Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

1995. február 7., kedd HONISMERET / HIRDETÉS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Százhuszonöt éve szervezték meg: A Gyulai Folyammérnöki Hivatalt Az ármentesítések kezde'ti időszakában a vízrendezések ügyei Bihar, Arad és Békés megyékben állandóan napi­renden voltak, de az érdekel­tek nem tudtak megegyezni. A holtpontról úgy mozdult ki a kérdés, hogy 1802-ben Vay Miklós személyében királyi biztost küldtek a Körösök és a Berettyó szabályozásának elő­segítésére. Vay közreműködé­sével a vízrendezés műszaki alapfelvételeit 1818—1825 között Huszár Mátyás vezeté­sével készült vízrajzi térképe­zés teremtette meg. A Körös-vidék 1829. július 8. és augusztus 20. közötti be­járása után szeptember 1—5. között Váradolasziban fontos tanácskozást tartottak az egy­séges vízrendezés megkezdé­se ügyében. Az ötnapos érte­kezleten az elkészült és jóvá­hagyott terveket Békés várme­gye (a többi tiszántúli várme­gye is) és a területen lakó nagybirtokosok is elfogadták. Az 1830-as árvíz után meg­kezdődtek a megyei közmun­kaerővel és nagybirtokosainak anyagi támogatásával a kez­detleges vízimunkálatok vég­rehajtása. 1834-ben a Kettős- Körösön Belencéresnél és a Hármas-Körösön a kákafoki folyókanyarulat átvágásai készültek el, Vargha János ter­vei szerint. Néhány éves szünet után, 1840. szeptember 6-án Gyulán tartott tanácskozás eredmé­nyeként folytatták a munká­kat. Ekkor már harminc helyen kezdték el csekély méretű (az anyamedernek egyötöd része) mederátmentések végzését Bodoki Károly irányítása mel­lett, aki 1838-tól lett apja, Bo­doki Mihály után Békés me­gye mérnöke. A munkavégzé­sek 1844-től ismét alig halad­tak előre. Az árvizek pedig egyre jöttek (1844, 1845, 1848), mert Arad megyében befejeződtek a Fehér-Körösön a töltésépítések, és a vizek na­gyobb gyorsasággal érkeztek az alsóbb Békés megyei területekre, ahol tetemes káro­kat okoztak. Az ingyenes köz­munkába beleunt a lakosság, az uradalmak áldozatvállalása is megszűnt, így 1845-ben a vízépítési tevékenység szinte teljesen leállt. Ezután remény­keltő esemény, a társulási ala­pon történő vízrendezés tör­tént, melyhez a végső és leg­erőteljesebb lökést Széchenyi István adta. Széchenyi javaslatára 1845. december 7-én megalakult Gyulán a Körös Szabályozási Társulat. 1847. július 6-ától Bodoki Károly lett a társulat osztálymémöke. Ettől kezdve Bodoki élete összeforrt a Kö­rös és a Berettyó-völgy szabá­lyozásával és ármentes ítésé.- vel. Elkezdődhetett volna a Körösök szabályozása, de a szabadságharc miatt erre nem kerülhetett sor. A nagyon las­san normalizálódó helyzet után, 1850. november 6-án Gyulán ismételten megalakí- tottnak jelentették ki a Körös Szabályozási Társulatot. E tár­sulat 1852. november 1-jén Gyulán tartott ülésén a Kö­rös—Berettyó Szabályozási Egylet nevet vette fel. Ebben Bodoki Lajos, a Gyulai Folyammérnöki Hivatal első ve­zetője, később a főváros dísz­polgára. 1882-től miniszteri ta­nácsos, ezzel a vízügyi admi­nisztráció élére került az időszakban a Békés megyei mérnöki hivatal felett a nagy­váradi Építési Főigazgatóság és a Békés—Csanád megyei kerületi biztos is felügyeletet gyakorolt, igen sok jelentést kért és utasítást adott. A Békés megyei mérnöki hivatal 1852- től Békési Kerületi Építési Hi­vatal néven szerepelt. A szabadságharc után Bo­doki korábbi munkájának folytatásához engedélyeket kellett beszereznie. Békés me­gyétől 1849. december 29-én megkapta az igazolást, de a Nagyváradi Császári Királyi Kerülettől a végleges munka- végzési engedélyt csak 1851. szeptember 19-én. Ezek után kezdhette Bodoki a társulatok szervezését. Cselekvő közre­működésével 1855-ig nyolc társulat kezdte meg működé­sét. Az érdekeltek már ekkor kérték a kormányt a védtölté- sek építésének gyorsítása ér­dekében, a folyók átvágásai­nak munkáihoz állami segítsé­get. A kért segítség elmaradt, így az árvízi rnunkák végzésé­re továbbra is a társulásos megoldás látszott célravezető­nek. Az egységes munkavégzés összehangolása érdekében 1854. március 13-án Körösla- dányban, az összes körösi tár­sulat költségén — a Körös Szabályozási Társulat meg­szűnésével — megszervezték a Körös—Berettyó szabályo­zási mérnöki hivatalt. A hiva­tal gyulai székhellyel 1856- ban kezdte meg működését évi 3937 forint 50 krajcár költség­gel. Bodoki első vízrendezési terve Békés megye területére korlátozódott, ezért a Nagyvá­radi Császári és Királyi Hely- tartóság 1855-ben megbízta a tervkészítőt, hogy a teljes Kö­rösök és Berettyó vidékére ter­jessze ki tervét. Az így el­készült egységes szabályozási tervet 1856-ban fogadta el a Nagyváradi Helytartóság mű­szaki osztálya. A Körösök—Berettyó-vi- déki mederszabályozási mun­kák 1856-ban megindultak és 1861-ig nagy erővel folytak. Ezután száraz és ínséges idő­szak következett, s a munkák kevés kivétellel megszűntek. Ezek után ismételten kérték a társulatok a Belügyi és Ke­reskedelmi Minisztériumot, a Körös és Berettyó folyók álla­mi költségen történő szabályo­zására, de a kérelemnek ekkor sem lett eredménye. 1869. december 3-án kelt 15.154/1869. sz. kormányren­delettel megszüntették az or­szágos építészeti alapot, és így a Körös—Berettyó szabályo­zási mérnöki hivatal ellátására adott előlegezés is megszűnt, és ezzel a hivatal működése is befejeződött. Ezen rendelke­zés megjelenése után —1870. január hónapban — a nyolc társulat képviseletében a Hosszúfoki Armentesítő Tár­sulat elnöke, báró Wenckheim László előterjesztést nyújtott be a kormányhoz és kérte a megszüntetett Köfös— Berettyó Szabályozási Mérnö­ki Hivatal helyett egy műszaki központ létesítését. A kérelemben előadták, hogy 840 000 hold ártér men­tesítése nemzetgazdasági szempontból halaszthatatlan. Világossá vált, hogy külön e célra létrehozott, vízfolyá­sokhoz és nem a megyehatá­rokhoz igazodó, központi irá­nyítás alatt álló önálló szerve­zetet kell létrehozni. így jöt­tek létre a folyammérnöki hi­vatalok. Területünkön az első évben Körös—Berettyó Sza­bályozási Folyammérnöki Hi­vatal, majd 1871-től Gyulai Folyammérnöki Hivatal né­ven. A hivatal első vezetője a Bodoki család harmadik tag­ja, Bodoki Lajos lett, aki test­vére, Károly halála (1868) után került vissza Gyulára a Temes Szabályozó Társulat­tól. Bodokit Szeghő Attila kö­vette a hivatalvezetésben. A Gyulai Folyammémöki Hivatal hatáskörébe tartozott a Fehér-Körösön a bokszeg- béli közúti hídtól lefelé a Fe­kete-Körössel való egyesülé­sig terjedő 78,8 km hosszú fo­lyószakasz. A Fekete-Körö­sön a Görbedi-patak kezdeté­től a Fehér-Körös beömléséig 64,8 km hosszban. A Sebes- Körösön a nagyváradi alsó vasúti hídtól a Kettős-Körösig 83 km hosszban. A Berettyó a Danca-patak beömlésétől a Sebes-Körössel való egye­sülésig 91,9 km hosszban. A Kettős- és Hármas-Körös, a Fehér- és Fekete-Körös egyesülésétől a Tiszáig 127,6 km hosszban. A hivatal terüle­tén a Kettős- és a Hármas- Körös folyókon 4 folyamfel­vigyázói szakaszt (Gyula, Gyoma, Szarvas és Kunszent- márton) szerveztek. A Gyulai Folyammémöki Hivatal a Körösök—Berettyó vízrendszerébe tartozó folyó­kon a folyamfelvigyázói, vízi­rendőri, hajóút-kitűzési teen­dők ellátása céljából jött létre a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium irányításával. Feladata volt a vízszabályozó társulatok felügyelete, helyi szabályozási tervek készítése, társulati tervek elbírálása, az árvizek levezetésének biztosí­tása. Később szivattyútelepek építése után az üzemelést is biztosították. A Gyulai Folyammémöki Hivatal 78 évig működött, és ez idő alatt fontos feladatokat látott el, az árvizekkel és belvi­zekkel sűrűn látogatott vidé­ken. Rendkívül jelentős folyó­korrekciók készültek a hivatal hosszú működése alatt. 1948. július 31-ei hatállyal szüntet­ték meg a hivatal működését. Feladatait 1948. augusztus 1- jétől a Gyulai Vízgazdálkodá­si Körzet vette át. A megszün­tetett Gyulai Folyammémöki Hivatal jogutódja a jelenlegi Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság. Gőg Imre SZÁMOLHAT VELÜNK Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. ; js - - ' • * * / % m BALATONVILÁCOS: M7{5BmQ ELÁGAZÁS TEL: (88) 380644 RÁDÚIELEF0N: (0660)327100 4» BÉKÉSCSABA: S600CYÓNI CU. 21. TEL: (66) 447-111 RÁDtÓlELEFON .(06 60) 384000 MM BUDAPEST: IIII KARINTHYFRIGYESÚT21. TEL: 265 8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327086 4» DEBRECEN: 4026 KAIM TÉR 2/A. TEL: (52)418-038 RÁDÚmEFON: (06 60) 327800 4» GYŐR: 9022 PÁLFFY DÉNES U. I. TEL: (96)318-896 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327400 4» MISKOLC: 3530 SZÉCHENYIU.70. TEL.: (46)811-556 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 MM NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL.: (93) 310460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 4» PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TEL'(72)225-111 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 m SZEGED: 6720 TISZA LAJOSKRT. 2-4. TEL. (62) 421-575 RÁDIÓTELEFON: (0660)327600 4» SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PROHÁSZKA ÓT 17. TEL: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327200 MM SZOLNOK: 5000 BAROSS U. I. TEL.: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 • SZOMBATHELY: 9700 WELTHER KÁROLY tí. 14. TEL: (94) 324420 RÁDtÓTELEFON: (06 6ffl 377000 WESTEL FORGALMAZÓ ÉLEKTROFIL KFT. SZENTES: 6600 SZENTES. JÓZSEF A. V. 6/8 TELEFON: 06/63 311 730 RÁDIÓTELEFON: 60 337 092 RÁDIÓTELEFON KFT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom