Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-14 / 190. szám

a 1996. augusztus 14., szerda MEGYEIKÖRKÉP • fi ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Nincs adósság — Az önkormányzat első félévi gazdálkodása kiegyensúlyozott, finanszírozási gondoktól mentes volt — mondta Kaczkó Mihály polgármester Nagyszénás leg­utóbbi képviselő-testületi ülésén. — Ezt kismértékben befolyásol­ta az előző évi pénzmaradvány is, valamint hogy ez évi bevételein­ket időarányosan túlteljesítettük. Ám a kiadásokat is: ebben szere­pet játszott az önkormányzati in­tézmények dolgozóinak nem időarányosan kifizetett 13. havi juttatása, a magas gázszámlák, a rendszeres nevelési segélyre előirányzott összeg túllépése stb. Az önkormányzat minden terve­zett feladatát végrehajtotta hite­lek igénybevétele nélkül, sőt nem tervezett 92 ezer forinttal járul­tunk hozzá a nagyszénási közép- iskolások térítési díjához — mondta a polgármester. J. K. PIRETRIX EXTRA ÉS NINCS TÖBBÉ A ROVAROKKAL GONDJA! Rejtett életmódú rovarok (csó­tány, hangya, ágyi poloska stb.) zárt térben, pl. lakásban történő irtására, haszon- és kedvtelésből tartott állatokon előforduló külső élősködők (bolha, tetű, kullancs) elpusztítására, valamint ezek megtelepedésének megelőzésére alkalmas, egyszerűen kijuttatható porozószer. Kapható az ország valamennyi állatgyógyszer-forgalmazójánál és a gazdaboltokban. Gyártja: Phylaxia Rt., Budapest, X., Szállás u. 5. Ttlefon: 262-9323. Fax: 260-8249. A Dózsa-féle tó és pihenőpark FOTÓ: SUCH TAMÁS Horgásztó a város szélén Akik Békéscsabán felszállnak a hetes vagy tizenhetes buszra, ki­utaznak a Lencsési-lakótelepi végállomásra, és ott elindulnak a Mester, majd a Gerebélyes ut­cán, egy kellemes kis séta után elérkeznek Dózsa József hor­gásztavához és pihenőpark­jához. — A dolog úgy kezdődött, hogy mély volt a talaj, és szeret­tem volna feltölteni — meséli Dózsa József. Meg is kezdtem a munkát, a porta egy kis részéről ástam ki a feltöltéshez szüksé­ges földet. Közben azonban el­utaztam, és mire visszajöttem, a kiásott földet már elhordták. így maradt egy kis tó. Később egy gödöllői professzor javasolta, hogy tenyésszek díszhalakat. Mivel sikerült a portát bővíteni, belevágtam. Mire elkészült a te­rület a díszhalaknak, megszűnt a piaca. Szenvedélyes horgász va­gyok, és imádom a természetet. Úgy gondoltam, mivel díszhala­kat már nem érdemes tenyészte­ni, kialakítok egy horgásztavat és pihenőparkot. A telek közel van a városhoz, kellemes, nyu­godt környezetben fekszik, könnyen elérhető, és mindenki­nek szüksége van kikapcsoló­dásra. A pihenőpark mindennap nyitva tart, és a kis tóba bőségesen telepített csuka, tör­peharcsa, kárász, ponty, amur, keszeg, busa még a kezdő hor­gásznak is jó fogást ígér. A napi­jegy és a hal kilója nem drága, a kint alvás, sátorozás is megold­ható. Ez elsősorban családi pihenőpark. Előfordult olyan, hogy két család ismeretlenül ér­kezett délelőtt, de estére már közösen főzték meg a kifogott halat és barátokként köszöntek el egymástól. Jártak már itt is­kolai osztályok is kirándulni, és a gyerekek nagyon jól érezték magukat. Minden évben rende­zünk gyermeknapot és a támo­gatóknak köszönhetően mindig „Nekem nem a haszon a fon­tos ”—mondja a tulajdonos színes programokkal várjuk a gyerekeket. A jövőben szeret­ném majd úgy alakítani a terüle­tet, hogy a kempingezés ké­nyelmesebb legyen. Szeretnék kialakítani pár szobát is, hogy akár több napot is eltölthesse- nek itt a vendégek. Fölvettem a kapcsolatot állatkertekkel. A gyerekek nagyon szeretik az ál­latokat, de a városban, lakótele­pen nem mindig megoldható a tartásuk, ezért szeretnék majd néhány kisállatot idehozni, hogy itt megismerhessék őket. Nekem nem a haszon a fontos ebben a vállalkozásban, hanem az, hogy akik ide látogatnak jól érezzék magukat, és kellemes élményekkel távozzanak. (kovács) TB-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (12.) Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal is­mertetjük meg olvasóinkat. Háziorvos-választás A háziorvos (házi gyermekorvos) választását azzal kell kez­deni, hogy felkessük a kívánt doktort és jelentkezünk nála. Ha az orvos a jelentkezést elfogadja, akkor a Társadalombiz­tosítási Igazolvány Igazoló lapjának hátoldalára bejegyzi a ne­vét. Más orvoshoz történő átjelentkezésekor az új háziorvos is itt veszi tudomásul az új beteg jelentkezését. Kinek-kinek egy­idejűleg csak egy háziorvosa lehet, ha valaki egyszerre több he­lyen is bejelentkezik, akkor az egészségbiztosítási pénztár a fi­nanszírozást mindegyik háziorvosnál megszünteti. A gyógyító­megelőző intézmények nem tagadhatják meg az ellátást az iga­zolás hiányában, de később a beteg köteles az érvényesített tár­sadalombiztosítási igazolványát bemutatni. Ellenkező esetben az ellátás költségeinek megfizetésére kötelezhetik, amelynek térítési díját az egészségügyi intézmény vezetője állapítja meg. Anyagilag kárpótolva En eddig azt hittem, hogy... De nem jól tudtam. Ültem az eleki sportcsarnokban, a település várossá avató ünnepségén és figyel­tem a felszólalókat. Egy kislány fogalmazásából a következőket tudhattuk meg: éppen üdülni volt, amikor édesanyjától arról érte­sült, hogy szülőhelye város lett. Akkor és ott nem tudta hova tenni a dolgot, egy általános városkép< lebegett szeme előtt; villamos, színház, teniszpálya. Dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának definíciójából kiderült, hogy nem a lakosság számától város a város, hanem attól, hogy az emberek jól érzik-e magukat az illető helyen. Jártamban, keltemben ennek az elméletnek éppen az ellenkezőjéről győződhettem meg. Az emberek a várossá válástól várják azt, hogy jól érezzék magukat, ahol nem volna rossz, ha lenne villamos, színház, teniszpálya. Még ugyanazon ünnepségsorozat keretében egy másik ese­ményre is sor került Eleken. A világtalálkozóra hazalátogatott az 50 évvel ezelőtt elűzött lakók egy csoportja. Amikor a település főterére értek, autóbuszaik ablakait leengedve integettek az őket fogadók felé. A szülőhelyre visszatérők természetesen viselkedtek, de látszott (nem kell ehhez egyetemi oklevél), hogy jólétben élnek. Anyagilag a sors, ez esetben Németország kárpótolta őket. Mint később kiderült, ők maguk sem panaszkodtak, de a tüske okozta szívfájdalom, amelyet az akkori magyar kormánytól kaptak még ma sem múlt el. Jólétben, de a szülőhely elvesztése okozta fájdal­mas lélekkereszttel kelnek reggel és fekszenek este. Bernát Nándor „Csizmaország” szépségei és csodái (2.) Capri szigete, és a Kék-barlang Sorrentótól bő félórányi hajóút- ra, a kéklő tengerben amolyan gyöngyszemként húzódik meg Capri szigete. A szikrázó nap­sütésben a Tirrén-tengeren lá­gyan ring a hajó, festményként terül elénk a horizont, a világ egyik legszebb szigeteként szá­mon tartott Capri körvonala. Hatalmas, fésűs és karcsú nagányos sziklák magasodnak az ég felé, s csakhamar a csodá­latos forma- és színvilágban kristálytisztán látszik a közel 600 méter magas mészkő szik­láival a Monte Solaro hatalmas tömege. Capri kikötőjében, a leglátványosabb, dús növény­zetű szigeten távoli kontinensekről érkezett hajók, tarka csónakok és luxusjachtok között vetnek horgonyt, itt szálltak partra a Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgató­ság nyertesei is. A sziget képét az antik tragé­diák fensége, a szűk utcák, az ódon boltívek, a kecses erké­lyek és a faragott lépcsők jel­lemzik. A teraszok és loggiák emelkednek a sziklafalak fölé, dús zuhatagban omlik le róluk a sziget jellegzetes lila virága. Capri egyik látványossága, színfoltja a Kék-barlang. Kis motoroshajóval indulunk meg­tekintésére. Valóban csodála­tos az 54 méter hosszú, 30 mé­ter széles, 10— 12 méter magas, híres barlang, melyet egyetlen sziklahasadék köt össze a ten­gerrel. Annak idején Augusztus császár is pazar nyaralót építte­tett ide. Capri önkormányzata határozata alapján a sziget ingatlanaira értékesítési és épí­tési tilalmat rendelt el, megszegőit nagyon szigorúan büntetik, így védik a természet értékeit, csodáit. A szigeten nem kell tartani az autóforgalomtól, ugyanis csak kevés szigetlakónak van Caprin autója. Éppen ezért sűrűn járnak kisbuszok a sziget szerpentinje­in. A kikötőből sikló is visz a csúcsra, s egy teraszon, a telepü­lés centrumában, virágzó orchi­deák, hatalmas amforákban illa­tozó rózsák és a szivárvány szí­neiben pompázó leanderek kö­zött szállhatunk ki, magasan a tenger felett. A városka ősi nép­szokását gondosan megőrizte, a kis főtér tornyát, a környező dél­tengeri házakat meghagyták. A keskeny, sikátorszerű utcács­kákban, a régi, fehérre meszelt házak között rafináltan merész és modem presszók, éttermek és üzletek bújnak meg, ahol jólesik az elcsigázott idegennek egy po­hár hideg üdítő, sör, vagy szigeti bor. A sziklaszigeten a por isme­retlen, a tenger tiszta levegője, olajfák és virágok illata tölt be minden zugot. Capri a fény, a színek, az illatok, a nyugalom, a csend, a tisztaság szigete, ahol a fényűzés vitathatatlan ízléssel, Capri szigetén mindig sok a turista A sziget jellegzetes szikláival A SZERZŐ FELVÉTELEI Az idegenvezető ..Kicsi a világ” — mondogatjuk, amikor egy régen látott ismerőssel vagy baráttal hoz össze bennünket a sors. Nos, így voltam ezzel én is. Halmai Emil barátommal — róla van szó — a Szolnoki MÁV MTE, majd a SZEOL kitűnő hosszútávfutójával több mint huszonöt éve nem találkoztunk. A véletlen úgy hozta, hogy ő lett a csoport idegenvezetője. (Egyébként műszaki vég­zettségű, Szegden él, és a MÓL Rt. technológusa, több nyelven beszél, szabadsága idején idegenvezetősködik.) A tíz nap során nosztalgiáztunk, beszélgettünk az egykori versenyzőtársakról, s természetesen versenyekről is. De nem csak beszélgettünk, futot­tunk, kocogtunk is. Az előbbi rá, az utóbbi rám volt inkább jellemző. Meglepő, hogy 55 évesen, szinte egyetlen kiló súlyfe­lesleggel sem küszködik. — Még ma is hetente háromszor 15—15 kilométert futok, rendszeresen kerékpározom, s lovagolok, nem dohányzom, s alkoholt sem fogyasztok — mondja a ’69-es vasutas Eb 5 és 10 ezer méteres verseny bronzérmese. — Miután befejeztem az aktív sportpályafutásomat, hobbiból rendszeresen elindultam tájfutó versenyeken, s triatlonozok. Az úszással vannak gondjaim: a vízből mindig én kászálódok ki utolsónak, a versenyek végén viszont azok futnak be utánam, akik úszásban megelőztek — meséli. S hogy edzésben van, mi sem bizonyítja jobban, hogy ötleteivel mindenkit magával ragadott, s a városnézések során jó tempót diktált. így aztán a tervezettnél többet láttunk. A magyar mártírok terének táblája megannyi látnivalóval, idegen- forgalmi nevezetességgel páro­sul. A szigetnek magyar vonat­kozású érdekessége is van: a központban az ’56-os mártírok­ról már 1956 decemberében te­ret neveztek el. De van itt Le­nin-, Krupp-, Mussolini-emlék- hely is, s valamennyi békésen megfér, s mindegyik látogatott. Áz illatok. A szigeten műkö­dik egy parfüméria. A manu­fakturális kisüzem termékeiben sűríti Capri valamennyi illatát. (Folytatjuk) Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom