünk el azon, hogy a tragi­kus sorsú Mencsikék mit éreznek, ha csak az — amúgy igencsak sanyarú sorsú — irodalmi szféra próbál segíteni rajtuk. Nagy Bandó könyvéből kiderül ugyan­is, segítségkérő kálváriájukban alig értek el valamit. Igen, alig. F.I. Kamatozó Kincstárjegy IÍIÍI7XI. a* BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futam­idejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az érték­papírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank', a Magyar Hitel Bank fiókjaiban napi árfo­lyamon adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elér­hető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 1996. november 1-től a Magyar Nemzeti Bank fiókhálózatának helyén - változatlan feltételek mellett - a Magyar Államkincstár értékpapírpénztárai várják a tisztelt befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/XI.) 1996. november 25-től december 6-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. november 25 - december 2.: 99,70%, decem­ber 3-6.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. december 11. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3„ Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Inter-Európa Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 5. • Magyar Hitel Bank Rt. 5540 Szarvas, Béke út 1., Békéscsaba AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba. Andrássy u 6 VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Értékpapírpénztára 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom