Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 5., kedd © Az ENSZ földfigyelő rendszerének koordinátora Békésben Szemléletváltozást bolygónk védelmében! Kétnapos Békés megyei prog­ramjának végén, tegnap dél­előtt a megyeházán találko­zott a megye vezetőivel, víz­ügyi és környezetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal Arthur Lyon Dahl, az ENSZ „Földfigyelő” rendszerének koordinátora, a környezeti felmérésekkel foglalkozó osztályának főigazgatója. A hét végén a White-klub vendégeként ismerkedhetett meg Gyula, Békéscsaba és Békés város, valamint az Élő­víz-csatorna életével. Tegna­pi találkozójának első percei­ben az itt szerzett tapasztala­tairól beszélt: — Mély benyomást tett rám az a komoly odafigyelés és szakmai hozzáértés, aho­gyan az itteni vízügyi szakem­berek dolgoznak, és nagyon meghatott az a kép, amit a békési kisegítő iskolában lát­tam: lehet, hogy ezek a gyere­kek fognak legközelebb rá­szólni szüleikre, ha el akarnak dobni egy szemetet, és ők fog­ják majd saját gyermekeiket megtanítani környezetük tisz­teletére. Mindemellett nagy szükség lenne egy általános társadalmi összefogásra a környezetünk védelmében: csak az segítene, ha a gyere­kektől a felnőttekig, a szak­emberektől a politikusokig mindenki magáénak érezné környezetünket, és ha nem rö­vid távú anyagi érdekek vezé­relnék a mai társadalmat. Azt a hibát azonban soha ne kö­vessék el, hogy olyan messziről jött emberekre hall­gassanak, mint például én! Bízzanak saját tudásukban! A több órás beszélgetés során még szó esett a települések terjeszkedéséről, a termőte­rületek csökkenéséről, a vésze­sen csökkenő gabonatartalékok­ról, az egész földet fenyegető víz- és élelmiszerhiányról, az ózon­pajzs állapotáról, Csernobilről és az egyre szeszélyesebb időjárás­ról. Dahl úr munkacsoportjának feladata, hogy olyan, az egész földkerekségre kiteijedő progra­mot dolgozzon ki, ami megment­heti a világot egy egyre fenyegetőbb környezeti kataszt­rófától. Kérdés, hogy elég lesz-e az idő ennek a programnak a végrehajtására? Dahl úr mindenesetre opti­mista, mert ökológusként másként nem lehetne elviselni azokat a tényeket, amiket ő nap, mint nap tapasztal... Antal Gyöngyi Tovább ritkulnak a buszjáratok A tél négy hónapja folyamato­san szolgál valamilyen „meg­lepetéssel”, amelyek nyomán egyre-másra szaporodnak a feladatok a közúti igazgatóság háza táján. Az eddigi mérleget és a további tennivalókat rész­letezte Máté András, a Békés­csabai Közúti Igazgatóság vezetője tegnap a MTESZ- székházban, a Közlekedéstu­dományi Egyesület hagyomá­nyos, havi sajtótájékoztató­ján. Dr. Orosz István, a Körös Volán Rt. vezérigazgatója elsősorban az önkormányzati törvénynek azt a szabályát em­lítette, amelynek értelmében a helyi közlekedés biztosítása teljes egészében az önkor­mányzatok feladata. Békéscsa­bán legutóbb 3 milüós támoga­tást kért a Volán, s ebben az esetben 6 százalékkal csökken­tette volna a járatsűrűséget. Mint ismert, az önkormányzat nem szavazta meg a 3 milliót, így várhatóan további, összes­ségében 8—10 százalékos já­ratcsökkenésre számíthat az utazóközönség. Az idei év to­vábbi kényszerlépésekre szo­rítja a Volánt; a várható 19,5 százalékos béremelés közel 100 milliós többletköltséget je­lent a cégnek, s legalább ugyanennyit az üzemanyag- árak emelkedése. Ezt figye­lembe véve is 12 százalékos bruttó árbevétel-növekedést terveznek. Ahhoz, hogy ered­ményt érjenek el. kevesebb eszközt vásárolnak (4 új jár­művet és 6 használtat), és lét­számcsökkentéssel igyek­szenek pénzt megtakarítani. Tavaly 40 környezetvédelmi motort szereztek be, az idén 20—22 megvásárlására nyí­lik lehetőségük. (A sajtótájékoztató további témáira visszatérünk lapunk­ban.) L. E. Könyvtártámogató vállalkozók Az egyiket leszavazták, van másik Színes televíziót nyert! (h) Öt hétig a Békéscsabai Katolikus Általános Iskolával közösen szerkesztettük az ötnapos rejt­vényt. A helyes megfejtők kö­zött hetente öt darab könyvet, a rejtvénysorozat végén egy darab színes televíziót sorsoltunk ki. A fődíj március 3-án, vasárnap a Róna Rádióban megtartott sor­soláson talált gazdára. A nyer­tes: Ilyés Mária sarkadke- resztúri rejtvényfejtő. Gratulá­lunk! Gazdakörök, (t) A Békés Megyei Gazdakörök Szövetsé­ge szervezésében a gazdákat érintő agrártámogatásokról és adózási rendelkezésekről tarta­nak tájékoztató előadást márci­us 8-án 15 órai kezdettel Békés­csabán, a BRMKK épületében. Előadók: dr. Papp Tibor, a Bé­kés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője és Kopján Kiss Mihály, a Békés Megyei APEH munkatársa. Csatlakoztak. (r) A Szarvasi Ellenzéki Kerekasztal március elsejével csatlakozott a Független Kisgazdapárt nevével fémjelzett Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesülethez. „Egybehangzóan úgy döntöt­tünk, mivel az ’56-os forradalom célkitűzései a szabad választások után sem valósultak meg, mi to­vábbra is teljes rendszer- és nem­zedékváltást, erkölcsi megújulást akarunk” — fogalmaz Kozák Fe­renc, a Szarvasi Ellenzéki Kerék­asztal ügyvezetője. Karcsúsítás, (b) Az eleki ön- kormányzat képviselő-testülete tegnap tartotta ülését. Megtud­hattuk, hogy az állami hozzájá­rulás 5,8 millió forinttal növeke­dett, a valóságos pénzügyi egyensúly megtartása érdeké­ben mégis kellemetlen lépések megtételére kényszerülhet az önkormányzat. Előterjesztés ké­szült a szociális ellátásról is, a módosítás a segélyek karcsúsí­tását irányozza elő. A mező- gazdasági és ipari szakközépis­kola diákotthona kérelmet nyúj­tott be az élelmezési norma meg­állapítására. A képviselő-testü­leti ülés lapzártakor még tartott. „AMI A FELELŐSSÉG- VÁLLALÁST ILLETI, EBBEN NEM VA­GYUNK TÚL NAGYOK. PEDIG SZÜKSÉG VAN A FELELŐSSÉGVÁL­LALÁSRA.” (Teleki Pál) A könyvtárosok már azt hitték, beteljesületlen álom volt az egész pályázat. Történt ugyanis, hogy a MICROSOFT magyar- országi képviselete pályázatot hirdetett vállalkozók részére még decemberben. Bárki részt vehetett ezen, a feltétel csupán annyi volt, hogy az adott telepü­lés könyvtárát 2 ezer forintos beiratkozási összeggel kellett támogatni. A sanyarú sorsú könyvtárak helyzetét lelkükön viselők között 95 darab egyen­ként 200 ezer forint értékű egy­ségcsomag kisorsolását ígérték a szervezők. Mint megtudtuk, az akcióra Orosházán négyen jelentkeztek (Fésű Pál, Surányi Tamás, Szilassi H. Tibor és Volencsik Zsolt). Közülük került ki a sze­rencsés támogató, Surányi Ta­más, aki vállalkozásának profil­jába illő számítástechnikai cso­magot nyert. Az orosházi könyvtárnak egyébként 1400 felnőtt és 650 gyermekolvasója van. Az aktív keresők beiratkozási éves díja 300 forint, a fiatalok, a nyugdíja­sok és a munkanélküliek pedig 150 forintot fizetnek. A módosí­tott helyi iparűzési adó is lehetőséget ad az intézmény tá­mogatására. hiszen az a vállal­kozó, aki a könyvtárat patronál­ja anyagiakban, az leírhatja adó­jából az összeget. (Csete) Létszámhiánnyal... (Folytatás az 1. oldalról) bizonyult a motorosjárőr-szolgálat, amelynek a jövőben is fontos szere­pet tulajdonítanak. A tavalyi százhuszonnyolc köz­úti balesetből tíz volt a halálos és ötvenkettő a súlyos. Nőtt az ittas vezetések száma. A vízirendészet két motorcsó­nakkal háromszáztíz üzemórát tel­jesített a Körösökön. A nyáron öt fürdőző fulladt vízbe, itt három eset­ben az alkohol okozta a tragédiát. Demeter László a személyi állo­mányról is beszámolt. Elmondta, az elmúlt évben egy alkalommal — egy sikkasztási ügy kapcsán — élt az azonnali elbocsátással. A kapi­tányság 1995-ben létszámhiánnyal küzdött. Hetvenhéttel csökkent a közterületre kivezényelhetők szá­ma. Cs.R. Sümeghy Csaba (Fidesz) és To­kár István (MSZP) országgyűlé­si képviselők úgy vélték, hogy a szövetkezetek gazdasági társa­sággá történő átalakulása jelent­heti az egyik legjobb megoldást a szövetkezeti tagok és a kívülál­ló üzletrész-tulajdonosok ér­dekellentéteinek feloldásához, elsősorban az ipari szövetkeze­tek és az általános fogyasztási szövetkezetek esetében. Ezért 1995 februárjában törvényja­vaslatot terjesztettek az Ország- gyűlés elé a szövetkezeti tör­vény módosítására. Ennek lé­nyege az volt, hogy az átalakulás megkönnyítése érdekében öt évre növelték volna azt az időtartamot, amin belül az új gazdasági társaság a be nem lé­pett üzletrész-tulajdonos üzlet­részének ellenértékét köteles ki­fizetni. Az agrárágazat sajátossá­gai miatt a Sümeghy—Tokár­féle javaslat nem terjedt ki a mezőgazdasági szövetkezetekre. A rétestészta nyújtása semmi a törvényjavaslat sorsához ké­pest. Tavaly április végén kezd­ték tárgyalni, de csak most érke­zett el a T. Ház a szavazásig. A vitában mind a kormány, mind a felszólaló képviselők elismer­Battonyán a városi önkormány­zat képviselő-testületének kul­turális bizottsága szervezi a millecentenáriumi ünnepségso­rozatot. A méltó megemlékezés előkészítését szolgálta az az ér­tekezlet, amelyet a múlt héten tartottak a Népek Barátsága Könyvtárban. Fejes István, a bi­zottság elnöke elöljáróban java­solta a különféle kulturális, egy­házi és sportrendezvények összehangolását, továbbá a helytörténeti gyűjteményben, a Molnár C. Pál-emlékházban, az S. O. S.—Gyermekfaluban, va­lamint a határátkelőhely meg­nyitásában rejlő lehetőségek mi­nél teljesebb kihasználását. Tegnap a megyei munkástanácsok szövetségének soron lévő ülésére került sor, amelyen Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szö­vetségének elnöke is részt vett. A munkástanácsok megyei tisztség- viselői 1990 óta jelen vannak a me­gyei munkaügyi tanácsban, a me­gyei társadalombiztosítás területi nyugdíjbiztosítási önkormányzatá­ban, valamint a területi egészség- biztosítási önkormányzatban. Az elnök, Sétány János által az újonnan létrehozott alternatív szakszerveze­tek közül a munkástanácsok jól áll­ták meg helyüket. Palkovics Imre egyebek mel­lett a munkahelyi ellenőrzésről ték, hogy valós problémáról van szó, mégis felmerült két fő kifo­gás a javaslat ellen: az, hogy a kormány amúgy is tervezi a szö­vetkezeti törvény újragondolá­sát, addig nem érdemes egyes részletekhez hozzányúlni, vala­mint, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekre nem vonatko­zik. Azóta a kormány is benyúj­tott egy részmódosítást ugyan­ehhez a törvényhez, a mező- gazdasági szövetkezetekre történő kiterjesztést pedig lesza­vazta a parlament. Végül az egész javaslatra is nemet mond­tak: 184 nem szavazattal és 19 tartózkodással szemben mind­össze 92-en támogatták. Tegnap újabb módosító tör­vényjavaslattal állt elő Sümeghy Csaba, ezúttal Selmeczi Gabri­ellával közösen. A társadalom- biztosítási törvényt és a munka törvénykönyvét módosító 1995. évi CXVIII. törvényből szeret­nék törölni azt, hogy a táppénz kiadásaihoz a munkáltatónak is hozzá kell járulnia. Megítélésük szerint a munkaadókra nehe­zedő jelentős többletteher nem áll arányban a tb-járulék 1,5%- os mértékű csökkentésével. A megbeszélésen számos ja­vaslat hangzott el, ezek többsé­gét el is fogadták. így például a honfoglalás 1100. évfordulója al­kalmából a szervezők irodalmi és képzőművészeti pályázatot hir­detnek, kiállításokat, szavaló- és sportversenyeket rendeznek. A Takács Dezső polgármes­ter vezetésével megtartott érte­kezleten döntés született arról, hogy a városi lap április elején megjelenő különszámában az intézmények és az egyházak közzéteszik tervezett rendezvé­nyeik időpontját, s hogy az így összeállított „műsorfüzetet” in­gyenesen megkapja minden battonyai család. M. Gy. szóló törvényen belül az ÉT — Érdekvédelmi Tanács — elfo­gadásáról szólt. Előreláthatólag a szabályzat alkalmazására júni­us 1-jétől kerülne sor, a munka- vállalói oldal egyetért ezzel a mó­dosítással, melynek lényege az, hogy létrejöjjön a munkáltatók munkatörvénykönyvben leírtak gyakorlati alkalmazása. Ezzel lehetővé válna a kollektív érdek- képviseleti tömörülés védelme. Február 29-én a megyében megalakult a Mágész, a magán­alkalmazottak érdekvédelmi szervezete. E hónap végén kerül sor a munkástanácsok országos tisztújító értekezletére. B-r S.A. Millecentenáriumi előkészületek Munkástanácsok megyénkben Cigány bátyus bál Eleken A hét végén az eleki cigányok kisebbségi önkormányzata, a ci­gány lakosok egyesülete, illetve a Reibel Mihály Művelődési Ház és Köny vtár szervezésében tartották meg a hagyományos cigány bátyus bálát. A rendez­vényt jelenlétével Hevesi Jó­zsef, a megyei kisebbségi ön- kormányzat titkára is megtisz­telte. A megjelenteket Drágos Jó­zsef, a cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke, illetve Nádor Mária, a művelődési ház és könyvtár vezetője köszöntötte. Ezt követően elhangzott a ci­gány himnusz, majd a legkiseb­bek adtak elő egy sajátságos, vérpezsdítő táncbemutatót, őket az apátfalvai cigány folklór­együttes követte. Ezt mintegy báli ráhangoló alaphangként is vehették az egybegyűltek, mert ezzel el is kezdődött a bál. A zenét a Jeszenszky zenekar szol­gáltatta. A miniszteri elismerésben részesült gyulai Munkácsy szakközépiskola igazgatója, Kelló István, felkészítő tanára, Nagy né Kotroczó Andrea és a „kapocs”: Cs. Szabó András polgári védelmi őrnagy fotó: kovács Erzsébet Megfogyatkozott a csapat (Folytatás az 1. oldalról) adományozott, Lebenszky Attila gyulai, illetve Tóth Imre sarkadi polgármester emléktárgyat kaT pott (mindketten az árvízi véde­kezésben kifejtett munkáju­kért), Varga János polgári vé­delmi százados belügyminiszte­ri jutalomban részesült. Emlék­tárgyat adtak át a gyulai Mun­kácsy Mihály Középiskola és Szakmunkásképző Intézetnek, és 9 diák kisebb emléktárgyat kapott a belügyminisztertől. A megyei ünnepségen tegnap részt vett az elismerésben része­sült gyulai iskola igazgatója, Kelló István, és a diákok fel­készítő tanára ,Nagyné Kotroczó Andrea. Visszatekintésében az igazgató elmondta: — A megyei rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodásunk alapján több éve segítünk például a török át­utazók ideiglenes elhelyezésé­ben, a rendőrség rádióbázist lé­tesített nálunk. A ’70-es árvíz idején segédkeztünk a polgári védelem ellátásában, ’74-ben sarkadkeresztúri családokat a mi kollégiumunkba telepítettek. Intézményünkben működik a belügyi szakgimnáziumi osz­tály, három szakterületet, a tűz­oltó—katasztrófaelhárító, a rendőr—közbiztonsági és a ha­tárőr—határrendészeti fakultá­ciót átfogva. Indultunk az isko­lák részére kiírt polgári védelmi vetélkedőn, s továbbjutottunk, ez sem volt kis dolog. A lelkes menedzser, Nagyné Kotroczó Andrea a gyerekekről így beszélt: — Kémiatanár va­gyok, talán ez a szak is hozzáse­gített a gyerekek kiválasztásá­hoz, akik fizikai, értelem- és szemléletbeli képességeiknek köszönhetik, hogy megnyerték a városi versenyt. Cs. Szabó András polgári vé­delmi őrnagy: — Azt az iskolát javasoltuk központi elismerés­re, amely a legtöbbet tett a pol­gári védelemben, az utánpótlás nevelésében, és mindig partne­rünk volt. Ez az iskola a gyulai Munkácsy. (László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom