Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-18 / 244. szám
tÉKÉS MEGYEI HÍRLÁPFöldink vált. (t) Kertész Dezső színész, aki 1892-ben Békésen született, 1965-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Iskoláit Aradon végezte, majd Budapesten Pethes Imre magánnövendékeként színi tanulmányokat folytatott. Első szerződését Krecsányi Ignác budai színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött, és 1915-ig különböző vidéki társulatoknál működött. 1915-től a Király Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és még néhány fővárosi színház színpadán játszott. 1945 után egy ideig a kecskeméti Katona József Színház, majd 1958-tól a budapesti József Attila Színház tagja volt. Hosszú ideig bonvi- ván és szerelmes szerepkörökben működött, gyakran lépett fel operettekben és zenés vígjátékokban. Pályája utolsó szakaszán áttért a jellem szerepekre. Mise házaspároknak. (1) Mezőkovácsházán a római katolikus egyház felhívással fordult a hívekhez, miszerint az egyház az idén is megtartja a jubiláló házaspárok ünnepi miséjét Krisztus Király vasárnapján, november 24-én 17 órakor. Az ünnepi szentmisét Vargyas Emil, az egyházmegye újmisése tartja. Várják mindazok jelentkezését, akik 10, 20, 30, 40 és 50 éves házassági évfordulójukat ebben az évben ünnepük, vagy ünnepelték. Az óvodákról, (cs) Orosházán az Ady, a Bajcsy, a Bácska és az Előd utcai óvodákban a települési képviselők jóvoltából komoly felújításokat tudtak végrehajtani a tagóvodákban az évkezdéskor. Alapítványuk (Bajcsy Ovi Alapítvány a Bajcsy Utcai Óvodásokért) a Népjóléti Minisztérium Szociá- üs Tanács Titkárságától egy pályázat útján 150 ezer forintot nyert. Ezt a pénzt eszközvásárlásokra és továbbképzésekre fordítják. MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 18., péntek A szép épületet átmenetileg szakdolgozók lakják FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Amerikas magyarok helyett egészségügyiek Gyulán, a Kálvin utcában, belvárosi mércével mérve tágas területen áll egy fehér falú, szép épület. Kívül-belül ízléses létesítmény. Mondják, 1994-ben készült el, amerikai magyar volt az építtető, aki az onnan hazatelepült, Magyarországon egyedülálló idős emberek gondozóházának szánta. Csődbe ment, nem tudott fizetni a kivitelező cégnek, a Gyulabaunak. Az épület újabb „zűrje” ez év tavaszához fűződik. A Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Megyei Kórháza megvásárolta nyílt árverésen a létesítményt. A kórház igazgatótanácsának vételi szándékával — kevés ellenvéleménnyel — egyetértett a megyei közgyűlés több bizottsága, a megyei önkormányzati hivatal osztályvezetői. Az viszont igaz — s volt, aki ezt szemükre is vetette —, hogy a több millió forintos vásárláshoz nem bírták a megyei közgyűlés jóváhagyását. Kifogás volt az is, hogy adóssággal terhelt épületet ven meg az alulfinanszírozott egészségügy és önkormányzat. Végül vádként elhangzott, hogy az épület nem jó semmire — tájékoztatott a tisztázás szándékával dr. Csaba István, a megyei kórház főorvosa, a megyei egészségügyi bizottság elnöke, hozzátéve, nézzük meg, mit mutat a valóság. A Kálvin utcai kétszintes épületbe folyamatosan költöztek be a nyár óta, az utolsó lakókat a minap várták. A ház rendjére felügyelő gondnok lakásán kívül még 16 található itt, átlagosan 30 négyzetméter nagyságúak, mindegyikhez tusoló tartozik, van közös társalgó, konyha, mosóhelyiségek, még szauna is. Nem akármilyen panziónak (?), gondozóháznak (?) épült, szerkezetében, hószigetelésében, energiatakarékos fűtésével, világításával megfelel az amerikai szabványoknak — összegezte Mohári Mihály,a kórház beruházási osztályvezetője. Valóban elégedett lehet az, aki itt lakhat — állapítottuk meg a felszereltség, a berendezés láttán. Hogy miért kellett az épület, mennyiért jutottak hozzá, azt dr. Kovács /ózse/helyettes orvosigazgatótól tudtuk meg. A csődeljárásba vont létesítményt 104 milüó forintra értékelték, az árverés szabályainak megfelelően közel 60 millió forint volt a kikiáltási ára. A nyilvános licitáláson a kórházon kívül több magánszemély vett részt. Az épületet tehermentesen adták át a licitálásra, amelynek végeredményeként a kórház lett a nyertes 27 milüó forintos ajánlatával. A pénzt átutalták, annak további sorsa a felszámoló tiszte. Utólag is úgy látják, nagyon jó vásárt csináltak a korszerű épülettel, jelentősen növelték a megyei vagyont. A pályázati kiírás rövid határideje miatt nem kérhették a megyegyűlés áldását, melyet végül is utólag megkaptak. Az intézményt az egészségügy kvalifikált, nehezebben megszerezhető munkaerőinek átmeneti letelepítésére használják. Az épületet átmeneti időre — a pályakezdők önálló lábra- állásának idejéig —, méltányos bérleti díjért most a szakdolgozók lakják, egy orvostanhallgató van közöttük. A Szent István út mögötti nővérszálló telített, zsúfolt körülményei miatt nem alkalmas a megyei kórház kötelékeibe csábításra. Fontolgatták az emeletráépítést, amely kétszer ennyibe került volna, mint a Kálvin utcai ingatlan. A Dózsa György úti orvosgarzonban ugyancsak laknak szakdolgozók. Vagyis, a kórháznak bővítenie kellett szálláskereteit, s a hosszabb távú, a diplomás ápolókat idetelepítő munkaerő- politikájuknak jó szolgálatot tesz az új épület, s mint ilyennek a fenntartása mindig olcsóbb, mint a felújításra szorulónak — tartják a kórházban. A szállót a héten megtekintették a megyei egészség- ügyi bizottság tagjai, itt tartva kihelyezett ülésüket. Szőke Margit Tapasztalatszerzés munkával A pályakezdő fiatalok számára ismerős dátum: július 1. Tudvalévő, hogy ez időponttól új jogszabály lépett életbe, pályakezdők segélye helyett a mielőbbi elhelyezkedés került előtérbe, bevonva a feleket: munkáltatókat, munkavállalókat. Az eltelt időszak tapasztalatáról kértünk tájékoztatót Tóth Istvánnétól, a munkaügyi központ gyulai kirendeltségvezetőtől. — Az eddigi tapasztalat szerint a mielőbbi elhelyezkedés érdekében közel 300 fiatal kereste fel kirendeltségünket: 170 gyulai, 38 sarkadi, 23 kétegyházi, 17 eleki, 12 sarkadkeresztúri, 9 lökösházi, 6 kötegyáni, 5 mezőgyáni, 9 méhkeréki és 4 geszti. A pályázatok döntő többségénél a gyakorlati tapasztalat megszerzése döntő tényező, de hogyan szerezzen a fiatal munkatapasztalatot, ha egyszerűen nem tud elhelyezkedni, tehető fel a kérdés. A válasz: sehogyan sem. Az új programmal ezen az áldatlan állapoton szeretnénk módosítani. Azokat a munkáltatókat, akik szakképzetlen vagy szakképesítéssel rendelkező fiatalt foglalkoztatnak, támogatásban részesülnek. A cél az, hogy a pályakezdőt legalább egy évig foglalkoztassák. A munkáltatónak a négyórás foglalkoztatásra kifizetett munkabér támogatásként jár. Vannak olyan szakterületek, ahol nehéz elhelyezkedni, mint például a mezőgazdasági gépszerelői, a bolti eladó, gépjárművezető, lakatos, vendéglátóipari eladó, építésztechnikus, fodrász, kozmetikus, számítógépkezelői, cukrász, szakács, tanár és gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A támogatásnak két formája van. Foglalkoztatási támogatásban azok a munkáltatók részesülnek, akik a szakmunkástanulóknak a képzés során gyakorlati munkahelyet biztosítottak. Továbbfoglalkoztatásuk esetén a munkáltatók kérhették ezt a támogatási formát. A térségben 85 fiatalt helyeztünk el 20 munkáltatóval eképpen. A másik támogatási forma a munkatapasztalatszerzés támogatása. Azok a munkáltatók kapják, akik pályakezdő fiatalt foglalkoztatnak. A Békés Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei októberben a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése érdekében állásbörzét rendeznek. A gyulai ki- rendeltségen október 18-án várjuk a munkáltatókat és a fiatalokat — mondta T óth Istvánná. (bernát) / / a világban 40 eve történt az országban | Békés megyében A krónikás beköszöntője Falfelirat egy tűzfalon, oroszul is Néhány nap múlva elkezdődnek az ünnepi megemlékezések a negyvenesztendős magyar forradalomról. Mégpedig nemcsak idehaza, hanem Európa, Amerika, az egész földkerekség számos országában, mivel 1956- ban a magyar nép nemcsak országra, de világraszóló történelmet alkotott. Negyven év nagy idő egy nemzet életében. S hasonlóan hosszú, sokatmondó és változatos a magyar forradalom utóéletében. Ez idő alatt tízmilüó országlakónk legtöbbje sokféle formában, különböző körülmények között találkozott ’56 eszméivel, eseményeivel, áldásos és átkos következményeivel — vagy mindezek leírt, élőszóban továbbított, családi legendáriumokban őrzött emlékeivel. Az idős nemzedék tagjai: a mai hatvanon túliak személyes élményeket, közvetlen tapasztalatokat és benyomásokat szerezhettek—s szereztek is—ötvenhatról. Csak hát az embereket az érdekek vagy ellenérdekek erős szálai fűzik egy-egy korfordító történelmi eseményhez és emlékezetük többnyire aszerint őrzi vagy hullatja el a múlt darabjait. hogy közülük az éppen működő rendszerben melyek válthatók át előnyökre, s melyekről célszerű hallgatni. A veteránok visszaemlékezéseit éppen ezért kell egyidejűleg nyíltszívű fogadtatásban részesíteni, és az elérhető kordokumentumokkal szembesíteni. A harmincon túli, hatvanon inneni középnemzedék forradalmunkra vonatkozó ismeretei teljesen vagy nagyrészt a kommunista diktatúra iskoláiból, cenzúrázott sajtójából és könyv kiadványaiból származtak. Ha ez a politikailag egyoldalú ismeret- anyag nem kapott valamilyen korrekciót az egyes családokban működő demokratikus — nemzeti, keresztény vagy szocialista — ellenkultúrától, ráadásul érintetlen maradt a rendszerváltozás szellemétől is, úgy az ilyen „ötvenhatos tudásanyag” követői önmagukat sodorják a hibás ítéletalkotás csapdájába. Végül itt van a harmincon aluliak: az ifjú nemzedék ötvenhatról való helyes gondolkodásának problémája. Ez számos fiatal tudatában jó ideig annak a különbségnek, nem ritkán ellentétnek a képében jelent meg. amelyet az iskolai és otthoni nevelés tartalmi irányultsága között tapasztalt. Ám a rendszer- változással és a belőle következő politikai és világnézeti pluralizmus teijedésével ez a kérdés sem egyszerűsödött. Ellenkezőleg: a korábbi kétféleséget a közélet számos témájában — így 1956 értelmezése és értékelése tekintetében is — a többféleség váltotta fel, s ez mind a sokoldalú tájékozódást, mind a felelős véleményalkotást nehezebbé tette az ifjú nemzedék számára. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha az elmondottak alapján feltételezzük: mindhárom nemzedék soraiban jelentkezik az igény arra, hogy 1956 történetéről, előzményeiről és utóéletéről tárgyilagos, valósághű, ténytisztelő ismereteket kapjon. Olyan ismereteket, amelyek egyaránt mentesek mind az egypárti diktatúra híveinek ’56-ot elutasító fanatizmusától. mind az események tragikumáról megfeledkező forradalmárok rajongó legendaköltésétől. A Békés Megyei Hírlap ennek a jogos igénynek kívánt megfelelni, amikor elhatározta, hogy krónikáinak sorozatával emlékezik és emlékeztet a nagy idők országraszóló és megyei jelentőségű eseményeire, s azok szereplőire. E sorozat időrendben szól az 1953—56-ban kibontakozott ellenzéki reform- mozgalomról, az ötvenhatos nemzeti-demokratikus forradalom tizenkét napjáról, a népmozgalmat eltaposó szovjet fegyveres beavatkozásról, majd a helyreállított diktatúra évekig tartó terrorhadjáratáról. Az országos jelentőségű események leggyakoribb színhelye természetesen a milliók fejével gondolkodó, szívével érző Budapest. De a krónika beszámol a szovjet fővárosban vagy a világ más helyszínén történtekről is, ha azoknak tényleges vagy feltételezhető hatásuk volt küzdelmeinkre. Az olvasó ezáltal nyomon követheti Moszkva folyamatos beavatkozásának, Washington és New York tétlenségének, London és Párizs ártó aktivitásának szerepét Magyarország akkori sorsalakulásában. Kitüntető figyelmet és jelentős terjedelmet szentel a krónika Békés megye, s benne a székváros, Békéscsaba ez időbeni történetének. Betekintést ad a legrosszabb évek (1950—52) politikai, rendőri és gazdasági parancsuralmának Békés megyei állapotaiba. Levéltári okiratok, korabeli nyomdatermékek és egykorú naplófeljegyzések alapján tényszerűen ismerteti a forradalom fejleményeit a megye városaiban és községeiben. Valósághű képet ad a szovjet hadsereg Erdély felőli támadásáról, majd az erőszakkal visszaállított diktatúra terror- hullámáról, mely a megyéből is tömegesen hurcolta börtönökbe, internáló- és rabmunkatáborok- ba a magyar szabadság ügyéért megmozdult embereket . Amikor a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége e folytatólag közlendő — talán összegyűjtésre is érdemes — sorozatot az olvasó kezébe adja. nemcsak feljegyzésre méltó eseményekre, de tiszteletre méltó emberekre is emlékezik. A forradalom országszerte ismert és méltatott mártírjai mellett az emlékőrzés megindultságával fordul Békés megye ötvenhatos vértanúi felé, és tisztelettel adózik a szőkébb pátria mindazon velünk élő vagy időközben elhunyt honpolgárának. akik önzetlenül részt vállaltak a negyven év előtti küzdelemből, s önérzetesen viselték annak fájdalmas következményeit. Egy napilap csupasz tényeket közlő krónikája természetesen nem láthatja el a történetírás feladatait. Nem törekedhet teljességre sem az események, sem a szereplők ismertetésében. Nem végezhet kritikai elemzést saját forrásairól, a belőlük merített történésekről és e történések alakítóiról. Csupán apróbb-na- gyobb köveket képes az olvasó kezéhez adni. melyekből a logikus gondolkodás segítségével ki-ki maga építheti fel Magyar- ország 1953 és 1963 közötti — szörnyűséges és diadalmas, megalázó és felmagasztosító évtizedének történelmét. Lőcsei Pál (A következő rész lapunk hét végi számában jelenik meg) Ovodástornától a step-aerobikig Egy éve nyitották meg Békéscsabán a Happy Aerobik Stúdiót, és Végh Gabó, valamint Molnár Böbe stúdióvezetők a névhez illően a zenére végzett mozgást tűzték zászlajukra a legszélesebb skálán, minden korosztály számára. Az évforduló kapcsán az eltelt időszakról és további terveikről kérdeztük a két hölgyet. — Lehet, hogy sablonos, de igaz: az egészséges életmód fontos része a rendszeres testmozgás — kezdték. — Emellett az igényes nő figyel a vonalaira, az alakjára. A Happy Stúdióban sikerült egy jó gárdát kialakítani, nem számít ki honnan jön, mivel foglalkozik, mennyi idős, kezdő vagy haladó. Elsődleges a jókedv, a mozgás, a társaság. Az újonnan érkezők is hamar feloldódnak, és kellemesen érzik magukat. Egyébként a stúdió nyitott, kezdők és haladók egyaránt részt vehetnek a csoportos foglalkozásokon naponta 16—20 óra között. A step-aerobikra egyre több férfiút „toboroztunk”, akik szintén nem morzsolódnak le. Októbertől újra beindítottuk az óvodás- és kisiskolás-tornát. Kiegészítő profilként jósnőt és természetgyógyászt is biztosítunk a vendégeknek. —Úgy tudom, a stúdiónak egy fellépő csoportja is van. —Igyigaz,a 12tagú csapat— görkoris fiúkkal kiegészülve — városi rendezvényeken, diszkókban lép fel, de hívnak bennünket például sportdi vat-bemutatők ra is. Működésünk és az előrelépés záloga, hogy támogatókat—többek között a Pepsi-Colát és a békéscsabai Hifi-Mix üzletet — is sikerült megnyernünk. Ny. L.
