Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 8., hétfő' Törvények egyeztetés nélkül A késői Kádár-korszak restaurálása folyik, modem formában Templomjubileum Mezőhegyesen A település Szent György ne­vét viselő római katolikus templomának másfél évszá­zados fennállása alkalmából Mezőhegyesen jubileumi há­laadó szentmisét mutatott be vasárnap Gyulay Endre sze- ged-csanádi megyéspüspök, aki korábban hét éven át volt plébános e helyen. Az évfor­duló, illetve a millecente- nárium, továbbá Szent Gellért püspök mártírhalálának 950. esztendeje alkalmából emlék­táblát avattak a templom ol­dalfalán. A mezőhegyesi templom létrehozását báró Boxberg Fri­gyes, az itt működő királyi mé­nes birtok akkori parancsnoka kezdeményezte, kérve V. Fer- dinánd császár segítségét, s az nem is maradt el: az építést az uralkodó támogatta. A késő klasszicista stílusú épületet 1846. július 12-én szentelték fel. Első papja a vértanú halált halt Gonzenczky János volt, akit a szabadságharcban vál­lalt szerepéért kivégeztek. A szentmisén emlékének is adóztak. Miért lassú a bejegyzés a cégbíróságon? II. Száz skót Csabán, (e) A brit nagykövetség és 11 brit cég ajándékaként a millecente- nárium jegyében közel 100 skót dudás és skót fegyveres katona érkezik Békéscsabára július 10-én. A népviseletbe, illetve korhű történelmi ruhába öltözött vendégek felvonulás­sal és műsorral kínálnak nem mindennapi látványosságot 18 órától a Szent István tér—Sza­badság tér—Bánszky utca— Széchenyi utca—Szent István tér útvonalon. Ezután a város­háza előtt zenés, táncos prog­rammal szórakoztatják a skó­tok az érdeklődőket. Új Imaház, (gh) Lapunk­ban tavaly decemberben tudó­sítottunk arról, hogy jól halad a Hetednapi Adventista Egyház dombiratosi imaházának épí­tése. Nagy Istvántól, a helyi gyülekezet vezetőjétől most azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ünnepélyes felszente- lési istentiszteletre e hét szom­batján, július 13-án 10 óra 30 perces kezdettel kerül sor. Polgárőrök, (gh) Batto- nyán jelenleg 21 helyi lakos lát el polgárőri feladatokat. A szervezet tagjai az 1995 máju­sát követő egy évben összesen 3 ezer 62 óra szolgálatot telje­sítettek, s 27 bűncselekmény felderítésében vettek részt,' 11 esetben hiúsítottak meg határ­sértést. A battonyai polgárőrök közül öten önvédelmi tanfo­lyamra járnak. A költségek 70 százalékát a rendőrség, 30 szá­zalékát a polgárőrség fedezi. Beiskolázás, (e) A bé­késcsabai képviselő-testület legutóbbi ülésén foglalkozott az 1996/97-es tanév középfo­kú beiskolázásáról szóló tájé­koztatóval. Döntése értelmé­ben engedélyezi a Széchenyi István közgazdasági szakkö­zépiskolában a mérlegképes könyvelő szak indítását érett­ségizettek számára. Ugyan­csak lehetővé válik a Trefort Ágoston szakképző iskolában négy szakmunkások szakkö­zépiskolája oszály indítására a jóváhagyott osztályszámok módosításával. Ütközés, (t) Csanádapáca bel­területén tegnap reggel egy sze­mélygépkocsi kerékpárral ütkö­zött. A kerékpáros a baleset so­rán súlyosan megsérült. „A KÖNNYŰSÉG HA­MAR SZÜL GONDAT­LANSÁGOT, A NAGY ERŐ DURVASÁGOT, A FENSÉG DAGÁLYT.” (Kölcsey Ferenc) Szombaton a Keresztényde­mokrata Néppárt megyei szék­házában dr. Surján László a KDNP alelnöke, országgyűlé­si képviselő tartott aktuálpo- litikai fórumot. Beszélgetés­indító előadásában a nyugdíj- korhatár emelésről és a kórhá­zi ágyak csökkentéséről szól­va kiemelte, hogy a törvények elfogadásában típusjelenség figyelhető meg. A törvényja­vaslatok a szakmai fórumok megkerülésével, egyeztetések nélkül kerülnek a képviselők elé, majd a vitákat követően az utolsó pillanatban egy fel­hígított módosító csomag elő­terjesztésével, a kormányzó pártok erővel átviszik a javas­latok elfogadását. A nyugdíjkorhatár emelé­sének kérdésében a keresz­ténydemokrata képviselő úgy véli, hogy a kormány jobban járna, ha visszavonná és átdol­gozná a törvényt. Az egész­ségügy átalakítását célzó, a gyár dinnye folyamatos értéke­sítése. Nagyon nagy nehézséget okoz az árak szinten tartása, hi­szen nem részesülünk exporttá­mogatásban, ráadásul a magyar dinnye az érintett országokban importvámköteles termék. Ez­zel szemben például az olasz dinnye vámmentesen kerül be az olasz piacra — jellemezte a ki­alakult helyzetet az Agrofruct- Inter Kft. igazgatója. A tájékoztatót követően meg­kérdeztünk néhány termelőt. Volt, aki a dinnyések számára kedvezőtlen időjárással magya­rázta az árzuhanást, mások az exporttámogatás elmaradását fájlalták, illetve a költségek nö­vekedését tették szóvá. „Ha fo­gadok egy autót, és felviszem a Bosnyákra a dinnyét, jobban járok” — mondotta egyikük. A többség nincs abban a helyzet­rendkívüli esetet nem rögzítet­tünk. (Mint később megtudtuk, a traffipaxos ellenőrzés és felelős­ségre vonás már jóval nagyobb zajjal járt.) A gyulai határátkelőnél 2— 300 méteres sor állt jobbára sze­mélygépkocsikkal, átlépésre vá­rakozva. Rotáv Péter törzszász­lós, szolgálati csoportvezető a személygépkocsik négyórás vá­rakozását azzal nyugtázta, hogy az nincs arányban az útlevélkeze­léssel, mehetnének gyorsabban az utazók, de megakadályozza ezt a túloldali lassúság. A legna­gyobb gond pedig az, hogy a méhkeréki átkelő nincs feltüntet­ve a nemzetközi térképeken, pe­dig ott várakozás nélkül átléphető a határ. Megoldás lehetne, ha a megyénkbe érkezőkkel jelző­táblák tudatnák, melyik útvona­lon, határátkelőn juthatnak Ro­mániába az autósok. Visszafelé két motoros rend­őrrel, a gyulai Márkus Zoltán törzsőrmesterrel és Fazekas Ár­pád törzsőrmesterrel találkoz­tunk, akik ezúttal csendes part­szakaszt figyelhettek meg (töb­ben inkább a sarkadi oldalon hor­kórházi ágylétszámok csök­kentését elrendelő törvénnyel kapcsolatban elmondta, bár az európai tendencia azt mutatja, hogy kevesebb kórházi ágyra van szükség, Magyarországon a törvény elfogadásával nem a szerves fejlődés, hanem köz­ponti akarat határozza meg a változást. Ez pedig azt bizo­nyítja, hogy az országban a késői Kádár-korszak restaurá­lása folyik, modern formában. K.A. (Folytatás az 1. oldalról) hosszú időt, sokszor éveket vesz igénybe, s ez a gazdasági életben való tevékenységüket hátrányo­san befolyásolja. Csak néhány példa: a nem bejegyzett cég in­gatlan tulajdont nem szerezhet, hitelt nem kaphat. Az állami va­gyon privatizálásakor több gaz­dasági társaság nem tudott létre­jönni, mert a cégbíróság a be­jegyzési kérelemre egyszerűen nem reagált. Sőt, a megyében több céget azért nem tudtak fel­számolni, mert az nincs beje­gyezve a cégbíróságon—ennek tipikus példája a gyulai kábelté­vé ügy. Érdemes lenne megnéz­ni, a korlátlan felelősségű társa­ságok bejegyzési kérelmét hány százalékban adják vissza hiány­pótlásra? Véleményem szerint ez nyolcvan-kilencven százalék körül mozog. A jogi képviselet­nek tizenöt napon belül pótolni kell a hiányosságokat. Ám te­kintve, hogy a kérelem beadása óta évek teltek el, az ügyvédnek ennyi idő sokszor a megbízója felkutatására sem elég. A cégbí­róság pedig e határidő tekinteté­ben nagyon következetes. A ti­zenöt nap elteltével azonnal megírja az elutasító végzést. Ar­ról nem is beszélve, hogy sok­szor olyan hiányokat kreálnak, amitől még nyugodtan be lehet­ne jegyezni a céget. Nem egy­szer, szívem szerint megfelleb­bezném a Legfelsőbb Bírósá­gon, ám ez a procedúra mini­mum nyolc hónap késedelmet jelentene — sorolta munkája ke­serű tapasztalatait az ügyvéd, aki állítja, a bajok forrása elsődlegesen a bürokrácia. — Hiányzik a rugalmasság az ügyintézésből. A cégbírók gya­korlatlanságára hivatkozás pe­dig gyenge érv. Ültessenek oda olyan felkészült szakembeket, akik megfelelően el tudják látni ezt a munkát. Megjegyzem, a peres bíróságok tanácsai part­nernek, segítő közreműködőnek tekintik a jogi képviseletet. Ugyanez a cégbíróságokról már nem mondható el. Amit még sú­lyos problémának látok, hogy vannak ügyvédek a megyében, akik úgy „reklámozzák” magu­kat, mint akik egyik napról a másikra képesek egy cégbejegy­zést elintézni. S ha csak szóbe­széd lenne hagyján, de sikerül is nekik! Igaz, nincsenek sokan, de ha ketten, már az is elég. Lejegyezte: Csath Róza Alacsony exportárak a dinnyepiacon (Folytatás az 1. oldalról) A dél-európai országok termés­hozama jóval meghaladta a ta­valyit, ráadásul júniusban a kedvezőtlen időjárás miatt meg­csappant a kereslet a dinnye iránt. Déli versenytársaink na­ponta jelentkeznek nagy- mennyiségű árutömeggel az im­portáló országok piacain, s emi­att bizony jelentősen esnek az ottani árak. Információink sze­rint a napi induló ár korántsem olyan kedvező, mint a tavalyi évben volt. A exportár 25 Ft/kg körül alakul. Ez a termelőinknek jelentős veszteséget jelenthet, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar piac a sze­zon kezdetekor magasabb áron nagyobb mennyiséget tud fel­venni. Jó jel az is, hogy a konku­rens országokban a termés lefu­tóban van, így biztosítható a ma­Arccal a vizek felé (Folytatás az 1. oldalról) vízben (hárman öngyilkosok, hárman balesetben vesztették életüket, ketten pedig tiltott he­lyen fürödtek, s ott érte őket a végzet), annyian, mint 1995-ben az egész esztendőben. Szanazugban futótűzként ter­jedt a rendőrök híre, így mire kiér­tek, csak néhány jet ski cammo­gott gazdájával a szelíd hullámok között. Á gyulai polgárőrök vízimentőkből alakult „szaka­szának” vezetője, dr. Görgényi Gábor javasolta, menjünk ki másnap is, és nézzük meg, néhá- nyan milyen őrjítő mutatványok­ra képesek. Úgy látják egyébként, az idei szezon sok új emberrel és még újabb, gyorsabb masinával ajándékozta meg Szanazugot. A mostani szezonban majdnem tra­gédiát okozott az az eset, amikor valaki egy négyéves gyereket ül­tetett maga elé a jet skire, nem sokkal később a felnőtt á vízbe esett, a kisfiú a járművön maradt, s nekicsapódott a kompnak. A rendőri őrjárat szombat délután csendes, békés vizeken evezhe­tett, így a Som János törzsőr­mester vezette motorcsónakon ben, hogy ezt megtehesse — hangzott el többek megjegyzé­seként. Marad tehát a remény, hogy majdcsak elfogynak a déli országok felhalmozott készle­tei, s hogy menetrendszerűen megérkeznek Nagykamarásra a dinnyeszállító kamionok. Hogy így legyen, közös érdeke mind­két félnek. Az exportot bonyolí­tó kft. jutaléka kizárólag az ártól és az értékesített mennyiségtől függ. Nyilvánvaló, hogy az Agrofruct-Inter Kft. mindent megtesz a piac megtartásáért, az újabbak megszerzéséért. Nem rajta múlik, ha 1996-ot mégsem a legsikeresebb esztendők kö­zött őrzi meg a nagykamarásiak emlékezete. A mostani 25 Ft-tal szemben tavaly 40 Ft volt az első dinnyeszállítmányok kilogram­monkénti ára! Ménesi György gásztak Mályvádtól felfelé). So­kat ért viszont az az információ, hogy Sarkad felől gyakran megje­lenik egy fehér autó, leginkább szabálytalanul horgászó embe­rekkel. A szombaton 16-tól 22 óráig tartó akció mérlegét tegnap Remeczki János főhadnagy, a megyei főkapitányság vízi és légirendészeti főelőadója vonta meg. A razziában 20 gépkocsival, négy motorkerékpárral, egy sebességellenőrző járművel, négy hajóval, és az Országos Rendőr-főkapitányság Légiren­dészeti Parancsnokságának heli­kopterével vonultak a vizek közelébe a rendőrök. A szabály­talanul közlekedőkkel szemben 30 bírságot szabtak ki 31 ezer forintértékben, 12 feljelentést tet­tek, 162 szondát használtak fel (közülük kettő színeződött el), egy járművezetőt bekísértek a Sereshez (a megyei főkapitányságon találha­tó alkoholellenőrző készülékhez). A vízirendészeti szabályok meg­szegőivel szemben 42 feljelentés készült, 21 szabálytalankodót meg­bírságoltak (összesen 28 ezer 500 forintra). L. E. Brinzás haluska és Tátra Dzsessz Fokhagymalevessel, brinzás haluskával, poprádi ízes fala­tokkal, hozzá jóféle poprádi sörrel és szlovák zenével szol­gált szombat este a szarvasi Korona Étterem. Mindez a Poprádi napok tiszteletére, amelynek programsorozata a hétvégén zajlott Szarvason. Szarvas és a szlovákiai Poprád több mint húsz éve test­vérváros. A hétvége szervezői úgy látták, itt az ideje, hogy a kultúrán kívül a kereskedelem, a gazdaság és az idegenforga­lom terén is szorosabbra szőjék a kapcsolatokat. Ezt szolgálta a szlovák közösségi házban rendezett vállalkozó találkozó is. Termékbemutató­val két cég képviseltette ma­gát. A szarvasiak részéről a Vas- és Fémipari Szövetkezet, Szlovákiából pedig a Pivovar Tátrán Sörgyár. A poprádi sörfőzés múlt század elejére visszanyúló hagyományaiba Anton András, a sörgyár igaz­gatóhelyettese avatta be a kö­zönséget. A programok sora a művelődési központban folyta­tódott. Itt Mótyán Tibor a Szar­vasi Szlovák Önkormányzat el­nöke, dr. Bencze Sándor alpol­gármester és Olga Marhu- liková, Poprád jegyzője mon­dott köszöntőt, majd ha­gyományőrző csoport, fúvós- zenekar és a Tátra Dzsessz együttese szórakoztatta a kö­zönséget. Cs. R. Több mint száz alkotó Kétegyházán A profi és amatőr művészek alkotásán július 13-ától láthatják A Békés Megyei Képzőmű­vészeti Szabadiskola Egyesület a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Alapít­vány valamint a Nemzeti Kultu­rális Alap támogatásával az idén is megszervezte a kétegyházi al­kotótábort. A 16. alkalommal megrendezett művésztelepnek ismét a helyi Almássy-kastély, illetve az abban működő közép­iskola adott otthont. Mint Ungvári Mihály kötegyáni festőművész, az egyesület elnö­ke elmondta, az idén minden ed­diginél nagyobb érdeklődés volt a tábor iránt, amely az eddigi festészet-grafikai, a szobrászat, a tűzzománc, a korongozás és videózás mellett kiegészült a fotó szekcióval is. A több mint száz magyar és külföldi részt­vevő már egy hete alkot és pihen a kétegyházi kastély romantikus környezetében. A profi és ama­tőr művészek tábori alkotásán július 13-ától láthatja a közön­ség a kastély márványtermében rendezett kiállításon. Addig is ugyanebben teremben a mű­vésztanárok otthonról hozott műveiben gyönyörködhetnek az érdeklődők. Az alkotótáborban zsűrizték a IV. Országos Halászati, Vadá­szati és Természetvédelmi Kiál­lításra beérkezett pályaműveket is, minthogy ezt a vándorkiállí­tást szintén a Békés megyei sza­badiskola patronálja és szervezi. Kesztyűs Ferenc, Sarkadról el­származott grafikus és festő­művész a zsűri képviseletében elmondta, hogy az idei kép­anyag kevesebb (közel hetven festmény), mint ami az elmúlt évekre jellemző volt, de így is számos alkotás részesült értékes díjazásban. A Nimród-díjat Kovrig Miklós ceglédi alkotó kapta meg. A kecskeméti Varga Istvánt a csorvási önkormányzat részesítette különdíjban, a buda­pesti Arvay Zoltánt a büki ön- kormányzat, a szintén budapesti Molnár Józsefet a gyulai Hőforrás Üdülő-szövetkezet, a gyulai Székelyhídi Attilát pedig a kötegyáni vadásztársaság. Az alkotásokat a napokban szállít­ják Bükfürdőre, ahol július 11- én a Büki napok keretében mu­tatják be először. Ezután Sop­ronban, Szabadkígyóson, majd Csorváson láthatja azokat a kö­zönség. —ria Az országos természetvédelmi kiállításra érkezett képek zsűrizése is a táborban folyt FOTÓ: RUCH TAMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom