Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

1995. június 23., péntek VILAGTUKOR Az orosz miniszterelnök felszólította a parlament alsó­házát, hogy tárgyalja újra a kormány ellen benyújtott bi­zalmatlansági indítványt. A Duma azt tegnap már megsza­vazta, s ha újra megvonná a bi­zalmat, akkor Jelcin elnöknek négy héten belül el kell dönte­nie, hogy vagy a kormányt me- neszti, vagy a parlamentet osz­latja fel. Magyarországot is érintő európai útra indul július 5-én Csiang Cö-min kínai államfő. A hivatalos látogatás bejelen­tése cáfolni látszik a China Daily című angol nyelvű kínai lapnak azt az értesülését, hogy Peking válaszlépést tervez Bu­dapest ellen, mert Lien Csan tajvani kormányfő állítólag Magyarországon járt a napok­ban. A magyar Külügyminisz­tériumban nem tudták megerő­síteni a lap állításait. Az orosz-csecsen béketár­gyalások résztvevői közös nyi­latkozatban foglaltak állást csü­törtökön a háború folytatása el­len. A Groznijban folyó meg­beszéléseken a felek megálla­podtak arról, hogy leállítják a harci cselekményeket és a tűz­szünetet megfigyelőkből, köz­tük az EBESZ képviselőiből álló bizottság ellenőrzi majd. Hivatalosan is benyújtotta tagsági kérelmét az Európai Unióhoz Románia. A lépéssel Románia lett a harmadik kelet- közép-európai ország, amely hivatalossá tette csatlakozási szándékát: eddig Magyarország és Lengyelország nyújtott be ilyen kérelmet. Igyekszik megoldást találni a három éve húzódó, tizenkét- milliárd dolláros uránügyletre az A1 Gore amerikai alelnök és Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő vezette orosz-ame­rikai vegyes bizottság, amely a jövő héten Moszkvában ülése­zik. A megállapodás értelmé­ben az Egyesült Államok öt­száz tonna dúsított uránt vásá­rolna Oroszországtól. Jól halad a Beregszászi Ma­gyar Pedagógiai Főiskola hiva­talos bejegyeztetésének ügye. A nemrég Beregszászon és Ungváron járt ukrán tényfeltáró bizottság kielégítőnek találta a főiskola eddigi munkáját és an­nak anyagi-műszaki bázisát. A CIA bizalmas jelentése szerint Kína az utóbbi egy év­ben számos, rakétarendszerek­hez szükséges elemet és alkat­részt szállított Iránnak és Pa­kisztánnak. Egy magas rangú washingtoni kormányforrás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kénytelen lesz újabb gazdasági tilalmakat alkalmazni Peking ellen. Titokzatos betegség pusztít a kelet-indiai Bihar államban. A hetek óta tartó, többnyire tíz éven aluli gyermekeket megtámadó járványnak eddig már kétszáz halá­los áldozata van. A kórokozó eddig ismeretlen, mert a helyi kórházak gyenge felszereltsége nem teszi lehetővé a vérminták megfelelő elemzését. Izraeli börtönökben raboskodó hozzátartozóik szabadon bocsátásáért tüntettek palesztin asszonyok a Gázai övezetben. Jelentések szerint még mintegy ötezer pa­lesztint tartanak fogva a zsidó államban. A napokban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezetője éhségsztrájkkal csatlakozott a tiltakozókhoz. fotók: feb/reuters Gránát csapódott a sorban álló emberek közé Bombázni akart a NATO Hiba volt túszokat szedni az ENSZ-békefenntartók soraiból - ismerte el Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a BBC televíziónak adott nyilatkozatában. Ugyanakkor kije­lentette: a NATO légicsapása éppolyan hibás döntésnek bizo­nyult, mint a kék sisakosok elfogása. Karadzsics elutasította azokat a találgatásokat, hogy a szerbek egyre inkább vesztes pozícióba kerülnek a boszniai háborúban. A boszniai frontokon csütörtökre virradó éjszaka változatlan he­vességgel dúltak a harcok. Külö­nösen az ország északi és keleti részén került sor véres összecsa­pásokra a szerb erők és a muzul­mán kormánycsapatok között. A szarajevói rádió azt állí­totta, hogy Tuzla körzetében a kormányé sapatok több front­szakaszon folytatták előnyomu­lásukat a szerb ellenőrzés alatt álló területeken. A szerbek vi­szont újult erővel támadták az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított két kelet-boszniai muzulmán területi beékelődést, Szrebrenicát és Gorazsdét, va­lamint lőtték Szarajevót. Kora délután tüzérségi löve­dék csapódott be vízért sorban álló emberek közé a bosnyák főváros egyik külvárosában. Sok a sebesült, és többen életü­ket vesztették. Leighton Smith tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főpa­rancsnoka szerdán engedélyt kért arra, hogy bombázhassa a szerb kézben lévő Banja Luka-i repülő­teret, Bemard Janvier ezredes, a kék sisakos erők parancsnoka azonban a kérést visszautasította - közölte csütörtökön Jaszusi Akasi ENSZ-főmegbízott. Széles körű tiltakozások Szlovákiában Magyar igazgatók leváltása A szlovák oktatási miniszté­rium csütörtökön felmondott a párkányi, az ipolysági, a galán- tai és a somorjai magyar gim­názium igazgatójának. A hír a szlovákiai magyar pedagógu­sok, szülők, iskolák és politikai pártok széles körű tiltakozását váltotta ki. Értesülések szerint a fel­mondások indoka, hogy a ma­gyar pedagógusok nem hajlan­dók végrehajtani az úgyneve­zett alternatív oktatás tervét, amelynek értelmében a magyar iskolákban a tantárgyak több­ségét szlovákul tanítanák. Ko­vács László, a somorjai magyar gimnázium leváltott igazgatója „egyértelműen politikai jelle­gűnek” minősítette a döntést. Az Együttélés nevű magyar mozgalom szerint a minisztéri­umnak azért volt szüksége az államigazgatásról szóló törvény módosítására, hogy „tisztoga­tást hajthasson végre az okta­tásügyben.” A szlovák parlament három­párti Magyar Koalíciójához tar­tozó Magyar Polgári Párt tilta­kozó nyilatkozata szerint „az arrogáns hatalmi megnyilvánu­lás a demokratikus elvek elve­tését jelenti, megkérdőjelezi a magyar iskolák jövőjét.” Ilyen még nem volt a diplomácia történetében Sztrájkol az olasz külügy? Rendkívüli világnap lesz Itá­lia - és az egész nemzetközi - diplomácia történetében. Az előzetes bejelentés szerint szerdán, június 28-án sztráj­kol a külügyminisztérium, és beszüntetik a munkát az olasz külképviseletek is. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy nem küldenek és nem vesznek át jegyzékeket, nem tartanak fogadásokat, lemondják a meghívásokat, és nem tesznek olyan szolgálati utat, amelyhez diplomata-út­levél kell. Egy római lap iro­nikus megjegyzése szerint csak remélni lehet, hogy szer­dán semmi olyasmi nem tör­ténik, ami az olasz diplomácia közbelépését igényelné. A külügyminisztérium dolgo­zóinak szakszervezete sztrájkkal tiltakozik amiatt, hogy a kiadá­sok lefaragása már a munka ro­vására megy. Az összehasonlí­tásban természetesen nem Ke­let felé tekingetnek, ahol mos­tanában a még drákóibb taka­rékosság sem ismeretlen, ha­nem az EU társországaitól ve­szik az adatokat. Míg Franciaország az összes kia­dások 1,2 és Németország 0,8 százalékát használja fel kül­ügyi célokra, az olasz kül­ügyminisztérium mindössze 0,25 százalékkal részesülhet a költségvetés kiadási tételeiből, és ez lassan a kötelező ügyme­netre sem elegendő. A Rómában sűrűn változó kormányok nem tehetnek egy­másnak szemrehányást e téren. Vannak nagykövetségek, ahol olyan javítási munkákat sem tudtak elvégezni, amelyek 1967 óta időszerűek. Réti Ervin A tilalom rablásra ösztönzi a csempészeket A műkincsek „Interpolja” Mind gyakoribb a műkincsek ellopása, tönkretétele, illegá­lis kereskedelme. Párizsban bejelentették: ha elejét venni nem képes is, legalább csök­kenteni szeretné az esetek számát a Múzeumok Nem­zetközi Tanácsa (ICOM). A 135 ország mintegy tíz­ezer muzeológusát tömörítő szervezet főhadiszállása a párizsi UNESCO-palotában található. Főtitkára, Elisa­beth des Portes hangoztatja: az emberiség kulturális örök­ségét alkotó műkincsek jó­részt politikailag ingatag, háborúktól sújtott országok­ban találhatók. A szervezet tavaly Maliban tartott tudományos ülést az Afrikában elrabolt kulturális javakról. Legközelebb Latin­Amerikáról, továbbá a bejrúti múzeumokról, valamint a francia- és olaszországi temp­lomokból ellopott műreme­kekről, könyvekről jelenik meg hasonló kiadvány. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa ezekkel a dokumen­tumokkal is szeretné föl­hívni a közvélemény fi­gyelmét: körültekintőbben kell védeni az emberiség egyetemes értékeit. A szakemberek egy része mégsem ért egyet azoknak az országoknak a gyakorlatával, amelyek teljes kiviteli tilal­mat rendeltek el a kulturális javakra. Ez ugyanis eleve lo­pásra, rablásra ösztönzi a mindinkább szervezett tolvaj- és csempészbandákat. Győri K. László Vakító amerikai lézersugár Húszévi kísérletezés után megszületett A világ legforgalmasabb mesterséges vízi útja Százéves az Északi-csatorna Kevesebbet beszélnek róla, mint néhány társáról, de krónikák tanúsítják: már a rómaiak javasolták, hogy mesterséges vízi úttal kössék össze az Északi- és a Keleti-tengert. Az évezredes álom száz esztendeje, 1895 júniusában vált valóra. Az új lézer „csodafegyver” megvakít, ha a terepet táv- csövön keresztül kutató ellen­fél szemébe világít a fénye. Nem sci-firől, hanem az ame­rikai hadsereg jövendő fegy­veréről van szó, amely a The New York Times jelentése szerint a Lockheed konszern egyik üzemében már készen áll, és hamarosan sorozat- gyártásra kerülhet. A vakító lézerfegyverekkel már legalább húsz éve kísérle­teznek, de eddig nem sikerült olyat előállítani, amely meg­felelő lett volna a harctéri fel- használásra, egyúttal pedig gyártási költségei is elfogad­hatóak. Az új lézerpuska csak 18 kilós. Mielőtt bevetnék, za­varni kezdik az ellenség elektronikus figyelőrendsze­reit, hogy a másik felet a ha­gyományos, optikai berende­zések igénybevételére kény­szerítsék. Ázután kibocsátják a lézersugarat, amely - a tá­volságtól függően - időlege­sen, vagy véglegesen megva­kítja a katonákat, a harci technikát azonban sértetlenül hagyja. Svédország - a Vöröske­reszt támogatásával - el akarja érni, hogy az új harci eszközt vegyék fel a különle­gesen veszélyes fegyverek lis­tájára és tiltsák be alkalmazá­sát. Az amerikai kormány tá­mogatja a vakító lézer beve­zetését. Vádemelés Kassán A kassai rendőrség kerületi vizsgálóbírója vádat emelt kilenc személy - köztük há- jom magyar állampolgár - ellen, akiket áprilisban csak­nem húsz kilogramm radio­aktív uránizotóp csempé­szésén kapott rajta a szlovák rendőrség. A négy szlovák, két ukrán és három magyar állampol­gárságú személyt - a Szlo­vákiában hatályos törvé­nyek értelmében nevüket csak a jogerős bírói ítéletet követően tehetik közzé - április 19-én egy 52 kilo­grammos, külön erre a célra készített konténer szállítása közben tartóztatta le a rend­őrség különleges alakulata. Ha a bíróság bűnösnek ta­lálja őket, 8-tól 15 évig ter­jedő elzárás vár rájuk. 1888-ban háromezer ember kezdte meg a Kiel és Brinsbüt- tel közötti félsziget átvágását és hét év múlva már kilencezer munkás dolgozott ott - mint ír­ták a világ akkori legerősebb és legmodernebb gépparkjával. A vállalkozás a császár szívügye volt. Pontosabban két császáré. Az alapkövet I. Vilmos tette le, a szalagot a megnyitóünnepsé­gen II. Vilmos vágta át. 1895. június 20-án, mint a Kieler Zeitung beszámolójából tudjuk, II. Vilmos császár dél­után három óra harmincöt perckor az S^4 romboló pa­rancsnoki hídján állva, a két parton vigyázzba merevedett huszárok sorfala között, a nem­zeti himnusz hangjaira nyitotta meg ünnepélyesen a csatornát. Az ünnepség 1,7 millió már­kába került, és az esti bálra a flotta háromezer tisztje mellett hivatalosak voltak az építkezés vezetői is. A csatorna ötletét Bismarck kancellár is támogatta, és ő íratta alá 1886. március 16-án I. Vilmos császárral az építésről szóló törvényt. A csatorna egyébként a világ többi ismert csatornájához ké­pest meglepően rövid. Hossza 98 637 kilométer. De ez a vi­szonylag rövid átvágás Ham­burgból 787 kilométert, azaz 45 órát takarít meg a hajósoknak, Rotterdamból pedig 439 kilo­métert és 22 órát. Mi ez a Panama-csatornához képest! Ott a megtakarítás 8000 tengeri mérföld, tehát 14 816 kilométer, a Szuezi-csatoma pedig 7000 tengeri mérfölddel, 12 964 kilométerrel rövidíti meg a hajósok útját! A Keleti- és az Északi-ten­gert összekötő német csatorna a legújabb adatok szerint a föld­kerekség legjobban igénybe vett mesterséges vízi útja. Ta­valy 80 nemzet 43 ezer kisebb- nagyobb hajója haladt át rajta. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom