Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd A szocialisták frakciója optimista Bírálták kormányukat Rendkívüli ülést tartott hét­főn a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja. Meghall­gatta Horn Gyula miniszter­elnök-pártelnök tájékoztató­ját az Alkotmánybíróság dön­tése nyomán kialakult hely­zetről, ám konkrét lépések­ben nem foglalt állást. A frakció július 24-én ismét ta­nácskozik, s akkor Bokros La­jos beszámolója nyomán fogal­mazza majd meg ajánlásait a jú­lius 26-27-i kormányülésre. A szocialista törvényhozók eredeti­leg a mostani ülésükön kívántak eszmét cserélni a pénzügymi­niszterrel, ám egyeztetési okok miatt elmaradt a konzultáció. A tanácskozáson elhatároz­ták, hogy két hét múlva átte­kintik az államháztartási re­form eddigi munkálatait, s vé­giggondolják az idén szüksé­ges teendőket, valamint a jövő évi költségvetés előkészítését. A miniszterelnökkel egybe­hangzóan úgy ítélték meg: nincs szükség arra, hogy eset­leg elhamarkodott döntéseket hozzanak. Az általában optimista hangvételű eszmecserén a képviselők keményen bírálták a kormány ténykedését, mun­kastílusát. Horn Gyula az ész­revételekre válaszolva ígéretet tett a kormányzati munka jobb összefogására. Nőhet a csempészforgalom A vízumkényszer következményei A határőrség technikailag fel­készült a vízumkényszer terve­zett bevezetésére Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszlávi­ával szemben, de ez jelentősen megnövelné a várakozást a ha­zánkba érkezők számára - ál­lítja Kőműves József, a Határőr­ség helyettes szóvivője. A testület jelenleg is ad ki ví­zumot: a külföldiek az első fél­évben közel 10 ezer alkalom­mal igényeltek beutazási enge­délyt. Ha döntés születne a ví­zumkényszer bevezetéséről, akkor a hozzánk érkezőknek lehetőleg saját hazájukban kel­lene megszerezniük a magyar- országi beutazási engedélyt, mert ezt a munkát képtelen a határőrség felvállalni. Az első félévben a határőrök csaknem 160 ezer olyan kül­földi beléptetését tagadták meg. akik nem rendelkeztek a beuta­záshoz szükséges feltételekkel. 80 százalékuk román és ukrán állampolgár volt, 10 százalékuk Kis-Jugoszláviából érkezett. Ha megszületik a döntés a vízumkényszer bevezetéséről, és a magyar ellenőrzési rend­szert az Európai Unió tagorszá­gai is megfelelőnek tartják, fel­gyorsulhat a magyar-osztrák határállomások forgalma, könnyebbé válhat Magyaror­szág csatlakozása a schengeni egyezményhez. Mindez feltehetően azzal a következménnyel is jár, hogy az ukrán, a román és a szerb határ- szakaszon jelentősen megnő az illegális forgalom. A csempé­szek, a feketekereskedők a zöld határon próbálnak majd átjutni. Tagad az ózdi gyermekrablás fővádlottja Megkezdődött a tárgyalás Miskolcon a Borsod-Abaűj- Zemplén Megyei Bíróság Nehrer Péter büntetőtanácsa hétfőn reggel 8 órakor meg­kezdte és - rövid déli pihenő­vel - csaknem délután 5 óráig folytatta az ózdi gyermekrab­lók perének tárgyalását. Az ügyész emberrablással vá­dolja Takács Zoltán, Pohóczky Pál, Pohóczky Péter és Kocsis László ózdi lakosokat. Takács Zoltán elsőrendű vádlottnak az ügy kitervelése, a Horogh Tí­mea elrablásához szükséges eszközök biztosítása, az akció irányítása miatt, a többieknek a nyolcéves kislány elrablásának végrehajtásáért kell felelnie. Az első napon négy vádlott kihallgatását tervezték, de nyolc óra elteltével csupán az első- és másodrendű vádlott meghallgatásáig jutottak el. A vádbeszéd után Takács Zoltán továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy semmi köze a gyermek­rabláshoz, azt Pohóczky Pál és öccse, valamint Kocsis László követték el. Pohócky Pál bűnösnek mondta magát, viszont azt állí­totta: a májusban feltételesen kedvezménnyel szabadult Ta­kács még a börtönben tervelte ki Horogh Tímea elrablását, s a részleteket szabadulása után tőle tudta meg. Ő maga a bűn- cselekményben azért vett részt, mert 2,5 millió forintos tarto­zása volt, és hitelezői őt és csa­ládját is megfenyegették. A tárgyaláson a szembesítési kísérlet eredménytelennek bi­zonyult. A tárgyalás kedden a többi vádlott kihallgatásával folytatódik. HAZAI TÜKÖR Az ezredfordulón is túlmutató közlekedéspolitikai irányelvek Gyors áruszállítás, több autópálya Milyen követelményeknek kell eleget tennie a hazai közleke­déspolitikának ahhoz, hogy országunk az egyesülő európai köz­lekedési rendszer része lehessen? Erről beszélgettünk dr. Lotz Károllyal, a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca vezetőjével.- A tervek és teendők mint­egy másfél évtizedre meg­szabják fejlesztési, gyakorlati felada- tainkat - mondta a miniszter. - Elsősorban - az Európai Unió- hoz való csat­lakozás feltételeként - kör­nyezetvédelmi és műszaki szempontból alaposan át kell vizsgálnunk a gépjárműállo­mányunkat, figyelembe véve természetesen, hogy belát­ható időn belül nem tudjuk lecserélni autóparkunkat.- Pontos számításokat kell végeznünk arra, hogy az észak-déli és a kelet-nyugati autópályákat mennyi idő alatt tudjuk megépíteni. Nem ke­vésbé fontos a vasút gyorsfor­galmának megteremtése, amit egyelőre csak a Budapest- Bécs vonalon tervezhetünk meg, körülbelül 1998 végére.- Hasonlóan lényeges köte­Dr. Lotz Károly fotó: feb lezettség az élet, a környezet védelme. Ide tartozik egyebek közt útjaink minősége, a se­bességkorlátozás, a környe­zetvédelmi törvények betarta­tása. Fel kell ugyanis zárkóz­nunk egy, a környezetét ná­lunk sokkal jobban védő tár­sadalom igényeihez.- A keleti országrészek jo­gos igénye, hogy az áruszállítás jó és biztonságos legyen, tehát szükséges javítani az utak álla­potán. Muszáj választ találnunk arra a kérdésre, hogy a vasút miként tudja felvenni a ver­senyt a közutakkal, lesznek-e olyan áruszállítási módszere­ink, amelyek az európai ver­senyszféra követelményeinek megfelelnek. Gondolok pél­dául a kamion-vasút kombinált szállítás fejlesztésére. Nekünk, mint tranzitországnak a mai körülmények között nem az az előnyös, ha raktározzuk az árut, hanem, ha gyorsan és biztonsá­gosan továbbítjuk.- Mindez természetesen nem oldható meg máról hol­napra. A program sok tekin­tetben ma még csak az irányt jelzi, amerre haladnunk kell - teljes megvalósulása 2005- 2010 között várható. (Koós) Ezentúl: döntés előtt normakontroll Horn Gyula és Sólyom László találkozója A miniszterelnök tegnap hiva­talában kereste fel Sólyom Lászlót, hogy az Alkotmány- bíróság június 30-i döntése után felmerült kérdésekről konzultáljon a legfőbb bírói testület elnökével. A kormányfő hasznosnak nevezte a megbeszélést, s ki­fejtette: a bírói testület június 30-i döntéseivel nem megaka­dályozni akarta, csak türelmi időt kívánt biztosítani a kor­mány intézekedések bevezeté­séhez. A döntést a kabinet tisz­teletben tartja. A jövőben nagy horderejű ügyekben arra is sor kerülhet, hogy a kormány­zat kérésére a parlamenti vég­szavazás előtt a legfőbb bírói testület előzetes normakont­rollt végezzen. Sólyom László hangoztatta: az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a meglévő jut­tatásokból milyen feltételek­kel lehet valamit elvenni. A bí­rák nem a kormány gazdaság- politikáját, hanem annak kivi­telezési módját ítélték el. Horn rámutatott: a kormányt abban nem korlátozza az alkot­mány, hogy megtegye a válság- kezeléshez szükséges lépéseket. Ezért fontos, hogy az ezekre vo­natkozó alkotmánmybírósági ál­lásfoglalásoknak világos értel­mezésük legyen. Sólyom László ehhez hozzá­fűzte: a testület a szerzett jogok védelmét bizonyos tekintetben a tulajdonvédelem útjára terelte, mivel kimondta, hogy a tulajdon- védelme kiterjed az ellenszolgál­tatás fejében szerzett jogokra is. Horn Gyula és Sólyom László FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Apad a Velencei-tó A Velencei-tó nem tartozik a jó minőségű vizeink közé. Állapo­tának további romlását meg­akadályozandó született az a kormányhatározat, amely elő­írja a víz szintjének szabályo­zását. Eszerint, ha a tó víz­szintje 140 centiméter alá süly- lyed, akkor a nyírádi bányák­ban lévő vízzel pótolni kell. Az erre szánt mennyiség évi 12 millió köbméter.- Szükség lesz-e a tó feltölté­sére az idén is? - kérdeztük Po­roszlói Józsefnét, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium tanácsosát.- A kánikula eddig még nem okozott problémákat az idén, de mint az elmúlt három évben mindig, valószínűleg most is fel kell frissíteni a tó vizét. Ameny- nyiben nem változik az időjárás, számíthatunk a fokozott párol­gásra. A tegnap reggeli vízszint 147 centiméter volt. Ha még egy kicsit apad, akkor a felszíni víz­folyásokon és csőrendszereken keresztül megindítják a bányavi­zet. Mindig csak annyival pótol­ják, hogy elérje a minimális 140 centimétert. A párolgás az algásodás fo­lyamatát is meggyorsítja, ami ugyancsak veszélyezteti a víz tisztaságát. Sajnos, és nem utolsósorban, a fürdőzők is szennyezik a tó vizét. A sekély, keskeny strandok higiéniája bi­zony sok kívánnivalót hagy maga után, emiatt sem hagy­ható el a frissítés. B.B. Döntés előtt a NAT Szeptember elején a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium a kormány elé terjeszti a több mint ötéves fejlesztési munka eredményeként meg­született Nemzeti Alaptanterv hatodik változatát. A doku­mentumot már elfogadta az Országos Köznevelési Tanács és a pedagógus szakmai szer­vezetek, szakszervezetek, diákszervezetek, nem önkor­mányzati iskolafenntartók, szülők és önkormányzati isko­lafenntartók képviselőiből álló Közoktatás- politikai Tanács. Fodor Gábor kultuszminiszter reméli, hogy a kormány már szeptember végén jóváhagyja a dokumentumot. A NAT megfelel a 21. szá­zad követelményeinek, figye­lembe veszi a magyar sajátos­ságokat, progresszív, gyerek­központú és nyitott. Az Or­szágos Köznevelési Tanács tíz támogató, négy tartózkodó és három ellenszavazattal fo­gadta el, míg a Közoktatás-po­litikai Tanács szinte vita nél­kül támogatta. Tartózkodott a szülői oldal, mert a financiális érveket nem tudta megítélni. A NAT kiala­kításához egyébként 2250 is­kolából érkezett vélemény. Földi magyarázatok az éghajlatra Nem a napfolttevékenység, hanem a szén-dioxid a ludas A kánikula alaposan próbára tesz mindenkit, s a már-már trópusi hőségben ismét beszédtéma, hogy egyre szélsősége­sebb földünk, ezen belül a Kárpát-medence időjárása. A me­teorológus nem híve a sommás véleményalkotásnak, már csak azért sem, mert szakmai körökben is vitatéma: kibillent-e év­ezredes egyensúlyából bolygónk klímája, vagy pusztán rövid távú éghajlati ingadozásokról van-e szó. Dr. Szalai Sándor, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályvezetője sze­rint a százéves átlagokat figye­lembe véve nem vethetünk komolyabb kilengést az „idő­felelős” szemére.- A feltételezések, ame­lyek a rendhagyó klimatikus jelenségeket a világegye­temben végbemenő változá­sokkal, netán a napfolttevé­kenység alakulásával vagy a bolygók állásával próbálják magyarázni, nem állják meg a helyüket. Az univerzumban zajló fo­lyamatok éghajlatunkra gya­korolt hatása ugyanis sokkal kiszámíthatóbb, mint az em­beri tevékenységeké. Az anomáliák okát nem az ég­ben, hanem a földön kell ke­resnünk. A levegő szén-dioxid szeny- nyezettségét például mintegy 60 százalékkal kellene csök­kenteni vagy a kén-dioxid-ki­bocsátást drasztikusan vissza­fogni ahhoz, hogy a légköri vi­szonyok normalizálódjanak, s hogy bolygónk légtérkincse ne veszítsen értékéből. A jelenlegi kánikula egyéb­ként nem rendhagyó, ennél az elmúlt évtizedekben jóval na­gyobb hőhullámok uralták a Kárpát-medencét. Ugyanakkor érdekes, bár messzemenő kö­vetkeztetést korai lenne levonni belőle, hogy a század három legmelegebb nyara közül kettő az utolsó évtizedre, 1992-re és 1994-re esett. S ha a meteorológus nem is vállalkozik szívesen távlati jóslásokra, azt megkockázta­tom: jövőre szintén hosszú, forró nyár ígérkezik. Bozsó Bea Tehetségesek hátrányban Elfogadhatatlannak tartja a KDNP és a Dokto- randuszok Országos Szövetsége, hogy a kor­mányzat le akar mondani a magyarországi tudo­mányos elitképzésről. A doktoranduszokra vo­natkozó tandíjkötelezettséget megfogalmazó kormányrendelet figyelmen kívül hagyja e képzés sajátosságait; az ösztöndíj 10 százalékos csökken­tése pedig kontraszelekcióhoz vezethet a tudo­mányos képzésben, és arra szoríthatja a legtehet­ségesebb fiatalokat, hogy külföldre távozzanak. Készülhet az új kenyér Mától új búzát őrölnek az Első Pesti Hengerma­lom Rt.-nél. A vállalat 150 ezer tonna búza fel­vásárlására kötött szerződést a termelőkkel. Minőségtől függően átlagosan 10-11 ezer forin­tot fizet a gazdálkodóknak a búza tonnájáért. A felvásárolt búza átlagosan 30-as sikértartalmú. Mulasztott a miniszter Hétfőn első fokon elmarasztalta Keleti György honvédelmi minisztert és tárcáját a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, mert a július elején hatályba lépett közalkalmazotti elbocsátáskor nem adtak időt a szakszervezetnek a véleménynyilvání­tásra, és ezzel az együttműködési kötelezettséget is megszegték. Keleti György elmondta: bele­nyugszik az ítéletbe és nem fellebbez. Veszélyesek a lakott területek Lényegesen nem változott az első fél évben az ország közlekedésbiztonsági helyzete. Hat hó­nap alatt összesen 9095 közlekedési baleset tör­tént, 42-vel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A balesetek hetven százaléka la­kott területen történt. Romlott az autópályák biztonsága is. Egyházi párbeszéd Megkezdődött Budapesten a Nemzetközi Ke­resztény-Zsidó Tanács négynapos konferenci­ája. Az 1974-ben alapított nemzetközi szerve­zet mostani rendezvényére öt kontinensről mintegy kétszáz résztvevő érkezett, hogy hoz­zájáruljon a zsidó és a keresztény felekezetek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom