Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

A BŐRTÍPUSOK... A HÖLGY...VŐFÉLY A napfény károsító ultraiholya sugarairól nap mint nap hallunk. A napozás veszélyeiről azonhan nem beszélhetünk eleget. (II. oldal) A vó'fély: fiatal férfi, aki a vendégeket lakodalomra hívja. Ehhez képest a mi vó'fély ünk fiatal hölgy. (II. oldal) Alig vártuk, hogy itt legyen végre a zöldségek kavalkádja. Ezúttal egy francia finomságot ajánlunk, a rátátuille-t. (III. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete Az ÖREGEDÉST 40 SZÁZALÉKBAN AZ ÉLETMÓD BEFOLYÁSOLJA (1.) Múló éveink, öregedésünk titkai Dr. Szentgyörgyi Csaba a bé­késcsabai Réthy Pál Kórház II. belgyógyászatának osztályve­zető főorvosa. Harminc éve múlt már annak, hogy belgyó­gyászati betegekkel foglalko­zik. Az orvoslásnak ez a területe az, ahol az emberi szervezet idő és kor okozta rendellenességei a legszembetűnőbbek. A főorvos gyakorlati tapasztalatai, a szak­mai és szépirodalom tanulmá­nyozása és saját munkája szol­gálnak elkövetkezendő beszél­getéseink alapjául az öregedés titkairól. Tanulmányozta, ele­mezte Malcolm Cowley Nyolc­van év magasából és Leonard Hayflick Az öregedés titkai című munkáit is, amelyeket ugyancsak szívesen ajánl olva­sóink figyelmébe. —Simone de Beauvoir 1970- ben kiadott Öregség című köny­vének előszavában írja: Mikor Buddha még Sziddhartha her­ceg volt és apja egy pompás pa­lotába zárva őriztette, többször elszökött hazulról és kikocsiká- zott a környékre. Egyik kirándu­lása alkalmával találkozott egy nyomorék, fogatlan, ráncos, ko­pasz, görnyedt, reszkető, botjára támaszkodó, hebegő emberrel. A herceg döbbenten bámult rá, mire a kocsis elmagyarázta neki, mit jelent aggastyánnak lenni. „Micsoda szerencsétlenség — kiáltott fel a herceg —, hogy az ifjúságra jellemző gőgtől meg­szédült, gyenge és tudatlan em­berek nem vesznek tudomást a vénségről! Térjünk csak vissza otthonunkba, mert mit ér a játék és mi haszna az élvezeteknek, ha jövendő aggságom már bennem lakozik.” (Folytatás a II. oldalon) A NYUGALMAS REGGELEK A VAKÁCIÓ AJÁNDÉKAI Viselkedési KRESZ szülőknek Az óvodáskorú gyerekek — de még a kisisko­lások is — az állandóságot és biztonságot, az ismerős terepet szeretik. Úgy kell megszervezni a nyarukat, hogy ne legyenek összevissza rángatva. Számukra a nyugodt együttlét a szüleikkel mindennél fontosabb. Video elé ne ültessünk se kisebb, se nagyobb gyereket. Persze, ahol van otthon készü­lék, ott nehéz megtiltani, hogy a kiskamaszok nyakra-főre be ne kapcsolják. Különösen a nyári vakációban, amikor az idejük több, a szülői fegyelmezés pedig lazább. Próbáljunk válogatni számukra természet-, állatfil­meket, kalandos útibeszá­molókat. A kicsik jó mesefilme­ket nézhetnek olykor, de mindig felnőtt társaságában. Nincs an­nál nyomorultabb és szegénye­sebb látvány, mint egy tévé elé ültetett, magányos kisgyerek. Ha megbukott a gyerekünk, tanuljon, de ne egész nap. És ne büntetésként. Éreztessük vele, hogy van dol­ga, amit el kell végeznie. De ez nem vezeklés, nem szégyellni- való dolog. Most végzi el azt, amit a többiek év közben. Ennyi az egész. (Folytatásain, oldalon) Angolul játszanak, rajzolnak — Ősztől öt nyelven beszélnek Tudásvágy, vagy pontszerzés? Az idegennyelv-oktatásban fontos a sok gyakorlás, ami csak lehetséges A legtöbb család érintett: vagy a gyerekek tanulnak idegen nyelvet, vagy a szülők „ülnek be az iskolapadba” felnőtt fejjel, esetleg - egy­szerre tanul mindenki. S a nyelvtanulás költségei — akár az iskolában, akár a külön órákért kell fizetni — jelentősen megterhelik a családi költségvetést. Az örvendetes, hogy egyre többen felismerték: a ma­gyar embernek beszélnie kell idegen nyelveket. De vajon a nagy nyelvtanulási hullám és a vizsgaláz mögött mindig a valódi tudás megszerzése áll? Aranykő Károly neve fogalom Békéscsabán. Aki itt angolul ta­nult az elmúlt években, biztosan megismerte. Károly a gödöllői Agrártudományi Egyetem posztgraduális képzésén szer­zett műszaki tanári oklevelet. Húsz éve kezdett angolul tanul­ni, levizsgázott középfokon, mi­nél jobban elmélyült a tanulás­ban, annál inkább megszerette a nyelvet. — Tizennégy éve tanít, óra­adó a Nemzetközi Nyelviskolán, két éve egyéni vállalkozóként sa­ját nyelvstúdiót működtet. Mi­lyen tapasztalatokkal? — Mint a társadalmi élet leg­több területén, a nyelvoktatás­ban is rendkívül nagy a túlhaj­szoltság. Öt-hat éve kötelező az iskolákban a nyugati nyelv, az angol, a német. Tapasztalataim szerint azonban a diákok, az is­kolák többsége pontszerzési ak­ciónak tekinti a nyelvtanulást, vagyis nem a valódi, a használ­ható tudás megszerzése a cél, hanem az, hogy bizonyos pont­számot fel tudjanak mutatni. A „Közgé” diákjainak egy év alatt középfokú nyelvvizsgát kell ten­niük. Ez lehetetlen, s nem azért, mert buták, tehetségtelenek vagy lusták a gyerekek, hanem azért, mert egyetlen esztendő alatt nem lehet egy idegen nyelvet ilyen szinten megtanulni. A „felspan- nolt” tudás az iskola érdeke. A tanuló érdeke az, hogy stabil tu­dása legyen, valóban tudjon he­lyesen beszélni, írni, olvasni! Csak így juthat sikerélményhez. Ehhez pedig idő, gyakorlás szük­séges, ami az iskolában gyakran hiányzik. —Jelentősen megemelkedtek a nyelvvizsga költségei, a közép­fokú vizsga ára 8400 Ft. Ehhez jön még az utazás. S éppen az említett időhiány, kevés gyakor­lás miatt sokan úgy érzik, hogy az iskolában nem tudnak megbir­kózni a nyelvvel, magántanár­hoz kell járni. Ma már tanárból óriási a kínálat. — Tisztelet a kevés kivétel­nek, de ma már fű, fa, virág ok­tat... Olyanok, akik alig tudnak többet a tanítványaiknál... Na­gyon veszélyes, káros az ilyes­mi. A rosszul lerakott alapokat csak nagy nehézségek árán, vagy soha nem lehet helyrehoz­ni . Ä másik probléma az, hogy az iskolában általában nincs elég idő a gyakorlásra, nem tudják megoldani, hogy kis csoportok­ban oktassanak, ami a nyelvnél nagyon fontos lenne. — Nemcsak a két nyelv (a magyar és az angol) szerkezete, kiejtése, hangképzése tér el na­gyon egymástól, hanem a két nép gondolkodásmódja, mentalitá­sa, kultúrája is. — így van, és ezért felnőttekkel, nagyobbakkal ter­mészetesen beszélgetünk erről is. Ugyanilyen fontos a pszicho­lógiai felkészítés, mert sok tanu­ló nagyon fél a vizsgától, és kép­telen ott a legjobb formáját hoz­ni. — Milyen életkorúak a tanít­ványai? kislétszámú csoportokban FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Héttől negyven-ötven évig minden korosztály tanul. A legkisebbekkel angolul ját­szunk, rajzolunk, a középisko­lásokkal általában a nyelv­vizsgák anyagaival foglalko­zunk. Vannak vállalati csoport­jaim is, ahol a nyelvtudás a munkakör betöltésének feltéte­le. —Ősztől bővíteni szeretné a nyelvstúdiót. — Az oktatásban azt kell nyújtani, amire igény van. Júni­ustól például turista tanfolya­mokat szerveztünk azoknak, akik külföldi útra, nyaralásra ké­szültek és fontosnak tartották a nyelv ismeretét, hogy jól érez­zék magukat. Ősztől ötnyelvűre szeretném bővíteni a stúdiót, olyan kollégákat keresek, akik egyetértenek a módszeremmel és a felfogásommal, és az ango­lon kívül német, francia, olasz és spanyol nyelvet tanítunk, mert erre óriási a kereslet. Niedzielsky Katalin A HÉT CSALÁDFOTÓJA Jegyzet A méhkeréki gyermekekért, (m) A méhkeréki gyerekeknek a helyi önkormányzat az első félévben a rászorultságnak megfelelően 50 vagy 100 százalékban átvállalta az óvodások napközis térítési díjait. Az önkormányzat a pályázaton nyert pénzből a következő tanévben is támogatja a szülőket a tankönyvek, füzetek beszerzésében fotó: kovács Erzsébet Hurrá, az idén (sem) nyaralunk! Tombol a nyár, szó szerint is, hol az agylágyító hőség, hol a száz­húsz km-es szél jelzi a legviharo­sabb hónapot, júliust. A szabadsá­gok havának is nevezhetjük, mi­vel sokan erre a hónapra tervezik jól megérdemelt pihenésüket. De hol lehet manapság pihen­ni? Pontosabban: kinek, hol és miből? Néhány évvel ezelőtt a tömeges üdültetések korában ez nem is volt igazán kérdés. A szak- szervezetek, munkahelyek gon­doskodtak megfelelő lehető­ségekről, ám egy idő után ez már nem volt sikk. Megkezdődött a nagy népvándorlás, görög, olasz, spanyol tengerekig meg sem áll­tunk. A rendszerváltással azon­ban ez is megváltozott. Az üdülők nagy részét eladták, privatizálták, vagy valami egyéb célra haszno­sították ezeket. Átrendeződött minden, csak a nyár maradt, a maga forróságával, viharaival, meg a kérdésével: hol, de legfőképpen, miből nyaraljunk? Családok százezreinek jelent gondot ez a két hónap, mert vagy nem tudnak mit kezdeni vakáció­zó gyerekükkel (jobb esetben tá­borba dugják) vagy saját maguk­kal. Statisztikai adatok szerint Magyarországon ma a családok mindössze 14 százaléka engedhe­ti meg magának a külföldi és 18 százaléka a belföldi üdülést. Ám nekik is jó meg kell válogatni, hová mennek, mert egy balatoni nap egy négytagú családnak — strandbelépő, sör, fagylalt, gyü­mölcs, üdítő—kétezer forintjába kerül, és ebben nincs benne az étkezés! A családok több mint kétharmada nem engedheti meg magának a nyaralást, vagy kiül a ház elé, vagy elmegy vidéki roko­nához, azután visszahívja és így eltengetik azt a néhány hetet. Hogy mivel lehet eközben elütni az időt? Leginkább kocsmázás- sal, és a kasszakészítésnél még örülhetünk is: nem került annyiba, mint a legolcsóbb beutaló, ha egyáltalán létezik még ilyen. A baj akkor kezdődik, amikor újra munkába állunk és néhány ledol­gozott hét után elkezdünk tombol­ni, pedig akkor már nincs is nyár, csakaz évek felhalmozott feszült­ségeit vezetjük le. Olykor pusztí- tóan, mint a villám júliusban. Seleszt Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom