Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP in I MEGYEI KÖRKÉP \ 1996. október 14., hétfő' | íl | © Aki madárszárnyakon lebegne Bozsik Yvette táncművész az univerzumból Békéscsabát is választotta jrA teljes valónkkal legyünk ott a színpadon ” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER FölMnlc volt. (t) Erkel Sán­dor karmester, zeneszerző, Er­kel Ferenc negyedik fia, aki 1846-ban Pesten született, 1900- ban ezen a napon halt meg Bé­késcsabán. Atyja, majd Mosonyi Mihály tanítványa. 1861—74 között a Nemzeti Színház zene­karának tagja, 1875-től a szín­ház első karmestere, 1876-tól 1885-ig operai igazgatója. Halá­láig az Operaház első karnagya. Egyike volt a legkiválóbb ma­gyar karmestereknek. Táncpedagógusok. (cs) Az Orosházi Gyopár Táncklub két vezetője, Horváthné Kriczki Zita és Horváth Ferenc meghívást kapott a Növi Sadon tevékeny­kedő Aréna Táncklubba. A ju­goszláv táncosok az orosházi táncversenyeken tapasztalt szín­vonalas produkciók hatására kér­ték fel a táncpedagógus házas­párt, hogy az ő táncosaik techni­káját tovább csiszolják. Évadnyitó. (1) A mező­kovácsházi Crazy amatőr szín­játszó társulat október elején tar­totta évadnyitó előadását a „Képzelt riport” bemutatójával. Legközelebb november 2-án, adózva a nyár és a diákszerelem romantikájának, utoljára mutat­ják be a Gríz című musicalt. Emellett az 1996/97-es évadra énekléshez, tánchoz, színját­száshoz kedvet érző 7—18 éves fiúk, lányok felvételét hirdették meg „A muzsika hangja” és „A valahol Európában” előkészü­letben levő produkciókhoz. Köszöntötték. (1) Mező- kovácsházán az önkormányzat és a művelődési központ szerve­zésében a napokban tartott mű­soros, zenés rendezvénnyel kö­szöntötték a város nyugdíjasait. Fellépett a Holiday táncklub, Templom Ferenc, a Szivárvány nyugdíjasklub tagja, a Vadvirág népdalkor, Német Valéria tanu­ló, a Crazy Theátrum, valamint a zenét a mezőkovácsházi Ozsgyán György szolgáltatta. A Jókai Színház zegzugos fo­lyosóin próbáljuk kideríteni, hová tűnt az előbb még a színpa­dot bejáró ifjú művésznő, Bozsik Yvette. Az öltözőkben, a fodrásztárban fiatal férfiak és nők nyüzsögnek, egy daliás fe­kete férfi az egyik szobában, karcsú magas hölgy a másikban. Szólítom a táncművészt, aki szőke fejét az egyik szobából hajtja ki. —Itt vagyok, de elnézést, ké­szülnünk kell a próbára, azután fésülnek és itt az előadás — mondja, azután mégis megesik a szíve rajtunk. — Csak néhány percet beszélgethetünk, jó? Hát persze! Nézem kislányo- san karcsú, törékeny alakját, hosszú szőke haját, egyáltalán nem babaszépség, annál sokkal több. Egyéniség és művész. — Előbb lett világhírű, mint hazai művész, pedig Magyaror­szágon tanult. Mi lehet ennek az oka? — Az Állami Balettinté­zetben végeztem, diplomás ba­lett-táncos vagyok. A diploma után a saját koreográfiáimat kezdtem csinálni, egészen új stí­lus volt, amelyet idehaza nem ismertek. Egy modem francia táncossal dolgoztam, ő vitt Pá­rizsba, akkor látott meg a szak­ma és ezután folyamatosan hív­tak a fellépésekre. Ez már tíz éve volt, a nyolcvanas évek elején. —Meg lehet fogalmazni azt a táncművészeti irányzatot, stí­lust, amelyet Ön kialakított? — Nem annyira formai, mint a klasszikus balett. A színházzal A kaposvári székhelyű Hippoc­rates Természetgyógyász Sza­badegyetem 1994-ben alakult és a szellemi felvilágosodás célját tűzte ki eszmei zászlajára. Az iskola a természetgyógyászat és a népi gyógyászat el ismertségét, ismereteinek alkalmazását sze­retné elérni. Céljuk, hogy az ország termé­szetgyógyászai a jövőben kellő felkészültséggel rendelkezze­nek. A képzést ezért is tervezik hat évre, s a jövőben természet- gyógyászati doktori és más fo­kozatok kiadását szeretnék van több kapcsolata, ezért in­kább táncszínháznak nevezném. Nem kívánom kategóriába szo­rítani, amit csinálok. Szeretném, ha a darabjaim a lélekről szólná­nak és az emberekről. Fontos, hogy ne csak táncoljunk a szín­padon, a teljes valónkkal le­gyünk ott, a testünkkel, a sze­münkkel, a rezdüléseinkkel. — Ehhez sikerül mindig megfelelőpartnereket találni? — Igyekszem olyan embere­ket keresni, akik megértenek, ezek magyarok és külföldiek is. Most például a Katona József Színház színészeivel dolgozom A csodálatos mandarinban. Ve­lünk táncol az alapvetően prózai színésznek tartott Szacsvay Lász­ló, a fiatal színészek, Stohl And­rás, Szabó Győző. Nagyon jól mozognak és ennél is többet tud­nak, jelenlétük van a színpadon. Sok külföldi színészt kérek fel, például a szenegáli, fekete bőrű színészt, Boubacar Sambot, a mandarinból, aki Svájcban él. — Utazott, járta a világot, kereste a partnereket, a témá­kat, gyűjtötte a művészi élmé­nyeket. — Hongkongtól Ausztráliáig sokfelé megfordultam, fellép­tem Észak-Amerikában, Európa majdnem minden országában. Budapesten a napokban mutat­tuk be a mandarint az Operában, sikerünk volt. — Hogyan fogadják sikereit, koreográfiáit az itthoni kollé­gák? Egészen más stílust, élet- szemléletet képvisel, mint amit megszoktunk. megvalósítani. A nonprofit jel­legű, önfenntartó iskola a Terra Szövetség magániskolája, amely jelenleg szabadegyetem­ként működik. 1997 januárjától Budapesten és Szegeden is mű­ködtet kihelyezett tagozatot a kaposvárihoz hasonló feltéte­lekkel. Az első évben öngyógyí­tó, önmegerősítő gyakorlatokat és a természetgyógyászati mód­szerek széles skáláját ismeri meg a hallgató. A második év­ben kezdődik a szakosodás. Ál­lami engedélyeztetés esetén az 5. év végén természetgyógyász — Ezt talán tőlük kellene megkérdezni. Természetesen tudom, minél több a sikerem, annál több az ellenségem. Én nem változtam, ugyanúgy köze­lítek mindenkihez. Azt tapaszta­lom, hogy a szakma is közelít. Felkértek például a balett- intézetben tanítani, készítettem koreográfiát a losani balett­versenyre modem számot, a vizsgakoncertre terveztem kore­ográfiát. Az a fantasztikus, ha mindenki azt csinálja, amihez tehetsége van és minél több szí­nű a magyar táncművészet. Én klasszikus balett-táncos voltam, használom az elemeit, járok klasszikus gyakorlatra, de min­denfajta táncnyelvben hiszek és be is építem a munkáimba a népitánctól az akrobatikáig mindegyiket. A békéscsabai fel­lépésem egyik magyarázata az édesanyám itteni léte (Cseh Éva, a Magyar Rádió megyei munka­társa), gyakran meglátogatom, jó a kapcsolatunk, szeretem ezt a várost. —Többet látjuk majd ezentúl Magyarországon ? — Remélem. Október 27-én táncolom a Sárga tapéta című ko­reográfiámat a Katona József Színházban. Decemberben be­mutatóm lesz a Petőfi Csarnok­ban, duettet táncolunk egy fan­tasztikus tehetségű táncos fiúval. —A témáit, az ötleteit hogyan válogatja, meríti, ötvözi? — Á saját életemből, vagy megálmodom őket, vagy csak úgy kipattan valami. Az igazi jó témák maguktól jönnek, nem diplomát, a 6. tanév végén okta­tói minősítést kapnak a végzet­tek. Kollégiumi elhelyezésre a főváros kivételével lehetőség nyílik. Kéthetente péntektől va­sárnapig tartanak a foglalkozá­sok. Két éven belül nappali tago­zat indítását is tervezik. A felvé­teli beszélgetés előtt a jelentkező képességfelmérő tesztlapot tölt ki. Jelentkezni 1996. november 5-éig lehet a 7400 Kaposvár, Toponári út 59. szám alatt (Telefon: 82/313- 311). B. Zs. kell rajtuk sokat töprengeni, a kidolgozás a hosszadalmasabb munka. — Csodálatos dolog a tehet­ség, de a magafajta világjáró művész nem magányos? — Hát?! Főképpen ha egy nő és alkotó a táncművész, akkor hol magányos, hol nem. Most éppen nagyon boldog vagyok. Ez befolyásol a művészi mun­kámban. Érdekes, ha az ember egyedül van és szomorú, akkor vannak olyan dolgok, amiket jobban meg lehet csinálni. — Hol az otthona, meddig élhet a művészetnek ebben a for­gatagában? Merre tovább? Nem volt kegyes az időjárás a strandszezonhoz, a fürdők üzemeltetőihez — derült ki a tótkomlósi Rózsa fürdő vezetőjének beszámolójából a legutóbbi testületi ülésen. Zsura Zoltán elmondta: a látogatók száma igen ingadozó volt. A „belbecs” mellé szeretné­nek a fürdő dolgozói akülcsínre is adni. A tető javítása nem tűr ha­lasztást, a főépület festése is időszerű lenne. A medencék alj­zatbetonja sem a régi már. A megfelelő külső megjelenés is csábító hatással lehet a vendég­— Otthonomnak az univer­zumot választanám, legszíve­sebben madár lennék. Most 28 éves vagyok,negyvenéves ko­romig bizonyosan tudok tán­colni, azután tanítani, koreog- rafálni szeretnék. A vágyam egy saját társulat, amelyikkel évekre előre tudnék tervezni egy saját színházban. Ehhez támogatók, nyitottabb állami segítség kellene. Legközelebb külföldön novemberben, Bo­lognában lépek fel az Úrnővel, amelyet a gyulai Tószínpadon már bemutattam Báthory Er­zsébet életéről. Bede Zsóka forgalomra, ahogy a szolgáltatá­sok körének bővítése is — vélte beszámolójában a fürdővezető. A szénsavfürdő beüzemelése mel­lett a szabadban történő újítások­ra (játszótér gyerekeknek, igazi parkosítás a jelenlegi gyep felüle­tén) is gondolt Zsura Zoltán, aki a fürdő reklámmal történő nép­szerűsítésétől sem riad vissza. Tőle tudjuk, hogy az Idegenfor­galmi Almanach ’97-ben majd szerepel a komlósi Rózsa fürdő, és annak szövege másodlagos jel­leggel felkerül az Internet világ- hálózatára is. Csete Ilona Nyitott a természetgyógyász szabadegyetem Interneten a komlósi Rózsa Megkérdeztük olvasóinkat Mennyire érzik a demokrácia jelenlétét Magyarországon? Kovács Kornél, 20 éves, gyulai tanuló: —A rendszerváltás előtt nem lehetett piacgazdaságról beszél­ni, vagyis, ha az embernek volt is pénze, nem volt elfogadható ellátás. Most van ellátás, de nincs hozzá megfelelő vastagsá­gú pénztárca, így legalábbis ezen a téren nem érezzük a de­mokrácia áldásos hatását. Az­tán: elég sok a megoldatlan probléma, a munkanélküliség, az infláció, a korrupció, a bűnö­zés, és még sorolhatnánk. Kosa Attila, 20 éves, gyulai köz­üzemi dolgozó: — Van demokrácia Magyar- országon, legalábbis a parlament­ben, a honatyák lépten-nyomon ezt hangoztatják. A Nyugat felé is ekképpen kacsintgatunk”, mi hétköznapi halandók mindezt nem érzékeljük. Szerintem ’89 előtt könnyebb volt az élet, persze nem azt akarom ezzel mondani, hogy az életünk akkor fenékig tejfel volt De a keresetekből job­ban tellett mindenre. Ma viszont semmire sem tellik. Juhász Tünde, 17 éves, gyulai tanuló: —Ha az ember jól érzi magát a bőrében, az Országházban is olyan döntések születnek, ame­ly ek az ember életének a jobbítá­sát szorgalmazzák, akkor de­mokráciáról, népakaratról be­szélhetünk. Ellenkező esetben viszont csak demagógia az egész. Hogy beszélhetünk de­mokráciáról, amikor a nép véle­ményét ki sem kérik? Mese az egész. Majd, ha az illetékesek több munkahelyet teremtenek. Fazekas János, 18 éves, gyulai munkanélküli: —Nem tudnék a kérdésre egy­értelmű választ adni. Hivatalo­san, papíron Magyarországon van demokrácia, a gyakorlati életben viszont ez nem mindig tapasztalható. A parlamentben nagyon sok olyan döntés születik, ami sújtja a kisembert. Megíté­lésem szerint egy-egy nagyobb horderejű döntéshozatalnál, nép­szavazással ki kellene kérni a kis­ember véleményét is. F0TÓ-.SUCH TAMÁS A Békés Megyei Vízművek Rt. értesíti Békéscsaba lakosságát, hogy az Árpád fürdő sátortetős uszodája és külső termálmedencéje 1996. október 15-étöl üzemel. Nyitva tartási rendünk: ❖ hétfő szünnap ❖ kedd—vasárnap téli fürdő 7—19 óráig, fedett uszoda 6—19 óráig. Külön szolgáltatásaink: ❖ szauna, gőz ♦> szolárium ❖ masszázs, tangentor ❖ pedikűr. Legyen On is a vendégünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom