Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-23-24 / 70. szám

1996. március 23-24., szombat-vasárnap VILÁGTÜKÖR Megállapodott Moszkvában Primakov orosz és Christopher amerikai külügyminiszter a nukleáris kísérletek betiltásával kapcsolatos egyezmény tartal­máról, amelyet hamarosan az atomhatalmak közelgő tanács­kozásán tárgyalnak meg az orosz fővárosban. Szakítani akar Funar szélsősé­ges pártjával, koalíciós szövet­ségesével a Szociális Demok­rácia Romániai Pártja. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vezető kormányzópárt kisebbségi helyzetbe kerül. Atomfegyvermentes övezetté kellene válniuk a közép-euró­pai országoknak. Mark Entyin, a moszkvai külügyminiszté­rium diplomatája szerint ez a NATO-bővítés ügyében komp­romisszumot jelenthetne Oroszország és az érintettek között. Amerikai katonák állomásoz- tatását kívánja Izrael a Golán- fennsíkon. Illetékesek az erről szóló külügyi dokumentumot a jövő héten adják át a NATO brüsszeli központjában. Engedélyezni fogják Törökor­szágban az eddig betiltott kűrd nyelv használatát, és bevezet­nék a népcsoport számára az anyanyelven történő oktatást is. Az új török kormányfő leszö­gezte, hogy nem erőszakkal, hanem politikai eszközökkel kell megoldani a kurd kérdést. Habsburg Félix, az Oszt­rák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójának 80 éves fia útleve­let kap Ausztriába. A bécsi kor­mány a jövő keddi ülésén fo­gadja el az erről szóló határoza­tot. Eszerint a kabinet elfogadja a trónkövetelésről való lemondás­ként a Habsburg Félix által eddig adott nyilatkozatokat. Jelentést tett közzé az ENSZ jugoszláviai emberi jogi kü- lönmegbízottja. A finn Elisa­beth Rehn asszony szerint ta­valy a „védett övezetté” nyil­vánított körzetben nem nyolc­ezer, hanem háromezer mu­zulmán esett a vérengzések ál­dozatául. Szétesőfélben van a lengyel jobboldal. Lech Walesa volt ál­lamfő táborát a fölmorzsolódás fenyegeti - vélekednek a politi­kai elemzők. Ugyanakkor az egykori miniszterelnök, Jan Ol­szewski szélsőjobboldali moz­galma egyre inkább átveszi a jobboldali ellenzék szerepkörét. Nem finnugorok a finnek, ha­nem az indoeurópai népekhez tartoznak, állítja Hans Zischler müncheni génkutató. Szerinte a finnek a lappoktól vették át a nyelvet, és így kerültek az in­doeurópaiból a finnugor csa­ládba. Választások Tajvanon - rakéták és háború árnyékában Egy vagy két Kína lesz? A Csang Kaj-sek által vezetett Koumintang híveit 1949-ben szorította ki a kínai szárazföldről Mao Ce-tung serege. A vesztesek az anyaországtól 150 kilométerre fekvő Tajvanra és a környező szigetekre szorultak vissza. Egymást érték a katonai össze­tűzések 1954-ig, de már több mint négy évtizede megszűnt az ellenségeskedés a 21 mil­liós sziget és az 1,2 milliárd lakosú szárazföldi állam kö­zött. 1987 óta hivatalosan is megszűnt a hadiállapot, és Tajvan lakói szabadon utaz­hatnak a népi Kínába. Látszólag mindenki tudo­másul vette az „egy Kína” el­vét és gyakorlatát. Ennek szel­lemében Peking 1971 óta tagja az ENSZ-nek, Tajvant pedig kizárták. 1979-ben Kína és Amerika felvette a diplomá­ciai kapcsolatot egymással. Tajvannal viszont ma már csak alig harminc ország tart fenn hivatalos kapcsolatokat. A szigetország a világ egyik leggyorsabban fejlődő „kis tigrise”. Az óriási Kína az USA hatodik, a szigetország pedig hetedik legnagyobb ke­Az esélyes fotó: feb/reuter reskedelmi partnere. A tajvani export 23 százalékának vevője éppen a népi Kína. A tajpeji kormányzat ellen irányuló kínai katonai fenye­getés kiváltó oka: a hét végén Tajvanon közvetlen szavazás­sal választanak elnököt. Prog­ramjában a várható győztes szakított az eddigi „egy Kína” elmélettel. A Kuomintang párt mai vezére, a 73 éves Li Teng- huj bejelentette: ha győz, kérni fogja Tajvan felvételét az ENSZ-be, s a jövőben egyéb ügyekben is a szárazföldi Kí­nától független külpolitikát folytat. A tajvaniak zöme támogatja a „két Kína” gondolatát, s a közvélemény-kutatások sze­rint csak a megkérdezettek 16 százaléka választaná az egye­sülést az anyaországgal. Peking katonai eszközökkel felelt e tervekre. 150 ezer ka­tonát vontak össze, hadgya­korlat címén rakétákat lőttek ki a tajvani szorosban, hábo­rúval is fenyegető politikai nyilatkozatok kíséretében. Az Egyesült Államok ugyanitt flottatüntetéssel vála­szolt. Henry Kissinger volt külügyminiszter a napokban már az első világháborút meg­előző „kellemetlen párhuza­mosságokat” emlegetett. Kocsis Tamás Az Atlantisszal - irány a Mir Műszaki hiba miatt az űrutazás lerövidítését tervezik Shannon Lucid átszáll majd az orosz űrhajósokhoz a Mirre FOTÓ:FEB/REUTER Rájár a rúd az amerikai űrrepülőgépekre. Az Atlantisz rajt­ját először a rossz időjárás miatt kellett elhalasztani, majd a péntek hajnali indulás után az irányítószemélyzet hibát ész­lelt az egyik hidraulikus rendszerben. A műszaki probléma valószí­nűleg nem fogja megakadá­lyozni a Mirrel való összekap­csolódást, ám elképzelhető, hogy az űrrepülőgép útját le kell rövidíteni. Az Atlantisz legénységéből elsősorban Shannon Lucid űr­hajósnő került az érdeklődés középpontjába, aki már négy­szer járt a Föld körül. Az 53 éves űrhajósnő a Mirre át- szállva két orosz űrhajós, Jurij Onufrijenko és Jurij Uszacsev társaságában hosszabb időt fog eltölteni. Valerij Rjumin, az ameri­kai-orosz Mir-programok orosz igazgatója elmondta: a biokémikus-kutató Shannon Lucid számára gazdag prog­ramot állítottak össze, hogy „még véletlenül se unatkoz­zék”. Családja viszont aligha­nem hiányozni fog neki: há­rom gyereke van, igaz, már 20, 26 és 27 évesek. Talán el fogják tudni viselni mamájuk távollétét. _______________Tény kép_______________ Választások 1996-ban 1996-ban szokatlanul sok fon­tos választásra készülnek vi­lágszerte. íme, némi esélylatolgatás. • Az első mindjárt e hét vé­gén lesz: Tajvanban. (Lásd er­ről szóló külön cikkünket.) • India: parlamenti választá­sok áprilisban. Kimenetele nyílt. 540 millióan jogosultak a szavazásra. • Koreai Köztársaság: az első, valóban szabad parlamenti választások április 11-én. Kér­dés, hogy a liberális demokra­ták kormányon maradnak-e. • Olaszország: április 21-én előrehozott parlamenti válasz­tások. Esélyes nincs. A nagy kérdés: visszatér-e Berlusconi, a tévécsászár. • Izrael: parlamenti és mi­niszterelnök-választás, május 29-én. A kiélezett helyzetben eldöntésre vár, marad-e a Mun­káspárt vagy a jobboldali ellen­zék kerül kormányra, folytató­dik-e a kiegyezés az arabokkal. • Csehország: parlamenti vá­lasztás május 31-én. A Václav Klaus vezette konzervatívok kormányát nem fenyegeti a bu­kás veszélye. • Oroszország: június 16-án és júliusban elnökválasztás. Borisz Jelcin helyzete rendkívül ingatag, még az is előfordulhat, elhalaszthatják a választásokat. • Egyesült Államok: elnök- választás november 5-én. Bili Clinton esélyes az újjáválasz- tásra, de Robert Dole esélyei még nőhetnek. A szabaddemokraták és az RMDSZ megbeszélései Egyenlően közel a pártokhoz Megbeszélést folytattak az SZDSZ vezetői Markó Bélá­val, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnökével. A határon túli magyarok ügyei­ről csak szervezeteik bevoná­sával lehet kialakítani bármi­lyen álláspontot - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a szabad- demokrata pártelnök. Pető Iván szerint olyan szakértői tanács­kozásokra lenne szükség, ame­lyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyar- országi parlamenti pártok kép­viselői cserélhetnék ki vélemé­nyüket. Markó Béla hangsúlyozta: je­lenleg Románia politikai erői­nek jelentős része nem csupán az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket utasítja el, ha­nem minden olyan javaslatot, amely hozzájárulhat az erdélyi magyarság helyzetének javítá­sához. Ezért is van szüksége az RMDSZ-nek arra, hogy rend­szeresen konzultálhasson a ma­gyar Országgyűlés pártjaival. Arra törekszik, hogy tőlük ne egyenlő távolságra, hanem „egyenlő közelségbe” kerüljön. Az RMDSZ-en belüli ellen­tétekről szólva Markó Béla kö­zölte, hogy a héten Marosvá­sárhelyen ülésezett a szervezet operatív tanácsa. A testület le­szögezte: a véleménykülönbsé­gek ellenére fontosnak tartják az RMDSZ cselekvési egysé­gét, és szorgalmazza a szerve­zeten belüli jobb kapcsolattar­tás megteremtését. Pornó- és szadi-videofelvételek a valóságból Ellesett percek közszemlén Londoni videotékákban új piac és új árucikk van meg­születőben: a virtuális való­ság helyett a valódi valóság­ban utazgathat a vevő. Végignézheti például a vevő, miként ver szét egy idős embert néhány baseballütővel felfegy­verzett ifjonc. Házaspárok „bi­zalmas”, de annál erőszakosabb veszekedéseit; szerelmi légyot­tokat autóban, hivatalban és liftben. Áruházi próbafülkék­ben vetkőző nőket. Állítólag Angliában műkö­dik a világ legtöbb rejtett vi­deokamerája, amelyek általá­ban valamilyen házi vagy nyil­vános (áruházi, munkahelyi, banki stb.) biztonsági rendszer részei. Most egy új vállalkozás a biztonsági cégektől megvásá­rolja az életből ellesett pillana­tok felvételeit - természetesen tisztes haszon reményében. Az újdonság nagy felhördü­lést váltott ki a brit sajtóban. Ám a hatóságok egyelőre ta­nácstalanok. Mint általában az amatőr jellegű felvételeken, nem túlságosan jó a képek mi­nősége, így nem ismerhetők fel a szereplők. A személyiségi jo­gokon tehát nem esik csorba, állítja a vállalkozás vezetője. Akinek további érve ugyan­csak képmutató: a megszámlál­hatatlan biztonsági kamera által okozott veszélyre kívánta, úgymond, felhívni a figyelmet, vagyis arra, hogy a kényes fel­vételek akár illetéktelen ke­zekbe is kerülhetnek. Késlekedik a duma. Moszkva utcáin tüntettek az orosz demokraták az ellen, hogy a parlament alsóháza, a kommunisták uralta duma, halogatja a Szovjetunó megszűntét két­ségbe vonó határozatának felülvizsgálatát, amelyre a szenátus felkérte. fotó: feb/reuter Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin. A hét sztárja: MEG RYAN Nagy-Kálózy Eszter a Citroent szereti. Angela Bassett, a gyújtogató. Martin Sheen örökké tanácstalan. Klaus Wildbolz még nem húzza le a rolót. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom