Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-17 / 166. szám
1996. július 17., szerda HAZAI TÜKÖR Az ombudsman jelentése a pszichiátriai betegekről Teljes a kirekesztettségük Megsértik a pszichiátriai intézetekben és otthonokban ápolt betegek emberi és állampolgári jogait. Az odakerülök többsége soha többé nem hagyhatja el a gondozó- intézetet. Egyebek között ezt állapította meg az a vizsgálat, amelyet Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa idén végzett szakértők segítségével. Az öt magyarországi intézményre kiterjedő vizsgálat szerint a mentális betegként kezeltek teljesen kirekesztődnek a társadalomból. A gondozásra szánt otthonok egy része alkalmatlan az ápolási feladatok ellátására, a betegek elhelyezésére. Súlyos hiányosságok jellemzik a gondozás személyi feltételeit is. Jelentős visszásságokat találtak a gondnoksági eljárásban. Az önkéntességen alapuló ellátás határozatlan időtartamát például gyakran véglegesként fogják fel. Előfordul, hogy a gondnokság alatt álló beteg ingatlanát a gyámhatóságok beleegyezésével elidegenítik, így a gyógyult betegnek nincs hova visszatérnie. Az ombudsmani hivatal első átfogó vizsgálatának tapasztalatai nyomán összesen 11 ajánlást címeztek a pénzügyminiszternek, az igazságügy- és a népjóléti miniszternek, valamint az intézmények fenntartóinak. Elutasították a népjóléti tárcának azt a tervét, hogy az egészség- ügyi törvényben szabályozzák a betegek jogait, s önálló betegjogi törvény megalkotását kezdeményezték. Göncz Árpád fogadást ad a Parlamentben Közös ünneplés októberben Három ’56-os szervezet - a Pofosz, a Történelmi Igazság- tétel Bizottság és az ’56-os Szövetség - közösen ünnepli meg a forradalom és szabadságharc 40. évfordulóját, és más szervezeteket is közös megemlékezésre hívnak fel. A rendezvények október 23-án délelőtt a Kossuth téren kezdődnek, ahol Göncz Árpád átadja az ’56-os zászlót egy egyetemistának - közölték tegnap a három szervezet sajtótájékoztatóján. A szimbolikus jelentőségű gesztus után koszorút helyeznek el Nagy Imre új budapesti szobránál. A délutáni órákban a Műegyetem, illetve az ELTE pesti épületei felől a Bem térre érkeznek a megemlékezők, ahol az évforduló legnagyobb szabású ünnepségét tartják. Ezután a köztársasági elnök a Parlamentben fogadást ad, s ennek keretében ’56-os emlékérmeket és emléklapokat nyújt át. A 40. évfordulóra az ’56-os szervezetek mintegy 1500 fiatalt hívtak meg. Vendégül látnak számos olyan személyt, aki a magyar forradalom melletti kiállása miatt valamely volt szocialista országban megtorlást szenvedett el. A meghívottak között egykori szovjet katona is van, aki átállt a felkelők oldalára. Elégedetlenség a felsőoktatási törvény miatt Rendkívüli érdekegyeztetés A módosított felsőoktatási törvény több pontja káros, és a diákok számára elfogadhatatlan kitételeket is tartalmaz. Ezt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetői tegnap jelentették ki, bár tömörülésük részt vehetett a jogszabály tervezetének kidolgozásában. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen tartott tájékoztatón elmondták: különösen azt nehezményezik, hogy nem sikerült hosszú távra szabályozni a tandíj mértékét, valamint a hallgatók egyéni és kollektív jogait. Azzal is elégedetlenek, hogy az őket érintő alapvető ügyekben a jogszabály nem biztosít egyetértési és vétójogot képviselőiknek, jóllehet a Parlament előtti tavalyi tüntetések után ebben megállapodtak a miniszterelnökkel. Az FDSZ kifogásolja, hogy kevéssel a végszavazás előtt kikerültek a jogszabályból a felsőoktatás anyagi alapját leginkább meghatározó kitételek. Ezért is fordultak a művelődési tárcához, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülését. Ennek időpontját azóta augusztus 6-ra ki is tűzték. A Pénzügyminisztériumot arra kérték, hogy addigra terjessze elő a felsőoktatás anyagi helyzetét 1997-re meghatározó sarokszámokat, természetesen az új törvénynek megfelelően. Ha ugyanis a tárgyalásokon nem sikerül eredményt elérni, válaszlépéseik között a tüntetések mellett az új tanév egyoldalú „elhalasztása” is helyet kaphat. • • Önkormányzatok: szabad a (sport)pálya Még átírási illetéket sem kell értük fizetni A nyári ülésszak vége felé kerített sort a parlament arra, hogy törvényerőre emelje a sportingatlanok tulajdonviszonyait rendező jogszabályt. A paragrafusok azoknak a létesítményeknek a sorsáról rendelkeznek, amelyek formálisan ugyan a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az ÁPV Rt. kezelésében vagy tulajdonában vannak, valójában azonban kihasználatlanok és gazdátlanok. A törvény az említett cégek tulajdonában lévő, illetve az egykori MHSZ és a Munkásőrség által használt, most eladásra szánt sportlétesítményekre vonatkozóan kimondja, hogy a jelentkezők ingyen, átírási illeték fizetése nélkül megkaphatják azokat - azzal a kikötéssel, hogy szerzeményüket másfél évtizeden át kizárólag sportolási célokra használják. E pályák, tornatermek, öltözők stb. iránt - már csak a „nullaforintos vételár” miatt is - várhatóan nagy lesz az érdeklődés. A jogszabály ezért rögzíti: a Kincstári Vagyonkezelési Igazgatóság tulajdonában levő létesítmények esetében a sportszervezeteké az elsőség. Másodsorban a helyi település önkormányzata, harmadsorban pedig a megyei önkormányzat tarthat rájuk igényt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában levő sportingatlanok megszerzésére - több pályázó közül - elsőként minden esetben a létesítmény telephelye szerinti helyi önkormányzat az esélyes, utána a megyei ön- kormányzat, majd pedig a sportszervezet jön számításba. Ha egy-egy létesítmény nem talál gazdára, akkor nem sportcélokra is lehet értékesíteni. A befolyó összegeket azonban a sportegyesületek adó- és tb-tartozásainak csökkentésére kell fordítani. (koós) Hazaértek a barlangászok Jól vannak, kifújják magukat Végre itthon fotó: feb/diósi imre Hazaérkezett a Franciaországban szerencsétlenül járt három magyar barlangász. Németh Zsoltot, Nyerges Miklóst és Tompa Károlyt a mentő tegnap hajnalban egyenesen a budapesti János Kórházba szállította. Nyerges Miklós és Németh Zsolt nem sokkal később - saját felelősségére - haza is ment. Őket külföldön már kivizsgálták, állapotukat jónak minősítették. A diagnózis megegyezik dr. Tóth Juditnak, a Magyar Barlangi Mentő- szolgálat orvosának véleményével, aki szerint a két fiatalembernek a fáradtságon és a szoros cipő okozta bőrpíron kívül semmi baja nincs. Tompa Károly egyelőre még a kórházban maradt, intenzív megfigyelés alatt tartják. Minden jel szerint hamarosan ő is hazatérhet, s akkor - ígéri - bővebben nyilatkozik. Csupán 2-3 nap lélegzetvételnyi szünetet kér, hogy kipihenhesse magát. (cs) Petíció béremelésről a miniszterelnökhöz Sztrájkveszély a közigazgatásban? Általános közigazgatási sztrájk is lehetséges szeptemberben, ha a köztisztviselők és közalkalmazottak nem kapják meg a kormány által 1996-ra ígért 19,5 százalékos béremelést. Ugyancsak munkabeszüntetéshez vezethet, ha elmarad a központi államigazgatás területi szerveinél dolgozó felsőfokú végzettségűek illetmény- kiegészítésének júliustól esedékes 10 százalékos emelése. Mindezt Pataki Imréné, a Földhivatalok Országos Szakmai Tanácsának alelnöke jelentette be tegnap a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének érdekvédelmi fórumán. A tanácskozáson petíciót intéztek a miniszterelnökhöz. A dokumentummal egyetért a Közegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete is. Fehér József, az MKKSZ főtitkára elfogadhatatlannak, méltánytalannak nevezte azt, hogy a júliusra ígért emelést csak szeptembertől akarják megadni. A jelenlévők kötelezték a szakszervezeti vezetőket, hogy a kormánnyal folytatandó megbeszéléseken a 19,5 százalékos béremelésről és a júliusi 10 százalékos illetménykiegészítés növeléséről tárgyaljanak. Ha szeptember 15-éig nem teljesülnek a kormány ígéretei, rendkívüli választmányt hívnak össze, hogy a közigazgatási sztrájkról döntsenek. ^ Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint a fórum nyitott kapukat döngetett, mert a kormány az illetmények 10 százalékos kiegészítéséről várhatóan augusztus közepén meghozza döntését. Tárgyalási alap. A szocialisták már tavaly kidolgozták a koalíción belüli etikai-magatartási normákra vonatkozó elképzeléseik első tervezetét, és javaslatukat átadták a szabaddemokratáknak. Erről Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke számolt be. Horn Gyula miniszterelnök korábban azt szorgalmazta, hogy a kormányzópártok még a nyár folyamán egyezzenek meg az etikai alapelvekben. Szűkölködő képzés. Magyarországon alig 40 dollár jutott 1994-ben a felsőoktatás egy-egy hallgatójára, míg az OÉCD-tagországokban ennek hatszorosát költötték a leendő diplomásokra - hangzott el az MDF keddi tájékoztatóján. Ha ez az alulfinanszírozás megmarad, a párt szakértői szerint csak a tehetős polgárok gyerekei juthatnak diplomához. Őszi előzetes. Eseti parlamenti bizottság felállítását javasolja a Fidesz-MPP az igazságszolgáltatás reformjának előkészítése érdekében. Az erre vonatkozó indítványt már benyújtották az Országgyűlésnek. A testületben négy helyet az MSZP-nek, kettőt az SZDSZ- nek, egyet-egyet pedig az ellenzéki pártoknak szánnak. Szűkült a lista. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének tegnapi előzetes szavazása után öt pályázó maradt versenyben a Magyar Televízió elnöki posztjáért. A következő próbaszavazáson Kol- tay Gábor filmrendező, Kurucz Pál mérnök-közgazdász, Gombár János, az MTV hírigazgatója, Kapuvári Gábor, a Globex vezérigazgatója és Peták István televíziós főszerkesztő indulhat. A kuratórium július 23-án tartja elnökválasztó ülését. Sok volt a vétség. Az esetek több mint 85 százalékában szabálytalanságot találtak az APEH revizorai annak a nagyszabású ellenőrzési akciónak a során, amely a múlt hét végén zajlott le a Balaton partján. Öt esetben rendőri segítséget is igénybe kellett venniük, mert a hivatal képviselőit bántalmazták, vagy megfenyegették. Az ellenőrzések nyomán mintegy 38 millió forint bírságot rónak ki, vétségenként átlagosan 70 ezer forintot. Hagyományos ígéret. Elegendő tankönyv készül az iskolák kapunyitására - ígérte tegnap Ábrahám István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója. Július 31-ig elkészül és augusztus 16-ra a nagykereskedők raktáraiba kerül a társaság tankönyvlistáján szereplő 1400 féle kiadvány. Áruk azonban 30-35 százalékkal magasabb lesz a tavaly szeptemberinél. Csatornázások, környezetvédő beruházások, őshonos halak telepítése Balaton: búcsú a busáktól, angolnáktól Az ökoturizmus ösztönözheti, fölgyorsíthatja a Balaton térségének fejlesztését, de csak akkor, ha az idegenforgalom bővítésének nem kizárólag a bevételek növelése a mozgatórugója. Az elmúlt években csökkent az érdeklődés a magyar tenger iránt, ez azonban nem a vízminőség, sokkal inkább a romló közbiztonság rovására írható - hangsúlyozta Nemcsók János, a Balaton kormánybiztosa tegnapi sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy az idén előreláthatóan összesen 4—6 milliárd forintot fordítanak a Balaton és a tópart környezetének védelmére, különböző fejlesztésekre. A sok vitát kiváltott vegyszeres szúnyogirtás helyett az idén már a környezeti ártalmat nem okozó biológiai szúnyog- irtást alkalmazzák. ígéretes eredmény, hogy elkészült a mezőgazdasági tevékenység átalakítását célzó komplex program, s ennek részeként Tapolca és Keszthely környékén üzembe helyezték a műtrágyát helyettesítő komposzt gyártóüzemét. Javában tart a Balaton halállományának rehabilitációja, amelynek keretében millió- számra telepítenek őshonos halfajtákat a tóba, ezzel egyidejűleg pedig óriási ütemben folyik az angolnák és a busák lehalászása. Terv készült továbbá az ökológiai szempontokat figyelembevevő halászati gazdálkodásról. Az elmúlt hónapokban bővült a kerékpárutak hálózata. Több százmillió forint költséggel csatornáznak a Balaton- kömyéki településeken. Hamarosan elkészül a kis-balatoni víztározó építésének második üteme, így - a Zala vizének szűrésével - jelentősen csökkentik a foszforszennyezettséget. Nemcsók reméli, hogy a környezetbarát ökoturizmus az eddiginél nagyobb vendégsereget vonz a Balatonhoz. S azt is, hogy szigorúbb adóellenőrzések révén kialakul a tisztességes piaci verseny, amely letöri a méregdrága turisztikai szolgáltatások árát. U. G. Nemsokára ismét a pecások paradicsoma lesz a tó FOTÓ: FEB
