Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25-26 / 71. szám

Hej, azok a csabai évek! Pályafutásom során eljátszottam vagy kétszáz szerepet, de az a néhány, ame­lyet a szívem fölött őrzök, ma is fontos számomra. A Jókai Színházban például II. Richárd, amelyért Jászai-díjat kaptam — emlékszik vissza Szoboszlay Sándor. (6. oldal) Felfelé száll borban a gyöngy Pezsgőt inni mindig jó, nemcsak ünnepi alkalmakkor és szilveszterkor. Felkeléstől a lefekvésig végigkísérheti a napot. A pezsgő az italok királya. Szülőatyja egy champagne-i bencés apátság egykori pincemestere. (8. oldal) Sztálin, Roosevelt és Churchill Teheránban — . döntöttek a világ sorsáról; mindhárman betegek voltak Beteg politikusok ÍEisőként az tűnt fel, hogy milyen gyakran láthatók ápolónők a közelé­ben. 1965-től a Parkinsonkór tünetei észrevehetően jelentkeztek: mozgá­sa egyre koordinálatlanabb lett, a kezei reszketni kezdtek — így írja le Hans Banki bécsi orvos és orvostör­Az erősen mozgáskorlátozott John F. Kennedy, amikor kamera közeledett hozzá eldobta mankóit. Kennedynek is voltak mellékvese panaszai Mao, súlyos Parkinson-kórjának kitörése után még 11 évig volt Kína „nagy vezére" ténész annak a politikusnak az esetét, aki ugyanabban a betegségben szen­vedett, mint Alois Mock, Ausztria külügyminisztere. Mao Ce-tung-ról Kína „nagy vezéréről” van szó, aki Parkinson-kórja ellenére 82 évet élt, s a betegsége kitörése után még 11 évig kormányzott. „Nagyon sok po­litikus marad aktív annak ellenére, hogy súlyos egészségügyi problé­mákkal küzd” — összegzi kutatásá­nak több népszerűsítő könyvben is megjelent eredményét Banki pro­fesszor. Vannak olyan államférfiak,-akik­nek a betegsége, szenvedése kihat a munkájára, sőt esetenként még" a vi­lágtörténelem alakulására is. Mások annyira uralják betegségüket, hogy az saját személyes problémájuk ma­rad. Maót a kezelésére Kínába hívott bécsi orvos professzor Walter Birk- mayer sem tudta meggyógyítani, de életét sikerült meghosszabbítania. A Parkinson-kór könnyebb válfajában szenvedett a spanyol diktátor Franco és a jugoszláv elnök Tito is. A törté­nelem legsúlyosabb betegsége azon­ban Franklin D. Rooseveltnek jutott osztályrészül. Az artériáinak elme- szesedésében szenvedő amerikai el­nök, aki ráadásul egy gyermekkori bénulásból következően tolókocsijá­hoz is volt láncolva, 1945 februárjá­ban Jaltába utazott, hogy ott a háború utáni világ újrafelosztásáról tárgyal­jon. Sztálin ki is használta Roosevelt fáradtságát, újabb és újabb szellemi kihagyásait: az elnök, betegségből fakadó gyengesége így szolgáltatta ki a szovjeteknek Kelet-Európát. He­tekkel később Roosevelt már halott volt. Magas vérnyomásban szenvedett szövetségese Winston Churchill, akinek e mellett időnként még alko­holproblémájával is meg kellett küz­denie. Különösen egészségtelen életmódja (jelszava így hangzott: csak semmi sport) végül is oda veze­tett, hogy a brit miniszterelnök hiva­talának ideje alatt két alkalommal is szélütést kapott, amit persze eltus­soltak, s amit csak Churchill halála után hozott nyilvánosságra házi or­vosa. Churchill és Roosevelt vérnyo­más problémája a legelterjedtebb po­litikus betegségek egyike, ami a stressz, a pszichikus feszültség és a túl kevés alvás következtében jön létre. Bizonyítható, hogy Bruno Kre­isky, Franz Joseph Strauss, Bis­marck, Tito, Lenin, Sztálin és Hitler is magas vérnyomásban szenvedett. A magas vérnyomás, végső stádiu­mában az artériák elmeszesedéséhez vezet, olyan állapothoz, mely termé­szetesen a politikai cselekvésre is hatást gyakorol. Aligha akad még egy politikus, akinek olyan sugárzó image-e lett volna, mint John F. Kennedynek, miközben ő is súlyosan beteg ember volt. Szervezetének antitestjei szét­rombolták a mellékveséjét, ami dep­resszióhoz, rosszulléthez, szédülés­hez és életveszélyes vérkeringési za­varokhoz vezetett. Kennedy moz­gáskorlátozott is volt gerincoszlopá­nak veleszületett deformáltsága kö­vetkeztében, s ezt két balesete még súlyosbította: az egyik futballozás közben történt, a másik a háborúban, amikor torpedóját találat érte. A mozgás fájdalmat okozott neki, min­dig mankóval járt, amiket azonban rögtön félre tett, mihelyt kamerát látott a közelben. , Ronald Reagan is sugárzó szemé­lyiség volt. Ami az ő egészségi álla­potát illeti: az ellene 1981-ben elkö­vetett merénylet okozta sérülések mellett Reagant hivatali ideje alatt vastagbél karcinőmával kezelték. Alzheimer-kórja valószínűleg már csak a visszavonulása után hatalma­sodott el rajta. Kreiskyt kancellársá­ga utolsó időszakában rendszeresen művesére kapcsolták; Sir Anthony Eden brit miniszterelnöknek gyo­morfekélye volt; az egyiptomi elnök Nasszer pedig nem kezeltette cukor betegségét, és háromszqr kapott szívinfarktust... Két államférfi igen ritka betegségben, a fehér vértestek tumorszerű megbetegedésében szenvedett: a perzsa sah — akit szin­tén egy bécsi professzor, Feliinger kezelt —, és a francia elnök Pompidou. Mindkettőt masszív kor- tizonos terápiának vették alá, mely akár a pszichikus állapotra is hatást gyakorolhat, és bizonyos esetekben a teljesítőképességet is befolyásolhat­ja­Kései stádiumú rákban szenved a francia elnök Mitterrand. S habár prosztatarákja van, melynek áttéte­lei már a csontjait is fenyegetik, úgy tűnik, mintha cselekvőképességét ez nem befolyásolná különösebben. Ugyanezt állítja a brit orvos, dr. Ge­rald Stern is pácienséről Alois Mock- ról. (Neue Kronen Zeitungból fordította: Stummer Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom