Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI HJRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. február 13., kedd Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan tennék vonzóbbá Békést az idegenforgalom számára? Sajti Márta, 21 éves, békési ügyintéző: — Szerintem igen jó idegen- forgalmi adottságokkal rendelkezik a város, Békést. Én a városközpont szebbé tételével kezdeném, aztán a szolgáltatások körének bővítésével folytatnám. Azt hiszem, a bolthálózat fejlesztése, a színvonalas sport- és kulturális rendezvények csa- logatóak lehetnének. A Kettős- Körös adta lehetőségeket is jobban ki lehetne használni, mert a folyópart rendbehozatala után sokak számára nyújtana pihenést. A szálláslehetőségek bővítése után kellenének hangulatos, az átlagember pénztárcájához igazodó, nem kocsma jellegű sörözők, kávézók, vendéglők, ahová az itt élők is biztosan szívesen betérnének. A Westel Kft. a napokban érdekes kísérletet indított útjára. Európában elsőként próbálják ki azt a rendszert, amelynek keretében egy új, zsinór nélküli telefontechnológiát (DECT) a megléyő 450 MHz-es hálózathoz kapcsolnak, teljesen digitális elérést biztosítva az előfizetőnek. A DECT olyan 1800 MHz-en működő digitális, zsinór nélküli telefontechnológia, amely beszéd- és adatátvitelre egyaránt alkalmas. A DECT-et sok szakértő a személyi távközlési hálózat (PCN) Veress Gábor, 30 éves, békési üzletvezető-helyettes: — Szerintem a centrumban a látnivalók, a csodálatos templomaink, a múzeum, a műemlék és műemlék jellegű épületeink jobb propagálásával a 47-es főúton átutazóban biztosan sokan megáll- nának a városban. Köztudott az is, hogy Békés kihasználatlan gyógyvízzel rendelkezik. Szerintem a gyógyidegenforgalommal, a Élővíz-csatorna adta lehetőségek kihasználásával, csónakázással, gulyáspartikkal vonzóbbá lehetne tenni a települést, mely méltó versenytársa lehetne bármely hazai fürdővárosnak. Szerintem óriási lehetőséget rejt a vadászati turizmus is: vidékünk apróvadban gazdag, a nyugati vadászok ezen szenvedélyükért mélyen a zsebükbe is nyúlnak. alapjának tekinti más, 1800 MHz-en működő technológiák mellett. A DECT Európán kívüli térhódítása is elkezdődött, méghozzá Kína, India és Hongkong „bevételével”. Ez a zsinór nélküli telefontechnológia a Westel Kft. által működtetett 450 MHz-es országos hálózathoz—mint háttérhálózathoz — kapcsolódik, és többek között olyan (kis)tele- pülések telefongondjainak gyors megoldására alkalmas, ahol igény van mobilitásra is. A próbákat egy Pápához közeli Fábián Mihályné, 40 éves, békési vállalkozó: — Úgy hallottam: a mi gyógyvizünk jobb, mint a gyulai. Ha ez igaz, akkor ennek a ki nem használása vétek... Ahhoz, hogy vendégek jöjjenek, s hosszabb, rövidebb ideig itt is maradjanak a városban sok és változatos szálláshely, étterem, kulturált büfé, hangulatos söröző kellene, főként a vidékünkre jellemző tájjelegű ételekkel. A sportolási lehetőségek fellendítését uszoda és több teniszpálya serkenthetné. Mindezek megvalósítására sok-sok pénz szükségeltetik. S ami még segíthetne, az a reklám, ugyanis mi békésiek jobban ismerjük Sopront, mint a soproniak Békést. Ha nem tudnak rólunk, akkor nem is veszik erre az irányt. kisközségben, Vaszaron kezdték el. Öt DECT bázisállomás felállításával a község háromnegyed részét fedik le, ami 25 felhasználónak nyújt az NMT 450- es rendszerhez teljesen digitális hozzáférést. A felhasználók a lefedett területen belül szabadon mozogva tudnak kapcsolatot teremteni a világ bármely pontjával. A nagyobb frekvenciából (1800 MHz) adódó kisebb ható- távolság ellenére a rendszer igen jó épületen belüli használhatóságot is nyújt. F. I. Papp László, 51 éves, békési építészmérnök, a város főépítésze: — Békés adottságai idegen- forgalmi szempontból jók: közúton több irányból megközelíthető, hátránya viszont az. hogy a vasúti fővonaltól távolabb fekszik. Szerintem a gyógy- turizmus óriási lehetőségeket rejt magában, a megfelelő befektetők megtalálásával, a meglévő fürdő továbbfejlesztésével ez ki is aknázható. A gyógyvízre építve egy komplex gyógyszállóval, s annak létesítményeivel, szolgáltatásával sok mindent meg lehetne valósítani. Tartalmas kulturális rendezvényekkel, koncertekkel, szakmai konferenciákkal, kulturált éjszakai szórakozóhelyekkel vonzóbbá tehető a város. Irodacsere A mezőkovácsházi Alapfokú Gyógyító Megelőző Intézmény eddig az Árpád utcai volt TÜSSZI épületében kapott helyet, ahol 4 iroda, egy irattár és garázs tartozott az épülethez. Az intézmény vezetője — hivatkozva a lecsökkent létszámra — kérte az irodák cseréjét a Hősök tere 1. szám alatt levő volt nevelési tanácsadó két irodájára. Mint mondta, a 2 iroda elegendő, fenntartás szempontjából olcsóbb, másrészt a felszabaduló épületrészt egyéb célra hasznosíthatja az önkormányzat. A testület a javaslatot — a tavaszi költözködéssel — egyhangúlag elfogadta. Westel-kísérlet: Vaszarra figyel Európa? Zsinór nélkül a hálózathoz kötve Honfoglaló művészeti Rejtvény II. Mint már arról hírt adtunk, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békés Megyei Könyvtár és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület a millecentenárium alkalmából meghirdeti Békéscsaba város ifjúsága számára „A honfoglaló Árpád útján” című vetélkedősorozatát. A játék célja: a honfoglalás eseményeinek felidézése, a hazafiasság erősítése. A vetélkedőre 4 fős csapatok jelentkezését várják az általános iskolák felső tagozatos tanulói, középiskolás diákok és főiskolai hallgatók korosztályából. A többfordulós vetélkedő döntője május 15- én lesz a megyei könyvtárban. Az első forduló rejtvényeinek helyes megfejtései között egyéni jelentkezőket is jutalmaznak. A vetélkedősorozat rejtRegék és mondák A vérszerződés Emesének született egy fia, akit Álmosnak neveztek el. Álmos csodálatos esemény miatt kapta a nevét: amikor anyja a gyermekét várta, egy álmában megjelent turulmadár megjövendölte, hogy fiának utódai dicső királyok lesznek. Amikor Álmos elérte az érett kort, hatalmasabb és bölcsebb volt minden vezérnél, ezért az ország minden dolgát az ő tanácsai szerint intézték. Álmos feleségül vette egy nemes vezér lányát, e nászból született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába. Azért oda, mert azt hallották a szállongó hírekből, hogy az a föld Attila királyé volt, akinek ivadékából Álmos vezér származott. A fejedelmi személyek közös elhatározással megválasztották vezérül mavetélkedők, pályázatok vényprogramjánaí. második fordulójához érkeztünk. A Békés Megyei Hírlapban 1996. februárban még két alkalommal jelenik meg írás „Regék és mondák a honfoglalásról” címmel. Kérjük, hogy a benevezett csapatok és az egyéni megfejtők a mostani rejtvények megoldását február 20-ig a Békés Megyei Hírlap címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy út - 4.) küldjék be. A benevezett csapatok a helyes megfejtésekért pontokat kapnak, ami a vetélkedősorozat döntőjének részeredményét képezi. Kérjük, megfejtésükön jelezzék, hogy benevezett csapatot képviselnek. Az egyénileg beküldött megfejtők között fordulónként 3 db értékes könyvet sorsolunk ki. Az első forduló szerencsés nyerteseinek nevét a következő forduló kérdéseinél közöljük. Kérjük a borítékra írják rá: „Regék és mondák a honfoglalásról, rejtvény.” honfoglalásról II. guknak, sőt fiaik fiainak is Álmost: „A mai naptól fogva téged vezérnek és parancsoló- nak választunk, és amerre szerencséd vezet, oda téged követünk”. Ezután a hét fejedelmi személy — pogány szokás szerint — Álmos vezérért saját vérét egy edénybe csorgatta és esküjét ezzel szentesítette. És igaz, hogy pogányok voltak, mégis megtartották egészen halálukig azt a hitet, amelyet akkor esküjükre tettek. 1. A turulmadár a honfoglaló magyarok totemállata. Mit jelent a „totemállat” elnevezés? 2. A vérszerződés régi pusztai szokás. Mi a lényege? (A monda alapján vagy saját szavaiddal.) 3. A vérszerződést Anonymus leírásából ismerjük. Ki volt Anonymus? Százötven éve alapították a Körös Szabályozási Társulatot Százötven évvel ezelőtt alakult meg a Körös Szabályozási Társulat, amelyet az ármentesítésben érdekelt birtokosok hívtak életre báró Wenckheim László kezdeményezésére. Hogy a múlt század közepén élő Körös-vidéki emberek vizekkel kapcsolatos gondjait megérthessük, nem árt rövid pillantást vetni a régió vízrajzi és domborzati térképére. A Körösvidékre különösen jellemző a társadalmat mindennapjaiban érintő természeti kihívás. Magas hegyvidékekről zúdulnak le a hóolvadás vagy a csapadékos időjárás okozta árvizek, melyek aztán a hegyek lábánál szinte minden átmenet nélkül elnyúló síkvidékeken összetorlódnak. Persze nemcsak a szomszédos hegyvidékek „izzadsága” táplálta a Nagy- és Kis-Sárrét valamikori mocsárvilágát, hanem a Tisza és Kraszna árvize is — nehezítve az e tájon elszórtan élő népesség gyarapodását. A török világ utáni betelepítések felvetették a régió társadalmának gazdasági gyarapodásával kapcsolatos kormányzati feladatokat, amelyek között az itt uralkodó természeti viszonyok „pacifikálása” is központi kérdéssé vált. Nem véletlenül! Feljegyzések szólnak arról, hogy az itteni mocsarak okozta ártalmak falvakat és városokat tizedeltek meg, nem kímélve sem a régi, sem pedig a frissen betelepült lakosokat. Mindezek mellett hatalmas árvizek pusztítottak, amelyeket nem egy esetben az éhínség követett, hiszen az árvíz nemcsak az építményeket és a jószágot pusztította el, hanem a termést és a takarmányt is. Igaz — az árvizek iszapja a következő évi termést jótékonyan befolyásolta, de a termelés bizonytalanságától való félelem az érintett földbirtokosokat a folyóvizek rendezésére sarkallta. A 18. században a vizek kártételei elleni védekezésnek ekkor még csak helyi módszereit alkalmazták. Átfogó víz- és folyószabályozás híján ezek az alkalmi töltésépítések és fokelzárások nem hozhatták meg a kívánt eredményt. A kísérletek kudarca a birtokosok elkedvetlene- déséhez és a vízi munkákkal szembeni óvatos ellenérzéséhez vezetett. A helyzeten a vármegyék sem tudtak igazán úrrá lenni. Évtizedeken át vitatkoztak a beavatkozás mikéntjén, és egymásnak a folyókkal kapcsolatos kötelességein is. Az uralkodó, hogy a helyzetet a holtpontról kimozdítsa, báró Vay Miklós mérnökgenerálist küldte ki vízszabályozási királyi birtokosként. Vay személyében rátermett irányítót kapott az egész Tisza-völgye. Az ő vezénylő munkáját segítette az 1810-es évek végén a Körö^- völgy többezer négyzetkilométernyi vízvidékére kiterjedő felmérésével a kor kiváló vízmérnöke, Huszár Mátyás és később nagyhírűvé vált beosztott mérnöke, Vásárhelyi Pál. A maroknyi mérnökből álló felmérő csapat az 1820—30-as években a Duna és a Tisza vízrajzi felvételével vívott ki magának országos elismerést. Más tekintetben is bölcsője a Körös-vidék a hazai vízszabályozások történetének. Kevesen tudják, hogy Széchenyi István gróf az Ér-mellé- ken (tehát a Körösök táján) töltötte katonaidejének egy részét, ahol személyesen tapasztalhatta a rendkívül kedvezőtlen vízviszonyok népességet sanyargató következményeit. A 18—19. század fordulójának országon kívüli háborúi — különösen a napóleoni háborúk — által keltett gabonakonjunktúra nemcsak a termőterületek kiszélesítésének (így az ármentesítések, lecsapolások gondolata népszerűsítésének), hanem a vízi utak fejlesztésének is kedvezett. A történelmi helyzetben elodázhatatlanná vált a hazai folyók hajózhatóságának (szabályozásának) biztosítása és az időszakosan vagy állandóan vízzel borított területek ármentesítése és lecsapolása. Míg az előbbi feladatokat az állam- kincstár költségén indították meg és végezték el, addig az ahhoz kapcsolódó ármentesítés sikere a munkában érdekeltek anyagi erejétől függött. A birtokosi összefogás szép példája volt a társulati alapon megépített fehér-körösi malomcsatoma. melynek terveit a haszonelvű vízgazdálkodási eszme reformkori élharcosa, Beszédes József készítette el. Beszédesnek jelentős szerepe volt abban, hogy Széchenyi figyelmét a hazai vizek szabályozásának elo- dázhatatlanságára is ráirányította. Széchenyi gazdaságpolitikai elképzeléseiben a Tisza-völgy ügye központi helyet foglalt el. Mint a helytartótanács közlekedési bizottmányának vezetője (mai fogalmaink szerint ez a közlekedési miniszteri tisztségnek felel meg) több agitációs utat is tett a Tisza-menti vidékeken, melynek során az ármentesítés nagy művének érdekében összefogásra, társulatalakításra buzdította a birtokosokat. Kevés mérlegelés és egy szarvasi tanácskozás nyomán 1845. december 7-én Károlyi György gróf megyei főispán elnöklete alatt megalakult a Körös Szabályozási Társulat. A társulat műszaki irányítója a Körösök ármentesítéséért sokat fáradozó mémökdinasztia legelső tagja, Bodoky Károly lett. Az elmúlt 150 év Körös-vidéki vízgazdálkodását felidézni, az eredményeket összegezni rendkívül nehéz. Annyiban szerencsés ez a táj, hogy egységes természetföldrajzi és gazdaság- politikai elvek alapján volt lehetőség a szabályozásokat végrehajtani, nem kellett menet közben a nagy klasszikus műszakiak és az őket támogató politikusok koncepcióját alapjaiban módosítani, csak finomítani. A múlt század végére már a jól kiépített ármentesítő rendszer védelmében kezdődhetett el a parasztpolgárosodás és a mezőgazdasági árutermelés egyik fellegvárává vált Békés megye. Tavaly volt 100 éve annak, hogy a Tisza völgyében, s így a Körös-vidéken is először vonult le nagy árvíz szakadások nélkül, így egyre nagyobb figyelem fordult a belvizekkel való foglalkozásra. A század- forduló nagy vízügyi egyénisége, Kvassay Jenő Békés és Bihar megyében számtalan nagy jelentőségű művet hozott létre, mint a Határér, Hosszúfok vagy a Sebes- és Fekete-Köröst összekötő Felfogó csatorna. E korszak már nemcsak a vizek kártételeivel foglalkozott, hanem a mai nagytérségi és természeti, mezőgazdasági rekreációs igényekre is figyelemmel lévő integrált vízgazdálkodás alapjait is lerakták e tájon. Idén lesz 100 éves a „három város”-t friss vízzel ellátó Élővíz-csatorna vízellátását szolgáló gyulai tűsgát. A vízlépcsőzési koncepció a századforduló idején már törvényben volt, s ennek jegyében valósult meg Bö- kényben a világon az első vasbeton vízépítési nagyműtárgy. A harmincas évek világgazdasági válságának hazai hatása és az aszály követelte ki az égész Alföldre kiterjedő koncepciót, s ennek eredménye a békés- szentandrási vízlépcső és 20 ezer hold öntözhetővé vált. A holtágak vízfrissítésének lehetősége, a vízkészlet-gazdálkodási előnyök további járulékos hozadékai a békésszentandrási vízlépcsőnek. A 150 éven belül a legrövidebb, de ugyanakkor a legintenzívebb története a humán víz- gazdálkodásnak van, azaz a széles körű és egészséges ívóvízellátásnak, az ehhez szükséges víztisztításnak, közüzemek kialakulásának, szennyvízcsatornázásnak és szennyvíztisztításnak. E téren a megye évtizedes lemaradását, sőt a hátrányos helyzetét is központi segítséggel nagyrészt ledolgozta. ■ Á jelen és a jövő feladata a víz, az ember és természet viszonyának harmonizálása. A régi kihívások új formában jelentkeznek, szükség van a határon túli együttműködésre, változik a vízgazdálkodást ellátók szervezeti felállása és felelősségi köre, de a feladat változatlan: harmóniát teremteni a különböző térségi érdekek, az egyéni törekvések és a természet között. Ezek a feladatok igazolják: a vízgazdálkodásnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Fejér László, a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Közgyűjtemény igazgatója
