Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

1996. július 8., hétfő VILÁGTÜKÖR Hillary Clinton cigányszervezetek képviselőivel is találkozott Érdeklődő elnökné Budapesten Magyarország jó úton halad afelé, hogy ismét elfoglalja az öt megillető helyet a nemze­tek nagy családjában. Egye­bek között ez áll abban az üzenetben, amelyet az Egye­sült Államok elnökének fele­sége, Hillary Clinton hozott Budapestre. A First Lady kelet-közép- és észak-európai kőrútjának ötö­dik állomásaként szombaton érkezett a magyar fővárosba, ahol először koszorút helyezett el Nagy Imre szobránál. A vendéget ezt követően Horn Gyula fogadta parlamenti dol­gozószobájában. Hillary Clin­ton méltatta a magyar-szlovák Hillary Clinton megkoszorúzta Nagy Imre emlékművét alapszerződés megkötését, és jelezte, hogy az Egyesült Ál­lamokban igen nagyra értéke­lik e fontos dokumentum meg­születését. Az Egyesült Államok elnö­kének felesége vasárnap dél­előtt felkereste a Nap Segítő Szolgálat Alapítvány elneve­zésű józsefvárosi roma család- segítő központot, ahol cigány- szervezetek képviselőivel a romák helyzetéről, gondjairól váltott szót. Az elmaradott néprétegek felzárkóztatásának kulcsa - hangsúlyozta ez alka­lomból - az oktatás és a nők felvilágosítása. Simon Zsuzsa, az alapítvány elnöke a First Ladynek elmondta, hogy Ma­gyarországon a cigányok nagy része nyomorban él, lakás- és egészségügyi helyzetük ka­tasztrofális, körükben magas a munkanélküliség, és terjed az írástudatlanság. A First Lady a romaközpontban Hillary Clinton később láto­gatást tett a Primavera Women nevű civil szervezetnél, amelynek elnöke Vera Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének felesége, FOTÓK: FEB/KALLUS GYÖRGY Ma, jószolgálati látogatásá­nak zárónapján, Hillary Clin­ton Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, majd fel­keres egy gyermekgyógyászati klinikát. A magyar kormány és a hatá­ron túli magyar pártok napok­ban tett közös nyilatkozata nem ellentétes a magyar-szlovák alapszerződés szellemével - je­lentette ki Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Josef Sesták szlovák külügyi államtitkár előzőleg úgy nyilatkozott: az autonómia említése a dokumen­tumban az alapszerződés meg­sértését jelenti. Borisz Jelcin agyvérzést ka­pott, emiatt tűnt el az elnökvá­lasztás második, döntő forduló­jának előestéjén. A szélütés részben megbénította az ál­lamfő bal karját - írta moszkvai forrásokat idézve a The Sunday Times. A londoni lap szerint az agyvérzés előzménye az a ti­vornya volt, amellyel Jelcin az első fordulóban aratott győzel­mét ünnepelte. A román elnök kétnapos ki- sinyovi látogatása végén irreá­lisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Románia egyesülését a szovjet utódállam Moldovával. Ion Iliescu ugyanakkor sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli szakadár orosz köztársaság területéről. Két ember meghalt abban a repülőgép-balesetben, amely egy amerikai belföldi járaton történt. A floridai Pensacolából Atlantába tartó személyszállító gép hajtóműve felszállás köz­ben, még a kifutópályán szét­esett, az utastérbe csapódó da­rabjai két utast, egy nőt és az asszony kisfiát megölték. A gép fedélzetén a személyzeten kívül 147 utas tartózkodott. Leváltotta tisztségéből az orosz elnök a csecsenföldi had­erők parancsnokát, Vjacseszlav Tyihomirov tábornokot. A moszkvai televízió katonai for­rásokra hivatkozó jelentése sze­rint helyére Konsztantyin Kuli- kovszkij altábornagyot, az észak-kaukázusi katonai körzet eddigi helyettes parancsnokát nevezték ki. A gyilkosság vádja alóli fel­mentését kérve az izraeli leg­felsőbb bírósághoz fordult Jigal Amir, aki lelőtte Jichak Rabin volt izraeli miniszterelnököt. Amir védőügyvédéi szerint bi­zonyítékok vannak arra, hogy a novemberi békenagygyűlésen egy másik fegyveres ölte meg a kormányfőt. Nem mindenki térhet haza a Krajinából és Nyugat-Szla- vóniából elmenekült szerbek közül - jelentette ki a horvát el­nök. Franjo Tudjman Brioni szigetén, a horvátok világkong­resszusán azt mondta, hogy visszaút csak azoknak van, akiknek nem tapad vér a ke­zükhöz, és elismerik a horvát szuverenitást. Csődben az orosz hadsereg Hatezer dollárba kerül egy hamis alkalmatlansági igazolás Az orosz hadsereg, amelynek nem is olyan régen még 3,5 mil­lió katonája volt, már csak 1,7 milliós. De ezt a létszámot sem győzik pénzzel. A katonák alultápláltak, hiánycikk az egyen­ruha, csakúgy mint az üzemanyag és a korszerű fegyver. Csecsenföldön az orosz harci helikopterek megfelelő mű­szerek hiányában csak akkor mernek felemelkedni, ha leg­alább két kilométeres látótá­volságuk van. Pusztul az egy­kor híres hadiflotta: a korábbi ezer hadihajóból csupán öt­száz működőképes. A fegyve­res erők krónikus pénzhiány­nyal küzdenek, a vasút csak akkor hajlandó a katonai sze­relvényeket továbbítani, ha előbb kifizetik a korábbi szám Iákat. Míg a katonák nyomo rúságos ellátást, minimá lis zsoldot kapnak, több mint ne­gyedmillió tiszti családnak nincs lakása; sok ezren sátrak­ban élnek. A véres csecsen­földi hadjárat hatására növek­szik a katonai szolgálatot meg­tagadók, a katonaszökevények száma. Ősszel a hadkötelezet­tek közül 31 ezren nem vonul­tak be. Meg lehet úszni a szol­gálatot hamis orvosi bizonyít­vánnyal is, ám ezek ára a ko­rábbi ötszáz dollár helyett már hatezerbe kerül a piacon. A válságos állapotban lévő hadsereg reformja Gracsov miniszterre várt volna. Az ő idejében terjedt el azonban a korrupció, százával épültek a milliós dácsák a tábornokok részére. Gracsov minapi levál­tását általános megkönnyeb­bülés fogadta. A létszám- hiányt most a kötelező szolgá­lati idő emelésével, valamint a hivatásosak számának növelé­sével próbálják csökkenteni. A gond csak az, hogy aki ilyen körülmények között hi­vatásos katonának jelentkezik, sem fizikailag, sem szellemi­leg sem alkalmas katonai szolgálatra. (heltai) Meztelenül Wimbledonban. Üde színfoltja volt az angol nemzetközi teniszbajnokság tegnapi, utolsó napjának, amikor a férfi egyes döntője előtt egy hölgy ruháit eldobva bero­hant a centerpályára. A rendőrök rövidesen elvezették a rendbontót. r fotó: feb/reuter Áldják a milliomos tulajdonosok nevét a hétpróbás bűnözők Maszek német szuperdutyi Rosszmájúak szerint a nemzetközi emberjogi szervezet, az Amnesty International képviselője is szívesen beköltözne ebbe az épületegyüttesbe. Rostock mellett, Waldeckben megnyitották Németország első magán börtönét. Egy életen át áldani fogják a vendégek, azaz a rabok Sieg­fried Kluth és Egbert Wegner nevét. A két építtető és tulaj­donos - hamburgi ingatlanke­reskedő - 85 millió márkát költött a szuperdutyira. Hófehér falak, a harmadik évezred technikáját idéző konyha, óriási focipálya. A 228 egy- és 6 kétszemélyes cellában 240 „beutaltat” he­lyezhetnek el. A kétágyasok egyik fekhelyét az öngyilkos­ságra hajlamos személyeknek tartják fenn. A tíz négyzetmé­teren heverőágy, asztal, szék, kisszekrény, mosdó, vécé ka­pott helyet. Alighanem a vilá­gon egyedülálló módon: min­den szobában rádióantenna- és kábeltévé-csatlakozó van. A börtön sportlétesítmé­nyeit számos egyetem is meg­irigyelné, bevásárlóközpontját akármelyik falu elfogadná. Semmi más nem emlékeztet a börtönre, csak a szobák abla­kának vasrácsozata. Ez is azért került oda, mert előírás. Mi­ként az orvosi rendelőegyüttes is, amely egy modem polikli­nikára hasonlít: fogászat, orr-, fül- és gégészet, röntgen, sőt iszappakoló gyógyfürdő is van benne. A biztonság? Hat méter magas fal a kerítés; 25 méte­renként ipari tévékamera, NATO-szabványú (!) szöges­drót. Az egész létesítmény 33 hónap alatt készült el. A kriti­kusok szerint luxuskörülmé­nyeket biztosítanak a rabok­nak. „Az elítélteket is megil­leti a kellemes környezet” - érvelnek a tulajdonosok. Mecklenburg-Elő-Pomerá- nia tartomány harminc eszten­dőre - évi hétmillió márkáért - vette bérbe Németország első maszek szuperdutyiját. Kulcsár László Gazdasági csúcstalálkozó nyílt Salzburgban Előtérben térségünk Nyílt, őszinte beszélgetést vár a csatlakozni kívánók és az Európai Unió tagjai között Horn Gyula miniszterelnök a Salzburgban megkezdődött Világgazdasági Fórumtól. A kormányfő a rendezvény előtt elmondta: a magyar kor­mány kifejti javaslatait az eu­rópai integrációval és a ke­let-nyugati együttműködéssel kapcsolatban; több kétoldalú megbeszélésre is sor kerül. Thomas Klestil osztrák elnök kezdeményezésére, a davosi Világgazdasági Fórum folyta­tásaként - Hóm Gyula szavai­val élve: „Davos 2 találkozó­ként” - rendezik meg a Közép­és Kelet-európai Világgazda­sági Fórumot. Tizenöt állam- és kormányfő, valamint több mint 300 gazdasági vezető az euró­pai integrációról, a NATO-csat- lakozásról, a térség gazdasági fejlődéséről és befektetési lehe­tőségeiről tárgyal kedd estig Salzburgban. Az eseményen képviselteti magát az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) és a NATO is. Magyarországot Horn Gyula kormányfőn kívül Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Demszky Gábor, Budapest fő­polgármestere képviseli. Szingapúr fél Kínától Atomóvóhelyeket építenek a metróban Ázsiai politikusuk nem egy­szer utaltak már rá, hogy ag­gasztja őket Kínának, a világ legnépesebb országának igen gyors katonai erősödése. Egy londoni tanulmány szerint most fordul elő első ízben, hogy e félelemnek kézzelfog­ható, igen csak költséges jele van. A nagyszabású építkezé­sekben részt vevő nyugati cé­gek ugyanis kiszivárogtatták, hogy a Szingapúrban épülő új metróvonalnak - a megrendelő titkos instrukciói szerint - nemcsak bomba-, hanem atom­bomba-biztosnak is kell lennie. A földalatti vonal eredetileg 380 millió dollárba került volna, a módosított terv nyo­mán viszont ez a hatalmas ösz- szeg megkétszereződött. Ami­kor egy amerikai újságíró a helyszínre utazott, hogy meg­győződjék róla, igaz-e a híresz­telés, nem kellett sokáig nyo­moznia. Könnyen talált egy magát megnevezni nem óhajtó, vezető beosztású hivatalnokot, aki emlékeztette arra, hogy Pe­king jövőre „bekebelezi” a hongkongi brit koronagyarma­tot, és hosszabb távon „semmi­féle biztosíték nincsen arra, hogy nem lesznek hasonló szándékai Szingapúrral is”. A délkelet-ázsiai kikötőváros Hongkonghoz hasonlóan dús­gazdag, és lakossága csaknem teljes egészében kínai. Az in­formátor arra nem adott magya­rázatot, miért lenne szüksége Kínának bármiféle nukleáris eszközre a miniállam elfoglalá­sához. Megkésett olimpiai vendég Csák Ibolya ellenfele lett volna Berlinben Az atlantai olimpián sok díszvendég lesz, de a legregé­nyesebb meghívás alighanem Margaret Bergmann-Lam­bert címére érkezett. A ma nyolcvankét éves idős hölgy 1936-ban Németország magasugró bajnoknője volt, és új csúcsot állított fel. Egy hó­nappal a berlini olimpia előtt mégis kizárták a német csapat­ból - a származása miatt. Férjével együtt sikerült emigrálnia az Egyesült Álla­mokba, de családjuk vala­mennyi otthon maradt tagját koncentrációs táborba hurcol­ták és meggyilkolták. Amikor elhagyta Németor­szágot, a sportolónő megfo­gadta, hogy soha többé nem tér vissza oda, ahol olyan kegyet­lenül alakult a sorsa. Új hazájában 1937-38-ban kétszer is bajnokságot nyert, de amikor kitört a világháború, abbahagyta az aktív sportolást. Hat évtized után most mégis részt vesz majd egy olimpián, méghozzá a Német Olimpiai Bizottság díszvendégeként. „Szívesen elfogadtam ezt az invitálást - jelentette ki -, mert a németek gesztusa a múlttal való szakítást jelenti.” Magyar vonatkozása a törté­netnek, hogy a női magasugrást Csák Ibolya nyerte a berlini olimpián. Nem érdemtelenül, hiszen ugyanolyan eredményt ért el, mint amennyi Margaret Bergmann-Lambert legjobbja volt. (réti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom