Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
MEGYEI HÍRLAP Nincs demokrácia. A fenti kijelentést tette G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke, a Független Kisgazdapárt alelnöke azon a gerendási nagygyűlésen, ahová az 1956. október 23-ai megemlékezés alkalmából kapott meghívást. A szónok bírálva a jelenlegi kormányt, az idegen elnyomás megszűntéről beszélt, ám a szellemi, erkölcsi, anyagi elnyomatás meglétét hozta fel ellenpéldának. A hatalom elembertelenedé- sét azzal magyarázta, hogy nincs, aki vagy akik ellenőrizzék a hatalmon lévőket. Zsadány szülötte. Szeghalmon, a Sárrét Tévé épületében szépszámú érdeklődő előtt Matuska Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg tegnap, október 23-án délután a zsadányi születésű Fazekasné Zászlósi Mária művésztanár kamarakiállítását. A képek november 12-éig tekinthetők meg. Felbomltalt. Több súlyos baleset történt az elmúlt három napon: szombaton Békéscsabán felborult egy személyautó, egy személy súlyosan megsérült Szintén szombaton Battonya külterületén személyautó kerékpárossal ütközött, aki súlyos sérülést szenvedett. Vasárnap Füzesgyarmat belterületén borult fel egy személygépkocsi. A baleset során egy személy súlyosan megsérült. Gyula belterületén tegnap két személyautó; Körös- ladány belterületén személygépkocsi és kerékpáros ütközött, mindkét esetben egy-egy Súlyos sérült került a kórházba. Sok tűzeset« Szinte egymást érték a riasztások a tűzoltóságon az elmúlt napokban: péntek estétói hétfő estig a megyében 17 alkalommal kellett kivonulniok a tűzoltóknak. A kisebb avar-, kukoricatarló- és szeméttelepi tüzek mellett előfordultak tetemes kárral járó esetek is. Pénteken este Köíe- gyánban, a Tarján-telepen elégett két nagy szénakazal — a harmadikat megmentették —, a kár így is 2 millió forint. A tűz okát vizsgálják. Szombaton Szeghalmon, a Puszta Csárda mögött többezer mázsa széna és szalma égett el, a kár itt 2,5 millió forint. A tűz oka egyenlőre ismeretlen. Szombaton Gyomaendrődön, a Felhalmi Holtágban kiégett egy 1300-as Lada a kár 600 ezer forint. Vasárnap Békéscsabán, a Berényi úton menet közben kigyulladt egy IFA, és rajta a faláda-szállítmány; 700 ezer forint kár keletkezett. Köröstarcsán, a Holt-Körös mentén égett egy melléképület tetőzete, és az épületben tálcán szárított paprika, mert a tulajdonos — aki a homlokán in. fokú égési sérülést szenvedett — szárítás közben túlhevítette a paprikát. Tegnap Gyomaendrődön, a Rácz Lajos utcában egy mellék- épület gyulladt ki a benne tárolt anyaggal, s a tűz átterjedt a szomszédés ház melléképületére. Az anyagi kár 100 ezer forint. MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 24., kedd Gyertyák Nagy Imre szobránál (Folytatás az 1. oldalról) mégis boldogtalan, megosztott. Félő, hogy ez a reménytelenség, bizalmatlanság csöndben, mindenféle ellenforradalom és antidemokratikus lázadás nélkül is elkorhasztja az új magyar demokráciát... Ennek ellenére tiszta lelkiismerettel mondható, hogy a köztársaság intézményei megérdemlik a védelmet, a köztársasági eszmények megérdemlik a hitet és a köztársaság jövője megérdemli valamennyiünk közös munkáját. Sok eszményünk nem azért megy tönkre, mert nem hiszünk, hanem mert az élet nem olyan, hogy jelentőségük lehessen a mindennapokban. Ezen arra gondolva is lehet változtatni, hogy ha 1956 eszményei titokban megmaradtak. ha 30 évig a láng élt, nem volna jó, ha elpusztulna a demokrácia problémái, új keserűségei miatt. A szabadság önmagában nem biztosítéka a boldogságnak, de a szabadság hiánya biztosítéka a boldogtalanságnak, a reménytelenségnek. Sz. M. A megemlékezés után égő gyertyákat helyeztek el Nagy Imre szobrának talapzatán. Képünkön dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő és Tamás Gáspár Miklós FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Egy nép felkelt szabadsága védelmében” Korabeli film vezette be tegnap délelőtt Békéscsabán, a KDNP megyei szervezetének székházában tartott, 1956-ra emlékező ünnepséget, melyen részt vettek a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Pofosz békéscsabai szervezete, a Néppárt és Parasztpárt, a munkástanácsok, a MIÉP képviselői. A jelenlévők egyperces néma felállással adóztak az október 23-i forradalom áldozataira emlékezve. Köles Pál nyugállományú ezredes, a békéscsabai rendőrség 1956-os forradalmi bizottságának elnöke, a Békéscsabai Forradalmi Bizottság tagja hangsúlyozta: emlékezni kell, mert ami ma történik, az 1956 szellemének megcsúfolása. Sajnos, a fiatalok körében nem eléggé ismert, mi történt akkor, nem tudják 1956 nagyságát, amely nem csak azt jelenti, hogy egy nép felkelt szabadsága védelmében, hanem azt is: olyan rést ütött, melyet a szovjet hatalom nem tudott kiheverni. Köles Pálnak — akit elbocsátottak a rendőrségi testülettől, éveket töltött börtönben, majd 1990-ben rehabilitáltak — Lévai István, a Pofosz megyei elnöke a békéscsabai és a budapesti elnökség nevében emléklapot, emlékkeresztet adott át. Dr. Ferdinán- dy Kond, a békéscsabai forradalmi Szabadság rádió szervezője 1956 utóéletének manipulációira hívta fel a figyelmet, Szigetvári István pedig — aki részt vett a fegyveres harcban, hosszú évekre bebörtönözték—elmondta: ők nem azért küzdöttek, hogy Magyarország 9 és fél millió koldus országa legyen. A jelenlévők végül több párt közleményét fogadták el, melyben sajnálattal vették tudomásul, hogy a Nagy Imre téri ünnepség szónoka Tamás Gáspár Miklós, aki állami tisztséget nem tölt be, így legfeljebb saját pártját képviselheti. Szerencsésebb lett volna időben, egy széles körű egyeztetés egy 1956-os múlttal rendelkező személyre, akit mindenki elfogad. A Nagy Imre téri ünnepségtől így távol maradnak. A KDNP székházáról tavaly és az idén is ellopták az 1956-os zászlót: az.esetet már nem tekinthetik véletlennek. Szőke Margit Kossuth Lajos Kertészsziget főterén Puj Tivadar szobrát G. Nagyné dr. Maczó Ágnes avatta fel Kertészszigeten nagyszabású ünnepség keretében tegnap délelőtt felavatták a település első köztéri szobrát, mely Kossuth Lajost ábrázolja. A gyulai szobrászművész, Puj Tivadar alkotását G. Nagyné dr. Maczó Agnes, az Országgyűlés alelnöke leplezte le. Kláricz Jánosné polgármester szavaiból megtudhattuk: Kertészsziget 1952 óta önálló település, s a ma 546 lélekszámú falu lakói mindig nagy tisztelői voltak Kossuth Lajosnak. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes párhuzamot vont 1848 és 1956 között. — Mindkét esemény forradalom és szabadságharc volt, mindkettőt az oroszok verték le, és mindegyik miniszterelnökét kivégezték... Filó Katalin, a szobor létrejöttét nagyban támogató Haza és Haladás Alapítvány igazgatója kiemelte: A szobor bizonyítja hogy érdemes ma magyarnak. Békés megyei és kertészszigeti magyarnak lenni. A szoboravató ünnepség után az egybegyűltek átvonultak a polgármesteri hivatalba, ahol a gyulai képzőművész Kissné Páli Margit kiállítását Ba- gyinszki Zoltán, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház igazgatója nyitotta meg. Magyari Barna „Az Úrnak szentelt legyen ez a templom” „Mindaz, ki reményét Istenbe vetette, nem retteg, bár e vészek zúgjanak fölötte..." — zengték több mint ezren a 125. zsoltár énekét vasárnap a békéscsabai evangélikus nagytemplomban. Á hálaadó istentiszteletre és a kettőszázötven éves kis- templomuk újraszentelésére összegyűlt híveknek ez alkalomból dr. Harmati Béla, püspök hirdetett igét. —Ebben a korban, amikor kőtemplomokat emelünk, amikor műemlékek és művészeti remekek születnek, a templomok arra szolgálnak, hogy bennük és általuk épüljön templommá az ember. Az Úr háza az önvizsgálat és az értékek keresésének otthona — fogalmazott a püspök. A nagytemplombéli szertartást a város legöregebb épületeként ismert evangélikus kistemplom újraszentelé- se követte, amely az egyház liturgiája szerint történt. — „Az Úrnak szentelt legyen ez a templom az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Áldott legyen mindenki, aki átlépi küszöbét, hogy az örök és irgalmas Istent imádja lélekben és igazságban. Lakozzék e szent helyen Isten dicsősége. Épüljön benne igéjével és szentségeivel a Krisztus gyülekezete Isten templomává a Lélek egységében, nemzedékről nemzedékre. Ámen.” — dr. Harmati Béla püspök ezen szavakkal emelte kezét áldásra, majd a jelenlévő lelkészek elénekelték az ősi konfirmát. A kistemplombéli eseményeket a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség ünnepi közgyűlése zárta. Itt Táborszky László evangélikus esperes, püspökhelyettes szólt a kistemplom történetéről, s az idei külső-belső felújítás körülményeiről. Elhangzott, az öt és fél milliós renoválási költséget az Országos Evangélikus Egyház, Békéscsaba városa, a Nemzetiségi Alap, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a hívek nyújtotta támogatásból fedezték, a még hiányzó részt az egyházközség tartalékalapjából pótolták. Csath Róza A tengeren túlról is jöttek öregdiákok Centenárium Mezőberényben A becslések szerint legalább ezren voltak szombaton a Mezőberényi 2. Számú Általános Iskola centenáriumi ünnepségén. A tanintézet elődjében, az egykori Polgári Fiú- és Leány Iskolában éppen egy évszázada, pontosabban 1885 szeptemberében kezdték meg a tanítást. A nem mindennapi eseményre a helyben lakók mellé szép számmal haza látogattak az öregdiákok, jöttek az esztendők során híressé, ismertté lett elszármazottak, az egykoron az intézményben tanító pedagógusok a szomszédos településekből, távolabbi városokból, határainkon, sőt a tengeren túlról is. Halmosi József, sorrendben az iskola tizenharmadik igazgatója üdvözölte a megjelenteket, többek között Koltay Zsoltné országgyűlési képviselőt, s megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Jeney Istvánt, az iskola nyugalmazott tanárát abból az alkalomból, hogy hatvan éve diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, s átadták számára a gyémánt diplomát. Az igazgató elmondta: az intézmény mai diákjai és pedagógusai hónapok óta készültek erre a jeles napra. Wágner Márton, Mezőberény alpolgármestere ünnepi köszöntőjében kiemelte: a városban, így az iskolában is mindig elfogadták a másságot, a toleranciát, a diákok között az összetartó erőt nem a nemzetiségi, nem a felekezeti, s nem a vagyoni hovatartozás jelentette. Á ’45 előtt végzettek nevében űr. Tordai Lajos mérnök-közgazdász, a Budafoki Élesztő- és Szeszgyár nyugalmazott igazgatója, az elmúlt negyven esztendőben végzettek nevében dr. Hantos Katalin, a város jegyzője szólt, s emlékezett a berényi diákévekre. —szekeres— „...SENKI SEM LEHET IGAZÁN ERKÖLCSÖS EMBER OKOSSÁG NÉLKÜL...” (Arisztotelész) Kaszaper címere A kaszaperi általános iskola a debreceni Nagy Sándor fafaragó népi iparművészt kérte fel a kopjafa és a település címerének elkészítésére. A kopjafa hármas tagozódású, amelyben az élet, a föld és a nemek különbözőségeit stilizált motívumok szimbolizálják. A címer — az 1850. év levéltári bélyegzőlenyomata alapján — a helyi lakosság foglalkozását mutatja be a dohánylevél, a kasza, a sarló és a búzakalász összefűzésével. Az elkészült alkotásokat és magát az emlékparkot október 23-a tiszteletére a hét végén avatták fel a falu lakóinak jelenlétében. Csürhés István polgármester avató beszéde után az általános iskola hetedikesei és a helyi irodalomszakkör műsorösszeállítással emlékezett az októberi eseményekre. Kopjafát állítottak Köröstarcsán Köröstarcsán tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták a település első köztéri emlékművét. A község központjában felállított kopjafát Tóth Sándor mezőberényi fafaragó, népi iparművész, a népművészet mestere készítette. Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő ünnepi beszédében megemlékezett a forradalom és szabadságharc napjairól és a Magyar Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulójáról. A képviselő asszony kiemelte: ’56 történelmi fordulópontot jelentett, a magyar nép ekkor valóságos nemzeti egységben nyilvánította ki, hogy hazánkban legyen demokrácia, többpártrendszer, jogállamiság, függetlenség, vagyis szabadság. Az akkori események értelmezése mindenkinek szíve joga, de ’56-ot kisajátítani senkinek sincs joga -— mondotta Koltay Zsoltné. Ezután a községi önkormányzat, a pártok, valamint az intézmények képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd a helyi általános iskolások adtak műsort. Tóth Sándor mezőberényi fafaragó alkotása FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ötven év után találkoztak újra Különleges hétvégére készültek Almáskamaráson, amikor a helyi búcsúra 54 fős német delegációt vártak vendégségbe. A csoport Adam Strifler, a németországi Alamáskamarási Baráti Kör elnökének vezetésével október 21 -én érkezett a településre, ahol Ambrus Attiláné polgár- mester, az önkormányzat tagjai, a hivatal dolgozói és a falu lakói fogadták a vendégeket. A település évek óta szoros baráti kapcsolatot tart fenn Leimen városával és többször szerveztek közös programokat. Ez a mostani látogatás azonban különlegesnek számít, mert a vendégek 90 százaléka olyan kitelepített almáskamarási lakos volt, akik 50 év után most térhettek haza először a búcsú napjára, így a Szent Vendel napi búcsúval és az októberi megemlékezéssel Almáskamaráson kettős ünnepet tartottak. — Amikor Áusztriában 1945 szeptemberében vagonokba raktak minket még arról álmodoztunk, hogy az október 20-i búcsú napján itthon leszünk Almáskamaráson. Akkor ez nem sikerült — mesélte Adam Strifler — és mi lettünk az első kitelepítettek. Szavakkal nem kifejezhető, hogy mit jelent ez a mostani meghívás: ötven év után újra itthon. Sokan most találkoznak először családjaikkal, rokonaikkal. A régi álmot — a kedvező politikai változásokkal — végre sikerült bepótolni és szeretnénk még sokszor megismételni. A köszöntők elhangzása után a vendégek számtalan ajándékkal és jelentős alapítványi pénzzel lepték meg a háziakat. H. M.
