Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02-03 / 256. szám

1996. november 2-3., szombat-vasárnap MEGYEIKÖRKÉP-«feREKES MEGYEI HÍRLAP Ufó-kutatás, (t) A Fehér Fény Alapítvány szervezésé­ben Kisfaludy György ufó kuta­tó-időfizikus Az Univerzum üzenete címmel tart előadást november 9-én 15-18 óráig és november 10-én 9-16 óráig Bé­késcsabán, a Kiss Ernő utcai KDNP-székházban. Az előadás témái: Idegen civilizációk a Földön?!; A régi idők új nemze­déke ma; A Vízöntőkor filozó­fiája; ufó-kutatás Magyarorszá­gon; A magyarság őstörténete. Átlagos. (t) A rendkívül csa­padékos szeptember után átla­gos októbert hagytunk most magunk mögött: Békés megyé­ben 30 milliméter csapadék hullott, ami megfelel a sokévi átlagnak. A napi közép­hőmérséklet a hónap első felé­ben a sokévi átlagnál magasabb volt, de október 18-ával ismét hűvös, csapadékos periódus kezdődött. Az eső is szeszélye­sen oszlott meg területileg: a megye északi részén, a gyen­gébb minőségű kötött talajokra hullott nagyobb mennyiség, így helyenként ismét jelentkezett a belvíz, főként Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat, Zsa- dány térségében. Tűzoltó autó. (x) Közis­mert a hazai tűzoltóságok gépkocsiállományának nem éppen rózsás állapota. Nincs ez másképp a gyulai tűzoltóknál sem. Ezért is nagy segítség az, ha új, vagy majdnem új gépko­csival gyarapodik a meglévő ál­lomány. Badvilbelmer város tűzoltóságának ünnepségén vett rész nemrégiben Dudaszeg József, a Gyulai Tűzoltóság pa­rancsnoka. A rendezvény szak­mai programjai után meglepe­tésben volt része a parancsnok­nak, amikor Gerhard Stengel tűzvédelmi felügyelőtől átvette egy Volkswagen Transporter tí­pusú gépkocsinak a slusszkul­csát. Az ajándék autó tízéves, s kisebb átalakítás után a kataszt­rófavédelemben tudják majd használni a gyulai tűzoltók. Az új szerzeménnyel tízre nőtt a bevethető gépkocsik száma a parancsnokságon. Bánhegyesen felújították a templomot Novemberben 100 éves lesz a magyarbánhegyesi római ka­tolikus templom, amelynek tatarozását a napokban fejez­ték be. A zöldes színűre festett templomkülső impozáns megjelenése békét sugároz az arrajárók felé. A felújításról és a tervezett ünnepségről Térjék Ferenc plébánost kérdeztük. — A templomot 1895 má­jusában kezdték építeni és szeptemberben már a kereszt is felkerült a torony tetejére. 1896-ban szentelték fel. Ak­kor a temesvári Desseffy püs­pökjárult hozzá az építkezés­hez és a falu egész lakossága részt vett a munkában. Még beszéltem olyan asszonyok­kal, akik maguk is hordták a téglát — emlékezik az ese­ményekre a plébános. Akkor még lovas kocsikkal hordták a téglát és kézzel talicskáz- ták. A jelenlegi felújítást is tavasszal, márciusban kezd­tük és szeptember végére fe­jeztük be a lényegi munkát. Most is a püspökség saját és külföldi támogatásával — Kirkhein Nőtt segélyszerve­zet adományával — sikerült megszépíteni az épületet. Emellett az önkormányzat és a hívek is jelentős összeggel járultak a munkához. Mivel a II. világháború alatt az egyik harangot hadicélokra elvit­ték, tavaly Juhász Kálmán Angliában élő, volt magyar­bánhegyesi lakos adományo­zott egy újat, valamint a digi­tális órát a toronyban és a felújítást is támogatta. A ter­vek szerint a 100 éves meg­emlékezést november 24-én 9 órától tartjuk, ahol Gyulay Endre megyés püs­pök celebrálja a misét. H.M. Támogatást vár a keresztúri polgárőrség Az új körzeti megbízott tavaly decemberben lépett szolgálat­ba Sarkadkeresztúron. A tele­pülésen működő 17 tagú polgárőrség ettől kezdve fo­lyamatosan szervez járőrszol­gálatokat. Az eligazításokat— egyeztetve a helyi körzeti megbízottal — minden hónap utolsó csütörtökjén tartják. Drozdik József, a polgárőrség helyi elnöke a következő eredményekről számolt be la­punknak: — Szervezetünk ez év feb­ruárjában csatlakozott a Polgárőrök Békés Megyei Szövetségéhez. Ezzel egy idő­ben a megyei küldöttgyűlés el­nökségi tagjának választott, így Sarkadot és a vonzáskörze­tet is én képviselem a kétha­vonta ülésező megyei elnök­ségben. Legutóbb éppen Sarkadkeresztúron ült össze az elnökség. Ott is el tudtam mon­dani, hogy településünkön po­zitívak a tapasztalatok a polgárőrséggel kapcsolatban. Segítettünk egy körözött sze­mély elfogásában, garázdaság ügyében intézkedtünk egy he­lyi diszkóban, több alkalom­mal jelzést adtunk külföldi személyek házalásáról, s jó né­hányszor jegyeztünk fel gya­nús gépkocsirendszámokat. (Január 1-jétől október elejéig 122 alkalommal csaknem ezer órát töltöttünk szolgálatban.) Sajnos ennél jelentősebb eseményekről nem számolhat­tam be, hiszen a polgárőrök semmilyen „jogosítvánnyal” nem rendelkeznek, így az ön­ként vállalt munkájukhoz sok­sok türelemre van szükségük. — Munkánkat nehezíti — folytatta ezután a polgárőrség elnöke —, hogy két külterületi rész, Kisnyék és Varsányhely a falutól távol esnek. Ezekre a helyekre is ki kellene járnunk, de a magas üzemanyagárak miatt tagjaink nem szívesen használják a saját kocsijaikat. Támogatást pedig ez idáig csak szóban kaptunk, abból pedig nem lehet tankolni. Jo­gos félelmünk tehát, hogy szervezetünk saját erőből egy idő után nem tud majd működ­ni... —ria Egzotikus halkülönlegességek kiállítása, (u) A trópusi vizek 50-60 féle egzotikus hala látható Békéscsabán az ifjúsági házban rendezett kiállításon. A tulajdonos, a kecskeméti Nagy Lajos, aki 20 éve foglalkozik a halritkaságokkal. A képen egy afrikai gőtehal látható fotó: kovács Erzsébet Festőművész Neumarktban Az ausztriai Neumarktban egy festőművész ötlete nyomán ala­kult ki a neumarkti művésztelep, ahová minden évben neves vagy kevésbé neves, de tehetséges művészeket hívnak meg. A különböző országokból érkező zeneművészek, festők és egyéb alkotók itt megismerhetik egy­más munkáit, és tapasztalatokat gyűjthetnek más országok kul­túráiból. Megismerhetik a neumarkti tájjellegű házakat, az osztrák művészek életét. Alois Neubauer, a neumarkti művész­telep vezetője elkalauzolja a meghívott alkotókat Bécs legis­mertebb művészeti múzeumai­ba. A gyönyörűen rendbe hozott neumarkti tájházakban az alko­tóknak lehetőségük van a kinti élményeik feldolgozására, amelyhez mind a képző-, mind a zeneművészek megkapnak min­den segítséget. Az őszi szezonban két ma­gyar festőművészt hívtak meg az ausztriai művésztelepre: a hódmezővásárhelyi Jószai Sán­dort és a kötegyáni Ungvári Mi­hályt. A kötegyáni festőművész a következő tapasztalatokkal tért haza szülőfalujába: — Ezen a kistelepülésen mindössze 260-an élnek, de min­den szezonban több mint 1500 művészt fogadnak. Azok az alko­tók, akikkel mi találkoztunk, Szlovákiából, Oroszországból, Kis-Jugoszláviából és Ausztriá­ból érkeztek. Volt alkalmunk ta­nulni egymástól, és az így meg­hatványozódott energiából sok­sok alkotás született. Nagyon megtetszett az a lelkesedés, amellyel az itt élők foglalkoznak a művészettel. Éppen ezért tár­gyaltam Alois Neubauerrel, s né­hány ausztriai művésszel együtt meghívtam őt a jövő nyári két- egyházi alkotótáborba. A meghí­vásomat valamennyien örömmel fogadták, én pedig remélem, ez­zel talán magam is tettem valamit a magyar, ezen belül is a Viharsa- rok művészeti életének felpezs­dítéséért. M. M. Népi diplomaták az alapszerződésről A Magyar—Román Baráti Tár­saság lapja, a kétnyelvű Barát­ság — Prietenie legutóbbi, októ­beri számában vezércikkben méltatja a közelmúltban Temes­váron megkötött román—ma­gyar alapszerződést. A népi dip­lomácia elvén működő és mind­két országban jelentős tagsággal rendelkező társaság álláspontja szerint „olyan ez a szerződés, mint a házasságkötés. Egyaránt benne van a jó házasság és a rossz házasság esélye (...), s ak­kor működik jól, ha mindkét fél enged egy kicsit az áhított har­mónia érdekében.” A további­akban a szerző kifejti: nem érde­mes firtatni, hogy mi maradt ki a szeződésből; azt kell számba venni, ami benne van, és ami népeink javára fordítható. A 12., 18. és a 19. cikkellyel például megteremtődött a politikai keret és garancia a civil szervezetek közötti közvetlen kapcsolatépí­tésre. A 15. cikkely pedig ki­mondja: „a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó személyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egymással és a határon túl más államok polgáraival.” A cikkíró — némileg önmagának is elletmondva — sajnálatosnak nevezi, hogy a testvértelepülési kapcsolatrendszer kimaradt az alapszerződésből, holott napja­inkban éppen ez az együttműkö­dési forma fejlődik a legdinami­kusabban. Ménesi György Talpmasszázs Betegei áldott kezű asszonynak nevezték el a szabadszállási Major Etelkát. Talpmasszírozással kapcsolatos könyvében (Major Etelka: Ta­pasztalataim a reflexológiában) írta le, hogy először magán majd más rászorulókon próbálta ki a különböző reflexpontok kezelését. Munkájá­nak eredményességét látva támogatták őt az orvosok és a lakóhelyének vezetői is. Konkrét példákkal bizonyítják a betegek a kezelés jótékony hatását, például valaki szürkehályog-műtétre volt előkészítve rosszul működő vesével. Etelka néni masszírozta és eredményesen kezelte. Az országban híre futott képességeinek, sorban keresték fel a gyógyulni kívánók. Az egyik kecskeméti orvosfeleség, aki maga gyógytornász, kérte, hogy tanítsa meg a kórház dolgozóit a talpmasszázsra. így kezdődött Major Etelka oktatói pályafutása. Azóta is minden évben szervez az ország különböző vidékein tanfolyamot. Békéscsabán, novem­ber 3-án 10 órától a Békési úti Meseházban kezdődik egy hat alkalommal tartandó tanfolyam. A képzés befejezéseként vizsgáznak a hallgatók és talpmasszázs-képesítést kapnak. (d) / ß a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 9. Moszkva végzetes döntése Október 31., szerda — A hazai fegyveres erők pa­rancsnokainak mind nagyobb hányada áll a forradalom ügye mellé. A forradalmi karhatalmi bizottság egységes parancsnok­ság alá vonja a honvédséget, rendőrséget, határőrséget és a felkelő csapatok által létreho­zott nemzetőrséget. — Forradalmi honvédelmi bizottmány alakul. Tagjai töb­bek között Maiéter Pál, Király Béla, Váradi Gyula, Kopácsi Sándor, Marián István, Nádor Ferenc. — Petőfi Párt néven újjáala­kult a Nemzeti Parasztpárt. Több ezer régi hívének jelenlét­ében ideiglenes vezetőséget vá­lasztottak. Főtitkár: Farkas Fe­renc. A vezetőség tagja lett Bibó István, S. Szabó Ferenc, Jócsik Lajos, Szigethy Attila. — Vá­lasztottak egy úgynevezett irá­nyító testületet, melynek tagjai: Féja, Illyés, Kodolányi, Keresz- tury, Németh László, Reme- nyik, Sinka, Szabó Lőrinc, Sza­bó Pál, Tamási Áron és Veres Péter. — Eisenhower elnök sürgető üzenetet küldött az angol és francia miniszterelnöknek: ne fegyveres erőszakkal, hanem békés eszközökkel törekedje­nek a szuezi válság megoldásá­ra. — Kéthly Anna, az újjáala­kult szociáldemokrata párt elnö­ke Bécsbe utazott, hogy részt vegyen a Szocialista Intemacio- nálé ülésén. — Kovács Béla, a hosszú szovjet rabságból súlyos bete­gen nemrég hazatért, nagy tekin­télyű kisgazdapárti politikus Pé­csett, pártja alakuló gyűlésén több száz híve előtt így beszélt: „A régi világról... ne álmodjon senki. A grófok, bankárok és ka­pitalisták világa végérvényesen lezárult. Nem igazán kisgazda az, aki ma 1939-ben és 1945-ben gondolkozik.” — Moszkvában döntenek a szovjet hadsereg Budapest elle­ni összpontosított támadásáról, a magyar forradalom vérbe foj­tásáról. — A szocialista orszá­gok egyenjogúságát és a szovjet csapatok teljes kivonását ígérő október 30-ai nyilatkozat után ez 180 fokos fordulat, amelyben szerepe lehetett a következő tényezőknek (nem fontossági sorrendben): a) Az angol—francia—izrae­li katonai akció a Szovjetunió által támogatott Egyiptom ellen. b) Nagy Imre október 30-áig nem alkalmazott erőt azok letö­résére, akik nem érték be októ­ber 28-ai — az SZKP elnöksége által is jóváhagyott — nyilatko­zatával. c) A Köztársaság téri pártház ostroma és az elfoglalását követő lincselés. d) Nagy Imre október 31-ei kora délutáni beszéde a Parla­ment előtt, amelyben közli: „A mai napon megkezdtük a tárgya­lásokat a szovjet csapatok kivo­násáról az országból és a Varsói Szerződésből reánk háruló köte­lezettségeink felmondásáról. ” A fordulat létrejöttében bizo­nyosan szerepe volt— nem fon­tossági sorrendben — az alábbi tényezőknek: a) A kommunista hatalmi monopólium és az erre épülő po­litikai rendszer összeomlása Magyarországon, és ennek eset­leges láncreakciója a varsói blokk országaiban. b) A Szovjetunió nagyhatal­mi tekintélyének megrendülése Magyarország szuverenitásá­nak s politikai függetlenségé­nek kiküzdése esetén. „Ha oda­adnánk nekik Magyarországot, azt az imperialisták gyengesé­günknek fognák fel” — mon­dotta Hruscsov az SZKP elnök­ségének október 31-ei vitájá­ban. c) Az USA kormányától ko­rábban kapott megnyugtatás, amiből a Kreml megértette: nem kell nyugati ellencsapástól tarta­nia, ha katonai erőszakot alkal­maz Magyarországon. d) Az október 23-ától szerzett szovjet tapasztalat arról, hogy Münnich és Kádár megnyerhető a törvényes magyar kormányból való dezertálásra és szovjetcsat­lós ellenkormány alakítására. e) A kínai álláspont megvál­tozása. — „A szovjet csapatok­nak Budapesten és Magyaror­szágon kell maradniuk” — így vélekedett a Kínai KP Moszkvá­ban tárgyaló küldöttségének vezetője, Liu Sao-csi, a kínai népi gyűlés elnöke. — A dunántúli, a Borsod és Bács-Kiskun megyei, valamint a csepeli nemzeti tanács közös nyilatkozatban követeli a szov­jet csapatok kivonását az ország egész területéről; a szabadság- harcosok képviselőinek részvé­telét a kormányban; általános és titkos választás kiírását több párt részvételével legkésőbb 1957. január végéig. „Amennyiben a kormány nem teljesítené... kö­veteléseinket, feltételesen sem ismerjük el.” — A New York Times mai száma írja: „Nyflt háborúra kerül­het sor a szovjet és a magyar fegy­veres erők között... A bátor ma­gyar nép sokat ért el hihetetlenül rövid idő alatt. A politikai győzelem máris kétségtelenül az övé és ezt már csak a tömeges orosz katonai beavatkozás ragad­hatja el tőle. Ebben van a veszély.” — Délután, este és éjszaka újabb szovjet katonai egységek jönnek be az országba, s erről Szabolcs-Szatmár megye helységeiből folyamatosan hí­rek érkeznek. (A következő rész lapunk hétfői számában jelenik meg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom