Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

1996. október 14., hétfő KÖRKÉP Látlelet a sorozásról (Folytatás az 1. oldalról) sokan arra gondolnak, hogy ben­nünket kell felkeresniük. Pedig aki tanul, annak az iskolaorvost kell elérnie mindenek előtt. Ha nincs ilyen, illetve nem tanulóról van szó, az ifjúsági orvoshoz kell mennie. Ilyen sem minden tele­pülésen akad, így ezek hiányában mindenkinek a háziorvosához kell fordulnia. Ok indíthatják el a fiatalokat a szakrendelésekre. Ám előtte feljegyzik a kartonra a kórelőzményi adatokat, a test­súlyt, testmagasságot, mellkas- körfogatot, a bőrés a látható nyál­kahártyák elváltozásait, a pana­szokat, a belgyógyászati vizsgá­lat megállapításait, néhány labor- vizsgálati adatot, s ők készítik el az összegzett orvosi véleményt is. Az egyes szakorvosi vizsgála­tok megállapításait e szakorvo­sok vezetik fel a törzslapra. A fiatalokat mozgásszervi, fogá­szati, légutakkal, tüdővel kapcso­latos szakorvosi, idegszakrende- lési, esetleg ideggondozói, orr- fül-gége, szemészeti szakorvosi vizsgálatnak vetik alá. Mindez természetesen nem fér bele egyetlen napba, talán kettőbe, há­romba se. Áz is zavarokat okoz­hat persze, hogy az érintett orvo­sok esetleg nem találkoztak eddig a rendelettel. Erre csak akkor lett volna módjuk, ha történetesen a kezükbe kerül a rendeletet tartal­mazó hivatalos lap. Éliás György őrnagy a Békés Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság mozgósítási osztályának vezetője: — Az említett miniszteri együttes rendelet a katonai szol­gálatra való egészségi alkalmas­ság elbírálását szabályozza — mondja Éliás György őrnagy. — Ezt a kanosszajárást a rendelet okozza. A népességnyilvántartó hivatal névjegyzéket küld a jegyzőnek a tizenhetedik évüket betöltött fiatalokról. Valóban, talán három nap sem elegendő, hogy végigjárják az orvosokat. S utána a lapnak még vissza kell jutnia a jegyzőhöz. Ha nem ke­rül hozzá a törzslap, a jegyző dolga, hogy valamilyen módon eljárjon: a rendelet a jegyzőt végrehajtásra, a hadkötelest az intézkedések tűrésére kötelezi. A hadkiegészítő parancsnokság addig nem sorozhat valakit, míg az egészségügyi törzslapja hoz­zá nem kerül. —Miért nem volt jó az egész­ségi alkalmasság elbírálásának eddig kialakult gyakorlata? — Erről a két minisztert kel­lene megkérdezni. Nyilván azért, hogy még kisebb hibaszá­zalékkal vonuljanak be a hadkö­telesek. Sok a katonai szolgálat­ra alkalmatlan, olyanok is van­nak, akikről már a bevonulás után derül ki ez. Az is tény, hogy az új megoldás sok idővesz­teséggel, - utazgatással, pénz­kiadással jár. A költségeket az önkormányzatoknak kell visel­niük. A megyében e pillanatban kétezer „belépő évfolyamú” fia­talt érint a dolog, az elmaradot­tak száma is jelentős — ugyanis csak azok vonultathatok be, akik sorozására egy évnél nem régeb­ben került sor. * A jó szándék megkérdőjelez­hetetlen: csak a fokozott fizikai és lelki terhek elviselésére alkalmas fiúk öltsék magukra az angyalbőrt. Ám a (a pokolhoz vezető úton is fellelhető) jószándék mögül kikan­dikál a lóláb is — hogy az ördögbe ne! A két központi államigazgatási szerv egy — stílszerűen szólva — huszárvágással az önkormányza­tok nyakába zúdította a sorozási költségek és a tennivalók jelentős részét. Ezzel pedig a honvédelmi tárca pénzt takarít meg. Miként a központi állami költségvetés is: a cehet nyilván a társadalombiztosí­tás állja. Azaz, a minisztériumok más célra behajtott pénzeket együttes rendeleteznek ki a zse­bünkből. S ugyan kit érdekel az, hogy tanítási napok hullanak ve­szendőbe, az összevissza utazások anyagilag is megterhelőck a fiata­lok (eltartóik?) számára?! S egy kis szakmai csemege: az iskolaorvosi feladatokat ellátó — többnyire má- sodállásozó — különféle szakor­vosok belgyógyászati véleménye­zésre kárhoztatnak. Azt pedig, hogy egy településen van-e ifjúsági orvos, még az egészségügyben já­ratosak sem nagyon tudják... Ha pedig a bürokratikus megoldások lelohasztják az ifjúságban amúgy sem tomboló mundérviselési ked­vet, s ezért kisebb bajuk is nagyobb a sorozási célú orvoshoz mászká- lásnál, hát őrüljön bele a jegyző. Csak a honvédelem és népjólét le­gyen... Kiss A. János Új külcsín, új tulajdonos Békésen Szombaton az OMV színeivel feldíszített üzemanyagtöltő állomás zenével, játékokkal, látvá­nyosságokkal várta az autósokat, a gyerekeket fotó: szekeres András Új külcsínt kapott, s ezzel együtt új tulajdonosa is van a békési benzinkútnak. Mint ismeretes, az OMV Hungária Kft. megvá­sárolta a Q8 valamennyi ma­gyarországi, összesen harminc­egy üzemanyagtöltő állomását, s ezzel az osztrák érdekeltségű OMV az üzemanyag-forgalma­zók között a hazai rangsorban hatvanhat állomásával a harma­dik helyre lépett. Daru Barna­bás, az OMV Hungária Kft. te­rületi képviselet-vezetője szom­baton a békési benzinkút avatá­sa kapcsán elmondta: az átalakí­tás, átfestés, majd a kutak ünne­pélyes nyitása országszerte fo­lyamatosan történik. Mindenütt színes programmal, kóstolók­kal, zenével és egy sor látvá­nyossággal, valamint tombolá­val várják a nyitás napján az au­tósokat. A területi képviselet vezetője elmondta: a 47-es főút mellett fekvő békési üzemanyagtöltő állomás igen jó adottságú, fej­lesztésre érdemes, itt is az üzem- agyag-választék garantáltan a jó minőséggel, a kiszolgálás az OMV megszokott színvonalá­val párosul. —sz— Protestánsok egyesülete Az idén év elején alakult Gyulai Protestáns Kör tegnap délután a város Kálvin utcai református gyülekezeti házában tartotta közgyűlését, melynek fő napirendi pontja az egyesületté alakulás volt. Az ülést levezető elnök, dr. Pocsay Gábor azzal indo­kolta a szervezeti forma megváltoztatását, hogy törvényesen bejegyzett egyesületként lehetőségük lesz pénz kezelésére, valamint pályázhatnak prog­ramjaikhoz alapítványokhoz. Ä közgyűlés résztvevői előtt ismertetett alapító okirat körül kisebb vita bontakozott ki, az egyik tag nem értett egyet azzal, hogy más felekezetű, vagy felekezeten kívüli is csatlakozhasson a leendő egyesülethez. Javasolta, hogy nem protestánsok csak pártolókként vehessenek részt a szervezet munkájában. A javaslatot a többség azonban elve­tette, és nyolcvanhárom taggal megalakította az egyesületet. Az új vezető testületet is megválasztották, az elnöki feladatokat továbbra is Pocsay Gábor, a titkárit pedig Kása Ferenc látja el, alelnök Fábián Irén lett. A személyeket illetően, a testület további nyolc tagja is szinte változatlan maradt, miként a szervezet célja: a magyar és ezen belül a helyi protestantizmus hagyományainak, értékeinek, szel­lemének ápolása, fejlesztése és közkinccsé tétele. — mocsár — A katolikus kerettantervről Vasárnap, a Békéscsabai Római Katolikus Általá­nos Iskolában az iskolaszék meghívására Farkas István piarista szerzetes tanár tartott fórumot. A szerzetes tanár — aki a katolikus kerettanterv szerkesztője — először a pedagógusokkal folyta­tott konzultációt. Kérdésünkre elmondta, hogy az 1993—94-es tanévben kidolgozott tantervet — a tapasztalatokat összegezve — már többször átdol­gozták, és a jelenlegi változat beilleszthető a NAT- ba. A katolikus tantervet nem csak egyházi isko­láknak ajálja, mert bármelyik iskolatípus alapnak tekintheti. Á kerettantervről az érdeklődők a 6001 Kecskemét, Postafiók 34. levélcímen kérhetnek részletes tájékoztatót. A fórumon a katolikus iskolát fenntartó három egyházközség képviselőivel is találkozott az előadó. Hozzászólásokra válaszolva kifejtette, hogy az egyházi iskolák nem elit iskolák, inkább a minőségi oktatást kívánják biztosítani, és a lehetőséget minden gyermek számára saját képes­ségei maximális kibontakoztatására. Evvel az is­kolák az evangélium tanításait alapul véve bizo­nyos szociális szerepet is fölvállalnak. K. A. Baráti társastánc csapatverseny, (y) Szombaton Békéscsabán, a Körösi Csorna Sán­dor Főiskola sportcsarnokában rendezte a me­gyei művelődési központ nemzetközi társas­tánc csapatversenyét. Abarátságos megméret­tetésre a békéscsabai társastáncklub a dortmundi és kassai táncklubokat hívta meg. A csapatok E, D, C és B osztályban latin és stan­dard táncokból mérték össze tudásukat. A zsű­ri, Otto Böhm Kassáról, dr. Römer Manfred Dortmundból és Felczán Béla Békéscsabáról, szoros pontozással a csabaiaknak ítélte az első díjat. Ä kassaiak másodikok, a dortmundiak harmadikak lettek. Képünkön a színvonalas, bemutatókkal megtűzdelt verseny egyik C ka­tegóriás békéscsabai párosa, Ábelovszki Vera és Gera György fotó: lehoczky Péter A szakmai megmérettetés, bemutatkozás igénnyé vált Az élő népművészet Mezőkovácsházán Több mint negyedszázadra em­lékezve, Békés megye képvise­lő-testületének Művelődési Központja és Kézműves Szakis­kolája, valamint a Népművésze­ti Egyesület és a mezőko­vácsházi városi központ szerve­zésében nyitották meg szomba­ton délelőtt a megyénkben élő és alkotó népi alkotóművészek munkáiból válogatott kiállítást a mezőkovácsházi művelődési házban. A mintegy 16 telepü­lésről hozott tárgyak és kézi­munkák bemutatóján a helyiek mellett népes küldöttségekkel jelentek meg az érintett közsé­gek, városok résztvevői, akik­nek elsőként a Vadvirág népdal­kor adott műsort. Az alkotás szépségéről és az alkotó ember végtelen szorgalmáról Szakálné Koltai Klára, a művelődési köz­pont igazgatója szólt megnyitó- beszédében: — Visszagondolva a kezde­tekre, 1970-re, amikor az első népművészeti szakkörvezetői tanfolyam működött — Mezőkovácsházáról indulva — bizonyossá vált, hogy a magve­tés itt volt. A megyében sorra alakultak a szakkörök, ezek vit­ték szét a tárgyformálás, a nép­művészet felelevenítésének igé­nyét, egyre több embert alkotó­társul híva és fogadva. A tevé­kenység felvirágzásának termé­szetes következménye volt az igény a szakmai megmérettetés­re, a bemutatkozásra. Ezt szol­gálta az I. megyei népművészeti napok az országos kiállításhoz kapcsolódva. Ezen negyedszá­zad magyar népművészetének termése látható a most bemuta­tott kiállításon is, amely a háttér­ben dolgozó, szorgalmas embe­rek, népművelők keze munkája, amit nem lehet csak csodálattal, elfogódottsággal és hálával szemlélni — mondta az előadó. Ezt követően a résztvevők meg­tekintették a kiállítást, majd Pál Miklósáé, a megyei népművé­szeti egyesület vezetőjének köz­reműködésével kötetlen hangú közgyűlésre hívták meg a kárpá­taljai vendégeket. H.M. A Szonda Ipsos szeptemberi közvélemény-kutatása a keleti országrészben Pártok népszerűségi listája Pártpanaszok Az Országos Rádió és Tele­vízió Testület nemrég meg­alakult panaszbizottsága tegnap felszólította a Tv- Híradó főszerkesztőjét, hogy a szeptember 11-ei adások film- és hanganyagát juttassa el hozzá. Az ok: az MDF, a Fidesz és a KDNP parlamenti frak­cióvezetője közös panasszal élt, miszerint a híradó nem tudósított a három párt kö­zös vezérszónokának hoz­zászólásáról, a zsidó közös­ségek kárpótlásáról szóló törvényjavaslat vitájában. A kozármislenyi faluté­vére viszont a polgármester panaszkodott. Sérelmezte: a 11 tagú képviselő-testület tagjaival szemben nem ka­pott megszólalási lehetősé­get a helyi orgánumban. A Szonda Ipsos szerint szep­temberben a keleti ország­részben a Magyar Szocialista Párt vezette a népszerűségi listát 17 százalékkal. A Füg­getlen Kisgazdapárt áll a má­sodik helyen 14 százalékkal. A Fidesz-MPP mögé az ország­rész lakosságának 9 százaléka sorakozik fel. A Szabad De­mokraták Szövetsége a helybe­liek 6 százalékának bizalmát élvezi. A Magyar Demokrata Fórumot és a Keresztényde­mokrata Néppártot 4-4 százalék támogatja. A Magyar Demok­rata Néppárt nem kapott érté­kelhető támogatást. A parlamenten kívüli pártok összességükben 5 százalékos támogatást kaptak, ezen belül a Munkáspárt és a MIÉP 2-2 szá­zalékot. A megkérdezettek 55 száza­léka állította, hogy elmenne szavazni, ha a parlamenti vá­lasztásokat a következő hét vé­gén tartanák. Közülük 77 száza­lék hajlandó volt elárulni, me­lyik párt listájára voksolna. Ebből a körből az MSZP 28 százalékot, az FKGP 26 száza­lékot, a Fidesz-MPP 12 száza­lékot kapna. Az SZDSZ 10 szá­zalékos, az MDF és a KDNP 7- 7 százalékos támogatásra szá­míthatna. A parlamenten kívüli pártokra a megkérdezettek 9 százaléka voksolna. A keleti régióban a polgárok 23 száza­léka nem szavazna az MSZP- re. Az FKGP-t a megkérdezet­tek 19 százaléka utasítaná el. Az ellenszenvlistán az MDF és a KDNP 3-3 százalékkal, a Fi­desz és az SZDSZ 2-2 száza­lékkal szerepel. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP 4 százalékos, a Munkáspárt 3 százalékos ellen­szenvszavazatot kapott. A kérdezés ideje: 1996. szeptember 6-20. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság: minden felnőtt magyar ál­lampolgár, akinek állandó lakóhelye van az ország keleti felében. A minta: 485 fő a ke­leti országrészben. A minta és az alapsokaság megoszlása nem, kor és lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. Ferenczy Europress Ha most vasárnaD lennének a narlamenti választások, ön melvik nártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 41 IIPSOSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom