Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

MS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 16., kedd Várhoz, csárdához, kastélyhoz kapcsolódik a hiedelem... Vannak-e alagutak Gyulán? A gyulai vár vízzel körülvett erődítmény volt... Illusztráció: Scherer Ferenc Gyula város története, 1. kötet, Gyula, 1938 Szilárdan tartják magukat azok a nézetek Gyulán, hogy a várból alagutak vezettek ki. Nemrégiben is, a belvárosban, a Kossuth utcán egy helyi polgár pinceásás közben mintha alagutat észlelt volna... — Elméletileg lehetett volna a vár és a városközpont között alagutat építeni — mondta dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott megyei múzeumigazgató. Ez azonban olyan költséggel járt volna és főként olyan technikai hozzáértést, felkészültséget kí­vánt volna, amire nem volt lehetőség a török időkben. Hosszú alagútra szükség sem volt Gyulán. Különbséget kell tenni a hegyvidéki, kőalapra épült várak és a síksági várak között. Az előbbieknél a hegy szerkezete, a sokféle kisebb barlang, törés, szakadék lehetővé tette alagutak építését. — Számos példa van arra — Magyarországon is akad felvi­déki, dunántúli, erdélyi várak esetében —, hogy építettek néhányszáz méteres menekülő alagutakat. Ezek azonban nem voltak igazán titkosak, hiszen akik készítették, nem kevesen voltak, a híre elment... Később, 80,100,200 év múlva a valóság a legendával összekeveredett, a tényeket nem lehetett megálla­pítani. A gyulai vár vízzel kö­rülvett erődítmény volt, többek között ez biztosította a védel­mét a falakon kívül. A vízviszo­nyok miatt alagút építése nem volt megoldható, annak ellené­re, hogy nagyon sok hagyo­mány kapcsolódik akár a gyu­lai, akár a szolnoki, szegedi, aradi síksági várakhoz. Meg­hosszabbított pincéken túlme­nően nem tudunk hosszabb fel­tárt alagútról. — Más a helyzet a nem kö­zépkori, a török után, a XVIII. században kiépített kazamata- rendszerek esetében, amelyek például Aradon és másutt is megvannak. A gyulai várban ilyen nem épült, a kazamata a modern várépítészet körébe tar­tozott. A gyulai várat cölöpökre alapozták. A várbeli kiállítá­son, amíg az állott, látható is volt néhány óriási vastagságú tölgyfa cölöp, az bírja a legjob­ban az időt, a nedvességet. A védővíz miatt eleve nem volt lehetőség alagút- vagy kazama­tarendszer építésére: akkor a cölöpök leverésével egy időben kellett volna a bejárati és a ki­meneti részt kialakítani megfelelő boltozással. Annak azonban az alapozása megint technikailag szinte megoldha­tatlan, mert akkor két-három méterrel mélyebben alapozási lehetőséget kellett volna kiala­kítani a vár falának legalsó szintjéhez képest. —Az Árpád és a 48-as utcák vonalán is emlegettek alagutat. Miért tartja magát ilyen maka­csul ez a hit? Mert Gyulán vál­ván? — Nincs az országnak olyan vára, vagy jóval később, a XVIII. század derekán és azt követően épült régi csárdája, kastélya, amelyhez ne kapcso­lódna ilyen hiedelem. A hiede­lemnek azért kiindulóalapja, pici magja van, mert néhány csárda esetében — és nem ennyire vízzel körülvett várnál — 50, 60, 80 méteres kivezető, menekülőalagutakat készítet­tek. Elképzelhető azonban, hogy a török előtti Gyula belvá­rosából középkori pincerészek maradtak vissza. A katolikus templom, a posta, a városháza, a református templom, az isko­la háromszögét, az udvarokat fel kellene tárni ahhoz, hogy többet tudjunk a középkori Gyuláról. Ez nem történt meg igazából. Nehéz is lenne meg­oldani a nagyon beépített terü­leten. — Minden bizonnyal voltak pincék, hiszen itt is például bor­termelés, borfogyasztás folyt. Építhettek téglázott pincéket, mert jelentős volt a téglaépíté­szet, s részei előbukkanhatnak. Kelthetik azt a hitet, hogy itt alagutak darabjairól van szó. Magam inkább pincemaradvá­nyoknak gondolom. Azt sem le­het tudni, hogy értékek elrejté­sére külön pincenyúlványokat —akár a belvárosi házak alatt is — nem építettek-e. Nem lehet­tek hosszúak. Néhány métert el lehetett falazni, hogy úgy tűn­jön, mintha nem is lenne. Ezek valódiságában hiszek. Bukkan­tak is elő olyan maradványok a belvárosi építkezéseknél, ame­lyek erre gyanút adnak, de nem lehetett megállapítani, hogy ezek XVIII. vagy XIX. századi­ak. Lehetett ilyet látni a Harruckem téri bontásoknál, a Megyeház utcában a Kereske­delmi és Hitelbank építésénél. A harisnyagyár új épületrészé­nek emelésekor is mindig fi­gyeltük a helyszínt. — A gyanú felmerült, de ér­demi eredménye nem volt. Ke­veredett téglaanyag volt újkori és innen-onnan visszamaradt középkori téglákból, melyek­ből nem lehetett következtetést levonni. Voltak ott pincék, bár­ki láthatta. A magasabban fekvő részeken lehetett úgy ezeket kialakítani, hogy a víz ne öntse el. Bár tavasszal, amikor magasabb a vízállás, többször feljött a víz, például a városhá­zával szemközt, a volt járási hi­vatal pincéjében. Ez is egyfajta bizonyítéka annak, hogy hosszabb időre szóló, meg­felelően ki nem épített pince­vagy alagútrendszer nem tudott létezni. Nagy meglepetés volna — de nem valószínű —, egy 50, 60 méteres alagút- vagy pince- szakasz előkerülne valahol. Ám annyi építkezés történt, megmozgatták a talaj felső 5 -6 méterét több helyütt, hogy ez kiderült volna. Ahol várható ne­tán ilyesmi, az a belváros szíve. — Egyetlen korabeli doku­mentum sem utal alagútra? — Nem. Vannak tervek a vár építésére, továbbfejlesztésére, amit azután nem is tudtak befe­jezni a török előtt, bennük sem­mi nyoma alagútnak és effélé­nek. Márpedig a tervek annyira belső használatra készültek, ke­vesen láthatták, ezeken fel kel­lett volna tüntetniük a munkála­tok megtervezésével... Szőke Margit Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi pénzt adnának az olimpiai bajnokoknak? Szabó Imre, 25 éves, a szeghal­mi Sárrét Rádió munkatársa: —Az éremnek két oldala van. Ebben az országban nagyon so­kan 10-20 ezer forintból élnek. Számukra óriási összeget jelen­tene 3,5 millió forint, így ők biz­tosan sokallják ezt az összeget. De ha azt nézzük, hogy egy olimpiai bajnok sikerében több év kitartó munkája van, akkor a 3,5 millió már nem is olyan sok. Európai mércével mérve kevés ez a pénz. Ráadásul a magyar sportolók edzési körülményei is rosszabbak. Lakatos Mihály, 54 éves, vésztő-mágori gondnok: — Ha rajtam múlna, minden olimpiai bajnokunk 200 ezer fo­rint körüli összeget kapna. Én havi húszezer forintért dolgo­zom, vagyis az általam említett pénz is tízhavi fizetésemmel egyenlő. Minden egyes olimpiai résztvevő világot lát, tehát élmé­nyekkel gazdagodhat. Meg az­tán ingyen utazhat, szállásra, el­látásra sem kell költenie. Neki a sportolás a választott szakmája, ezért azt elsősorban hivatássze- retetből kellene gyakorolnia. Petes János, 52 éves, vésztői segédmunkás: — Én az olimpiai bajnoknak nem adnék pénzben kifejezett plusz jutalmat. Van neki rendes fizetése, amiből biztosan meg tud élni, s ha családos, annak eltartására is futja. A mai ma­gyar gazdasági helyzet nem en­gedi meg, hogy csak úgy dobá- lódzunk a milliókkal. Ha a kis­emberek jobban élnének, nem sajnálnám a nagy összegeket a sportolóktól. Ám amíg így ál­lunk, a terheket is osszuk meg egyenlően! Fazekas Andrea, 20 éves, vésztői tanuló: — Úgy tudom, a tervek sze­rint minden egyes olimpiai baj­nokunk 3,5 millió forintot kap majd. Én ennél lényegesen több pénzt adnék nekik. Minden sportoló azért készül négy évig keményen, hogy az olimpiára kijuthasson. A magánéletet is feladva, naponta rengeteget edz, s versenyekről versenyekre ki­ugrót próbál produkálni azért, hogy bekerülhessen az olimpiai keretbe. (Magyari) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A gyerekek érdekeit szolgálják A Káptalanfüreden működő Sárréti Ifjúsági Tábor a régi szeghalmi járáshoz tartozó tele­püléseken élő gyermekek szá­mára biztosít kedvezményes üdülési lehetőséget. Ezt a tábort az idén Körösladány működteti. — Már az előszezonban (má­jus 6-ától június 13-áig) 525 gyermek fordult meg a Sárréti Ifjúsági Táborban. Ez jelentős emelkedést mutat, hisz a tavalyi előszezonban összesen 167 ta­nuló volt a tábor lakója—hallot­tuk Berki Imrétől, Körösladány polgármesterétől. Immár a főszezonban a dévaványai, a bucsai és a zsadányi gyerekek nyaraltak a táborban, jelenleg pedig éppen a füzesgyarmati diákok tartóz­kodnak Káptalanfüreden. Összesen kilenc turnust tervez­nek, s megfelelő érdeklődés ese­tén a tábor szeptember 30-áig működik. A tábor idei eddigi bevétele 999 900 forint volt, kiadása pe­dig 903 839 forint. A megtakarí­tás tehát több, mint 90 ezer fo­rint. Az viszont igen érzékenyen érinti a működtetőket, hogy a táboroztatási napidíjat 12 száza­lékos áfa terheli. Ebből eredően várhatóan mintegy 400 ezer fo­rint többletkiadásuk származik. A káptalanfüredi tábor ered­ményes működtetéséért minden érintett település elismeréssel adózott Körösladánynak. Az ön- kormányzatok úgy vélik, a tá­bort a jövőben is mindenképpen fent kell tartani. Ha az megszűn­ne, akkor a sárréti gyerekek talán soha nem juthatnának el az or­szág másik részére. A tábort az Észak-Békés Önkormányzatai­nak Térségfejlesztési Társulása fogja gondozni, mely a további működtetésre valószínűleg (bár erről az érintett polgármesterek csak szeptemberben döntenek) pályázatot ír majd ki. Magyari Barna / Építkezhetnek A szociális építő program rész­leteivel ismertette meg az oros­házi cigány kisebbségi önkor­mányzat tagjait Lakatos Tibor elnök. Elmondta, hogy ennek keretében a cigány lakosság tan­folyamon vehet részt, ahol az építkezés gyakorlati tudnivalóit sajátíthatják el. Orosházán is lenne igény, de ehhez szükséges a regisztrált munkanélküliség (a városban sok cigány alkalmi munkából él), nem lehet OTP- tartozásuk, rendelkezniük kell telekkel. A kisebbségi önkor­mányzat a polgármesteri hiva­taltól remél segítséget. Számíta­nak arra, hogy jutányos áron sze­reznek majd telket az építkezni szándékozóknak. Az augusztus 10-ére tervezett roma-nap kapcsán megtudtuk, hogy pályázatokon 130 ezer fo­rintot nyert az önkormányzat, így gazdag programmal várják majd az orosháziakat és a környező településekről érkező vendégeket a millecentenáriumi eseményen. (Csete) Sörfesztivál A mezőhegyesi József Attila Ál- . talános Művelődési Központ a tanévzáró után a nyári szünetre is kínál elfoglaltságot a gyerekek­nek. — A tanulók rendelkezésére áll a könyvtár és gazdag sportolási lehetőségeivel az intézmény — tájékoztat Maczák Andrásné igazgató. — Június 22-én Balatonszárszóra szerveztünk egy egyhetes tábort 50-60 gyer­meknek. A hetedikesek az Észa­ki-középhegységben, a hatodiko­saink pedig Győr környékén töl­töttek néhány napot. A művészeti iskolásaink közül mintegy negy­venen augusztus 21-étől Üjhután zenei szaktáborban vesznek részt. — Felnőtteknek is szerveznek programot? — Július 20-ára a vállalkozók segítségével szervezünk egy mini sörfesztivált. Ennek programjá­ban többek között kirako­dóverseny, divatbemutató, bohó- kás vetélkedő és utcabál is szere­pel. Nagyon örülünk annak, hogy és tűzijáték az idén is Mezőhegyesen táboro­zik a Crazy amatőr színjátszó cso­port. Tagjai augusztus 4-én este másfél-két órás show-műsorral szórakoztatják szabadtéri színpa­dunkon a közönséget. Az augusz­tus 19-én kezdődő millecentená­riumi többnapos ünnepségsoro­zatot közösen szervezzük az ön- kormányzat művelődési és sport­bizottságával. Dédelgetett ter­vünk, hogy tűzijátékot is rende­zünk. — Közben az új tanévet is elő kell készíteniük. — Természetesen. Akárho­gyan is döntenek az óraszámok és a csoportbontások tekintetében, szükségünk lesz néhány szakem­berre. Angol, réz- és fafúvós sza­kos tanárok jelentkezését várjuk, nyugdíjazás miatt a gazdasági hi­vatalunk vezetői állása is megüre­sedett. Abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy az önkor­mányzat tud biztosítani lakást vagy legalább garzont leendő kol­légáinknak. Ménesi György Daewoo Elektronik vásár! Minden termékünk 20% kedvezménnyel vásárolható meg július 31-eig. Tv, hifi, autó hifi, mikrohullámú sütő, videomagnó, mosógép, porszívó, hűtőszekrény. Daewoo Elektronik Shop, Náfrádi Kft., Békéscsaba, Békési út 17/1. Telefon: (66) 441-204. CSÚCSMINŐSÉG, ELÉRHETŐ ÁRON! Kárpótlási jegyért — TITÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1­A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhet • ■|^ (Túljegyzés esetéi j\ o. 11 n előbb lezárható) I "W ÁLLAMI J PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 m VAGYON KEZE LÖ RT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom