Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

SZARVAS ES KÖRNYÉKÉ 1995. június 8., csütörtök A szövetkezetek jövője A második helyen Úgy tűnik, elfogadott tény, hogy a gaz­daság átalakítása nem oldható meg a munkanélküliek számának emelkedése nélkül. E tételt a rendszerváltás óta szin­te folyamatosan szajkózza a kormány és az ellenzék egyaránt. Nyilván ettől még nem lesznek boldogabbak és kevésbé elkeseredettek a munka nélkül marad­tak. Nemrégiben jutott a kezembe egy ki- mutatás, amelyet a Békés megyei Munkaügyi Központ készí­tett arról, hogy Szatyas körzetében hány munkanélküli van. A számok szerint ebben a térségben a munkanélküliségi ráta 12%. Szarvason 896-an, Kondoroson 391-en. Békésszen- tandráson 223-an, Csabacsűdön 109-en, Kardoson 84-en, Orménykúton 27-en élik a munkanélküliek keserű minden­napjait. A kimutatás arról is szól, hogy Békéscsaba után a szarvasi térségben a legalacsonyabb a munkanélküliek szá­ma. A helyi munkaügyi központ 1730 regisztrált munka- nélkülit tart nyilván. Vélhetően azonban számuk ennél több lehet. Sajnálatos, hogy az önkormányzatok, legyen az városi vagy községi, képtelenek munkahelyet teremteni. Talán nem is az ő feladatuk. Anyagi erejüket meghaladja az önálló vállalkozást. A kisebbek örülnek ha intézményeiket fenn tudják tartani. Még arra sem gondolhatnak, hogy helyi adókból jelentős mértékben növeljék bevételeiket (erre eset­leg Szatyas képes), mert a jövedelem nélküli vagy rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkező családokat megadóztat­ni nem lehet. Megdőlt az az elmélet is, miszerint a mezőgazda­ság átszervezésével és a kárpótlási igények kielégítésével új munkahelyek teremtődnek. Éppen ellenkezőleg történt. A tsz- ek felszámolása nagyon sok család szájától vette el a kenye­ret. Számtalan munkahely megszűnt. A második hely, amelyet Szarvas és térsége a munka- nélküliség tekintetében elfoglal, korántsem jelenthet ebben a körzetben megnyugvást. Kiutat talán a szaporodó magánvál­lalkozások jelenthetik. Ez azonban csak hosszú idő elteltével lesz mérhető. Addig az önkormányzatok terhei nőnek, mert a munkanélküli-járadékból kikerültek jövedelempótló támo­gatását vállalni kell. q l P A politika igencsak megkeserítette az elmúlt időben a szövet­kezetek életét. A magántulajdon sérthetetlenségének hang- súlyozása és a tulajdon nevesítése talán sehol nem okozott akkora kavarodást, mint a gazdálkodás ezen formájánál. Ugyanis a szövetkezet legyen az hitel, ipari, termelő vagy fogyasztó, értékesítő önmaga megtalálta helyét a hazai gaz­daságban. A vagyon nevesítése és kétféle formája a tagi és a külső üzletrész tulajdonlás megjelenése nagyon sok szövetke­zet vesztét okozta. Gyakorlatilag megszűnt az osztatlan közös tulajdon, azaz a szövetkezeti tulajdon. Ilyen és ehhez hasonló gondola­tok hívták életre Szarvason azt a baráti találkozót, amelyet a Szarvas és Vidéke Áfész, vala­mint az Iparszövetség szerve­zett. Nem véletlen, hogy a ren­dezvényre éppen Szarvason került sor, hiszen a megyében itt a legerősebbek a szövetkezés hagyományai. Az áfész ebben az évben ünnepli 50 éves szüle­tésnapját, a Szirén Ruházati Szövetkezet 45 éves, s ez alatt az idő alatt, a kezdettől napjain­kig folyamatosan fejlődött, minden évben eredményesen gazdálkodott. S nyilván nem kell bemutatni a Vas- és Fém­ipari Szövetkezetei, vagy a Plastolus Ipari Szövetkezetét. De a bútoriparit sem. A város munkaképes lakosságának je­lentős részét a felsorolt egysé­gekben foglalkoztatják. (A ter­melőszövetkezetekről itt most nem szólunk.) Dr. Laczó Ferenc a Szövet­kezeti Kutatóintézet igazgató­ja e tanácskozáson síkraszállt amelett, hogy a szövetkezeti forma fennmaradását az idő igazolta. A szövetkezeti va­gyon bár nevesített, mégis nemzeti, hiszen a kormány gazdálkodását befizetéseivel segíti. Más oldalról úgy látják, hogy a kormányzat igen keve­set ad vissza a szövetkezetek­nek. Nincs például szövetke­zeti törvény. A régi már nem felel meg az átalakulás jelen­legi formájának. Nem kapnak adókedvezményt a szövetke­zetek, holott nyugaton erre rengeteg példa van. A szarvasi áfész jó példája annak, hogy a szövetkezeteket a politika bár gyakorta támadta, megingatni nem tudta. Az áfé- szek összefogása ebben az eset­ben a Tisza-Coop Kft. létreho­zása elősegítette a nagykereske­delmi tevékenységet. Volt ereje a szövetkezetnek a tagsággal egyetértve felszámolni a vesz­teséges ágazatokat, bérbe adni a kevésbé gazdaságosakat, és az élelmiszer-, napicikk-kiskeres- kedelem felé fordulni. A szarvasi áfész tavalyi árbevéte­lének 90%-a, 574 millió forint innen származik. A szűkülő vá­sárlóerő és a nehezedő gazdasá­gi körülmények között is nyere­Kétszáz százalékos lakbéremelés Negyedszázados évforduló A Szarvasi Társastáncklub gyermekcsoportja bemutalóttáncol Az oldalt írta és szer­kesztette Papp János, a képeket Lehoczky Péter készítette. Hírek Új üzlet Orménykúton. Kiss Pál csabacsűdi vállalkozó cuk­rászdát nyitott. A néhány hete üzemelő kis üzlet máris népszerű­vé vált a faluban. Tetszetős, jóízű termékeik kedvező fogadtatásra táláltak. Kerti ünnepség. Szarvason „Körösparti Gardenparty” cím- mel június 17-én az Erzsébet ligeti ifjúsági táborban kerti ünnepség lesz. Az eseményt a 2. számú Általános Iskola „Tehetség és Si­ker Alapítványa” szervezi. Kevés a pénz. Békésszent- andráson a lakosság több mint 60%-a lenne jogosult valamilyen segélyre. Sajnos azonban az ön- kormányzat anyagi lehetőségei olyannyira szűkösek, hogy csu­pán az igények egy részét tudják kielégíteni. Munkanélküliek. Kondo­roson a munkaképes lakosság 12,1%-a munkanélküli. Legsú­lyosabb a helyzet a 26 és a 35 éves korosztálynál, ahol 25 %, illetve a 36 és 45 év közöttieknél, ahol 30 % a munkanélküliségi mutató. Segélyen. Orménykúton is, mint a legtöbb magyar falu­ban, kevesebb a munkahely, mint amennyien munkát ke­resnek. Az önkormányzatnak reménye sem lehet arra, hogy munkahelyet teremt, vagy elő­segíti külső munkáltató ilyen szándékát. A községben jelen­leg huszonkét munkanélkülit tartanak nyilván, s közülük ti­zenhármán kapnak jövede­lemkiegészítő támogatást. Eboltás. Szarvason június 12- től 24-ig kötelező veszettség elle­ni kötelező eboltás lesz. Az oltás díja 220 Ft, melyet a helyszínen kell kifizetni. Szarvason az önkormányzat tu­lajdonában lévő lakások bérét szeptember 1-től felemelik. Az önkormányzati rendelet értel­mében a lakbérek komfortfoko­zatonként a következők szerint alakulnak: összkomfortos la­kásnál 66 Ft lesz négyzetméte­renként, komfortos lakásnál 45 Ft, félkomfortos lakásnál 22 Ft négyzetméterenként és a kom­fort nélküli lakásnál 13 forint 50 fillér lesz. Az árak havonként értendőek. Gondoltak azonban a rászorulókra is, ezért ellenté­Baráti találkozót tartottak a bé- késszentandrási Nyugdíjas Egyesület és a szarvasi Szirén Szövetkezet tagjai. A találkozó ötlete Klimaj Mihálytól a Szi­rén nyugdíjasklubjának vezető­jétől származott. O vette fel a kapcsolatot Gabi Istvánnak, a szentandrási egyesület vezető­telezésre, támogatásra is módot ad a nemrégiben megalkotott rendelet. E szerint, annak a bér­lőnek, akinek a saját és vele egy háztartásban élő családtagjai­nak 1 főre jutó havi nettó jöve­delme nem éri el a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagy az önkormány­zati lakás megemelt lakbére meghaladja a család összjöve­delmének 10%-át, támogatást kérhet. Részletes felvilágosítást a polgármesteri hivatal munka­társaitól lehet kérni. jével, mondván olyan közel van egymáshoz a két település, hogy érdemes volna közös programokat szervezni. A gon­dolatot tett követte. Az első ta­lálkozó lehetőséget adott arra, hogy megismerjék egymás élet- körülményeit, s bemutassák a két szervezet munkáját. ségük meghaladta a 6 millió forintot. A Tisza-Coop hálóza­ton keresztül mintegy 3000 áru­cikket tudnak olcsóbban besze­rezni, s így olcsóbban kínálni. Volt erejük fejleszteni, bért emelni. Jelenleg úgynevezett Coop-üzletláncot építenek. Szarvason már 4 bolt tartozik a rendszerbe, amely egységes külső és belső megjelenést, áru­kínálatot és árat jelent. Bartus Pál, az AFEOSZ elnö­ke és Hódsági Tamás, a Békés megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke egyetértettek abban, hogy a feketegazdaság visszaszorítása kormányzati feladat. S e nélkül egyenrangú felek versenyéről a kereskede­lemben nem beszélhetünk. Mindketten fontosnak tartották elmondani a szövetkezetekről, hogy azok működése hazai tő­kével történik, erősödésük, tal- ponmaradásuk a közös összefo­gáson is múlik. Kiszely Mihály, a Békés Megyei Iparszövetség szarvasi szervezetének elnöke a Szirén példáján bizonyította, hogy mennyire nincs a piacon esélyegyenlőség. Szövetkezetük 30 éve tőkés exportra termel, meg­állja a helyét, ám a hazai piacon nem fogadják portékájukat, bel­földre nem gyártanak. A tanácskozás végén a je­lenlévő szövetkezeti vezetők megállapították, hogy a szö- vetkezési forma továbbra is versenyképes, s fennmaradá­suk garantált. A Szarvasi Táncklub nemrégi­ben ünneplete fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt ne­gyedszázad alatt számtalan ren­dezvényen léptek fel a tánco­sok, színesítve egy-egy progra­mot, de előfordult az is, hogy önálló műsort adtak. Nemrégi­ben városi rendezvény keretén belül a 2. számú Általános Isko­la tornatermében emlékeztek meg az évfordulóról, s tartottak versenyt. A születésnap fényét E és D osztályos (standard és latin) verseny emelte. Bemuta­tót a klub kezdő és haladó gyer­mekcsoportjai táncoltak, vala­mint a Szarvas—Szeghalom Egyesített Formációs Tán­cegyüttes. A versenyen a Ti­szántúl társastáncklubjainak ju­nior tagjai mérték össze tudásu­kat. Jó eredményt ért el a Bar­csik Attila—Kancsalics Eszter páros, ők döntősök lettek. Az oklevél mellett megkapták a Tehetség és Siker Alapítvány, vlamint a Turul mozi különdí- ját. Középdöntőbe jutott a Ko- hut István—Desta Daniella és a Barcsik Balázs—Tótli Tímea párosok. A fiataloknak ez a fel­lépés az első versenyük volt. A város nem feledkezett el a társastáncklub évfordulóján azokról a nevelőkről sem, akik pedagógiai munkájukkal aktí­van kivették részüket a fiatalok táncra neveléséből. Sziliné Csá­ki Emília a kezdetek óta, 25 éve Csáki Katalin 10 éve tanítja a táncosokat. Ebből az alkalom­ból dr. Gyalog Sándor jegyző Szarvas város címerével díszí­tett cizellált aranygyűrűt és ok­levelet adott át Sziliné Csáki Emíliának, a negyedszázados kiemelkedő táncpedagógusi te­vékenységéért. Nyugdíjastalálkozó Gumiszerviz. Pekórik Pál békéscsabai vállalkozó a közelmúltban gumiszervizt nyitott Szarvason a Szabadság úton, a 44-es főútvonal mentén. Az üzletben személy- és tehergépjármű külső és belső gumik széles választéka várja a vásárlókat. E mellett korszerű szerelőműhely, szerviz gondoskodik a teljes körű szolgáltatásról Kenyérkóstoló és -vásár. A szarvasi áfész diszkontja adott helyet a csorvási Genuin Kenyérgyár termékbemutatójának. A kóstoló jól sikerült, a vásárfók elismerően szóltak a bemutatott termékekről, sokan megízlelték, sokan vásároltak a termékekből. Leginkább a szezámmagos búzacipó és az 1 kg-os házi jellegű vekni aratott sikert

Next

/
Oldalképek
Tartalom