Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

Kezdődik a Nagy Játék O limpia:,,,Mikor indulsz?” Foci: ,,Ki lesz az edző?” Nem számoltam, hogy a két kérdő mondatot hányán te szik fel az utolsó két hétben, csuda gondolta, hogy olyan sokszor. Tudom, kiáltó az ellentét, egyszerre beszélni Atlantáról, az olimpiáról és vele együtt a leendő Kórház utcai trénerről. Mégis, a két véglet egyesít magában valami közöset, amit úgy hívnak, sport. Helyben is lennénk. Még szép, hogy az emberiség legszebb játéka, a sport mindenkit érdekel, aki valaha futott egy kört a salakon, a nyári vakáció idején bringá­ra pattant vagy éppen felkapasz­kodott egy fára. Meglehet, sőt biztos, így kezdték minden korok világsztárjai is. Hajós Alfréd, Weissmüller, Nurmi, Oerter, Latinyina, Spitz, Kovács Pál, Luis és Egerszegi Krisztina. Coubertin báró meg a baráti körébe tartozó, történetesen Békésből elszármazó író és földbirtokos, Justh Zsigmond ugyan arról álmodott, hogy a részvétel a legfontosabb — ami ugyan egyfelől máig igaz —, ám sztárok mindig is születtek. Eszményképek a tudományban, kultúrában, sportban egyformán kellenek, tö­retlenül előrelendítve az emberiséget. Nem vitás többé, hogy az olimpia a földke­rekség legnagyobb találkozójává nőtte ki ma­gát, és Atlanta újabb csúcsokat dönt. Részvé­telben, publicitásban — és bizonyára hangu­latában is. Minden létező kommunikációs csatorna ontja a híreket, például arról, hogy Castro összevonta szemöldökét, mert az edzőtábo­raikból egyre-másra menekülnek sportolóik, hogy 1968 maratoni futóbajnokát, Mamo Wolde-t négy év után sem engedik ki a börtönből Etiópiában, pedig a sportvilág ve­zérkara mindent megpróbált. Csak az elcsépelt szlogen jut eszünkbe erről: a sport és a politika már régen nagyon is közel ül egymáshoz. Ugyanerről szól—szerencsére koktélváltozat­ban — az Athénból jött hír, hogy tudniillik a hellasi parlamentben tiltakoznak a képviselők, mert kosarasaik a játékokra utazva dohányoz­tak a Delta járatán és a dolog odáig fajult, hogy a repülőgép megszakította útját. A világnak nem hír, nekünk' igen, hogy New Yorkból útban vannak Georgia felé a gyulai kerékpárosok, a szellemi olimpiász ezüstérmes Békés me­gyei triója pedig jutalomból Olüm- piában ünnepel. Annak idején szerencsém volt Moszkvában egy kicsit belekóstolni a mámor­ba, megfejteni, miért is mondják: „Az olimpia az egészen más!” Még akkor is, ha ott történe­tesen a nagy tányérsapkás kiskatona éberen tiltotta az öttusa pálya menti, már-már szabad vécé előtt a bagózást, miközben a lovak ülepét bárki beinjekciózhatta volna odabent a pálya sarkában. A világ persze tele van ellentmon­dásokkal. Az új időknekis megvannak (lesznek) a sajátjai. Kétségbe esve telefonálnak Atlan­tából a leghamarább megérkezett magyarok, hogy 40 fok helyett néha dideregnek, szobáik­ban süket a készülék, az utcaifülke előtt tucatjá­val állnak. Biztos, hogy a rajtra^ minden rendben lesz, ahogy az lenni szokott. És indulhat a huszonha­todik. / gén, kezdődik a Nagy Játék! Hajrá sport, mert Te a béke vagy... A szervezőbizottság tagjai. „Atlanta!” Amikor annak idején elhangzott a város neve s Athén ellenében rájuk voksoltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, talán ők örültek a legjobban... egy kicsit Georgia Állam honpolgárai nevében is, azzal a különbséggel, hogy az ő örömmámorukat az egész földkerekség láthatta! Nem valószínű, hogy a következő hetekben is ennyire mosolyognak az atlantai szervezőbizottság „csúcstagjai”, kivéve, ha a fotómasinák elé állnak, mint itt. Felül, balról jobbra: Doug Gatlin, Cindy Fowler, Mayor Andrew és Linda Stephenson. Elöl: Horace Sibley, Ginger Watkins, William Porter (Billy) Payne és Charles Battle A mellékletet az MTI és a Ferenczy Europress cikkeit is felhasználva írta és szerkesztette: FÁBIÁN ISTVÁN. Fotók: a szerző, Harsányi Péter, Farkas József és Such Tamás. Technikai szerkesztő: Mészáros Béla AZ OLIMPIAI TUDÓSÍTÁSOK TÁMOGATÓI ServEntA »eVÁSÁKLÓKŐZPONT Kt. (S> ConAvis Rt. Török ncotmiki-.íst BarotnfifcWol jo/.ó Gyára iíÁgrlmlll Rt. AGROKER RT. BÉKÉSCSABA t£l ELEKTROH AZ Centenáriumi köszöntő Centenáriumát ünnepli az olimpia. Jelképes jelentőségű, hogy a százéves születésnapot nem az európai Áthénban, az első játékok helyszínén, hanem az amerikai Atlantában ünnepli a világ: az olimpiai mozgalom földrészeken átívelő egyetemes­ségét jelképezi. — Ki hitte volna, hogy az ötlet — az ókori olimpiák újjáélesztése-, amellyel Pierre de Coubertin báró 1892. no­vember 25-én a párizsi Sorbonne-on előállt, nemcsak valóság­gá válik, de a játékok ilyen példátlan karriert futnak be? Alig másfél esztendővel később, 1894. június 23-án már meg is alakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amelynek első elnö­ke a görög Demetriosz Vikelasz lett. A NOB elnöke volt még a belga Comte Henri de Baillet-Latour (1925—1941), a svéd Johannes Sigfrid Edstörm (1946—1952), az amerikai Avery Brundage (1952—1972), az ír Lord Killanin (1972—1980). Jelenleg a NOB első embere a spanyol Juan Antonio Samaranch. A bizottságnak különböző időszakokban eddig hét magyar­tagja volt. Kemény Ferenc (1894—1907), Gr. Andrássy Gyu­la (1907—1938), Múzsa Gyula (1909—1946), ifj Horthy Miklós (1939—1948), Mező Ferenc (1948—1961), Csanádi Árpád (1964—1983), jelenleg pedig Schmitt Pál. Az első újkori olimpia küzdelmei 1896. április 6-án kezdődtek, s rögtön egy magyar szereplővel. Athénban az első szám, a 100 méteres síkfutás első számában, egyes rajtszám­mal ugyanis a későbbi bronzérmes, Szokolyi Alajos verseny­zett... Száz év alatt — négyévenként — 25 olimpiát rendeztek,most lesz a XX VI.... Három olimpia—az 1916-ban Berlinbe, az 1940-ben Tokióba és Helsinkibe, valamint az 1944-ben Londonba tervezett játék — az első, illetve a máso­dik világháború miatt elmaradt, de a sorszámozásban szerepel. A versenyprogramot kezdetben a rendező állította össze, de hosszú évtizedek óta már a NOB határozza meg. Az atlétika, a torna, a vívás, az úszás és az evezés minden olimpián szere­pelt. Az elsőn 8 sportágban, 43 versenyszámban 13 ország sportolói vettek részt. A legutóbbi barcelonai játékokon 28 sportág 257 verseny számában 172 ország több mint 10 ezer versenyzője mérte össze erejét, tudását. Az atlantai olimpiára még ennél is több résztvevőt várnak. Amszterdamig minden olimpián más-más érmet verettek, 1908-ban és 1912-ben az aranyérem például valóban aranyból készült. 1928 óta Giuseppe Cassioli firenzei szobrászművész alkotásait adják át a győzteseknek és a helyezetteknek. Az elülső oldalán Niké látható, kezében olajágat tart (a háttérben az athéni olimpiai stadion látható), mellette csupán az aktuális olimpia sorszáma és színhelye változik négyévenként. Előírás, hogy az első és második helyezett érmét 925 ezred ezüsttartalommal készítik, és az aranyérmet 6 gramm arannyal vonják be. Á NOB hivatalos jelvénye, az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék, sárga, fekete, zöld és piros karika is Coubertin „találmánya”, először az 1920-as, antwerpeni játé­kokon használták. A jelvényt kiegészíti az olimpiai mozga­lom hármas jelszava, a citius, altius, fortius, magyarul: gyor­sabban, magasabbra, erősebben. Az ókori játékokat idézi az olimpiai láng is, amely 1936 óta ég a modem ötkarikás versenyek színhelyein, rendszerint a központi stadionban. Hamarosan Atlantában, az Aranyolimpián is fellobban a láng. A legnagyobb jubileumi ajándék, hogy annyi sok vi­szály, bojkott után újra teljes lesz az olimpiai család: a NOB valamennyi tagországának képviselői jelen lesznek a földke­rekség legnagyobb érdeklődéssel kísért eseményén. Coca-Cola program SZURKOLJ HANGOSABBAN! „Atlanta csak 8000 kilométer — Szurkolj hangosabban!” — ezzel a címmel indított az olimpia ide­jére érdekes programot a Coca- Cola, amelynek világközpontja köztudottan Atlantában van és az egyik hivatalos támogatója is a játékoknak. Az ország különböző nagyvárosaiban találkozókat szerveztek és ezeken képernyőn keresztül üzenhetnek, illetve kér­dezhetnek a magyar sportolóktól a hazai szurkolók. Egyben min­denütt bemutatnak három tévés olimpiai sorozatot is. Ki hinné, hogy egy-egy ilyen kezdeményezés mögött milyen prózai okok húzódnak meg. A magyarázattal Paul Garrison, a Coca-Cola Magyarország ügy­vezető igazgatója szolgál: „Ma­gyarország kiemelkedő győzel­meiről és olimpiai eredményeiről híres. A magyarok rendkívül szenvedélyes szurkolók és na­gyon meglepődtem, amikor meg­tudtam, hogy milyen nagy létszá­mú a Magyar Olimpiai Csapat, különösen az ország méreteihez képest. Megtanultam értékelni a magyar szurkolók lelkesedését, amely igazán szívbemarkoló. így született az ötlet, hogy a magunk módján mi is járuljunk hozzá a kontaktus megteremtéséhez és közelebb hozzuk a 8 ezer kilomé­terre lévő Atlantát az itthoni szur­kolókhoz.” MÁR SYDNEY ÉS SALT LAKE CITY IS... A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság Végrehajtó Bizottságának ülésén már a 2000-es sydneyi nyári és a 2002-es Salt Lake City-i téli ötkarikás játékokról is szó esett. A bizottság elégedett volt a szervezők beszámolójá­val, annál is inkább, mert hosszú idő után végre megszületett a marketing együttműködési megállapodás Salt Lake City és az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága között. A tervek sze­rint 244 millió bevételt várnak a marketing- és szponzori szerző­désekből, amelyen Salt Lake City és a bizottság osztozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom