Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-18 / 218. szám
Barangolás... Amulettek Ilyenkor ősszel csodálatos élményt nyújthat a mályvád- hányaréti ó'stölgyes. Kevesen ismerik e védett területet. (II. oldal) A VAGDALT HÚS... Ezúttal olyan fűszerek keverékét adjuk közre, amellyel új ízeket varázsolhat a már-már megunt vagdalt húsba. (III. oldal) Egyre több ember nyakában függ valami különös ábra, amely régi korok üzenetét, hitét közvetíti felénk. (III. oldal) szeptember 18. A Békés Megyei Hírlap Melléklete Ajövő év divatjának színvilága a fiatalosság jegyében született Fess lesz a divat? A FESS Sportruházati Rt. szeptember 17-én, Budpesten a Stefánia Palotában tartotta az 1997-es fürdőruha kollekciójának bemutatóját. Tulajdonképpen még tartania kellene a meteorológiai nyárnak, csakhogy az idő fütyül ránk, s ahelyett, hogy a vénasszonyok nyarát élveznénk, di- dergünk, fázunk. így aztán akik tehetik, a fűtési idő megkezdése előtt begyújtják a gázlángot. Erre kapok egy meghívót, hogy már a jövő évi fürdőruha divatot mutatják be Budapesten, a Stefánia Palotában. Annyit mindenképpen tudni kell a Fess Ruházati Rt-ről, hogy termékeiket Újkígyóson és Debrecenben készítik. Termékeikkel sikerült Magyarország határát átlépve, képviseletet kialakítani Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és a Benelux államokban is. A cég olyan rangot vívott ki, hogy minden évben a legelegánsabb pesti színhelyen rendezik meg nagysikerű bemutatójukat. Ahogyan a debreceni székhelyű cég elnök-vezérigazgatójától, Kiss Árpádtól megtudtuk, a jövő év divatjának színvilága a fiatalság és a lendületesség jegyében született. -a-i A SZÜLŐ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE AKKOR EREDMÉNYES, HA A HATÁSOK ERŐSÍTIK EGYMÁST Segítse sikerre gyermekét! A szülőnek, ha azt akarja, hogy gyereke kitűnjék, a legjobb, de nem feltétlenül a legkönnyebb nevelési megoldást kell választani. Ez az, amivel a tanárok szerint minden szülőnek tisztában kell lennie. Radosné Kádas Mária a témával foglalkozó cikke a Reader’s Digest Válogatás szeptemberi számában jelent meg, ahol olyan tényeket foglalnak össze, amit a legkiválóbb pedagógusok szerint a szülőknek tudniuk kellene. , 1. A legjobb tanulók rendszeresen végeznek házimunkát. Az 1995-ben Brunszvik Teréz-díjjal kitüntetett dr. Bállá Lászlóné óvónő azt vallja, a munkára nevelést már az óvodában el kell kezdeni. — Az óvodáskorú gyerekek szívesen dolgoznak, az óvónő számára inkább az a gond, hogyan ossza el azt a kis munkát, ami adódik, hogy minden gyereknek jusson — összegzi szakmai tapasztalatait. — Jó lenne, ha otthon a szülők is rendszeresen megbíznák a gyermekeiket kisebb feladatokkal türelemmel segítenék őket — teszi hozzá — mert a munka kötelességtudásra és kitartásra nevel, növeli a gyermek önbizalmát a családi, az iskolai és baráti közösségben egyaránt. 2. A magas szintű elvárások nélkülözhetetlenek. Kovács Csongorné, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Béke Manó-díjas vezető. matematikatanára mindenekelőtt meg akarja szerettetni a matematikát az általános iskolás gyerekekkel. Ha örömét leli a feladatok megoldásában és abban, hogy egyre többet tud — vallja —, akkor szinte észre sem veszi, hogy egyre keményebben kell dolgoznia. Megítélése szerint bármely tantárgy esetében ez az alapja annak, hogy a gyerekek az iskolában megszokják a mind nagyobb terhelést. — Valamilyen módon érdekeltté kell tenni a gyerekeket az iskolai munkában, alkalmat teremtve számukra a sikerélmények elérésére — teszi hozzá dr. Ballér Endre, a nevelés- tudomány doktora. 3. Kövesse figyelemmel a gyerek iskolájában zajló tevékenységeket! Á közoktatási törvény jogokat és lehetőségeket biztosít a szülőknek az iskolával való együttműködésre — mondja dr. Botfalussy Magdolna, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese. Javasolja. hogy a szülők kapcsolódjanak be a jutalmazás és a büntetés elveinek kialakításába, az iskola pedagógiai programjának a kidolgozásába. 4. Az érdemjegy nem minden. Ha egy gyerek sok szerteágazó tevékenységet végez, esetleg nagyon leköti az idejét, figyelmét és energiáját, akkor az iskolai órákon fáradt lesz és nem tud eleget tenni a követelményeknek — mondja az a tanítónő, aki 28 év tanítási tapasztalattal viszont azt is hozzáteszi, hogy a számos tanórán kívüli tevékenység azért fontos, mert formálja a gyerek jellemét, problémamegoldó képességét, rátermettségét. Az iskolai munkában ugyancsak közvetett módon segítenek, de a pálya- választásban meghatározó szerepük lehet. Nagyon fontos, hogy a gyerek (akár erőfeszítés árán is) ráleljen arra a területre, amely a leginkább érdekli, s ahol a legnagyobb örömmel és eredményességgel tud tevékenykedni. 5. Maradjon idő a játékra és a kikapcsolódásra is! — A túlterhelt gyerekeknél pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki — tájékoztat dr. Czinner Antal gyermekgyógyász professzor. A stressz hatására jelentkezhet fejfájás, hasi görcs, magas vérnyomás és egyéb kellemetlen tünetek. A gyakorló pedagógus véleménye szerint jó lenne, ha a felnőttek nem felejtenék el: játszani is meg kell tanítani a gyerekeket. Azok a gyerekek, akik tudnak és szeretnek játszani, ügyesebbek, lelkileg kiegyensúlyozottabbak, jobb a kapcsolatuk társaikkal. Nem könnyű dolog lelkiismeretes szülőnek lenni, együtt munkálkodni a tanárokkal abban, hogy a gyerek ki tudja hozni magából a legjobbat. Ám amikor ez sikerül, kiderül: nagyon is érdemes volt. Házasélet ■Jegyzet AZ IGAZI SZERELEM TÜRELMES PÉNZ — A VILÁG KÖZEPE? Az ember általában úgy köt házasságot, hogy a választott partnerével szeretné leélni az egész életét, hiszen szerelmes belé, elfogadja őt úgy, ahogy senki mást. Csakhogy az évek során egyre inkább megszokják és sokan meg is unják egymást. Különösén az ágyban fenyeget ez a veszély. Nehéz is újat nyújtani, izgatónak, varázsosnak lenni sok-sok év után. A szakértők szerint meredeken nő azon férfiak száma, akik már rá se néznek a feleségükre. Egy fedél alatt élnek, de a szex márkimarad az életükből. Különösen akkor fájdalmas ez, ha a feleség nem szeretőt keres magának, hanem a férjét szeretné megtartani. Ezért új frizurát választ, ügyel arra, hogy a férfi kedvenc parfümjéből tegyen egy csöppet magára, ünnepi vacsorával várja hitvesét, az ágyban gyöngéden megsimogatja. Majd mindig azt hallja: „Hagyjál most, iszonyúan fáradt vagyok!” Vannak, .akiknél hosszú hónapok telnek el úgy, hogy egyszer sem szeretkeztek egymással. Ilyenkor pedig jönnek a gyötrelmek. Már nem szeret? Mást szeret talán? Ezek a kínzó kérdések nem hagynak nyugodni sem éjjel, sem nappal. Munka közben se tud úgy összpontosítani, mint korábban, hiszen önmarcangoló gondolatai folyton ott kísértenek. A téma orvosszakértői szerint egyre több nőt érint az aprobléma, hogy a férjek tehernek érzik a házastársi együttlétet. Gyakran külön szobába költöznek, mondván: keményen kell dolgozniuk, tehát éjszaka nyugodt alvásra van szükségük. Ennek egyik oka abban kereshető, hogy megváltoztak a házastársi szerepek. A hétköznapi emancipációval együttjárt a szexuális felszabadulás is, a nők nem föltétlenül passzívan élik át a szexualitást. Sok férfit ez félelemmel tölt el. A pszichológus szerint ilyenkor a legnehezebb az első lépés: beszélni kell a problémáról. De vigyázat: nincs rosszabb időpont erre, mint éppen a szóban forgó stresszhelyzet. Tehát ne az ágyban beszélgessenek erről, amikor éppen hátat fordít a férj, hanem például egy különleges, ünnepélyes vacsora során! Pénz. Ez az egy szó az utóbbi években bosszantóan sűrűn kerül a beszélgetés középpontjába, szinte beleivódott életünkbe. Hány kapcsolatunk ment már tönkre a pénz, s főként annak hiánya miatt. Barátokat, társakat veszítettünk el, házasságok bomlottak fel. Igaz, alapvetően meghatározza életünket a pénz, mégis nézzünk egy kicsit magunkba. Vajon mindig meg kell jegyeznünk a párunknak, hogy mennyit költött, hogy mi mennyibe kerül, hogy ha ennyi meg annyi összegyűlne, akkor mi mindent vásárolhatnánk. Feltétlenül fontos minden számlát, csekket morgással fogadni, az áremeléseket hosszú kommentárral kísérni? Tényleg nincs más témánk abban a kevés időben, amit együtt töltünk? Igaz, bizonyára nehéz kijönni abból amink van, de hát ennyi van, ennyit kell beosztani. Vannak az ember életében jó és rossz periódusok, talán nemsokára jobb lesz. Hiszen mindketten megteszünk mindent annak érdekében, hogy a körülményekhez képest a legtöbb pénz kerüljön haza, és úgy érezzük, hogy ennél többet már nem tudunk dolgozni. Agyonhajtjuk magunkat, pluszmunkát vállalunk, hétvégén is dolgozunk. De vajon megéri? így nemcsak hétköznap érünk haza későn és holtfáradtan, de a hétvégén sem töltjük együtt szabadidőnket a családdal, nem vagyunk képesek kipihenni magunkat — a fáradtságot magunk előtt görgetjük. Lehet, hogy valóban kevés az a pénz, amit hónapról hónapra be kell osztanunk, de gondoljunk arra, hogyan élnek emberek ebben az országban, s lehet, kiderül, nem is olyan kevés. Egyet ne felejtsünk el: ha nem értékeljük amink van, akkor mindig úgy érezzük, hogy nincs semmink, csak a vágyakozás és az irigység. Valljuk be, szeretnénk néha könyvekről, zenéről fecsegni, moziba menni, vagy csak egyszerűen sétálni és beszélni párunkkal arról, ami éppen eszünkbe jut. Úgy mint régen. Muzslai Katalin
