Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

Élet és halál (negyed)órája Gazdaságilag és morálisan is kifogásolható, hogy most a gombhoz varrassuk a kabátot: a kórház nem csupán épü­let, műszer, hanem kimunkált szakmai kultúra. (5. oldal) Frank Júlia, az ízek mestere „Nem szakács és gasztronómus sze­rettem volna lenni, operaénekesnek készültem. (10. oldal) Szépen csillog a két bronz Az eddigi legnagyobb sikerét érte el az idén az Orosházi MTK női csapata. Mesterük Sáth Sándor. (15. oldal) 1995. JÚNIUS 23., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 145. SZÁM A gyulai sugárterápiás centrum „lelke” a 47 millió forintos kanadai Theratronich kobaltágyú, amelynek gyógyászati lehetőségeit dr. Pikó Béla, az onkológiai osztály főorvosa ismertette a megnyitón résztvevőkkel Sugárterápiás centrumot adtak át Gyulán Ünnepélyes külsőségek kö­zött adták át tegnap délben Gyulán, a Pándi Kálmán Me­gyei Kórházban az új sugár- terápiás centrumot. A 130 millió forintos beruházással — amelynek kivitelezője a békéscsabai BÁÉV Rt. volt — megyénk onkológiai ellá­tásában több évtizedes lema­radást sikerült pótolni. Dr. Zaránd Pál, az orvos- tudományok doktora a cent­rum jelentőségét méltatva kiemelte, hogy a kórház a szükségleteket és realitáso­kat vette figyelembe a léte­sítmény megvalósításakor. A sugárterápiás centrum na­ponta — 12 órás műszakkal számolva — 50 beteg ellátá­sára alkalmas. A finanszírozásának kér­dései nyitottak, hiszen az egészségbiztosítás még nem jelezte, hogy mennyivel kí­ván hozzájárulni a havi 13- 15 milliós működtetési költ­ségekhez. L.S. Ki nyerte meg a kávécsatát? Úgy tűnik, a január 3-a óta folyó kávécsata e hónap közepén vé­get ért. Legalábbis idősebb Szu- limán Ákos, a békéscsabai DMD Kávékéreskedelmi és Ipari Kft. ügyvezetője felsóhaj­tott, hiszen hat hónap után végre elhozhatja a Sarkadi Cukorgyár vámszabad területén zárolt 714 kilogramm svájci feladású ká­véjukat. A zárlatot a Országos Élelmezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet vizsgálata alapján az ÁNTSZ rendelte el még az év elején. Az import nyerskávé „bűne” az volt, hogy a megen­gedettnél nagyobb mennyiségű Ochratoxin A-t tartalmazott. — Mióta arra kényszerültem. hogy ebben a csatában harcos legyek, kész vegyész vagyok — mondta az ügyvezető. — Min­den élelmiszer esetében előfor­dul, hogy nedves közegben gombák keletkeznek, amelyek­nek cserebomlástermékei bizo­nyos arányokban mérgezők. Ugyanúgy, ahogy a cigarettában a nikotin vagy a vízben az arzén: nagyobb mennyiségben káros az emberi szervezetre. Még a kenyérben is van mérgező cse­rebomlástermék, csak soha nem beszélünk róla. Az Ochratoxin A is ilyen. A kávéban megenge­dett határértékei azonban orszá­gonként változóak. Hazánkban a kilogrammonkénti 10 mikro­gramm a megengedett. Amikor a Svájcból feladott nyerská­vénkról egy határmenti minta­vételkor megállapították, hogy ez az érték magasabb, zárolták az árut. Hónapokig tartó leve- lezgetésekkel és telefonálások: kai próbáltam meggyőzni a ha­tóságokat, hogy ha ezt a kávét Ochratoxin-mentes kávéval ke­verem össze, máris a megenge­dett értékhatár alá eső terméket kapok. Majd félévi huzavona után végre sikerült elérnem, hogy elvégezzenek egy ilyen kí­sérletet, amely természetesen engem igazolt. A napokban megkaptam az engedélyt, hogy (Folytatása3. oldalon) Kiskorú csabai lány a lánykereskedők hálójában Kerítés helyett rács Három kereskedő várja sorsa alakulását a hűvösön. Pontosab­ban három kerítő, akik egy fia­talkorú)!) békéscsabai lányt igyekeztek — akarata ellenére — pénzzé tenni. Egy békéscsa­bai fiatalember bejelentése indí­totta el a csabai nyomozókat, s ők nem is egyes sebességgel in­dítottak... Csak akkor fékeztek, mikor a sarkadi Oláh József, Bo- zsányi István és a szegedi Ma- tuszka Róbert ellen kerítés bűn­tettének alapos gyanúja miatt megindíthatták az eljárást, s a zárka rácsa mögé nem kerültek. A napokban a kislányék laká­sán megjelent Oláh József társa­ival. Éppen otthon volt a kislány barátja is. Örömmel újságolták, hogy pincéri állást találtak a kis­lánynak Szegeden. Azon nyom­ban kocsiba pattantak — a lány és a fiú egyaránt —, ám Szeged előtt az egyik településen a kísé­rőül szegődött fiút átfondorla- toskodták a mögöttük jövő autó­ba. Ez a jármű viszont — min­denfajta hivatkozással — nem követte a kislányékét, hanem visszatért Békéscsabára. Várt a fiú, várakozott, majd rosszat sejtve felkereste a városi rendőr- kapitányságot. Eltűnési ügyként láttak hozzá a munkához. (Rá­ment az éjszakájuk és a nappa­luk). A vizsgálat eredményeként láthatóvá lettek a történések. Előbb az 5-ös út melletti csár­dában próbálkoztak „elpasszol­ni” a lányt. Ám Olgának, a női stricinek nem kellett (más törté­netünkből már ismerhetik őt, s ezek szerint jó egészségnek ör­vend...). Nem találta megfelelő­nek. Valószínűleg nem a kislány küllemével, hanem korával le­hetett baja, akinek a foga sem nagyon fűlött a „munkához”. Ezért megcélozták vele a szege­di Zsiráf Klubot, s némi fenye­getéssel körítve „rábeszélték”, hogy elmúlt 18 éves, s tulajdon­képpen mindent tud... A Zsiráf­ban Matuszka Róbert 80 ezerért megvette a lányt, igaz, eladói (Folytatás a 3. oldalon) Időközi polgármester választás Kétegyházán Időközi polgármester-válasz­tást tartanak június 25-én, vasár­nap Kétegyházán. A választó- polgárok voksaikat reggel hat órától este 7-ig adhatják le. A jelölőlapra hat név került fel: Árgyelán György (függet­len), Finna Sándor (független), Gulyás György (Nagycsaládo­sok Egyesülete, MSZP és Mun­káspárt), Kozinszky Zoltánná, Sipos Flóra (FKGP és SZDSZ), Lempert László (független) és dr. Muntyán György (független). Az időközi polgármester-vá­lasztás egyfordulós, a legtöbb érvényes szavazatot kapott je­lölt lesz a polgármester. HÍREK Felmentették Pál Lászlót: Hóm Gyula miniszterelnök teg­nap bejelentette, hogy — július 15-ei hatállyal — kezdeménye­zi Pál László felmentését ipari és kereskedelmi miniszteri tisztsé­géből. Pál László a miniszterel­nöki elhatározást tudomásul vette. A kormányfői bejelentés kitér arra, hogy Horn Gyula egy­idejűleg kezdeményezi Dunai Imrének, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium közigazgatási államtitkárának kinevezését ipari és kereskedelmi miniszter­ré. Erről tájékoztatja az MSZP országos elnökségét és frakció­ját, valamint koalíciós partnerét. A kortárs magyar textil- művészet egyik legjelentősebb mestere, a szabadkígyósi szüle­tésű Balázs Irén visszatekintő tárlata ma délután 15 órakor nyí­lik a Munkácsy Mihály Múze­um összes időszaki kiállítási ter­meiben. Balázs Irén készítette Magyarországon az első plaszti­kus faliszőnyegeket és textil­szobrokat. Munkáit elsősorban hímzéssel tölti ki, s csak kis részben szövi. A 60. születés­napja alkalmából hazatérő, a vi­lág textilművészetében is közis­mert és megbecsült Ferenczy Noémi-díjas művész békéscsa­bai kiállításán majdnem minden fontosabb korszakából, soroza­tából ízelítőt kaphatunk. A Tisza Coop Kft. szerve­zésében tegnap Komárom-Esz- tergom megyébe látogatott Szolnok, Heves és Békés megye áfészeinek küldöttsége. Felke­resték azokat a partnereket, aki­ket már régi jó kapcsolat fűz a Tisza Coop Kft.-hez. A több, mint 40 szakember Gazdag Sán­dor ügyvezető igazgató vezeté­sével látogatást tett a Gyermelyi Tésztagyárban, ahol Bokros Zsigmond elnök-igazgató fo­gadta az áfészek kereskedelmi vezetőit. A küldöttség délután a Piszkei Papírgyár vendége volt, ma a Komáromi Sörgyár megte­kintése lesz a program. Védőnőket ünnepeltek Mezőberényben, a művelődési központban tegnap délután ün­nepséget rendeztek a 80 éves vé­dőnői szolgálat tiszteletére. Az ünnepi beszédet dr. Kovács Esz­ter, az ÁNTSZ tisztifőorvosa tar­totta. Pohárköszöntőt mondott Cservenák Pál Miklós, Mezőbe- rény polgámestere — hangsú­lyozta, hogy a védőnők szívügye az egészség védelme, megőrzé­se. Az ünnepségen részt vettek Békés, Tarhos, Köröstarcsa, Ka­mut, Murony, Bélmegyer, Csár­daszállás védőnői. A magyar vé­dőnőegyesület egy-egy szál vi­rággal kedveskedett az ünnepei­teknek. A mezőberényi Baricza citeraegyüttes műsorát hallgat­hatták a vendégek. A rendezvény támogatói: Nagy Lajos cukrász- mester, Békés, Juhász Zoltán cukrászmester, Murony, Nagy Sándor vállalkozó, Mezőberény és a 8 település polgármesterei. Harmati Erzsébet Magyarázom a nyilatkozatát... A Süddeutsche Zeitung fő- szerkesztője nem érti a ma­gyar miniszterelnököt: hiszen Horn Gyula látta és jóváhagy­ta megjelenés előtt a nyilatko­zatát, ami éppen egy hónapja jelent meg a lapjában. Akkor jó volt, most nem jó? A néme­tek már régen el is felejtették —ha egyáltalán elolvasták — miként vélekedik a kormány­fő az ellenzékéről. Németor­szág messze van, a fordítás is időbe telhet, és az akkori nyi­latkozat ma kavar itthon vi­hart. A Fidesz, az MDF, a kis­gazdák, a kereszténydemok­raták kikérik maguknak a rá­galmakat: ők nem támogatnak szélsőséges, nacionalista, faj­gyűlölő szervezeteket. Az indulatos parlamenti tiltakozás elég volt Horn Gyu­lának; a „sértettek” szerinte ezzel máris elhatárolódtak a szélsőséges mozgalmaktól, ezért nyilatkozatát visszavon­ja és helyesbítést kér. De a főszerkesztő nem érti. Ko­moly lapoknál ugyanis nem szeretik a helyesbítési kérel­meket, mert azok vagy arról szólnak, hogy valaki valamit eltolt, vagy olyasmire hívják fel még egyszer a közvéle­mény figyelmét, ami már egyébként „kölcsönös meg­elégedésre” feledésbe merült volna. No, de ha az interjú- alany kéri, kiváltképp, ha is­mert személyiség, a helyesbí­tést közölni kell. Herr Schrö- deer készségesen el is magya­rázta Horn úrnak a technikai lebonyolítás követelménye­it... Én meg azt nem értem, ho­gyan engedheti meg magá­nak vezető politikus, hogy ilyen kínos vitába, magyaráz- » kodásba keveredjen. Arról, hogy bizonyos ellenzéki pár­tok szélsőséges szervezetek­kel közös rendezvényeket tartottak, nem Horn nyilatko­zatából értesülhetett először a közvélemény. Eszerint jog­gal bírál a miniszterelnök — jóllehet nem az egész magyar ellenzéket, hanem konkrét pártokat kellett volna elma­rasztalni. Pontatlanul és általánosít­va fogalmazni nem túl okos dolog. A megalapozott bírá­latot viszont nem szokás ily könnyen visszavonni, azaz helyesbíteni. Niedzielsky Katalin Legtöbbet a családok támogatásában veszítettünk Magyarországon 1995-ben a központi szociális támogatások körében a legnagyobb visszavo­nulás a családtámogatások területén volt —jelentette ki teg­nap Kétegyházán Csehák Judit országgyűlési képviselő, a parla­ment szociális bizottságának el­nöke. A képviselőnő kifejtette, hogy idén a reálbérek csökken­nek, a munkanélküliek számában sem lehet pozitív változásra szá­mítani. A rendelkezésre álló szo­ciális pénzek felhasználása akkor lesz a leghatékonyabb, ha a dön­téshozatal a rászorultakhoz leg­közelebb, az önkormányzatok­ban történik. Személy szerint el­kötelezett híve annak, hogy a csa­ládi pótlék hazánkban alanyi jo­gon járjon az egy- és kétgyerme­kes szülőknek is. Reális esélye nincs annak, hogy a korábban megszokott gyermekgondozási díj rendszerét visszahozzák. A 8400 forintra emelt gyermekgon­dozási segély jelentős jövede­lemcsökkenést jelent az átlago­san, illetve az annál jobban kere­ső nők számára, ezért át kell gon­dolni a gyermekintézményeink működtetésének szabályozását. Csehák Judit külön kitért a ki­egészítő egészségbiztosítás nyúj­totta lehetőségekre, hiszen a munkavállalók 100 000 forintig levonhatják a jövedelemadójuk­ból az erre fordított befizetései­ket. Érdemes tehát a munkahe­lyeken tárgyalni erről a munka­adókkal, szakszervezettel. Az utób­bi időben kirobbant „megyei kór- házháborúról” szólva kijelentette: Békésben az elmaradottság miatt nem kell ágy számot csökkenteni, itt legfeljebb belső struktúraváltások képzelhetőek el, 4-5 éves kifutási idővel megvalósítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom