Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19-20 / 245. szám

1996. október 19-20., szombat-vasarnap MEGYEIKÖRKÉP fi m tREKES MEGYEI HÍRLAP A szép könyvnek van jövője Gyulán nyomták, Frankfurtban bemutatták, Európában veszik Előkészületben a Munkácsy-album nyomása fotó: kovács Erzsébet Sikeres pályázatok 75 éve született, (b) Kö­rösladány szülötte, gróf Merán Jánosézekben a napokban lenne 75 éves. Tanulmányait Pécsett, Bécsben és Budapesten végez­te. Majd 1942-ben bevonult a magyar hadseregbe. Két év múl­va fogságba esett. Onnan 1948- ban szabadult. Akkor visszatért szülőföldjére. Annak ellenére, hogy birtokait akkorra már álla­mosították, továbbra is Körös- ladányban maradt. Nehéz fizikai munkásként kereste kenyerét. Közben szülei — betegségük miatt — 1957-ben Ausztriába vándoroltak ki. Bár a közeli ro­konsága Nyugaton élt, ő élete végéig Körösladányban maradt. Tizennégy esztendővel ezelőtt a helyi fa-, vas- és vegyipari ktsz.- ből (ahol több mint húsz évig dolgozott) ment nyugdíjba. Fe­lesége tizennégy évvel koráb­ban, 1982-ben, ő pedig 1994 no­vemberében hunyt el. Gróf Merán János a körösladányi ka­tolikus templom melletti családi sírboltban nyugszik. Babakiállítás, (h) Pará­dés babakiállítást nyitott meg a minap a DATE mezőgazdasági főiskolai karán Szarvason dr. Hodossi Sándor főigazgató-he­lyettes. A Körös-partra novem­ber 18-áig telepített babák mind­egyike Zsuzsi és Andris névre hallgat. Az eredetileg gyári ba­bákat az 1960-as évek végén egy romániai magyar gyermeklap kezdeményezésére kezdték szép sorban felöltöztetni erdé­lyi, s főleg székelyföldi népvise­letekbe. A több évtizedes gyűj­tőmunkát Szabó Judit, a kézdi- vásárhelyi múzeum művészet- történésze méltatta. A tárlat fenntartása és a további bemuta­tások érdekében a rendezők ne­vében dr. Reszkető Péter egy perselyt helyezett el a kiállítá­son. Ez jelképezi azt az alapot, amelyet a napokban létrehoztak és várják a további támogatókat. A néhány évvel ezelőtti szer­vezeti változást követően a közelmúltban személycsere történt a gyulai Dürer Nyom­da és Kiadó Kft. élén. Szep­tember elsejétől nyugdíjba vonult a korábbi igazgató, Székely András, helyére Be­regszászi László került, aki korábban a Kner nyomdában töltött be több vezetői posz­tot. Terveiről, a Dürer eddigi munkájáról vele és Megyik András kereskedelmi igazga­tóval beszélgettünk. Találko­zásunk apropóját az előbbiek mellett az adta, hogy nemrég érkeztek vissza Frankfurtból, ahol a 48. nemzetközi könyv­kiállításon és vásáron jártak. Mint ez utóbbiról elmond­ták, a világ legrangosabb vá­sárán 7500-an vettek részt, az USA-tól Új-Zélandon át Ja­pánig. A seregszemle kitűnő alkalom egyrészt a legújabb termékek bemutatására, más­részt üzletkötésre. A Dürer egyik legfőbb partnere, az Interprets standján volt jelen színes könyveivel, és el­mondható, hogy sikerrel. An­gol, cseh, dán, lengyel, né­met, norvég, svéd piacra történő szállítás után Portu­gáliában is megjelennek majd termékeikkel. Három évvel ezelőtt, 1993. második felében került át a könyvkészítéssel addig is fog­lalkozó Dürerbe a Kner nyom­dától a könyvgyártás. A zöm­mel Békéscsabáról áttelepített gépekkel termelnek. A szak­gárda egy része szintén a Knertől került Gyulára, az ot­tani kitűnő szakemberek mel­lé. A szép, és minőségi köny­vek iránt változatlanul nagy az érdeklődés itthon és külföl­dön. A hazai piac ugyan hosszabbb ideig téli álmát aludta, Európában azonban megmaradt, sőt, növekszik az érdeklődés. Az egyik legis­mertebb kiadó, a német Bertelsmann könyvklubjain keresztül mintegy félmillió márka értékben forgalmazza a Dürerben készült könyveket. A hazai kiadók közül a Corvi­na, a Helikon, a Park és a Nem­zeti Tankönyvkiadó a legje­lentősebb partnerük. A bel- és külföldi kiadók elsősorban a garantált minőség miatt vá­lasztják ezt a nyomdát, ahol pedig jól tudják: a Kner és a Dürer név kötelez. A sok szép munka közül kiemelkedik a pápa látogatására készült és Pannonhalmát bemutató kiad­vány, a Képes élővilág, az Őseink nyomában, és a Pava­rotti könyv. A Kner Nyomda Rt. leány- vállalataként működő Dürer­ben az idén mintegy négyszáz millió forint értékű könyvet gyártanak, s ennek több mint hatvan százaléka jut exportra. Beregszászi László és Megyik András elmondta, fő törekvé­sük, hogy megfeleljenek a piac és természetesen a tulajdonos elvárásainak. Jövőre, mérsé­kelt eredmény mellett, tíz szá­zalékkal növelik a termelést, és ha a hazai könykiadás tovább élénkül, a nagyobb igényeknek is megfelelnek. Természetesen ez nem je­lent kizárólagosságot, hiszen minél több lábon áll egy cég, annál stabilabb. Ezért változat­lanul készítenek úgynevezett puhafedelű könyveket, ha­táridő naplókat, nyomtatvá­nyokat és egyéb termékeket. Mindenesetre biztosak abban, hogy a szép könyvnek van jövője és ezt tekintik a nyomda jövőjének is. Seleszt Ferenc A nagykamarási képviselő-testü­let öt pályázatot nyújtott be a me­gyei területfejlesztési tanácshoz, melynek eredményességéről, va­lamint kivitelezéséről és pénz­ügyi feltételeiről a hét eleji ülésen döntöttek. Pályáztak a Dózsa ut­cai útépítésre, az orvosi rendelők, a pártok háza, a védőnői lakás és a kultúrház gázkorszerűsítésére. Az utóbbbi kivételével a pályáza­tokat megnyerték, amelyhez 30 százalék saját erőt kell biztosíta­ni. Mint elmondták, a kapott tá­mogatás nagy előrelépés a köz­ségnek, mivel a beruházások (az útépítés 2 ütemben) az idén befe­jezésre kerülnek. Öt kórház, néhány cég és ma­gánszemély 1991-ben alapít­ványt hozott létre a Békés Me­gyei Ápolónők az Egészségért elnevezéssel. Mint a kuratórium egyik vezetője mondta: „össze­koldultunk egy kis pénzt, hogy az igencsak rosszul fizetett nővéreknek valamilyen támoga­tást nyújthassunk.” Az alapít­ványnak jelenleg van 650 ezer forintja, amelyre viszont külön­böző hatóságok szemet vetettek. Ezt pedig azért tehetik, mert a megyei cégbíróságon öt eszten­dő nem volt elegendő az alapít­vány bejegyzésére. Ä kuratórium tagjai úgy dön­töttek, hogy felosztják az alapít­ványi vagyont és erre pályázatot hirdetnek. Ezt követően pedig feloszlatják a be sem jegyzett jótékonysági civil szervezetet. Ezen kívül pályázatot adtak be — kistérségi fejlesztés címén — az idősek napközijének gáz­korszerűsítésére a Népjóléti Mi­nisztériumhoz, ahol a döntés rö­videsen várható. Mivel a nyertes pályázatokra egy hónapon be­lül meg kell kötni a szerződést, ezért a kivitelezőkről is dönte­ni kellett. A szűk költségvetés ismeretében többszöri mérle­gelés után végül a testület úgy határozott, hogy az útépítéssel a Hódút Kft.-t, a gázkorszerű­sítési munkákkal pedig az eleki Liszkai Ferenc vállalko­zót bízzák meg. H. M. Az ágy mellett dolgozó fizikai, pszichés terhelésből vagy kór­házi fertőzés miatt egészségká­rosodott ápolónők, szociálisan rászoruló nővérek pályázhatnak a pénzre. Előnyt azok élveznek, akik csatolják a kérelmükhöz az egészségügyben eltöltött mun­kaviszonyról szóló igazolást, az egészségkárosodást igazoló or­vosi dokumentumot, a havi jö­vedelemigazolást, a családi álla­potukra, az eltartottakra vonat­kozó adatokat. A pályázat beküldési határ­ideje: 1996. november 15., az elbírálás november 30-ig törté­nik meg. Erről nyolc napon belül értesítik a nyerteseket. A cím, ahová a pályázatokat küldhetik: ANTSZ Békés Megyei Intézete, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 61. Telefon: 454-154. B. Zs. Kamaton épül a templom, (z) A község központjában, az önkormányzat által biztosított közművesített területen épül a római katolikus templom. A munkálatok befejező szakaszához érkeztek, az építők a negyven méter magas tornyot készítik. A tervek szerint még az idén átadják és felszentelik a falu első templomát fotó: szekeres andrás Alapítványi segítség - zsákutcában a világban 40 éve történt az országban Békés megyében 2. A forradalom előzményei a nagy politikában (1953-1955) A Mohács óta eltelt 470 év bizo­nyítékok tömegével szolgált arra nézve, hogy sorsalakulá­sunk megértéséhez nem elég azt ismerni, ami itthon, a határaink között történik. Figyelemmel kell lennünk a világ, s azon belül Európa hatalmi viszonyaira, ér­telmeznünk kell minden lénye­ges változást, ami más országok politikájában és gazdaságában, katonai erejében és ál lám veze­tésében bekövetkezik. Pontosan ez érvényes az öt­venhatos magyar forradalmat megelőző időkre is. Az akkori esztendők a határainkon túli vi­lágban, mindenekelőtt a szovjet birodalom boltozata alatt olyan változást sejtető eseményeket érlelnek, amelyek — találkozva a magyar társadalom rejtett fe­szültségeivel — ösztönzői lesz­nek egy értelmiségieket tömö­rítő ellenzéki reformmozgalom elindításának, bátontói a pártál­lamot illető nyilvános munkás- és parasztbírálatoknak, előidé­zői a diktatúra fellazulásának. Krónikánk alábbi fejezetében a forradalomhoz vezető — ko­céltudattal épített — út néhány határainkon túli és hazai fejleményeiről adunk számot. 1953. március 5. MOSZK­VA — Meghalt J. V. Sztálin. Személyében a Szovjetunió mi­niszterelnöke, kommunista pártjának vezére, a Kelet- és Kö- zép-Európa nagy részét — ben­ne hazánkat is — megszállva tartó szovjet birodalom imperá- tora távozott az élők sorából. 1953. március. MOSZKVA — Az egyszemélyes diktatúra többszemélyessé változik a Szovjetunióban: Malenkov a miniszterelnök, Hruscsov a köz­ponti bizottság titkára, Voro- silov az államfő, Berija és Molotov miniszterelnök-helyet­1953. április. WASHING­TON—MOSZKVA — Eisenhower elnök április 11 -ei beszédében javaslatokat tesz Moszkvának — többi között — a koreai fegyverszünet elérése, az Ausztriára vonatkozó ál­lamszerződés előkészítése és a fegyverkezés kölcsönös korlá­tozása érdekében. A Pravda áp­rilis 25-ei vezércikkében üdvöz­li az elnök javaslatait, és közli a Szovjetunió tárgyalási készsé­gét. 1953. június 13—16. MOSZKVA — Szovjet meghí­vásra Rákosi, Nagy Imre, Gerő, Hegedűs, Dobi részvételével magyar küldöttség tárgyal a Kremlben. Az SzKP elnöksége rendkívül éles bírálatot gyakorol Rákosi Mátyás „személyi kultus­szá”, a legfőbb pártvezetés gaz­daság- és társadalompolitikája, tömegesen elkövetett törvény- sértései fölött. 1953. június 17—18. KE- LET-BERLIN — Nagyarányú munkástüntetések az NDK fővárosában és több ipari centru­mában. A „rendet” a szovjet megszálló csapatok segítségé­vel állítják helyre. 1953. június 27—28. BU­DAPEST — A Magyar Dolgo­zók Pártja központi vezető­ségnek ülése határozatban ma­rasztalja el a négy legfőbb vezetőt (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai) a helytelen gazdaságpo­litika, a túlhajtott iparosítás, az erőszakos kollektivizálás, a la­kosság romló életnívója, a sú­lyos törvénysértések és önké­nyeskedések miatt. 1953. július 4. BUDAPEST — Megalakul a Nagy Imre-kor- mány. A miniszterelnök, Nagy Imre új kormányprogramot, lé­nyegében történelmi jelentő­ségű reformpolitikát hirdet meg. Új gazdaságpolitikát indít el a könnyű- és élelmiszeripar, az egyéni parasztság és az önkénte­sen szervezett szövetkezetek tá­mogatása, a nehéziparosítás visszafogása alapján — az élet­nívó általános emelése érdeké­ben. Elítéli a múltbeli törvény- sértéseket, feloszlatja az inter­nálótáborokat, megszünteti a ki­telepítést, részleges közkegyel­met gyakorol. Vagyis: élhetőbb életet próbál teremteni Magyar- országon. 1953. július 11. BUDA­PEST — Rákosi már egy héttel a kormányprogram meghirdeté­se után nyilvánosan támadja a program egyik sarokelvét: az osztályharc mesterséges élezé­sének elutasítását. 1954. október 1—3. BUDA­PEST — Nagy Imre az MDP központi vezetőségének ülésén reális helyzetelemzésének és lo­gikus érvrendszerének erejével visszaveri a sztálinista gazda­ságpolitikusok nyár óta tartó ak­cióját, amely az életnívót javító reformprogram meghiúsítására irányult. 1954. október—1955 má­jus. BUDAPEST — Kommu­nista újságírók ellenzéki meg­mozdulásai a Szabad Nép szerkesztőségében és a Lapki­adó Vállalatnál. A megmozdu­lások céljai: a sajtó kritikai sza­badságának tágítása, a reform- program ellenzőinek eltávolítá­sa a vezető állásokból, a tör­vénysértések áldozatainak reha­bilitálása, a Jugoszláviához fűződő viszonyunk önkritikus felülvizsgálata. — A párthata­lom válasza: 14 szerkesztő, rovatvezető és munkatárs eltá­volítása a Szabad Néptől és a Magyar Nemzettől. 1954. október 23. PÁRIZS —A nyugati hatalmak elismerik az NSZK szuverenitását, az NSZK belép a NATO-ba és egyezményben csatlakozik a Nyugat-Európai Unióhoz. 1954. november—1955 ja­nuár. MOSZKVA — A sztáli­nista Rákosi és a reformer Nagy Imre harcában a legfőbb szovjet párt- és államvezetők fokozato­san Rákosi mellé állnak. Január­ban — jobboldali hibáira hivat­kozva — önbírálatra szólítják fel Nagyot, aki ezt elutasítja. 1955. március—április. BUDAPEST — Az MDP köz­ponti vezetősége az önkritikát megtagadó, koronaér-trombó- zisban megbetegedett Nagy Im­rét jobboldali, pártellenes, naci­onalista elhajlónak minősíti, ki­zárja a párt politikai bizottságá­ból, központi vezetőségéből és visszahívja valamennyi funkci­ójából. 1955. április 18. BUDA­PEST — Hegedűs András váltja fel a megbuktatott Nagy Imrét, a miniszterelnök pozíciójában. 1955. május 14. VARSÓ — A Szovjetunió és európai uralmi övezetének országai: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és Románia politikai és katonai szövetségre lépnek, s létrehozzák a Varsói Szerző­dést. 1955. május 15. BÉCS — A II. világháborúban győztes nagyhatalmak államszerződést kötnek Ausztriával. Csapataik távoznak az országból — ezzel elveszti legitimációját Magyar- ország megszállása is, melyet jogilag az Ausztriában állomá­sozó szovjet csapatok utánpótlá­si vonalainak katonai biztosítá­sával indokoltak. 1955. május 26—június 2. BELGRÁD — Hruscsov és Bulganyin bocsánatkérő útja Ju­goszláviában. „Őszintén sajnál­juk, ami történt — mondotta Hruscsov megérkezésekor — és határozottan kisöpörjük annak az időszaknak minden lerakódá­sát.” 1955. október—december. BUDAPEST — Kommunista írók és művészek memoran­dumban követelik az adminiszt­ratív intézkedések megszünteté­sét a kultúra területein. Megtor­lásul a pártból való kizárással, különféle fegyelmi büntetéssel sújtanak számos írót, újságírót, művészt. (A következő rész lapunk hétfői számában jelenik meg)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom