Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

ftÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 30., szerda Történelmi eseményre emlékezünk Csáky és Manoilescu aláírta a második bécsi döntést Ötvenöt éve kötötték meg a második bécsi döntést Évforduló. Ezen a napon hunyt eé Zebegényben 1960- ban Szó'nyi István Kossuth- díjas festő, kiváló művész- A harmincas évektől kezdve fő témája Zebegény festői kör­nyezete, a Duna-kanyar, a ze- begényi parasztok élete volt. A plein-air irányzat jlentős képviselőjeként tartották szá­mon. Munkásságáért számos külföldi és magyar díjat, kitüntetést Zebegényi műterme ma múzeum. Fúvósok a színház előtt. A Békéscsabai Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépis­kola tanáraiból valamint volt és jelenlegi növendékeiből alakult rézfűvós formációk ad­nak szórakoztató hangver­senyt a város lakosságának au­gusztus 31-én 18 órakor a Jó­kai Színház előtt. Eső esetén a koncertet a zeneiskola Bartók Béla Kamaratermében tartják. Takarékosan. A kasza­peri általános iskolában tava­lyi év óta a tanév végén összegyűjtik a jó állapotban levő tankönyveket, amely a ta­karékosságra nevelés mellett jelentősen csökkenti a magas beiskolázási költségeket. Ezt kiegészítve a központi- és a polgármesteri hivatal támoga­tásával az alsó tagozatos tanu­lók egységesen 900 forintért, a felsőtagozatosok 1600 forin­tért kaptá k meg az idén a könyveket. A füzetcsomago­kat a szaktanárok kérése alap­ján állítja össze a helyi ABC és itt is bevezették a többször használatos felszereléseket. Az idén az első osztályt kivéve átlagosan 600 forintba került egy-egy füzetcsomag az órák­hoz szükséges eszközökkel. Piaci változás. Szep­tember elsejével Vésztőn megváltozik a piac nyitvatar­tási ideje. A továbbiakban a március 16. és október 15. kö­zötti időszakban reggel 5 órá­tól déli 12 óráig, október 16-tól március 15-ig pedig 6-12-ig áll majd a vésztői piac az árusok és vásárlók rendelkezésére. , A határ Kötegyónnál kezdődik, Nagyszalonta alatt megy észak­kelet felé, Váradlestől kissé ke­letre Hájó alatt, Mezőtelegd alatt vonul...”(Részlet az MTI 1940. augusztus 30. bécsi tudó­sításából.) A magyarság szempontjából igazságtalan trianoni békeszer­ződés aláírásával (1920. június 4.) szinte egyidőben megindul­tak a diktátum enyhítésére irá­nyuló revíziós törekvések. 1938. november 2., 1939. március 14., 1940. augusztus 30. azok a napok, amelyek ese­ményei a trianoni békediktá­tummal szemben konkrét ered­ményeket hoztak, s melyek tör­ténéseit mind a mai napig csak nagyon kevesen ismerhetik. Ma éppen ötvenöt esztendeje annak, hogy Bécsben, a Belve- dere-palota Arany-termében megkötetett a második bécsi döntés. A kerékasztalnál Rib- bentrop, német birodalmi külügyminiszter és tolmácsa (Schmidt követ), Ciano, olasz külügyminiszter és tolmácsa (Vitetti), gróf Csáky István, ma­gyar külügyminiszter, gróf Te­leki Pál miniszterelnök, Pop Va­lér, román követ és Manoilescu, román külügyminiszter ült. Dél­után három óra előtt néhány perccel Schmidt németül, Vitet­Megvalósulhat a Füzesgyar­mat—Karcag közötti országút közeljövőbeli teljes felújítása, — tájékoztatta lapunkat dr. Szentesi Károly, Füzesgyarmat polgármestere. Ha az említett útszakasz felú­jítása elkészülhet, lényegesen lerövidül majd a Szolnok— Debrecen közötti közúti távol­ság. A Füzesgyarmat—Dabas közötti utat a Mól Rt. saját költ­ségén már a közelmúltban kiépí­tette. Az a rész a jócskán utatp- róbáló kamionforgalmat is el­bírja. Erre a kammionosok is rá­jöttek, így Debrecen felé halad­va az utóbbi időszakban Kar­cagnál letérve gyakran használ­ták a Karcag—Füzesgyarmat, illetve a Füzesgyarmat—Dabas közötti utat. Sajnos a Karcag— Füzesgyarmat közötti szakasz­ti pedig olaszul felolvasta a Ma­gyarországot és Romániát érin­tő döntőbíróság ítéletét. Ezt kö­vetően gróf Csáky István és Ma­noilescu aláírták a területátadási dokumentumot. A bécsi, döntés alapján — mely Románia és a Szovjetúnió, valamint Románia és Bulgária között is új határt jelölt ki (s ezek ma is állnak, hisz a második vi­lágháborút követően az új nagy­hatalmak csupán a magyar-ro­mán határra vonatkozó részt semmisítették meg) — 43 591 négyzetkilométernyi terület, s nak túl nagy terhelést jelentettek a kamionok, így ez a rész jócs­kán megrongálódott. Dr. Szentesi Károly elmond­ta: a Mól Rt. képviselője, a tér­ség érintett főépítésze, mint pol­gármester, az elmúlt héten sze­mélyesen járt Budapesten, a közlekedési minisztériumban, ahol RegőSzilveszter főosztály- vezetővel tárgyaltak a Karcag— Füzesgyarmat közötti útszakasz felújításának finanszírozásáról. (A Mól Rt. erre a célra 1,5 millió forintot ajánlott fel.) A dolgok jelenlegi állása sze­rint még ebben az esztendőben kilátásban van a Karcag— Füzesgyarmat közötti szakasz úterősítése, a táv teljes felújítása pedig a jövő évben várható. M.B. mintegy kétmillió (zömében magyar) lakos került Magyaror­szághoz. Nagyváradon 1940. szep­tember 1 -jén összeült a magyar­román vegyesbizottság, mely megvonta a részletekbe menő pontos határvonalat, s meghatá­rozta a kiürítés és a bevonulás pontos kérdéseit is. Szeptember 5-én, a magyar csapatok Eszak-Erdélybe törté­nő bevonulásának ötvenötödik évfordulóján, a témában soroza­tot indítunk. Magyari Barna Hódító Punto Néhány napja a FIAT mirafiori gyártelepét elhagyta az egymil- liomodik Punto, az a kocsi, mely — a FIAT csoport történetében hetedszer, tucatnyi különféle nemzetközi díj mellett — el­nyerte a legrangosabb, ,Az év autója” címet. Ezzel a teljesít­ményével a típus belépett a FI­AT modellek azon exkluzív klubjába, melyek elérték az egy­millió feletti darabszámot. A FIAT Punto — ma már naponta 2 ezer 640 készül be­lőlük — rekord idő alatt, az 1993—as Frankfurti Autókiállí­táson való bemutatkozása után alig 20 hónap alatt megdöntötte az Unó korábbi 24 hónapos re­kordját. Ezt a kiskocsit hazánk­ban az elsők között a békéscsa­bai Autó-Brill Kft. kezdte for­galmazni, s az elmút évtől igen kedvelt túpusnak bizonyult, s a márka népszerűségi listáján Eu- rópaszerte az első helyen szere­pel a Punto. Felújítják a Karcag— Füzesgyarmat közötti utat Megkérdeztük olvasóinkat Lennének-e önkormányzati képviselők? Kocsis Mónika, 23 éves, zsadá- nyi gyesen levő anyuka: Ez a gondolat már megfor­dult a fejemben. S ha valóban felkérnének — mert szeretem ezt a települést és az itt lakó embereket —, talán elvállál- nám a képviselőséget. Bár az is igaz, hogyegy Zsadány nagysá­gú településen nem sokat tud tenni a helyi képviselő. Mindig minden úgy történik, ahogy a pesti nagy politikusok meg a kormány akarja. Simonné Kincses Katalin, 22 éves, okányi pedagógus: Édesanyám önkormányzati képviselő, így családi tapaszta­lat alapján mondhatom, nem lennék helyi képviselő. Szerin­tem egy személyben képtelen­ség megoldani a közösség prob­lémáját. Ráadásul az önkor­mányzati képviselő lehetőségei nagyon korlátozottak, az elvárá­sok viszont vele szemben na­gyok. Sok alaptalan bírálat is éri a képviselőt. Kovács József, 76 éves, dom­begyházi nyugdíjas bádogos: Az én időm már lejárt. Sem­miképpen sem vállalnám. An­nak idején tanácstag voltam, ve­zetőségi tag a szövetkezetben, sőt még önkéntes rendőr is 12 évig. Ma is hasznosnak ítélem az ilyen megbízatásokat. Akkor szót lehetett érteni az emberek­kel. Elégedett vagyok a mostani testülettel, több tagnak és a pol­gármester asszonynak is java­soltam a megválasztását. MlinárikPál, 35 éves, békéscsa­bai banki dolgozó: Nem lennék, mert a törvényke­zésben nagy az összevisszaság, a fejetlenség, apártbefolyás. Az önkor­mányzati képviselőséget nagyon ko­moly feladatként, a lakosság érdekeit figyelembe véve kellene végezni, és ez nem mindig történik így. Tudom, a pénzügyi helyzet nem egyszerű, és nem is lehet mindenkinek egyfor­mán jó döntéseket hozni, egyik nap­ról a másikra változtatni, de sokszor az ilyen irányú törekvés is hiányzik. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! „Ugorj, Jancsi” Igen fájdalmas emlékeket ébreszt bennem egy pályakezdői kudarcom. Ki a csuda tudta, jó tizenöt évvel ezelőtt, hogy egy- egy történetnek, szokásnak, néprajzi hagyománynak vagy viccgyújteménynek komoly politikai következménye is le­het. Helytörténeti, honismereti értékeket közöltünk hétvégi számunk kijelölt oldalán, publikálóink neves helytörténé­szek, múzeulógusok, pedagógusok, ismeretterjesztők voltak. Nagytudású kollégám, az oldal rendszeres szerkesztője szabadságra ment, így hát én kaptam a megtisztelő feladatot, szerkesszem a Szülőföldünket néhány hétig. Nagy élvezettel vetettem magam a tartalmas anyagok olvasásába, igyekez­tem az egyensúlyt megtalálni a komoly hangvételű és a könnyed írások között. Egy népszerű helytörténészünk viccgyűjteményében találtam néhány igazán jóhumorú „szí­nest”. Gondoltam épp ide illik, beterveztem. A címe: Ugorj, Jancsi volt, a történetre már pontosan nem is emlékszem. Annál inkább arra, ami a megjelenést követte. A politika tisztaságára ügyelő nagyhatalmú fővárosi sajtócézár-figye- lőnk természetesen kiszúrta a rövidke írást. A semleges történetnek két hatalmas bűne volt, az egyik, a belemagyará­zott antiszemitizmus, a másik, hogy az egypárt akkori főtiká­ra a János keresztnevet viselte. Több se kellett a hatalomnak, néhai főszerkesztőm, a helyettese, az ügyeletes szerkesztő mind raportra hívattatott. Én, a legkissebb majdnem repül­tem, a fizetésem persze jóidőre „lesoványodott”, naponta gyomorgörccsel jöttem dolgozni, mit hoz a holnap? Nem én voltam az egyetlen abban az időben, aki majdnem pályamó­dosításra kényszerült, többen repültek is egy-egy ártatlannak hitt, túlmagyarázott írás kapcsán. Bár igazán nem hiszem, hogy a rendszereitől rendült meg... „ , „ ,, JL5CC1C Z/SOKü // Osmagyar jurták Lakiteleken A Békés megyei Karácsonyi János honismereti egyesület éves programjának évek óta közkedvelt elemei azok a ki­rándulások, amelyeket isme­reteik bővítése, illetve kap­csolataik szélesítése szándé­kával szerveznek a közelebbi, olykor távolabbi települések­re. Honismereti szomszédolá­suk legutóbbi színhelye Laki­telek volt, ahol a Holt-Tisza festőién szép árterének árnyas fái alatt, illetve a mellette el­terülő füves, bozótos térségen színes sátrak, nomádkori jur­ták' sokaságának látványa készteti történelmi visszapil­lantásra az odalátogatókat. A honfoglaláskori élet­módtábor—többségükben fi­atalkorú — lakói varázsolták ide ezt a több mint ezer évvel ezelőtti világot, ahol nemcsak a régészeti leletek vagy azok korhű másolatai (öltözékek, dísztárgyak, fegyverek, vadá­szeszközök stb.) idézik fel honfoglaláskori elődeink életmódját, hanem az adott korra szakosodott kiváló ré­JI~ ^ fk gészek, történészek, kézmű­ves alkotók előadásai, bemu­tatói is lehetőséget nyújtanak honfoglaláskori elődeink életkörülményeinek megis­meréséhez. Aakik részesei lehettek e felejthetetlenül szép és tanul­ságos kirándulásnak, megta­pasztalhatták, hogy Lakitele­ken valóban mindig történik valami, ami szervesen és eről­tetett politizálástól mentesen illeszkedik a nemzeti önisme­ret, az egészséges nemzettu­dat kialakítását célzó törekvé­seinkhez. Nagy kár, hogy a központi támogatás nélkül működő honismereti egye­sület szűkös anyagi lehetősé­gei miatt mindössze nyolcán lehettenk részesei ennek a csodálatos napnak, amire ezúttal az orosházi Agro-M. Rt. jóvoltából, Ádász János sertéstelepi üzemigazgató személyes segítsége révén kerülhetett sor, amiért ezúton mond köszönetét a megyei egyesület vezetősége, illetve a honismereti aktivisták. Id. Pleskonics András vállalkozói igazolvánnyal rendelkező munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki SZEGHALMON naponta eljuttatja az újságot az előfízetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. IELENTKEZN1 LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén Baláti László ügynökségvezetőnél, Bucsa, Kossuth tér 1. Telefon: Bucsa 36.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom