Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-30 / 203. szám
1995. augusztus 30., szerda MEGYEI KÖRKÉP Készülődés. Kardoskút képviselő-testülete csütörtökön 15 órakor tartja ülését. Napirendre kerül az idei év költség- vetéséről szóló rendelet módosítása, a költségvetés első félévének teljesítése. Az iskola igazgatója beszámol az új tanév feladatairól, célkitűzéseiről. Az óvoda vezetője pedig az intézmény oktató-nevelő munkájával ismerteti meg a képviselőket. Foglalkoztatás. Amennyiben a nagyszénási ön- kormányzat 10 jövedelempótló támogatásban részesülőt alkalmaz közhasznú munka végzésére három hónapon át, akkor a munkaügyi központ a foglalkoztatás költségeinek 70 százalékát átvállalja. Mint kiderült, Szénáson van mit csinálni, az önkormányzat élni kíván ezzel a lehetőséggel. A piacról. Orosházán a képviselő-testület szerdán 15 órakor tarja soros ülését, ahol napirendre kerül az 1995 első félév költségvetésének a végrehajtása. Módosítják az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló rendeletet. Megállapítják a helységbérleti díjak alsó határát. A piac üzemeltetése mellett a bölcsödéi intézmények fenntartási, hozzájámlási díjai is napirenden szerepelnek. Ápolóképzés európai színvonalon Ebben a gyorsan változó világban talpon maradni önmagában is nagy érték A főiskola most már gyökeret eresztett Gyulán. Örömmel kijelenthetem, hogy helyzete stabil. Több mint kétszáz hallgatója van, és nő oktatóinak száma. Ebben a gyorsan változó világban talpon maradni önmagában is nagy érték — mondja dr. Dankó Miklós egyetemi docens, a DOTE gyulai székhelyű egészségügyi főiskolájának szakigazgatója. — Milyen szakmai igény hívta létre az ápolók felsőfokú képzését? — Már régebben is szükség lett volna ilyen végzettségű szakemberekre a gyógyításápolás folyamatában. Az orvosokat sok olyan teendő terheli, amit nem nekik kellene ellátni. A középfokú szakképzés viszont nem készíti fel az ápolókat ezeknek a feladatoknak az átvételére. így a diplomás képzésben részesültek helye pontosan meghatározott. Nálunk is érvényesülhet az a tendencia — ami Nyugaton már megvalósult —, hogy a gyógyítómegelőző intézményekben csökkentett orvoslétszám mellett nő a főiskolát végzett ápolók száma. —Milyen feladatokra készítik fel a leendő szakembereket? — Képzésükben nagy hangsúlyt helyezünk az ápolásra, a betegközpontúságra, a betegek lelki vezetésére. Nem kisorvosokat képzünk, hanem olyan ápolókat, akik magasszíntű elméleti és gyakorlati tudásukkal az orvosok partnerei lesznek a betegek gyógyításában. A gyakorlatban képesek lesznek önállóan dönteni. Ezek a szakemberek megállják a helyüket az Európa Unió országaiban is, mivel nyelvtudással rendelkeznek, és a diplomájuk az ott megsze- rezhetővel egyenértékű. —A diplomás ápoló szakon kívül milyen újabb szak beindítását tervezik? — A DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar képzésének a része a diplomás ápoló szakunk. A nyíregyházi székhelyű egészségügyi főiskolán oktatják az egészségügyi ügyvitel- szervező, védőnő és a szociális munkás hallgatókat. Jövőre itt tervezik a diplomás laboratóriumi asszisztensképzés beindítását. Mi is szeretnénk másik szakot, de még nem elhatározott, melyik lesz az. A végleges döntésnél figyelembe kell vennünk, milyen szakemberekre van szüksége a kórházaknak. más egészségügyi főiskolák már meglévő képzéseit, és a gyulai Pándy Kálmán Kórház teherbíró képességét. Az utóbbit azért hangsúlyozom, mivel a hallgatók gyakorló területe a kórház, és nem terhelhetjük túl az oktatással. — Kik jelentkezhetnek a főiskola levelező szakára? — Olyan, legalább három éve betegágy mellett dolgozó, középfokú végzettségű ápolók, akik szeretnék tudásukat bővíteni. A tananyaguk megegyezik a nappali képzéssel. A három év sikeres elvégzése után ők is diplomás ápoló végzettséget szerezhetnek. — Szó volt arról, hogy a hároméves érettségi utáni egészségügyi szakiskola a főiskola égisze alá kerül, és lehetséges lesz a híd, az átmenet a kétféle képzés között. Mi lett ezekkel a tervekkel? — Újra folynak a tárgyalások az önkormányzattal és a Bay Zoltán Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolával, ők ennek a hároméves képzésnek a gazdái. Sajnos az átadás-átvétel eddig nem valósult meg. Az okokat keresve kérdeztük meg dr. Erdmann Gyulát, a városi önkormányzat helyettes polgármesterét, a kulturális bizottság elnökét, aki elmondta: —Voltak érdekek, amelyek akadályozták a szakiskola főiskolához kerülését. A képviselő-testület is későn tűzte napirendjére a téma tárgyalását. így ebben az évben a tanév kezdetéig nem volt lehetőség az átadás-átvételre. Egyébként érvényes közgyűlési határozat van a hároméves érettségi utáni képzés főiskolához kerüléséről, azonban a végrehajtás a következő évre tolódott át. Zsabka Erzsébet Olvasóink írják ..........................— = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletijén tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Embernek lenni Gyulán jártam sógornők látogatása végett. Az alábbfelsorolt embertelenségeket az egyetlen, Gyulától Sarkadig tartó út alatt volt szerencsém tapasztalni, sajnos. A I0.50-es autóbuszt lekéstem, sebaj, rögtön jön a 10.55-ös. Vártunk vagy hatan az 1 -es kocsiállás, illetve az indulást jelzőmegállóban. Mit ad az ég. Elrobog előttünk a körösnagyharsányi autóbusz! Kérdésemre a forgalomirányító hölgy azt a választ adta, hogy két autóbusz indul egyszerre, és a második azért állt hátrább a kijelölt indulási helytől. Ez így igaz, és nem is jó gyakorlat: mert, ha mögé áll az előbb indulónak, nem látszik a táblája, hogy ő is Sarkad felé megy; miért nézegetné a balga utas a 2-es kocsiállást, mikor az ő hőn óhajtott autóbusza az 1-es kocsiállásról megy. Ötven percet vártunk betegen, öregen, kisgyermekkel, ki hogyan. No, mit ád Isten. Jön a 1145-ös járat és megáll az 1-es és a 2-es kocsiállás között. Rohanás oda. Mi, akik vártunk50percet, éppencsak, hogy felfértünk. Persze, hogy megkérdeztem az autóbusz fiatal vezetőjét, hogy miért nem a helyéről indul? Elintézte a választ egy kézlegyintéssel, hogy onnan indul, ahonnan akar, és még vissza sem adta az 50 forintból visszajáró 8forintot. Ezzel még nincs vége az egy útra való embertelenség megtapasztalásának. Jön egy igen fiatal és mozgáskorlátozott úr, aki sajnos járásra, állásra éppen csakhogy képes. Körülöttem öt kisebb-nagyobb gyermek ült a kedves, jó édesanyjával, senki sem adta át a helyét. Én a 70 évemmel hozzásegítettem a leüléshez, hálás tekintettel megköszönte. Még mindig tartogat meglepetést ez az egyetlen út. Gyula és Sarkad között egy fiatalember összecsuklott, rosszul lett. Ordibálunk az autóbusz vezetőjének, nagy nehezen megáll. Lehúzgálják az áléit embert, én utána siettem, emeltem a két lábát, irányítottam, hogy fektessék hanyatt, álljanak úgy, hogy a feje árnyékban legyen és, hogy a vizet a nyakára és ne a szájába öntsék, mert eszméletét vesztette szegény. Jobban lett, előre, a vezetőfelől lévő ajtóhoz vezették, ott szállt vissza az autóbuszra. Most következett az embertelenség tetőfoka. Senki sem adta át az ülőhelyét a nemrég még eszméletlen embernek. Elát eddig azt hittem, hogy mindennek van határa. Nagyot tévedtem, mert az embertelenségnek nincs. Név és cím a szerkesztőségben * A Volánra vonatkozó levélrészletet megküldtük az illetékeseknek, válaszukat az alábbiakban köszöljük: „Gyuláról Sarkadra valóban 10.50 és 10.55-kor is indul autóbuszjárat. Amiatt, hogy ne kelljen megváltoztatni a megszokott kocsiállás rendjét, az előbb induló busz a kocsiállást jelző táblán túl szokott megállni, a később induló pedig közvetlenül mögötte. így a másodikként induló Gyula—Körösnagyharsány járat a kocsiállást jelző tábla után 5—6 méterrel állhatott, vagyis az utasnak azt látnia kellett volna. Megállapítottuk azt is, hogy mindkét járat viszonylattáblával el volt látva, és a járatok indulását és az elhelyezkedésükről a forgalmi szolgálattevő hangosbemondón is tájékoztatta az utasokat. A 11.45- kor induló autóbuszon történtekkel kapcsolatosan érdemben foglalkozni nem áll módunkban, mivel a gépkocsivezető időközben kilépett társaságunktól. Az azonban megállapítható, hogy a járat nem volt zsúfolt, azon 40—45 fő utazott. Tisztelettel: Csuka Zsigmond és Gémes Tibor, Körös Volán Helyijárat nélkül. A sarkadi elöljárók régi dilemmája, hogy érdemes-e fenntartani városukban a helyijáratú autóbuszt, amit kevéssé használnak ki az utasok, ezért működtetése veszteséges. A másik oldalon viszont ott az ellenérv: város-e a város helyijárat nélkül. Az is felmerült, hogy kialakítanak egy városi érdekeltségű közlekedést, amelynek (szakértők segítségével) kidolgoztatták az anyagi vonzatait is. Kiderült, ez sem lenne olcsóbb vagy gazdaságosabb. mint a jelenlegi Körös Volán üzemeltetés. Hosszas vita után végül úgy döntöttek a település képviselői, hogy Sarkadon 1996. január 1-jétől felszámolják a helyi közlekedést. Vízirendészet új járművel A Vám- és Pénzügyőrség jelentése szerint az elmúlt héten 53 esetben, 1 631304 Ft értékben történt szabálysértés. Az elmúlt hét egyik fontos eseménye volt, hogy némi késedelemmel ugyan, de a megyei parancsnokság megkapta a régen óhajtott vízi járművét, amellyel a tiszai vízi utat hatékonyabb ellenőrzés alatt lehet tartani. A vízrendészeti rendőr- kapitányság által kiképzett vezető személyzet és járőrtársak elsődleges feladata az embargós rendelkezések vízi úton történő visszaéléseinek megakadályozása, valamint az egyéb, a nemzetközi vízi úttal kapcsolatos vámellenőrzések. Az elmúlt héten „vendégmunkásokkal” megerősített vámellenőrzéseket végeztek a román és jugoszláv határszakasz Csong- rád és Békés megyei átkelési pontjain. Ennek eredményeképpen — mint ahogy a számszerűségből is kitűnik—igen sok szabálysértő akadt fenn a hálón. Az eljárások során lefoglaltak 355 kartonnyi cigarettát, 539 liter tiszta szeszt, 79 liter külföldi italt (vodka, whisky, konyak), 310 liter román benzint, 170 üveg férfi arcszeszt, valamint 1700 német márkát és 180 000 forintot. További intézkedésig lefoglaltak még 5 külföldi személy- gépkocsit, amelyeket a tiszta szesz csempészetére alakítottak át. A fentieken túlmenően vámraktárba került még egy gáz- és egy riasztópisztoly is. Az őszi betakarítás jeleként M. M. jugoszláv állampolgár 900 db hagymás és 2800 db krumplis zsákot óhajtott hazájába menteni. R. D. jugoszláv állampolgár a busz csomagterébe rejtette 12 tábla vaslemezét és 210 liter motorolaját, mint ahogy azt tette másik két társa is a kétszer 625 kg kristály- cukorral. Dévaványai iskolások a Bakonyban Feledhetetlen élményben volt részük a dévaványai Ványai Ambrus Iskola 3. c osztályos gyermekeinek. Augusztus második hetében tanító nénijük, Saly Erika kirándulást szervezett az Észak-Bakonyba, ahol a táborhelyük Pénzesgyőrben, a Göncöl-házban volt. A természeh’édelem szabályait szem előtt tartva szereztek tapasztalatokat, érdekes megfigyelésekre tettek szert az alföldi gyerekek számára különleges terepen. Dombokat, szurdokokat, csapásokat, forrásokat és patakokat fedezhettek fel kirándulásaik alkalmával. Sokat segített a tábori élet gyermekeink önállóságának fejlődésében, és az egymással való kapcsolataikban is. A gyemekek szüleinek nevében megköszönöm a kirándulást: a pedagógusok, a természetvédelmi szakemberek és a többi gyermekszerető felnőtt segítségét és fáradozását. Köszönet illeti a dévaványai önkormányzatot a táborozáshoz nyújtott anyagi és tárgyi segítségért. Gyermekeinknek, s még nagyon sok kisdiáknak kívánjuk, hogy hasonló élményekben gazdag kiránduláson vehessenek részt. Bán Lászlóné szülő, Dévaványa Nem segített a konzulátus Megdöbbentő történetet mesélt el a minap egy ismerős házaspár. Eveken át spóroltak, hogy néhány hetet tölthessenek Görögországban. Az utazás viszontagságait leszámítva (saját gépkocsival Románián, Bulgárián keresztül), élményekkel gazdagon érkeztek meg Athénba egy kempingbe, ahol az első este néhány perc alatt megszabadították őket a pénzüktől. Még szerencsésnek is mondhatták magukat, mivel az útleveleket és egyéb papírokat érintetlenül hagyták. Pénteken délelőtt, miután a helyi rendőrségre hiába vártak, úgy döntöttek, hogy segítségért fordulnak az athéni magyar konzulátushoz. megilletődöttségüket és reményüket hamar letörte Benedek Katalin konzulasszony, aki már a kötelező üdvözlés helyett azzal fogadta őket, hogy pénzt nem tud adni. (Telefonon már a személyes találkozás előtt értesítette őt a család szorult helyze- tÉről.) A tényt még talán elfogadták volna, ha mindezt emberi hangon, némi együttérzéssel közli, de elmondásuk szerint a konzulasszony híján volt mindenféle empátikus képességnek. Ezután felmerült a kérdés, ha pénzt nem is, de milyen segítséget remélhetnek, hisz itt állnak Athénban két kisgyerekkel, egy fillér nélkül pénteken dél körül. A konzulasszony elővett két papírt, melyeken az athéni és egy hazai bank címlistája szerepelt, s közölte a családdal, hogy körülbelül 20 km-re van egy főposta, ahonnan .^’’-beszélgetést lehet kérni. Hívják fel egy otthoni ismerősüket, akinek van néhány tízezer forint értékű valutája, és a hazai bankon keresztül utaltassa azt át a nevükre egy athéni bankba. Ezzel minden gondjuk megoldódik. Igen ám. de lassan délfelé jár, a bankok hamarosan bezárnak, s a benzin is éppenhogy kitarott idáig, gyorsabb lenne az ügyintézés, ha a konzulátusról bonyolíthatnák le á telefont. Ez a lehetőség is merev elutasításra talált. Hiába érveltek, hogy itt vannak az útlevelek, melyeket letétbe hagynának, míg a pénz megérkezik, a válasz nemleges volt, mondván, a telefont is ki kell fizetnie valakinek. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy tudtommal az „R”-beszélgetéseket minden esetben a hívott fél fizeti. A beszélgetésnek több fültanúja is volt, köztük egy görög család, akik ezek után felajánlották a segítségüket, magukkal vitték őket, átengedték a telefonukat, étellel, itallal látták el mindnyájukat. Most már csak olyan ismerőst kellett találni idehaza, aki rendelkezik bizonyos összegű valutával, és át tudja utaltatni perceken belül egy athéni bankba. Végül minden jóra fordult, mint a mesében, a család szerencsésen hazaérkezett, csak a sok szép élményt elhomályosítja, hogy ha külföldön bajba jutunk, vajon hová fordulhatunk igazi segítségért, mert akiknek ez lenne a kötelességük, nem állnak a helyzet magaslatán. Baczkó Judit FEL M í V A $ Z I A Békés Megyei Munkaügyi Központ 1995 szeptemberétől személyügyi ügyintéző tanfolyamot szervez. A jelentkezés» feltétele: középiskolai érettségi. A képzés időtartama: 250 óra (heti egy alkalommal). Várható tanfolyamdíj: 50 000 Ft, amely a vizsgadíjat nem tartalmazza. A szakképzés a munkaügyi miniszter 6/1994. (VIII. 31.) MŰM rendelete alapján történik, mely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. A képzés befejezése után a hallgatók írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek a Munkaügyi Minisztérium által kijelölt vizsgabizottság előtt. A sikeres vizsga letétele után a hallgatók személyügyi ügyintéző szakképesítést kapnak. Jelentkezési határidő: 1995. szeptember 15. Részletes felvilágosítás Lukovics Bélánétól kérhető. (Telefon: 444-211.)
