Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 1., péntek Micimackó, (u) Az Alföld és a Róna Rádió 1996. március 2-án fél háromtól, Békéscsabán a megyei könyvtárban Mici­mackó muzsikája címmel ren­dezi meg nyilvános gyermek Ki mit tudját; vers-, mesemondó, énekes, hangszeres előadói ka­tegóriában. Nevezni a helyszí­nen negyed háromtól lehet írás­ban, 3-14 éves korú gyermekek­nek. A nevezési lapon kérik fel­tüntetni a gyermek nevét, élet­korát, lakhelyét és az előadandó mű szerzőjét. Karbantartás. (1) Med- gyesegyházán az idei elhúzódó téli időszakban az önkormány­zat jövedelempótló támogatás­ban részesülő munkások alkal­mazásával oldotta meg az utak csúszásmentesítését és a hó­eltakarítást. Medgyesen és Bán- kúton összesen 25 személy tava­szig folyamatosan gondoskodik az utak karbantartásáról. HOGYAN HIRDETHET a KISKEGYED, TVR-HÉT, LAKÁSKULTÚRA, KISKEGYED KONYHÁJA, CSÓK ÉS KÖNNY lapokban? Ha segítségre van szüksége, munkatársaink rendelkezésére állnak. Hívja a következő s telefonszámot: § 06(1)201-7122. Országos program elkészítésével bízták meg a dobozi Zsigmond Károlyt Műhelymunka a cigányokért A kormánynak a cigányság­gal kapcsolatos határozata is része volt annak a műhely­munkának, amelyben az Or­szágos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, alel- nöke, szaktanácsadói, pszi­chiáterek, jogászok, tanárok, politológusok között me­gyénkből Zsigmond Károly, a dobozi kisebbségi önkor­mányzat elnöke, az országos önkormányzat pénzügyi­ellenőrző bizottságának veze­tője is részt vett. A kétnapos tanácskozáson meghatároz­ták egyebek mellett az orszá­gos önkormányzat idei prog­ramját, illetve a költségvetési koncepciót. A kormányhatározat elem­zése kapcsán az egyik legfon­tosabb téma az volt — tudtuk meg Zsigmond Károlytól —, hogy célszerű kialakítani egy regionális szintű intézmény- rendszert. A műhelymunká­ban résztvevők szerint a ci­gányságnak az felelne meg a legjobban, ha ennek költsége­it az országos kisebbségi ön- kormányzat fedezné. Meg­született egy javaslat is, ame­lyet a Belügyminisztérium­hoz, az Igazságügy­minisztériumhoz és a Cigány Koordinációs Tanácshoz to­vábbítanak: ahol megyei szin­ten működnek nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottsá­gok, ott szoros kapcsolatot kell kialakítani az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat által létrehozott ko­ordinációs irodákkal. Ahol pedig nincs a már említett nemzetiségi bizottság, ott az irodákat kell felfejleszteni. A múlt hétvégi találkozó előtt Zsigmond Károlyt fel­kérték, dolgozza ki a koordi­nációs irodák működésének részleteit, illetve a feladato­kat. A koncepciót elfogadták, amelyből egy-két gondolatot kiragadott Zsigmond Károly: — A koordinációs irodák­nak a cigány kisebbségi ön­kormányzatokkal kialakított kapcsolatrendszerben kell dolgozniuk, együtt kell mű­ködniük a cigány képvi­selőkkel, szószólókkal, álla­mi, társadalmi szervezetek­kel, pártokkal, meg kell te­remteniük az információk oda-vissza áramlásának lehe­tőségét. Különböző progra­mokat kell szervezniük, jogi tanácsadást biztosítaniuk, krí­zishelyzetet kezelniük. Egy- egy irodában főállásban csak közhasznú munkás lenne fog­lalkoztatható, megbízásos vi­szonyban látná el a feladatát a jogász, tiszteletdíjért dolgoz­na az iroda vezetője. Zsigmond Károlytól meg­tudtuk, hogy március 2-án ülésezik az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 27 tagú koordinációs testületé, amely szintén megvitatja, s várhatóan el is fogadja az iro­dák működésére kidolgozott programot. L. E. Mindennapi lelki szenvedéseink A Magyar Pszichiátriai Társa- ság V. vándorgyűlésére érke­zett Gyulára dr. Arató Mihály, a budapesti Orvosto­vábbképző Egyetem pro­fesszora, akivel a nemrégen megjelent „Mindennapi lelki szenvedéseink” című köny­véről beszélgettünk. Mint el­mondta, a könyv megjelené­sét a Népjóléti Minisztérium tavalyi egészségfejlesztési célokat támogató programja és az „Agykutatás évtizede” program tette lehetővé. — Öt évig dolgoztam Amerikában, s ekkor láttam, mennyivel másként kezelik ott a különféle lelki betegsé­geket, mint nálunk — mondta a professzor. — Nálunk saj­nos sem a családi orvosok jó része, sem a beteg környezete nem veszi komolyan a lelki eredetű betegségeket. „Szedd össze magad!”, „Csak bekép­zeled!” és efféléket monda­nak a szorongásos vagy han­gulati problémákkal küszködőknek. Az orvos pe­dig általában felír egy nyugta­tót, és ezzel sok esetben elin- tézettnek véli a gondot. Ha a beteg mégis visszamegy, el­küldi laborba, EKG-ra, s egyéb kivizsgálásokra, ami többszörösébe kerül annak, mintha megfelelő szakorvos kezelné az illetőt. Ezért a könyvet elsősorban a lelki be­tegségekben szenvedőknek,a környezetüknek, és az ezekbe a betegségekbe kevésbé belemélyedő családi orvosok­nak ajánljuk. A könyv megírásában Ara­tó Mihály segítőtársa volt az orvostovábbképző egyetem több munkatársa és Thúry Fe­renc, a Miskolci Megyei Kór­ház főorvosa. A könyv segít felismerni a különböző pánik­és kényszerbetegségeket, a fóbiákat, az evési zavarokban küszködök tipikus eseteit és a depressziókat. Válaszol arra is, miként segíthetik a betegek gyógyulását a környezetben élők vagy mit kell tennie a lelki szenvedőnek a saját fel­épülése érdekében. Nálunk és a fejlettebb országokban is a lakosság 15—20 százaléka küszködik efféle gondokkal, csak nyugaton hatékonyab­ban kezelik őket, mint nálunk, legalábbis egyelőre — mond­ta végül a professzor. Magyar Mária Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan tovább az érettségi után? Jobbágy Gergely, 19 éves, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium két tannyelvű tago­zatának diákja: — Nem ebbe az iskolába je­lentkeztem: Sárospatakon angol tagozaton szerettem volna tanul­ni, a herényi iskolát második he­lyen jelöltem meg. A központi fel­vételi után irányítottak át. Akkor azt sem tudtam, hogy merre van Mezőberény. Közgazdász szeret­nék lenni. Ezért jelentkezek a bu­dapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre, vagy a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egye­temre. Van egy felsőfokú nyelv­vizsgám, ami könnyebbséget je­lenthet. Járok előkészítőre, s egy­re jobban igyekszem elmélyedni a részletekben. Pozsgai Zsolt, 18 éves, a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázi­um tanulója: — Általános mezőgazdász szakon tanulok az iskolában. Sokoldalú elméleti és gyakorlati képzést kaptunk és kapunk mind növénytermesztésből, mind állattenyésztésből. Nem akarok szakirányú területen to­vábbtanulni, ahhoz a közepes ta­nulmányi eredményem gyen­ge. Érettségi után elvégzem az egyéves technikusképzőt, s utá­na szeretnék nyelvvizsgát tenni és egy számítógépes tanfolya­mot elvégezni. Elképzeléseim között szerepel egy saját magán- gazdaság kialakítása, ami az ál­lattenyésztésre épülne. Szabó János, 19 éves, a békési Ipari Szakközépiskola és 636. Számú Szakmunkásképző Inté­zet negyedikese: — Gép- és készülék­szerkesztő szakon tanulok, mely szakma manapság nem nagyon divatos. A korábbi években a cégek még kapkod­tak az itt végzettek után, az utóbbi időben viszont ezzel a képzettséggel egyre nagyobb gond az elhelyezkedés. Az utóbbi hetekben egyre jobban foglalkoztat a gondolat, hogy érettségi után nfaradok. még egy évet tanulok, s leteszem a technikusminősítő vizsgát. Ta­lán így könnyebben boldogulok majd. Aztán mi lesz...? Ma még nem tudom... Molnár Zita, 18 éves, a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium diákja: — 1996 a középiskolás évek végét jelzi, nekem egyben az egyetemi évek kezdetét. A JATE matematika szakára a Szőkefalvi tanulmányi verseny döntőjében elért harmadik helyezésemmel, felvételi nékül, a kémia szakra pedig eddigi tanulmányi eredmé­nyeim alapján felvételi vizsga nélkül vesznek fel. A közelmúlt­ban megszereztem angolból a kö­zépfokú nyelvvizsgát. Matema­tika-kémia szakos tanárként sze­retnék tanítani. Felvételire nem kell külön tanulnom, viszont az érettségire nagyon készülök, mert az csak egy van az ember életében. - sz ­Családápolás és jegyeskurzus A Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia az elmúlt évek hagyományához híven az idén is megrendezi négyhetes előadássorozatát, mely felkészí­tést ad a házasság előtt állóknak, és erőt, segítséget a házasság­ban, családban élőknek. A családi életforma sokunk­nak természetes valóság, és kü­lönösebb elméleti fejtegetés nél­kül élünk benne. Egyre gyakrab­ban lehet hallani, hogy a hagyo­mányos családmodell értelmét vesztette. Tény, hogy szerte a világon szaporodnak az értelmi­leg kiürült, szinte csak formáli­san létező családok. Világszer­te, így Magyarországon is nö­vekszik a válások száma. Ugyanakkor egyre kevesebben kötnek házasságot, tehát odaju­tottunk, hogy meg sem kötik azt, amit szétválaszthatnak. Ki segíthet? Van, aki paphoz, van, aki pszichológushoz for­dul. Ám a helyzet kulcsa a há­zaspárok kezében van. Alapvető életelvekre, erkölcsi motívu­mokra van szükségük. Példaké­pekre és élő családi mintára, mert a helyzet a rossz tendenciák ellenére sem reménytelen. A családoknak ma is nagy a létjo­gosultsága és sok a feladata. Régen a termelés tartotta össze a családot. Ma a család nem termelő egység. Ez lenne a bajok forrása? Van olyan termelő funkció, ami nem adha­tó ki a család kezéből: a gyerme­kek életrehívása és felnevelése. Semmiféle állami intézmény nem képes ezt a feladatot „elvé­gezni”. A család nevelő, szociá­lis és érzelmi támasz. Egyik rendkívül fontos feladata, hogy kultúrát ad. Az iskola a nevelés számára csak segédmotor, mint ahogy segédmotor a kultúrát közvetítő egyéb csatorna is, a tévé, rádió, könyv, egyebek. A család másik nagy feladata, hogy a benne felnövekvő gyer­mekeket alkalmassá tegye a tár­sadalmi életre. Ilyen értelemben valóban a társadalom alapsejtje, amely a felnőttek számára nem­csak az értékek továbbadásának a területét jelenti, hanem védel­met is a különféle társadalmi ne­hézségek ellen. A család bizto­sítja a családtagok érzelmi egyensúlyát, gazdagítja érze­lemvilágát. Itt tapasztaljuk meg, hogy szeretnek, hogy elfogad­nak hibáimmal együtt. Ez ad lét- biztonságot, megkönnyíti az élet gondjainak elviselését. Bármit változott is a világ, a kibontako­zás útja a családi élet mege­rősítése lesz. A családban keve­sebb az alkoholista, a bűnöző, a kábítószer-élvező. A család megtart, erősít, véd. A család nem csak a külső körülmények miatt van válság­ban. És aligha maga a család van válságban. Az ember van vál­ságban, aki a családot alkotja. A feladat, hogy megfordítsuk a fo­lyamatot, erősítsük az embert, és erősítsük a családot, hogy jobb legyen az ember. Erre próbál meg alkalmat adni a Belvárosi Római Katolikus Plébánia négy alkalommal. Programjának minőségére a meghívott előa­dók személye a garancia. * * * A családépítés és jegyeskurzus programja Március 2., szombat. Előadó: dr. Tuba Iván, a budapesti Pi­arista Gimnázium tanára. Téma: A házasság és a család bibliai és teológiai gyökere. Március 9., szombat. Előadó: dr. Fodor András, a debreceni Svetits Gimnázium tanára. Téma: Konfliktus­helyzetek a családban. Szülők egymás közt, gyermek-szülő kapcsolat. Március 24., vasárnap. Előadó: Tornay Gábor gya­korló családapa. Téma: Időnk a gyerekekre és egymásra. In­tim idők a nagy családban. Március 30., szombat. Előadó: dr. Sándor Csaba miskolci szülész-nőgyógyász. Téma: A természetes család- tervezés módszertana. Kezdési időpont: 17 óra. Helye: a Békéscsaba Belvárosi Plébánia. Az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel vár a békéscsabai Belvárosi Római Katolikus Plébánia. Iparszövetségi ülés A Békés Megyei Iparszövetség elnöksége tartotta soros ülését tegnap Békéscsabán. Dr. Sümeghy Csaba, az Iparszövet­ség országos elnöke elmondta itt, hogy az Érdekegyeztető Ta­nácson belül rendezni kellene a viszonyokat. A kormányzat sok esetben ugyanis a munkaadói, munkavállalói oldal megkérde­zése nélkül hoz döntéseket, ter­jeszt be törvényjavaslatokat. Az ÉT így nem fejtheti ki azt a ha­tást, amire hivatott lenne. Az ülésen az elnökség meg­tárgyalta a szervezet idei költ­ségvetését is, várhatóan biztosí­tott lesz a pénzügyi fedezet a működésre. Megerősítést nyert, hogy az Iparszövetség megyei közgyűlését április 4-én, 9 óra­kortartják Békéscsabán. A beje­lentések között elhangzott, hogy március utolsó hetében a műsza­ki ‘bizottság fórumot szervez a környezetvédelmi törvény és a gazdaság kapcsolata, valamint a környezetvédelmi pályázatok gyakorlati kérdései témakörök­ben. Ny. L. syíuk: Háztartási Mini Market és Polcrendszerek Mintaboltja, Békéscsaba:9 Kazinczy u. 22/2. Osztrák, német és magyar polcrendszerek megrendelhetők. Áruházak, butikok, irattárak teljes körű berendezése. Ingyenes felmérés, tervkészítés. Olcsó és kiváló minőségű német illatszerek, habfürdők, tusfürdők, proteines samponok, krémszappanok és egyéb termékek. Nyitás: 1996. március 1-jén 9 órakor. Nézzen be hozzánk! Érdemes! NYÍLIK! 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom