Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-02 / 179. szám
1995. augusztus 2„ szerda GAZDASÁG ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Zöldbab- és csemegekukorica szezon Bár a július elejei esők következtében fellépő gombafertőzések valamelyest visszavetették például a fűszerpaprika fejlődését, még mindig biztatóak a szántóföldi zöldségfélék terméskilátásai megyénkben. A Békés Megyéi Földművelésügyi Hivatal tájékoztatása szerint jók az eddigi eredmények, a júliusi időjárás összeségében kedvezett e növényeknek. A feldolgozó üzemek tapasztalatai is ezt erősítik meg. A Békéscsabai Hűtőház két hete fejezte be a zöldborsó feldolgozását. A szerződött 6,000 tonnával szemben 4890 tonna borsót tudtak feldolgozni, de ez nem az időjárásnak tudható be, hanem a bizonytalan minőségű vetőmagnak. A zöldbab feldolgozása július derekán kezdődött, eddig több, mint 100 hektárról szállították be a termést. A hozam — mind öntözött területről — Országos Vadásznap - most először Békésben Ide s tova száz esztendeje, hogy szeptember 17-e, azaz Hubertus napja — Szent Hubertus, a vadászat védőszenjte — alkalmából és tiszteletére minden évben megrendezik a vadásznapot. A megyei napok mellett mindig más helyszínen kerül sor az országos ünnepre. Most eló'ször fordul elő, hogy a Tiszán túl, sőt Békés megyében tartják e jeles, nagy hagyományokkal bíró rendezvényt, a Békés Megyei Vadászszövetség nyerte el ugyanis az 1995 évi országos vadásznap rendezési jogát. Ahol öntözik a zöldbabültetvény t, ott nagyobb a hozam átlagosan 6-7 tonna. A gyár összesen 300 hektár fő-, és 300 hektár másodvetésre szerződött. Az árút 15-30 napon belül kifizetik, ami nagy előrelépés a korábbi évekhez képest. A Békéscsabai Konzervgyárban július 10-én kezdődött az uborkaszezon. Aszerződött termésért 20,50-30,50 forintot fizettek kilónként, míg a szabadon felvásároltért 10-25 forintot. A csemegekukorica feldolgozása július 24- én kezdődött meg az üzemben. Jó termés mutatkozik, igaz, öntözött területről kerül a gyárba az árú. —th A gyep gondozása Bankárportré Árpási Zoltánná Kohán Mária Az ügyfél mindig ezt a bankot válassza! FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A gyulai Kereskedelmi Bank igazgatója. Érettségi után, sikeres házi felvételit követően (matematika példákat kellett megoldani) a Magyar Nemzeti Banknál helyezkedett el. 1974-től több éven át Budapesten dolgozott az MNB-nél, miközben tanult: a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát. A kétszintű bankrendszer bevezetése után létrejött Kereskedelmi Bankhoz (korábbi nevén OKHB) került, végigjárta a különböző lépcsőfokokat, a szakma minden területét megismerte. 1988-tól igazgatóhelyettes, 1993. szeptemberétől igazgató. Bankszakmai angol nyelvvizsgával rendelkezik. Férjezett, két, érettségi előtt álló gyermeke van. Nagybátyja volt Kohán György festőművész. Bankjaüzleti filozófiájának ismert szlogenje: Ahol a pénz dolgozni kezd! Személyes ars poeticája: sokrétű, magas színvonalú szolgáltatás révén olyan korrekt ^kapcsolat az ügyféllel, hogy az minden esetben ezt a bankot válassza, legyen az betételhelyezés, kártyaszámlavezetés, hitelezés, befektetés, vagy egyéb. * —Egy bankigazgató, aki ráadásul nő, követi-e divatot? — A mértéktartó, szolid elegancia híve vagyok. — Az autóról mi a véleménye? — Munkaeszköz, és nagyon szeretek vezetni. — Mi a kedvenc virága és évszaka? — Gerbera, nyár... —Ha meg akarnák lepni egy finom ebéddel, mit rendelne? — Töltött csirkét, ahogy anyukám készíti. — Mi szeretne lenni, ha nem bankigazgató volna? — ...Bankos. S.F. Nagy Sándor megyei fővadász kérésünkre elmondta, mivel készülnek, kiket várnak a majá- lis-jellegű találkozóra. Mindenekelőtt a dátum-és a helyszín: szeptember 3-a, a dobozi hídnál húzódó marói erdő, abban is a Mavad Rt. vadászháza, a vadászpanzió körül zajlik majd a program. Erre hívják és várják az ország minden tájáról a vadász-érdekképviseletek, társaságok képviselőit, de azokat is akik nem foglalkoznak vadászattal. Mintegy 2,500-3,000 résztvevőre számítanak. A találkozót a természet és a vadászat harmóniájának jegyében és szellemében kívánja tartani a Békés megyei szövetség. S hogy mit láthat-hallhat, mivel töltheti a napot a nagyközönség? Annyi már bizonyos, hogy az ünnepi megnyitót és fórumot Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter tartja. A megnyitóra ejtőernyősökkel érkezik a vadászkürt, amit a bajor va- dászkürt-zenekar szólaltat meg. Ozteríték körül tiszteleg a vadásztársadalom Szent Hubertus előtt, aztán — a megnyitó és fórum után — következnek a versenyek: lóverseny, vadhús-főző verseny, szellemi vetélkedő, lesz térzene, néptáncegyüttes ad műsort, játszik a bajor va- dészkürt zenekar és a tűzoltózenekar, tartanak vadászkutya-bemutatót és vásárt, de lehet venni vadászfelszereléseket is. Több kertben látni, hogy egyre nagyobb szerepet kap a szépen kialakított pázsit. Nemcsak üde, zöld színe, vagy a díszkert, a gyermekek játszóhelyének fontos része, de amint látjuk igen hasznos. Igaz hazánk éghajlata nem kedvező a pázsit és gyepfelületek kialakításához, mégis kertjeink egyik alapvető eleme a gondosan fenntartott fűfelület. Ezek a gyepfelületek igen intenzív fenntartást igényelnek, de az erős igénybevételt is jól tűrik. Megfelelő talajelőkészítéssel, a jó fűfaj kiválasztásával, erőteljes trágyázással, öntözéssel, gyakori kaszálással nálunk is kitűnő minőségű öntözött pázsitok létesíthetők. A pázsitok kellemes hatást keltenek, ez annak köszönhető, hogy párologtatásokkal a levegő relatív páratartalmát növelik. Mi legyen a friss zöld kaszálék sorsa?—kérdezik gyakran az ismerőseim. A fűkaszálókból elsőrendű komposztot készíthetünk. Az aprítógép a fűkaszálók összevágására is alkalmas. Előnyös a komposztálásnál ha friss anyagot apróra vágott száraz anyaggal keverünk. Komposztoltó szer hatására hat hét múlva ez a gyorskomposzt kiváló talajtakaró lehet. Lazán és vékonyan terítsük a szamóca ágyására, a gyümölcsfák tányérjába. Ez most az augusztusi meleg napokban azért is fontos, mert védi a talaj felületét a sugárzástól, a talaj morzsás szerkezetű marad. Kiválóan felfogja a reggeli harmatot. Az igényes fűfajok gondos ápolása csak öntözéssel biztosítható. A pázsitfélék gyökérzetének 90 százaléka a felső 10 ernes talajrétegben helyezkedik el. Itt kell tehát olyan optimális feltételeket teremteni, hogy legyen a növények számára megfelelő nedvesség. Ezt a zónát kell átnedvesíteni, ehhez a talaj víztartó képességétől függően 10—20 mm csapadék szükséges. Ez azt jelenti, hogy m2-ként 10—20 liter vizet kell kijuttatni. Ezt a növény kb. 5—7 nap alatt „fogyasztja el”. Elterjedt a pázsit öntözésére az esőztető szórófejek (berendezés) használata. Tusjak Jánosné (tóth) Kereskedelmi bankok eladási valutaárfolyamai 1995. augusztus 1. 1 100 1 1000 1 1 1 angol japán német olasz osztrák svájci USA font yen márka líra schilling frank dollár Budapest Bank, Békéscsaba 202,62 143,93 91,55 79,69 13,02 110,33 127,07 OTP, Békéscsaba IBUSZ, Békéscsaba 203,44 145,09 91,77 80,16 13,04 110,47 127,40 (István kir. tér) 203,04 145,70 91,73 80,16 13,04 110,45 127,02 Postabank, Békéscsaba 204,12 144,70 92,24 80,34 13,11 111,16 127,69 Mezőbank, Békéscsaba 203,71 144,55 91,65 79,95 13,03 110,48 126,75 Kereskedelmi Bank, Gyula 203,87 146,63 92,17 80,30 13,17 111,00 127,58 Magyar Nemzeti Bank 204,17 145,07 92,31 80,41 13,13 111,16 127,70 Piaci zöldség- és gyümölcsárak Békéscsaba Gyula Mezőberény Tojás Ft/db 8,— 9,— 9,— Burgonya Ft/kg 35,— 40,— 25,— Sárgarépa Ft/cs 30,— 30,— 15,— Gyökér Ft/cs 30,— 30,— 20,— Vöröshagyma Ft/cs 35,— 50,— 40,— Fokhagyma Ft/kg 110,— 100,— 100,— Fejes káposzta Ft/kg 20,— 20,— 25,— Kelkáposzta Ft/kg 40,— 35,— 40,— Karfiol Ft/kg 80,— 60,— 60,— Uborka Ft/kg 30,— 35,— 25,— Gomba Ft/kg 280,— — 250,— Citrom Ft/kg 160,— — 150,— Narancs Ft/kg 180,— — 170,— Banán Ft/kg 90,— 140,— 180,— Alma Ft/kg 75,— 150,— 50,— Zöldpaprika Ft/db/kg 6,— 70,— 50,— Paradicsom Ft/kg 80,— 70,— 70,— Zöldbab Ft/kg 60,— 60,— 30,— Sárgabarack Ft/kg 190,— 300,— — Őszibarack Ft/kg 140,— 200,— 170,— Ringlószilva Ft/kg 100,— 130,— — Karalábé Ft/db/kg 25,— 60,— 15,— Tök Ft/kg 20,— 35,— 20,— Görögdinnye Ft/kg 30,— 40,— 30,— Sárgadinnye Ft/kg 25,— 40,— 40,— Körte Ft/kg 100,— 160,— — A Don-kombájnok Don-kihótéja? Ama „Bűsképű lovag” Servantes regényében felvette a harcot a szélmalmok ellen.Mezei András már megint eltakarja magát és a költészetét valamiféle új megváltással? Jó, hogy meghirdette a Cet című folyóiratában a Magyarországért, most mozgalmat, de mit akar „mondani” a Don-kombájnokkal? Nem marad-e a közvetlenül az aratás eló'tt behozott orosz államadósság fejében szállított és most az Agrokerekben összeszerelt és eladásra váró Don-kombájnok Don-kihotéja? — Ezek költői kérdések. A költészetem, ha maradandó, akkor azt még én magam se takarhatom el, de most nem akarok semmi mást nyilvánvalóbbá tenni, mint azt, hogy megérkezett 200 kombájn az aratásra és mégse érkezett meg. Megérkezhetne végre, hogy a szükség birtokba vegye mind a kétszázat, avagy az ezret is a kukorica és a napraforgó aratásra, de bürokrácia és a nyugati konkurencia szélmalmai szeretnék elfújni és felöklelni ezeket a jó, de roppant olcsón vásárolható kombájnokat. Nincs reklámuk, holott a hidraulikájuk és a vezetőfülkéjük, s annak teljes berendezése német gyártmány. 1985-ban 50 darab jött be az országba belőlük és a mai napig is jól szolgálnak. A nyugati áruknak nem csak, hogy hatalmas reklámuk van a tévékben, újságokban, a rádióban, de még ellenreklámra is futja némely nem jelentéktelen médiában. Mondjam, hogy kevesebb, mint fele ára a német kombájnoknak? Mondjam, hogy a lízing első részletét a lehető legminimálisabbra szabták? Hogy terményért is lehet vásárolni hosszú részletre? Hogy az Agrokerekben készek külön-külön bemutatni működés közben? Mondjam, hogy a fennálló nagygazdaságok ez évben még megoldották az aratást azokkal a kombájnokkal, amelyeken talán az utolsó javításokat végezhették el, mielőtt kiderülne, hogy a gépek nagy része már végképp javíthatatlan? Mondjam, hogy nincs pénz? Sem a nagyok, sem a' kicsik nem tudnak fizetni. Hogy a valóban, hihetetlenül olcsó és jó Don-kombájnokat "se képesek kifizetni: mert ha van másfélmillió előlegük a termelőknek az első lízingre, már az áfával sem képesek kiegészíteni, mert hiába is kapják vissza az árát — nincs annyi pénzük. Mondjam, hogy félnek a lízingtől, félnek a hitelektől, mert rajtavesztettek? Az Agro-lízing kínálata hiába hogy kedvező, már a termelők pórul jártak. A várakozás álláspontján vannak, mert el nem tudják képzelni, hogy a kormányzat nem lesz kénytelen a mezőgazdaság termelőinek segítségére sietni. Mondjam, hogy a kisbirtokosok még nem tudják, miként állhatnának össze, hogy közösen kihasználható olcsó gépparkot teremtsenek. A Don-kombájok behozatala, mint a lakmuszpapír a vegyületekben, kimutatja az ellentmondásokat, a szükséget. —De mi köze mindezeknek a Magyarországért, most mozgalomhoz? — A most, jelenidő. A mondat a gyors cselekvésre buzdít! Ezek a kombájnok már több hónapja megérkeztek. Részt vehettek volna az aratásban mind a kettőszázan is, ha nem állítja le összeszerelésüket, eladásukat az az 1992-es rendelkezés, mely szerint a rubeladósságban beérkezett árukra nem kell vámot fizetni, kivéve Oroszországot (!) Az Antall-kormány intézkedésének eltörlése ette meg az időt, ahelyett, hogy a jó termést, a jó r~. " ^ Ha nincs penzmagja, a D0M-K0MBÁJNT úgy is megkapja: amit arat, abból fizet! Pici kamat, sok kis részlet szeptember 15-éig, amíg a készlet tart az AGROKERBEN: Békéscsaba, Szarvasi út 84. Telefon: (66) 328-588. és olcsón árusított kombájnok „ették” volna meg. Hadd ne mondjam el, hogy még annyi hasonló akadály teszi késedelmessé, ha nem lehetetlenné azt, hogy a sokak szerint „ingyen kapott” gépek valóban olcsón jussanak el oda, ahol szükség van rájuk. A lízingelőktől kockázati előleget, bánatpénzt kérnek, holott az igazi bánatpénzt akkor fizetjük meg mindannyian, ha az akció fiaskót szenved. Ha a Tárcaközi Bizottság, a Horn delegáció hozta kombájnok nem aratnak, hanem a „Grófi szérű” Magyarországának pazarlása , ,arat”. Ma már nem arról szól ez a történet, hogy szétverték a mezőgazdaságot is, hanem arról szól: hogyan lehet fölépíteni újra. Hogyan szerveződhetnének új szövetkezetek és módén gépállomások. Miből lehetne pénzt csinálni? A termelőkedvet fokozni. A magyar munkát védeni. Mert, nem teremhetett volna annyi gabona ebben az évben, amennyit el lehetne adni ma. Én a társaság, a Keleti Piacokért Egyesület főtitkára vagyok. Én tudom, hogy a németek, svédek, olaszok, japánok, koreaiak, amerikaiak mind ott vannak az orosz piacokon. Mind „lenyúlták” a mi egykori piacainkat is. Az idelátogató oroszok nem győzik ismételni: hol vannak a magyarok? Hol van a magyar alma? A magyar Glóbus konzerv, a szalámi? A Tokaji bor? Hol vannak a magyar cipők? Hol van az a magyar mezőgazdaság, melynek csodájára jártak szakembereink és tudósaink? Bizony, a külföldiek, akik a magyar államadósság visszafizetésének anyaországai, ott tolonganak már mind — képletesen szólva — a „Don-kanyar”-ban — itt Magyarországon pedig mindent megtesznek, hogy akkor se használjunk orosz árut, ha az jó és nagyságrenddel olcsóbb, mint az ő nyugati árujuk? Hát igen, ez az a híres-nevezetes „sokk therápia”. De a sokk, már sokakat kijózanít, elismerem, mindezekkel szembeszállni donkihótei igyekezet is nem egyszer. Én azonban még sem vagyok „búsképű”, hiszek ennek a népnek a tehetségében, szorgalmában, éleslátásában. Bízom a kormányzatban is, hogy képes jól és gyorsan dönteni Magyarországért, most az olyan aprócskának látszó ügyben is, mint a későn érkezett, a megérkezni késleltetett kombájnok eladása. Könnyű nekem, mert én odaadnám őket ingyen is. És nem lehetetlen, hogy abban volna a ma még fölmérhetetlenül jelentős gazdasági haszon. T. I.
