Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-08 / 132. szám
1995. június 8., csütörtök REND-ES OLDAL iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Tűzoltók fesztiválja Meppenben Dísztribün helyett gépezetes tolólétrák kosarából mondták el az ünnepi beszédeket. Az emelkedettség máris biztosítva volt... Hírek Az idegenekről. Dr. Ábrahám Béla rendőr alezredes, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese előadást tart a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület június 9-i ülésén. Ennek során az idegenforgalmat, illetve az idegenrendészetet érintő jogszabályok változásairól tájékoztatja az érdeklődőket. „Lakatlanítás". Békéscsabán, az ATI Kétegyházi úti telephelyén álló konténerházba lakatlevágással jutott be május 24-én 19 óra és 25-én 15 óra között ismeretlen betörő. A helyiségből 2 motort, 2 JET bukósisakot, egy 20 literes marmonkannát — benne 13 liter benzinnel — ellopott. A kár 180 ezer forint. IFA-val ütközött. A közúti közlekedés vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás a debreceni Vékony Gyula ellen, aki május 26-án 15 óra körül Körösladány és Körös- tarcsa között — a rendőrség megállapítása szerint — figyelmetlenül előzött, nem vett észre egy kanyarodó IFA tehergépkocsit, és annak baloldalával összeütközött. A gépkocsi három utasa súlyos sérülést szenvedett. Italkedvelö faltörő. Ismeretlen tettes ellen indult eljárás a közelmúltban Békéscsabán, amikor a Szabó Dezső utcában feltűnt, hogy egy raktár pozdorjafalát valaki kibontotta. A betörő a nagy munka után szomjas lehetett, hiszen közel 29 ezer forint értékben italt lopott a raktárból. Az 1993-as gyulai után idén Észak-Németországban, Meppenben rendezték meg a X. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát. A világ tűzoltóinak kétévenkénti baráti találkozóját 1975-ben Krum- pendorfban, Ausztriában rendezték meg először, megteremtve a tapasztalat- csere, a versengés és a barát- kozás sajátos elegyéből álló bajtársi összejövetelt. Május 25—28. között egy nagyobbrészt gyulaiakból álló Békés megyei küldöttség is Meppenben tartózkodott. Lebenszky Attila gyulai polgármester és Dudaszeg József tűzoltóparancsnok mellett a delegáció tagja volt Kovács János megyei, és Kiss József orosházi tűzoltóparancsnok, több gyulai és orosházi tűzoltó, a gyulai Pándy Kálmán Kórház csapata és jó néhány közéleti személyiség is. A mintegy 1600—1700 kilométeres oda- és az ugyanannyi visszaüt sem volt olyan riasztó, hogy kedvét szegte volna az utazóknak. Meppenbe érve pedig hamar elszállt a fáradtság. A város az Ems folyó mellett fekszik. A lápos, mocsaras vidék lecsapolá- sát olyan jól oldották meg, hogy nemcsak jó termőföldekhez, hanem egy kiválóan hajózható csatornához is hozzájutottak, sőt — milyen érdekes ezt a hasonló magyar példákhoz viszonyítani! — még a kiirtott lápos növényzetet is értékesíteni tudták: átalakították piacon keresett, jó pénzért eladható trágyává, talajmi- nőség-javító tápanyaggá. A vidék — a kanyargó Ems nyújtotta hátterével — gyönyörű. A város házait többnyire téglaburkolat takarja, mert leginkább ez tud ellenállni az igen párás levegőnek, illetve a közeli tenger által okozott szélsőséges időjárási hatásoknak. A csillagtúra változtos programokat kínált. Volt mód katamaránkirándulásra, városnézésre, szórakozásra, vigado- zásra, szakmai üléseken való részvételre, sőt sportbéli vetélkedésre is. Ez utóbbi során a gyulai kórház csapatának tagjai közül Kovács István kiemelkedő teljesítménnyel lett első a 100 méteres mellúszásban, míg Tokai Gyula második helyet szerzett az íjászatban. Meppentől nincs messzire Hollandia sem, így hát oda is eljutottak a gyulai küldöttség tagjai. Érdekesek a szűk belvárosi utcák Emmenben, melyek mindenhol csak egyirányúak, de mindkét oldalukon széles kerékpárút húzódik. Élmény volt látni a malomkeréknyi sajtokat, a hatalmas sajtkínálatot, a facipő- és klumpaárusok sorát, a vidám — igaz, más életritmusban élő, kevesebb stresszhelyzetet megtapasztaló — embereket is. Meppenbe visszatérve — milyen kicsi a világ! — Nagyatádról érkezett magyarokkal találkoztak a gyulaiak. Egyikük kerékpáron tette meg az utat, a többiek pedig egy 1961-ben gyártott, 15 éve már tűzhöz nem vonuló Csepel 420-as típusú tűzoltókocsival. A rendezvény megnyitója szokatlan eseménnyel is szolgált, hiszen a beszédeket nem emelvényről, hanem tűzoltólétrák kosaraiból mondták el. Itt hallottuk például, hogy Rudolf Seiters szövetségi belügyminiszter egyenesen Moszkvából, a Vörös térről érkezett a zászlóátadás meppeni helyszínére. Ésténként persze a kötetlen szórakozásé volt a főszerep, hiszen teljes gőzzel üzemelt az óriási „sörsátor”, amelyben sramlizene és slágerek sora adta meg az alaphangulatot. Ezt a jóféle sör, az oldott beszélgetés, a vidám „bolondozás” csak tovább fokozta. Szinte a müncheni Oktoberfesten érezhette magát mindenki, hiszen az 5—6000-es tömeg hullámzása, közös éneklése, kurjongatása felejthetetlen légkört teremtett. Ugyancsak itt, a sátorban találkoztak össze a gyulaiak német testvérvárosuk, Ditzingen tűzoltóival. A mintegy 5200 hivatalosan regisztrált résztvevő nyüzsgésében is sikerült egy kicsit meghittebb, személyesebb légkörű beszélgetésekre sort keríteni velük. A csillagtúra ugyan véget ért, de már tudott dolog, hogy két év múlva, 1997 májusában Dániában, a tengerparti Ebeltoft városában kerül sor a következőre. Kiss József tűzoltó százados (Gyula) A gyulai tűzoltók a megnyitón adták át a meppeniekneka két évig laktanyájukban őrzött zászlót Miért hosszadalmas a gépkocsi-ügyintézés Békéscsabán? Ügyfelek egymás hegyén-hátán A külső szemlélőnek komikus látvány lehet, a szenvedő alanynak viszont totális kikészülés, amikor 40 ember egymás nyakán igyekszik előrébb jutni a pici ügyfélfogadó helyiségben, hogy autóátírási, rendszám-ügyintézési dolgait elintézze Békéscsabán, a rendőrkapitányságon. Szerkesztőségünkhöz több panasz is érkezett az ottani kaotikus állapotokról, legutóbb egy Fiatalember ecsetelte felháborodását, aki—elmondása szerint — tíz éve tapasztalja a problémát. Elfogadhatatlannak tartja, hogy reggel kiosztanak 20 sorszámot, utána fél kilenckor elküldik az embereket, mondván, jöjjenek vissza másnap, mert már nem tudnak velük foglalkozni. így előfordul, hogy egy átírási ügy négy napig is elhúzódik. A panasszal Kis István századoshoz, a városi kapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjéhez fordultunk, aki csodálkozásunkra az asztalán álló számítógépet említi mindenekelőtt: — Hihetetlennek tűnik, de ami pillanatnyilag lassítja a munkánkat, az a számítógép. Május 11 -én kaptunk egy új országos programot, s mint minden ilyen, kezdetben nehezebben működik, meg kell tanulni. Természetesen a munka felgyorsul, amint a programot begyakorolják a dolgozóink, és főleg, ha pontosabb lesz az országos rendszer. _ — Hányán foglalkoznak Önöknél az ügyintézéssel? — Jelenleg öten, nemrégiben emeltük a létszámot egy fővel. — Az ügyfélforgalomhoz képest ez nem kevés? Nem kellene még több számítógép ? Az emberek közérzetét az is javítaná, ha tágasabb helyiségben várakozhatnának. — A létszámbővítés már nem vezet eredményre, mert minden feladatot számítógépen kell elvégezni, de technikai akadályok miatt több már nem kapcsolható a rendszerre. Változást az hozhat majd, ha az országos rendszer annyira bejáratódik, pontos lesz, hogy itt csak az adatfelvitelt kell elvégezni. Egyébként az ügyintézőink rengeteg háttérmunkát is végeznek, amit a kívülálló nem lát, s ez behatárolja az ügyfélfogadási időtartamot. Az adatfelvétel mellett ellenőriznek és állam- igazgatási eljárást folytatnak. Ha valakinek például leveszik az autójáról a rendszámot, 30 napos határidővel itt elindul az eljárás. Magunk is elismerjük, hogy a helyiség sajnos kicsi, szomorú, de 2—3 éven belül nem tudunk változtatni a helyzeten. A tervek szerint nemsokára naponta 50—70 ügyfelet fogadunk majd, de még így is számítani kell 3—4 óra várakozásra. Bővítettük az ügyfélfogadási időt, tavasztól kedden is jöhetnek az emberek 8-tól 12 óráig. A sorszámokról el kell mondani, hogy reggel annyit osztanak ki a kollégáim, ahány ügy ésszerűen aznap feldolgozható. — Van-e abban igazság, hogy egyeseknek soron kívül elintézik az ügyeiket? — Nincs, az ilyesmit régen leállítottuk. Hogy félreértés ne essék, még a saját dolgozóink számára is meghatároztuk, hogy szerdánként 14 és 15 óra között intézhetik ügyeiket, amit az ügyfélfogadási rend táblájára kifüggesztettünk. Kivételezésnek azonban itt nincs helye. L. E. Ha jó, ha nem. Szabálytalan a várakozás az útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méteres távolságon belül, kivéve, ha közúti jelzésből más nem következik: ez a tilalom nem vonatkozik az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre, ha az a többi jármű bekanyarodó sót nem akadályozza — tájékoztat a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Rajz: Jelinek Lajos Mégsem kell az autósnak leülnie a húsz napot A posta a bűnös? Egy hete írtunk arról az autósról, aki a néhány perces, tilosban várakozás miatti ezer forintos helyszíni bírságolástól nemrégen — immár tízezer forint márciusi befizetése után — eljutott addig: akár húsz napot is eltölthet miatta a Békés Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben. Akkor jeleztük, hogy a rendőrség illetékese e héten kifejti a szabálysértési hatóság álláspontját. — A helyszínbírságot a hódmezővásárhelyi rendőrök szabták ki — mondta Kis István rendőr százados, a Békéscsabai Városi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetője. — Az ő nyilvántartásuk szerint harminc napon belül nem történt meg az ezer forintos helyszínbírság befizetése, ezért a törvény előírásainak megfelelően feljelentést tettek, mely alapján az eljárás az ügyfél lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságként megindítottuk. Az általunk kiszabott tízezer forintos szabálysértési bírság március negyedikéi befizetését igazoló, ajánlott küldeményként kezelt postai feladóvevény válaszlevelezőlapját a postától nem kaptuk meg. A fizetési határidő letelte után ezért küldtünk az ügyfélnek egy felhívást újabb feladóvevénnyel, s a befizetés — az akkor lehetséges megközelítésünk szerinti nézőpontból megítélve — ismételt elmaradása esetére kilátásba helyeztük egy öt nap után esetlegesen hatályba lépő újabb határozattal a tízezer forintos bírság húsznapi elzárásra változtatását. — Ki felelős a kialakult helyzetért? — A bemutatott feladóvevény szerint az ügyfél nem hibás, s mi sem. hiszen a postától nem kaptuk meg a bírság illetékbélyeggel történt lerovásának igazolását. K. A. J. Kirúgta a kezéből, majd megbilincselte őt Kés a kemény legénynél... Kovács István május 31 -én fél 9-kor a békéscsabai piacon a Járőr Bt. tagjaként járőrszolgálatot végzett. Az egyik fedetlen pavilonban hajléktalant kapott el, akiről később kiderült, kemény fiú lehet, mert a szegedi Csillagbörtönben 13 és fél évet húzott le. —Ha ezt tudja róla, hogyan viselkedik? — Biztos, hogy körültekintőbben, mert semmi rosszat nem tételeztem fel róla — mondja a fiatalember, aki így folytatta a történetet: — Arra kértem, távozzon a piac területéről. Nem tetszett neki a felszólítás, mert esze ágában sem volt távozni. KérValószínüleg hárítani tudom, ha késelni kezd — mondja Kovács István — hiszen önvédelmi sportot tanultam Fotó: Kovács Erzsébet tem, jöjjön velem az irodába és igazolja magát. Miközben kísértem, az utcán lévők figyelmeztettek: vigyázzak, mert a középkorú férfi kést kapott elő a táskájából. Nem volt más megoldásom, automatikusan kirúgtam a kezéből, hiszen ekkor már nem babra ment a játék. Sikerült bevinnem az irodába, ahol rám támadt, mire kénytelen voltam önvédelemből megbilincselni. Kihívtam a rendőrséget és átadtam nekik. — Mi történik, ha késsel támad magára? — Valószínűleg hárítani tudom, mert önvédelmi sportokat tanultam. BÉ
