Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

tÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP­Földink vált. (t) Kertész Dezső színész, aki 1892-ben Bé­késen született, 1965-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Iskoláit Aradon végezte, majd Budapesten Pethes Imre ma­gánnövendékeként színi tanul­mányokat folytatott. Első szerződését Krecsányi Ignác budai színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött, és 1915-ig különböző vidéki társu­latoknál működött. 1915-től a Király Színház, a Magyar Szín­ház, a Belvárosi Színház és még néhány fővárosi színház szín­padán játszott. 1945 után egy ideig a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház, majd 1958-tól a budapesti József Attila Színház tagja volt. Hosszú ideig bonvi- ván és szerelmes szerepkörök­ben működött, gyakran lépett fel operettekben és zenés vígjá­tékokban. Pályája utolsó szaka­szán áttért a jellem szerepekre. Mise házaspároknak. (1) Mezőkovácsházán a római kato­likus egyház felhívással fordult a hívekhez, miszerint az egyház az idén is megtartja a jubiláló házaspárok ünnepi miséjét Krisztus Király vasárnapján, no­vember 24-én 17 órakor. Az ün­nepi szentmisét Vargyas Emil, az egyházmegye újmisése tartja. Várják mindazok jelentkezését, akik 10, 20, 30, 40 és 50 éves házassági évfordulójukat ebben az évben ünnepük, vagy ünne­pelték. Az óvodákról, (cs) Oros­házán az Ady, a Bajcsy, a Bácska és az Előd utcai óvodák­ban a települési képviselők jó­voltából komoly felújításokat tudtak végrehajtani a tagóvo­dákban az évkezdéskor. Alapít­ványuk (Bajcsy Ovi Alapítvány a Bajcsy Utcai Óvodásokért) a Népjóléti Minisztérium Szociá- üs Tanács Titkárságától egy pá­lyázat útján 150 ezer forintot nyert. Ezt a pénzt eszközvásárlá­sokra és továbbképzésekre for­dítják. MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 18., péntek A szép épületet átmenetileg szakdolgozók lakják FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Amerikas magyarok helyett egészségügyiek Gyulán, a Kálvin utcában, belvárosi mércével mérve tágas területen áll egy fehér falú, szép épület. Kívül-belül ízléses létesítmény. Mondják, 1994-ben készült el, amerikai magyar volt az építtető, aki az onnan hazatelepült, Magyarországon egyedülálló idős emberek gondozóházának szánta. Csődbe ment, nem tudott fizetni a kivitelező cégnek, a Gyulabaunak. Az épület újabb „zűrje” ez év tavaszához fűződik. A Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Megyei Kórhá­za megvásárolta nyílt árverésen a létesítményt. A kórház igaz­gatótanácsának vételi szándé­kával — kevés ellenvéle­ménnyel — egyetértett a me­gyei közgyűlés több bizottsága, a megyei önkormányzati hiva­tal osztályvezetői. Az viszont igaz — s volt, aki ezt szemükre is vetette —, hogy a több millió forintos vásárláshoz nem bírták a megyei közgyűlés jóváhagyá­sát. Kifogás volt az is, hogy adóssággal terhelt épületet ven meg az alulfinanszírozott egészségügy és önkormányzat. Végül vádként elhangzott, hogy az épület nem jó semmire — tájékoztatott a tisztázás szándékával dr. Csaba István, a megyei kórház főorvosa, a me­gyei egészségügyi bizottság el­nöke, hozzátéve, nézzük meg, mit mutat a valóság. A Kálvin utcai kétszintes épületbe folyamatosan költöz­tek be a nyár óta, az utolsó lakó­kat a minap várták. A ház rend­jére felügyelő gondnok lakásán kívül még 16 található itt, átla­gosan 30 négyzetméter nagy­ságúak, mindegyikhez tusoló tartozik, van közös társalgó, konyha, mosóhelyiségek, még szauna is. Nem akármilyen panziónak (?), gondozóház­nak (?) épült, szerkezetében, hószigetelésében, energiata­karékos fűtésével, világításá­val megfelel az amerikai szab­ványoknak — összegezte Mohári Mihály,a kórház beru­házási osztályvezetője. Való­ban elégedett lehet az, aki itt lakhat — állapítottuk meg a felszereltség, a berendezés lát­tán. Hogy miért kellett az épü­let, mennyiért jutottak hozzá, azt dr. Kovács /ózse/helyettes orvosigazgatótól tudtuk meg. A csődeljárásba vont létesít­ményt 104 milüó forintra érté­kelték, az árverés szabályai­nak megfelelően közel 60 mil­lió forint volt a kikiáltási ára. A nyilvános licitáláson a kórhá­zon kívül több magánszemély vett részt. Az épületet teher­mentesen adták át a licitálásra, amelynek végeredményeként a kórház lett a nyertes 27 mil­üó forintos ajánlatával. A pénzt átutalták, annak további sorsa a felszámoló tiszte. Utó­lag is úgy látják, nagyon jó vá­sárt csináltak a korszerű épület­tel, jelentősen növelték a me­gyei vagyont. A pályázati kiírás rövid határideje miatt nem kér­hették a megyegyűlés áldását, melyet végül is utólag megkap­tak. Az intézményt az egészség­ügy kvalifikált, nehezebben megszerezhető munkaerőinek átmeneti letelepítésére használ­ják. Az épületet átmeneti időre — a pályakezdők önálló lábra- állásának idejéig —, méltányos bérleti díjért most a szakdolgo­zók lakják, egy orvostanhallga­tó van közöttük. A Szent István út mögötti nővérszálló telített, zsúfolt körülményei miatt nem alkalmas a megyei kórház köte­lékeibe csábításra. Fontolgat­ták az emeletráépítést, amely kétszer ennyibe került volna, mint a Kálvin utcai ingatlan. A Dózsa György úti orvosgar­zonban ugyancsak laknak szak­dolgozók. Vagyis, a kórháznak bővítenie kellett szálláskerete­it, s a hosszabb távú, a diplomás ápolókat idetelepítő munkaerő- politikájuknak jó szolgálatot tesz az új épület, s mint ilyen­nek a fenntartása mindig ol­csóbb, mint a felújításra szo­rulónak — tartják a kórház­ban. A szállót a héten megte­kintették a megyei egészség- ügyi bizottság tagjai, itt tartva kihelyezett ülésüket. Szőke Margit Tapasztalatszerzés munkával A pályakezdő fiatalok számára ismerős dátum: július 1. Tudva­lévő, hogy ez időponttól új jog­szabály lépett életbe, pálya­kezdők segélye helyett a mi­előbbi elhelyezkedés került elő­térbe, bevonva a feleket: mun­káltatókat, munkavállalókat. Az eltelt időszak tapasztalatáról kértünk tájékoztatót Tóth Istvánnétól, a munkaügyi köz­pont gyulai kirendeltségve­zetőtől. — Az eddigi tapasztalat sze­rint a mielőbbi elhelyezkedés ér­dekében közel 300 fiatal kereste fel kirendeltségünket: 170 gyu­lai, 38 sarkadi, 23 kétegyházi, 17 eleki, 12 sarkadkeresztúri, 9 lökösházi, 6 kötegyáni, 5 mezőgyáni, 9 méhkeréki és 4 geszti. A pályázatok döntő több­ségénél a gyakorlati tapasztalat megszerzése döntő tényező, de hogyan szerezzen a fiatal mun­katapasztalatot, ha egyszerűen nem tud elhelyezkedni, tehető fel a kérdés. A válasz: sehogyan sem. Az új programmal ezen az áldatlan állapoton szeretnénk módosítani. Azokat a munkálta­tókat, akik szakképzetlen vagy szakképesítéssel rendelkező fia­talt foglalkoztatnak, támogatás­ban részesülnek. A cél az, hogy a pályakezdőt legalább egy évig foglalkoztassák. A munkáltató­nak a négyórás foglalkoztatásra kifizetett munkabér támogatás­ként jár. Vannak olyan szakterületek, ahol nehéz elhelyezkedni, mint például a mezőgazdasági gép­szerelői, a bolti eladó, gépjár­művezető, lakatos, vendéglátó­ipari eladó, építésztechnikus, fodrász, kozmetikus, számító­gépkezelői, cukrász, szakács, tanár és gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A támogatásnak két formája van. Foglalkoztatási támogatásban azok a munkálta­tók részesülnek, akik a szak­munkástanulóknak a képzés so­rán gyakorlati munkahelyet biz­tosítottak. Továbbfoglalkoztatá­suk esetén a munkáltatók kérhet­ték ezt a támogatási formát. A térségben 85 fiatalt helyeztünk el 20 munkáltatóval eképpen. A másik támogatási forma a munkatapasztalatszerzés támo­gatása. Azok a munkáltatók kap­ják, akik pályakezdő fiatalt fog­lalkoztatnak. A Békés Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei októ­berben a pályakezdő fiatalok el­helyezkedése érdekében állás­börzét rendeznek. A gyulai ki- rendeltségen október 18-án vár­juk a munkáltatókat és a fiatalo­kat — mondta T óth Istvánná. (bernát) / / a világban 40 eve történt az országban | Békés megyében A krónikás beköszöntője Falfelirat egy tűzfalon, oroszul is Néhány nap múlva elkezdődnek az ünnepi megemlékezések a negyvenesztendős magyar for­radalomról. Mégpedig nemcsak idehaza, hanem Európa, Ameri­ka, az egész földkerekség szá­mos országában, mivel 1956- ban a magyar nép nemcsak or­szágra, de világraszóló történel­met alkotott. Negyven év nagy idő egy nemzet életében. S hasonlóan hosszú, sokatmondó és változa­tos a magyar forradalom utóéle­tében. Ez idő alatt tízmilüó országlakónk legtöbbje sokféle formában, különböző körülmé­nyek között találkozott ’56 esz­méivel, eseményeivel, áldásos és átkos következményeivel — vagy mindezek leírt, élőszóban továbbított, családi legendáriu­mokban őrzött emlékeivel. Az idős nemzedék tagjai: a mai hatvanon túliak személyes élményeket, közvetlen tapaszta­latokat és benyomásokat szerez­hettek—s szereztek is—ötven­hatról. Csak hát az embereket az érdekek vagy ellenérdekek erős szálai fűzik egy-egy korfordító történelmi eseményhez és emlé­kezetük többnyire aszerint őrzi vagy hullatja el a múlt darabjait. hogy közülük az éppen működő rendszerben melyek válthatók át előnyökre, s melyekről célszerű hallgatni. A veteránok vissza­emlékezéseit éppen ezért kell egyidejűleg nyíltszívű fogadta­tásban részesíteni, és az elérhető kordokumentumokkal szembe­síteni. A harmincon túli, hatvanon inneni középnemzedék forradal­munkra vonatkozó ismeretei tel­jesen vagy nagyrészt a kommu­nista diktatúra iskoláiból, cen­zúrázott sajtójából és könyv ki­adványaiból származtak. Ha ez a politikailag egyoldalú ismeret- anyag nem kapott valamilyen korrekciót az egyes családokban működő demokratikus — nem­zeti, keresztény vagy szocialista — ellenkultúrától, ráadásul érintetlen maradt a rendszervál­tozás szellemétől is, úgy az ilyen „ötvenhatos tudásanyag” kö­vetői önmagukat sodorják a hi­bás ítéletalkotás csapdájába. Végül itt van a harmincon aluliak: az ifjú nemzedék ötven­hatról való helyes gondolkodá­sának problémája. Ez számos fi­atal tudatában jó ideig annak a különbségnek, nem ritkán ellen­tétnek a képében jelent meg. amelyet az iskolai és otthoni ne­velés tartalmi irányultsága kö­zött tapasztalt. Ám a rendszer- változással és a belőle követ­kező politikai és világnézeti plu­ralizmus teijedésével ez a kér­dés sem egyszerűsödött. Ellen­kezőleg: a korábbi kétféleséget a közélet számos témájában — így 1956 értelmezése és értéke­lése tekintetében is — a többfé­leség váltotta fel, s ez mind a sokoldalú tájékozódást, mind a felelős véleményalkotást nehe­zebbé tette az ifjú nemzedék szá­mára. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha az elmondottak alapján feltételezzük: mindhá­rom nemzedék soraiban jelent­kezik az igény arra, hogy 1956 történetéről, előzményeiről és utóéletéről tárgyilagos, való­sághű, ténytisztelő ismereteket kapjon. Olyan ismereteket, amelyek egyaránt mentesek mind az egypárti diktatúra hívei­nek ’56-ot elutasító fanatizmu­sától. mind az események tragi­kumáról megfeledkező forra­dalmárok rajongó legendaköl­tésétől. A Békés Megyei Hírlap en­nek a jogos igénynek kívánt megfelelni, amikor elhatározta, hogy krónikáinak sorozatával emlékezik és emlékeztet a nagy idők országraszóló és megyei jelentőségű eseményeire, s azok szereplőire. E sorozat időrend­ben szól az 1953—56-ban ki­bontakozott ellenzéki reform- mozgalomról, az ötvenhatos nemzeti-demokratikus forrada­lom tizenkét napjáról, a nép­mozgalmat eltaposó szovjet fegyveres beavatkozásról, majd a helyreállított diktatúra évekig tartó terrorhadjáratáról. Az országos jelentőségű ese­mények leggyakoribb színhelye természetesen a milliók fejével gondolkodó, szívével érző Bu­dapest. De a krónika beszámol a szovjet fővárosban vagy a világ más helyszínén történtekről is, ha azoknak tényleges vagy feltételezhető hatásuk volt küz­delmeinkre. Az olvasó ezáltal nyomon követheti Moszkva fo­lyamatos beavatkozásának, Wa­shington és New York tétlensé­gének, London és Párizs ártó ak­tivitásának szerepét Magyaror­szág akkori sorsalakulásában. Kitüntető figyelmet és jelen­tős terjedelmet szentel a krónika Békés megye, s benne a székvá­ros, Békéscsaba ez időbeni tör­ténetének. Betekintést ad a leg­rosszabb évek (1950—52) poli­tikai, rendőri és gazdasági pa­rancsuralmának Békés megyei állapotaiba. Levéltári okiratok, korabeli nyomdatermékek és egykorú naplófeljegyzések alapján tényszerűen ismerteti a forradalom fejleményeit a me­gye városaiban és községeiben. Valósághű képet ad a szovjet hadsereg Erdély felőli támadá­sáról, majd az erőszakkal visszaállított diktatúra terror- hullámáról, mely a megyéből is tömegesen hurcolta börtönökbe, internáló- és rabmunkatáborok- ba a magyar szabadság ügyéért megmozdult embereket . Amikor a Békés Megyei Hír­lap szerkesztősége e folytatólag közlendő — talán összegyűjtés­re is érdemes — sorozatot az olvasó kezébe adja. nemcsak feljegyzésre méltó események­re, de tiszteletre méltó emberek­re is emlékezik. A forradalom országszerte ismert és méltatott mártírjai mellett az emlékőrzés megindultságával fordul Békés megye ötvenhatos vértanúi felé, és tisztelettel adózik a szőkébb pátria mindazon velünk élő vagy időközben elhunyt honpolgárá­nak. akik önzetlenül részt vállal­tak a negyven év előtti küz­delemből, s önérzetesen viselték annak fájdalmas következmé­nyeit. Egy napilap csupasz tényeket közlő krónikája természetesen nem láthatja el a történetírás fel­adatait. Nem törekedhet teljes­ségre sem az események, sem a szereplők ismertetésében. Nem végezhet kritikai elemzést saját forrásairól, a belőlük merített történésekről és e történések ala­kítóiról. Csupán apróbb-na- gyobb köveket képes az olvasó kezéhez adni. melyekből a logi­kus gondolkodás segítségével ki-ki maga építheti fel Magyar- ország 1953 és 1963 közötti — szörnyűséges és diadalmas, megalázó és felmagasztosító év­tizedének történelmét. Lőcsei Pál (A következő rész lapunk hét végi számában jelenik meg) Ovodástornától a step-aerobikig Egy éve nyitották meg Békéscsa­bán a Happy Aerobik Stúdiót, és Végh Gabó, valamint Molnár Böbe stúdióvezetők a névhez illően a zenére végzett mozgást tűzték zászlajukra a legszélesebb skálán, minden korosztály szá­mára. Az évforduló kapcsán az eltelt időszakról és további terveikről kérdeztük a két höl­gyet. — Lehet, hogy sablonos, de igaz: az egészséges életmód fon­tos része a rendszeres testmozgás — kezdték. — Emellett az igé­nyes nő figyel a vonalaira, az alakjára. A Happy Stúdióban si­került egy jó gárdát kialakítani, nem számít ki honnan jön, mivel foglalkozik, mennyi idős, kezdő vagy haladó. Elsődleges a jó­kedv, a mozgás, a társaság. Az újonnan érkezők is hamar felol­dódnak, és kellemesen érzik ma­gukat. Egyébként a stúdió nyitott, kezdők és haladók egyaránt részt vehetnek a csoportos foglalkozá­sokon naponta 16—20 óra kö­zött. A step-aerobikra egyre több férfiút „toboroztunk”, akik szin­tén nem morzsolódnak le. Októbertől újra beindítottuk az óvodás- és kisiskolás-tornát. Kiegészítő profilként jósnőt és természetgyógyászt is biztosí­tunk a vendégeknek. —Úgy tudom, a stúdiónak egy fellépő csoportja is van. —Igyigaz,a 12tagú csapat— görkoris fiúkkal kiegészülve — városi rendezvényeken, diszkók­ban lép fel, de hívnak bennünket például sportdi vat-bemutatők ra is. Működésünk és az előrelépés záloga, hogy támogatókat—töb­bek között a Pepsi-Colát és a bé­késcsabai Hifi-Mix üzletet — is sikerült megnyernünk. Ny. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom