Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

1996. március 5., kedd HAZAI TÜKÖR Kettészakadt az MDF Megalakul a Magyar Demokrata Néppárt Párts/.akadáshoz vezetett az MDF X. országos gyűlésén lezajlott elnökválasztás. A kisebbségben maradt Szabó Iván - a volt ügyvezető el­nök és frakcióvezető va­lamint hívei úgy döntöttek, hogy Magyar Demokrata Néppárt névvel új pártot alakítanak. Az erről szóló bejelentés azt követően hangzott el, hogy Lezsák Sándor, az MDF újonnan megválasztott elnöke és Szabó Iván csaknem egy­órás megbeszélést folytatott. Lezsák Sándor a találkozó utáni nyilatkozatában el­mondta: a megbeszélésen arra próbálta rávenni partnerét, hogy legyen hűséges korábbi megnyilatkozásaihoz. Ezek­ben csupán azt helyezte kilá­tásba, hogy ha nem ő lesz az MDF elnöke, felajánlja le­mondását a frakcióvezetői és ügyvezető elnöki pozícióról. Szabó Iván ezt követően zárt ajtók mögött tanácskozott az MDF frakciójának elnök­ségével és a parlamenti kép­viselők egy csoportjával. A megbeszélésen jelen volt Kis Gyula, Szabad György, Bar- siné Pataky Etelka, Pusztai Erzsébet, Zsigmond Attila, Kónya Imre, Raskó György, Jeszenszky Géza, Tóth Tiha­mér, Katona Tamás, Kutrucz Katalin és Kulin Ferenc. A további fejlemények, az MDF képviselőcsoportjának ülésén zajlottak le. Itt Szabó Iván bejelentette a pártalapí­tást, és azt, hogy a képvise­lőknek mintegy fele kiválik az MDF frakciójából. A pártbejegyzés várhatóan még a héten megtörténik. A leendő Magyar Demokrata Néppárt a modem keresz­ténydemokráciát és a szabad­elvűséget képviseli. Lezsák Sándor szomorúan értesült az űj párt és frakció megalakításáról. Szabó Iván kijelentette: jobb, ha a két párt együttműködik, mintha egy rossz házasságban, vesze­kedve élnének tovább. Keddig mindenki írásban nyilatkozik csatlakozási szándékáról. Az új párt az MDF-től nem kért anyagi tá­mogatást, de igényli a frakció felét megillető juttatásokat és képviselői szobákat. Naponta, másnaponta tanácskoznak Nem „kézi vezérlők” Első ülés - az egyetértés jegyében fotó: feb/hajdu andrás Megtartotta első ülését az Országházban tegnap az Országos Rádió és Televízió Testület. Tagjai egyetértet­tek abban, hogy az ORTT- nek a hazai és a határon túli nézők érdekeit kell szem előtt tartania. Révész Tamás Mihály elnök az ülés után elmondta: na­ponta vagy másnaponta ülé­seznek majd, munkájuk bizo­nyára hatással lesz a média irányvonalára. Ez azonban semmiképpen nem jelent „kézi vezérlést”. A tervekkel kapcsolatban megemlítette egy regionális információs rendszer kiépíté­sének, illetve egy médiaku­tató központ létrehozásának szükségességét. Megerősí­tette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a köztársasági el­nök is felkérte a testületet a Duna Tv kuratóriumának bő­vítésére. Az ORTT élni fog javaslat­tételi jogával, a döntés viszont a kormány és a parlament ke­zében van - mondotta az el­nök, majd a testület fontos feladataként jelölte meg a koncessziós pályázatok meg­szövegezését. Pénzügyminiszteri eskütétel és ellenzéki útravalók Horn: Fordulat értékű változások ünnepélyes aktussal kezdődött, hétköznapi témákkal folyta­tódott a törvényhozás tegnapi ülése. Medgyessy Péter letette az Országgyűlés plénuma előtt a hivatali esküt, s így immár formálisan is megtörtént a helycsere a pénzügyminiszteri bársonyszékben. A napirend előtti ellenzéki fel­szólalások ugyan ezúttal is a kormányzatnak szóltak, de fő­ként az új pénzügyminiszternek kívántak közvetve, közvetlenül útravalót adni. Deutsch Tamás (Fidesz- MPP) a KSH tavalyi évről szóló adatait idézte: az árak 27,8 százalékkal nőttek, a kere­setek 12,2-vel csökkentek. A feketegazdaság részesedése a nemzeti össztermékből eléri a 30 százalékot. Mindez ellentét­ben áll a miniszterelnöknek a téli ülésszak nyitónapján el­mondott sikerbeszédével és hétvégi tatabányai ígéreteivel. Horn Gyula idézett parla­menti megnyilatkozására utalva hangoztatta: nem tagadta a ne­hézségeket, optimizmusa arra vonatkozott, hogy a gazdaság­ban fordulat értékű változások mentek végbe. Az energiaárak valós értékszintre emelését még az előző kormány határozta el. A családi pótlék, a gyes, a gyed változásai sem újak, csak most fognak hatályba lépni a tavalyi stabilizációs intézkedések ré­szeként. Nincs hát szó újabb Bokros-csomagról. Tatabányán pedig csupán a demagóg meg­nyilatkozások veszélyeire hívta fel a figyelmet. Torgyán József (FKGP) bün­tetőeljárás megindítását kérte a miniszterelnöktől, mert az Ál­lami Fejlesztési Intézet nettó 850 millió forintért megvette „Bokros Lajos pénzügyminisz­ter utasítására” a Budapest Banktól annak egyik ingatlanát. Csépe Béla (KDNP) a társa­dalmi tűrőképesség határaira és a párbeszéd szükségességére hívta fel Medgyessy figyelmét. A Ház ezután folytatta a tűz elleni védekezésről szóló tör­vény általános vitáját. S. A. Díszszablya a nyugalomba vonuló tábornoknak Kevés a szerződéses katona Míves szablya, mestermunka emlékeztetőül fotó: feb/diósi imre A Magyar Honvédség nyugál­lományba vonuló parancsno­kát, Deák János vezérezre­dest a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetésben ré­szesítette Göncz Árpád ál­lamfő, a fegyveres erők főpa­rancsnoka. Az elismerést tegnap a honvéd­ség vezetői értekezletén nyúj­tották át. Keleti György honvé­delmi miniszter díszszablyát adományozott Deák Jánosnak, Göncz Árpád pedig személyes hangvételű beszédben mondott köszönetét a munkájáért. A vezetői értekezleten a honvédelmi miniszter méltatta a délszláv békemegállapodást, amely Magyarország biztonsá­gára is kedvező hatással van. Elmondta: folytatódhat a vé­delmi és a hadsereg-fejlesztési koncepció megvalósítása, amelynek célja egy kisebb, de sokkal korszerűbb haderő lét­rehozása. Késik - elsősorban a szerző­déses katonák számának lassú növekedése miatt - a 9 hónapos sorkatonai szolgálati idő beve­zetése - közölte a miniszter, majd megerősítette a NATO- hoz való csatlakozás kormány­zati szándékát. Az érdemjegyek nem vitathatók Az óvodák, iskolák vezetői sem tévedhetetlenek Fellebbezhetnek a sérelmesnek vélt döntések ellen a szülők, a tanárok által adott érdemjegyeket azonban nem bírálhatják fe­lül. A jogokban való kiigazodást szolgálja az az útmutató, ame­lyet a napokban juttatott el az óvodákba, iskolákba a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium. A közoktatási törvény nyomán készült tájékoztató részletesen foglalkozik az óvodákban, isko­lákban hozott döntések ellenőr­zésének, felülvizsgálatának a lehetőségeivel. Ezek igen szer­teágazóak, felölelik például az óvodai, iskolai felvétel, az egyik intézményből a másikba történő átvétel, a tanórai foglal­kozásokon való részvétel, egyes órák alóli mentesítés, a tanulók tudásának minősítésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Ki­vétel a magatartás, a szorgalom és a különböző tantárgyak ér­demjegye. A tanárok által adott osztály­zatokat, a vizsgaeredményeket ugyanis az érdekeltek nem kér­dőjelezhetik meg, jogszerűsé­güket nem vitathatják. Az óvoda, az iskola, a kollé­gium vezetőinek döntései ellen, illetve az intézkedéseik elmu­lasztása -miatt mind a tanulók, mind a szülők kezdeményez­hetnek eljárást, legkésőbb 15 napon belül. Lényeges elv, hogy az eljárások kizárólag a gyermekek, a tanulók érdeké­ben indíthatók. Másodfokú döntésre többnyire a fenntartók jogosultak, de felülbírálati ké­relmeket egyes esetekben az is­kolaszékek is vizsgálhatnak. Az óvodákban, iskolákban működnek a gyermekek, tanu­lók, szülők érdekeit védő szer­vezetek, a diákönkormányzatok és az iskolaszékek. Fontos jo­gosítványaik vannak, a házi­rendet például csak az ő egyet­értésükkel lehet megalkotni. Dr. Kecsmár Ilona Az MSZP új tagja. Bokros Lajos az MSZP frakciójá­nak tegnapi ülésén megkö­szönte a képviselőcsoport támogatását. A távozó pénzügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy belép az MSZP kispesti szerveze­tébe. Bokros Lajost a frak­ció gazdasági és költségve­tési munkacsoportjai szakér­tőnek kérték fel. Orvosolják a sérelmet. Tíz napon belül bérkorrek­cióban részesül az a 2600 rendőr, akinek március 1-jei illetményemelése nem érte el a 15 százalékot - jelen­tette be a belügyminiszter. Kuncze Gábor az új bértábla alkalmazásának kezdeti ne­hézségeivel magyarázta az átlagosan 24 százalékos fi­zetésemelés körül kialakult rendellenességeket. Felmentő ítélet. A Fővá­rosi Bíróság hétfőn - bűn- cselekmény hiányában - felmentette Szabó Albertet, Györkös Istvánt és Bosnyák Ármint a közösség elleni iz­gatás bűntettének vádja alól. Onkényuralmi jelkép hasz­nálatának vétsége miatt sem marasztalta el a vádlottakat. Az elsőfokú ítélet indokolá­sában elhangzott: a véle­mény-nyilvánítás szabad­sága a megalázó, sértő, ag­godalmat keltő gondolato­kat is megilleti. Védik a jogokat. A Felső- oktatási Dolgozók Szak- szervezete a leghatározot­tabban tiltakozik az ellen, hogy csak a professzorok és az egyetemi docensek köz­alkalmazotti státusa marad­jon meg, az egyetemi, főis­kolai felsőoktatási oktatókat és a többi dolgozót pedig a versenyszférának megfele­lően határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák. Javaslatok. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ajánlásokat dolgozott ki az Országgyűlés március 6-ai politikai vitanapjára. Egye­bek között sürgeti, hogy a hatóságok lépjenek fel az engedély nélküli utcai árusí­tással szemben, szigorítsák a vásárok, piacok ellenőrzé­sét, szűkítsék az itt árusít­ható termékek körét. Lejárt a határidő. A tava­lyinál valamivel kevesebb, mintegy 750 pályázat érke­zett hétfő reggelig a társa­dalmi szervezetek 390 mil­lió forintos költségvetési támogatásának elosztását előkészítő parlamenti bi­zottsághoz. Még a héten megkezdik az értékelés alapelveinek kialakítását. Gál Zoltán a gazdaság kilátásairól, a modernizációról, Medgyessy Péterről Hogyan látja az emelvényről? Az Országgyűlés elnöki emelvénye a képviselői széksorok fölé emelkedik. De még sincs olyan magasan, hogy onnan ne lehes­sen világosan látni az ország helyzetét. Ez egyértelműen kide­rült azon a beszélgetésen, amelyet Gál Zoltán, a parlament el­nöke folytatott munkatársunkkal.- Sokan tartanak a gazdasági helyzet további romlásától. Ón szerint meg tudunk birkózni a gazdasági stabilizáció nehéz feladataival?- Úgy tűnik, a hosszú visz- szaesés évei után végre valami megmozdult a gazdaságban: számos területen tapasztalhatók a növekedés jelei. En stabilizá­ció helyett inkább modernizá­cióról beszélnék, mert valójá­ban ez fejezi ki tennivalóink lé­nyegét. Meggyőződésem, hogy a modernizációs programnak folytatódnia kell. Azaz folytatni kell a nagy ellátó rendszerek korszerűsítését, az államháztar­tás reformját. Ami korántsem csupán pénzügyi kérdés, hanem például az egészségügy, az ok­tatás, a társadalombiztosítás tar­talmi megújítása is. Nem ígér­hetjük hát, hogy a következő hónapokban bizonyos érdekek átmenetileg nem sérülnek, de azt igen, hogy elkerülhető vagy felesleges pénzügyi megszorí­tások nem lesznek.- Mi a véleménye a pénzügyi tárca élén bekövetkezett válto­zásról?- Eddig a problémák egy ré­sze abból adódott, hogy a gaz­daság átalakítását egyfajta pénzügyi megközelítési mód uralta. Medgyessy Péter hiva­talba lépésével, azt hiszem, le­hetőség nyílik arra, hogy a pénzügyi-költségvetési szem­pontok kiegészüljenek az ága­zati, szakmai szempontokkal. Ez az eddigitől eltérő viszonyt feltételez a gazdaságpolitikát vezénylő pénzügyminiszter és a többi miniszter között. S felté­telezi azt is, hogy az átalakítás ütemezését folyamatosan szembesítjük a lakosság tűrő­képességével.- A tön’ényhozás munkáját fi­gyelve, úgy tűnik: változatlanul sok a személyeskedés, a vádas­kodás. Osztja ezt a véleményt?- Nem tagadom, csalódott va­gyok: az , utóbbi időben ismét olyan hangnem uralta el a parla­mentet, amely idegen á modem parlamentarizmustól, s nem felel meg az ország érdekeinek. Az egyáltalán nem baj, hogy az Or­szággyűlés nemcsak a törvény- alkotás, hanem az általános poli­tizálás színtere is. De az olyan vita, amelyben röpködnek a „nemzetrontó”, „nemzetgyilkos” kifejezések, valójában egyetlen politikai erő érdekeit sem szol­gálja, s nem tesz jót a demokrá­cia megerősödésének. Nagyon remélem, hogy ezt előbb-utóbb mindenki belátja. (bajnok) Tisztáldozatért - tiszti kereszt. A magyar sakk­sport történetének első egyéni világbajnokát, Polgár Zsu­zsát tegnap Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztjével tüntette ki. fotó: feb/hajdu andrás

Next

/
Oldalképek
Tartalom