Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
dStfÉKÉS MEGYEI HÍKLAPA templom Almáskamaráson Hírek Sportból. Mezőkovácshá- za sportolóit, sportbarátait és minden érdeklődőt bálázni hívnak február 25-én 19 órára az Aranykacsa étterembe. Az immár hagyománnyá váló sportbálon sok érdekes meglepetés várja a résztvevőket. Nyugdíjasoknak. Magyarbánhegyesen a közelmúltban vacsorával egybekötött nyugdíjas-találkozót rendeztek. Az Alabárdos étteremben öt környező település nyugdíjasai találkozhattak a helyiekkel. Volt ének, tánc és tombolahúzás, ahol közel 260 résztvevő élvezhette a hajnalig tartó mulatságot. Társastánc. A mezőkovácsházi Holiday társastáncklub 15 éves évfordulójára március 11-én jubileumi táncversenyt rendez. A lelkesen készülő versenyzők produkciójára szeretettel várják a helyi és környező települések érdeklődő lakosságát. Adósság. Egy korábbi oldalunkon mutattuk be azt a kunágotai fiatal párt, aki lapunkat kézbesíti. A riport után megkerestek, hogy a félreértések elkerülésére még egyszer írjuk le, hogy a ház, amelyben laknak nem az övék. Ennek teljesítésére most adódott alkalom és így talán a megszületett babához is gratulálhatunk. Pótszilveszter. A med- gyesegyházi nyugdíjasklub január végén a mezőgazdasági szövetkezet éttermében pótszilveszteri rendezvényt tartott. A kellemes hangulatú esten a klubtagok adtak műsort. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68)381-555. Fax: (68) 381-851. A fotókat készítette: Lehoczky Péter, Such Tamás A kihívás napja Ez évben először Kunágota is benevezett a kihívás napjára. Az eseményeket, a tervek szerint, az ifjúsági és sportbizottság koordinálja. A rendezők remélik, hogy az elképzelések találkoznak majd a lakosság igényeivel is. Az előzetes ötletekből néhány: körbe kerékpározzák a települést, akadály- versenyt szerveznek, kis- és nagypályás labdarúgásra kerül sor, valamint lakossági futás a települést átszelő kerékpárút mentén. Ezúttal nem is annyira pénzre lesz szükség — mondták a szervezők —, mint inkább az emberek lelkesedésére és aktív részvételére. Várnak további ötleteket. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE „A lépéshátrányt nehéz lesz leküzdeni” Pusztaottlaka polgármestere, Szabó Miklós immár másodszor nyerte el a település bizalmát. A korábbi évekről, valamint a most rá váró, nem könnyű feladatról beszélgettünk az irodájában. — Az egész úgy kezdődött, hogy a lakosság egy része megkeresett, hogy induljak a polgármesteri választáson. Szinte az utolsó nap írtam alá a jelölőívet. Nagy dilemmában voltam, hisz előtte semmilyen gyakorlatom nem volt. Ki gondolta volna négy évvel ezelőtt, hogy még az ismétlésre is futja! — mondta. Legelőször 1990. október 15-én léptem a hivatalba és akkor még a vb- titkárral dolgoztunk együtt. A következő év elején — kikérve a jegyzői pályázatot — három személy közül dr. Szlávik György lett a falu jegyzője. Vele valóban egy nagy tudású és élettapasztalatokkal rendelkező szakembert nyertünk. Ez nekem is nagy segítség volt. —így utólag milyennek látja a négyéves munkát? — Van pozitív és negatív véleményem is. A jók között szerepel, hogy sikerült megvalósítani a 80 adagos főzőkonyhát, a művelődési, az egészségház, a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő teljes felújítását. Új járda épült 300 folyóméteren, valamint a régi járda felújítása és szélesítése 1400 folyóméteren. Bővítettük, javítottuk a villanyhálózatot, a bekötőutat 6 méteresre szélesítettük. Két ravatalozó épült, a szolgálati lakásokat teljesen felújítottuk, a temetőket mi tartjuk rendben és nem utolsósorban vásároltunk egy Dacia tehergépkocsit. A romániai Siria (Világos) településsel testvérkapcsolatot alakítottunk ki, amelyet a mai napig is kölcsönös látogatásokkal tartunk élőben. Mivel Pusztaottlaka Díjkedvezmény Medgyesegyházán a szociális étkeztetés térítési díjai közül a gyermekek napközi otthonos ellátásának korábbi díjkedvezményét a tanév végéig meghosszabbította a testület. Ez a kedvezmény 25—50 és 75 százalék térítésidíj-támogatást jelent. Százszázalékos díjkedvezmény egyrészt azért nincs bevezetve — hallottuk az indoklásban —, mert sokan nem éltek visszajelzéssel egy-egy betegség vagy a gyermek más okból történő szünetelése esetén, ami veszteséget jelent. Másrészt ez a mérték olyan széles kört érintene, amelyre nincs elegendő pénzügyi kondíció. Nem adjuk fel! „A nehézségek ellenére mindent megteszünk azért, hogy a település élni tudjon" —állítja Szabó Miklós pusztaottlaka! polgármester nemzetiségi falu, mindezekkel az anyanyelvi kultúránkat is ápolni tudjuk. A kárpótlást és a földtulajdonok visszaadását érzésem szerint sikerült helyreállítani. A mindennapi munkához segítséget kaptunk és kapunk a megyei önkormányzattól, a képviselőktől. 1992-ben megalakítottuk a Békés Megyei Ki?1 települések Érdekszövetségét, melynek elnöke lettem. Ennek megszűnésével a Kistelepülések Polgármestereinek Békés Megyei Egyesülete elnökévé választottak. —Ennyi megvalósult elképzelés után mi lehet a rossz? — Az egyik, hogy évek óta forráshiánnyal küszködünk a költségvetésben. Tulajdonképpen az segített, hogy az önhibáján kívüli, hátrányos települési körbe tartozunk és így több pályázatra volt lehetőségünk. Ézáltal biztosíthattuk a működési kiadásainkat, de komoly fejlesztés, beruházás két éve szóba sem jöhetett. Hitel nélkül gazdálkodtunk, ami azonban sok-sok lemondással járt. Erezzük, hogy ilyen körülmények között a lépés- hátrányt nem tudjuk behozni a Kilenc meg három Almáskamaráson is zsúfolt programja volt a legutóbbi testületi ülésnek, ugyanis a 9 napirend után, zárt ülésen, még 3 témát tárgyaltak a képviselők. Elsőként a polgármester számolt be a lejárt határidejű határozatokról, majd az 1. félévi munkaprogramot vitatták meg. Ezt követte a tisztségviselők, a bizottsági tagok költségtérítéséről és tiszteletdíjáról szóló rendeletmódosítás, majd a szociális ellátásról esett szó. Vitára került a szennyvíz tisztításának térségi beruházása, amelyről pénz hiányában lemondott a testület. A zárt ülés témája személyi és szociális ügyek voltak. többi településsel szemben. Nem azért mert nincs igény, de úgy hiszem a jelenlegi költségvetési koncepció alapján az idén sem lesz több pénz. Mindenesetre, ha valami kicsi esélyt látunk, arra biztos pályázni fogunk. Elképzeléseink közül eddig a szilárd útburkolatot nem sikerült megvalósítani, mert a lakosság egy része az önerőtől elzárkózott. Az iskolánál még nem megoldott a vizesblokk, de nem mondhatunk le róla. A lakosság jó része aktív, de sajnos vannak, akik most is a központi megoldásokat várják. — Milyen munkalehetőségek vannak a településen? — Szinte semmi. Nagy a munkanélküliség és sok az idős ember. Az áfész működik, de minden egysége bérleti szerződésben és magánkézben van. A téesz is vegetál, rossz körülmények között, öreg gépekkel dolgoznak. Magasak a beszerzési árak, a mezőgazda- sági termékeket pedig alacsony áron veszik meg. Az alapellátáson is lenne mit javítani. Szerencsére megoldódni látszik a közbiztonság kérdése, újra van körzeti megbízottunk és a polgárőrség kimagasló munkát végez. A decemberi választáskor a testületben hárman maradtak a régiek közül és megalakult a román kisebbségi önkormányzat, amelynek elnöke Simonka Lajos lett. Tudjuk: nehéz évek előtt állunk, de ígéretemhez híven megtesszük, amit lehet. A testvértelepüléssel továbbra is tartjuk a kapcsolatot és igyekszünk összefogni a nemzetiségeket, a lakosságot. Ameddig lehetséges mentesítjük az embereket az adó alól, valamint jómagam minden erővel az alapellátás és az intézmények működésének fenntartásán munkálkodom. Gázellátás Kunágotán a kistérségi gázprogram indulásakor a lakosság örömmel vette a lehetőséget és 531 igénylő jelentkezett, hogy szeretné beköttetni a gázt. A földmunkákat és a szakipari szerelést év végére fejezték be. Jelenleg 330 lakásban készült el a gáz. A kivitelezők — a rossz idő miatt — megígérték, hogy tavasszal visszajönnek és a helyreállítási munkákat, a tereprendezést elvégzik az utcákban. Elkészült a nagy közép- nyomású és a település közti gázátadó is, amelyek funkciója szerint a települések egymástól független üzemmódban „dolgozhatnak”. 1995. február 7., kedd Polgárőrségek Nincs olyan nap, hogy ne olvashatnánk vagy hallhatnánk valamilyen bűncselekmény elkövetéséről. A hírekben legtöbbször azokról számolnak be, amelyek hatása, az elkövetés módja különösen felháborító vagy éppen valakinek az élete ellen irányul. A ,,nagy események’’ mögött azonban rengeteg kisebb tett is meghúzódik. Vidéki viszonylatban-^ mint azt az utóbbi években tapasztalhattuk—jelentősen megszaporodtak a besurranásos tolvaj lások, illetve a betörések. Ezek jó része intézmények ellen irányul, de sajnos már az egyént, a családot sem kímélik. Elsődlegesen a hivatásos bűnüldöző szervek feladata a tettesek felderítése és lefülelése. Mindez azonban önmagában kevés. Több településen felismerték ezt és önszerveződés alapján, civil szervezetek formájában sorra alakulnak a polgárőrségek. „Szükség van az összefogásra!” — mondják. A falopásokat, a disznóvágások utáni kolbászlopásokat, vagy a tyúktolvajokat ugyanis kis szerencsével az éjszakai vagy hajnali őrjárattal könnyebb felderíteni. A polgárőrségekre tehát egyre nagyobb szükség van és lesz. A kényszerű szerveződés mellett azonban külön öröm, hogy a tagok nem csak a bűnmegelőzéssel foglalkoznak, hanem sok esetben az emberi összetartozást is erősítik. Mert az a falu, ahol hajlandók önmagukért tenni az emberek, ott az egymásért való munkálkodás a betörők üldözése közben új lehetőségeket, egyéb kapcsolatot is hozhat. fii/)' Nagykamaráson a művelődési ház vezetőjének kezdeményezésére alakult az a gyermekekért, ifjúságért kulturális alapítvány, amelyet legutóbb a testület is támogatásáról biztosított. A gyakorlati kivitelezés az iskola gondja, így az elképzelésekről ott érdeklődtünk. Mivel a gyermekek és az ifjúság ilyen kistelepülésen nem juthat hozzá a színház, a képtár vagy egy hangverseny örömeihez, így ezekre szeretnék elvinni őket. A tervek között szerepel egy falunap is, ahol a fiatalok mutatkozhatnának be, vagy maguk szerveznék a programot. Elsősorban az alapítványhoz befolyó törzstőke kamatát hasznosítanák, főként olyan célokra, amelyek a településen belül nem megvalósíthatók. Hogy miből és honnan? Keresik a kapcsolatot az önkormányzattal, a vállalkozókkal, az itteni állampolgárokkal, valamint az elszármazott volt lakosokkal, akiktől anyagi támogatást is remélnek. A szándék nemes, acél jó, de a tartalma még kialakulóban van, ezért várják a hasznos ötleteket. lapították, hogy az intézmények működése nincs veszélyben, a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérét biztosítani tudják. Ezenkívül segítik a cserkészcsapatot, a diákönkormányzatot és az iskola működését. Az energiaáremelés és az infláció fedezetére, valamint a község fejlesztésére azonban egyelőre nincs keret. A bevételt csak helyi adó kivetésével lehetne növelni, de a lakossági terhek miatt erre nem kerül sor. Oláh Gyöngyi Erzsiké, a Irafikos. A medgyesegyházi főtéri trafik közkedvelt „találkahely" azoknak, akik friss információkra vágynak az ország, a megye, a község, vagy éppen a magánemberek gondjairól Lehetetlen nem észrevenni! Med- gyesegyháza központjában, a vasúti csomóponthoz közel, az út mellett áll ugyanis az a régi-régi trafik, amelyben Erzsiké, a trafí- kos megnyerő közvetlenségével fogadja a vendégeket. A vállalkozás Kunstár János, a férj nevén szerepel, de Erzsiké az, aki mindennap újsággal, pipadohánnyal, édességgel és egyéb apróságokkal szolgál az ide betérőnek. — Sok évvel ezelőtt a hadirokkantaknak volt a trafikjuk — mesélte —, s mivel itt szemben laktunk, majd lehetőség adódott, úgy két éve megvettük a kis üzletet. Ez nagyon jó munka, ehelyett nem is tudnék mást kitalálni. Hogy miért? Három gyermekünk van. Előtte Gyulán dolgoztam, ahová nehéz volt a kicsik mellett időre bejárni. Ez a munka nem hoz ugyan túl sok hasznot, de nagyon érdekes és a rezsire éppen elég. Aztán meg, ki tudja mit hoz a jövő? Lehet, hogy később a gyerekeknek is munkahelyet ad. Emellett természetesen mással is foglalkozunk. Itt vidéken mi lehetne más, mint a mezőgazdaság. Közel 13 évig csirkéztünk, de nem könnyű a mai gazdasági viszonyok mellett. Szeretek itt lenni, szeretem az embereket—mondta. Sokan járnak hozzám, így szinte mindenről tudok: mikor adják az iskolai könyvet, kinek született bébije. Száz emberből legalább 90-nek fejből tudom, hogy melyik újságot szereti olvasni. Mostanában szerencsére vasárnap is kapok friss lapokat a postától. Sokan keresik a Békés Megyei Hírlapot, ami már korán reggel megérkezik. Van ugyan egy másik trafik is a faluban, de nincs mit félteni egymástól. Amit csak lehet megrendelek és itt leülhet, sőt olvashat is a kedves vevő. Talán éppen ez az a kötetlenség, ami miatt szeretnek idejárni az emberek. Remélem még sokáig! Hol van már...? — kérdezi néhány ember, amikor a közutak téli sózása felmerül. Országunk szeszélyes éghajlati adottságai miatt októbertől márciusig bármikor eshet szilárd halmazállapotú csapadék. Ugyancsak gyakori a téli páralecsapódásból eredő síkosság, a zúzmaraképződés és az ónos eső. Ilyenkor kézenfekvő, hogy a forgalom biztonsága érdekében lesózzák az utakat. Az általánossá vált sózásnak számos előnye van: a hóeltakarításnál gyorsabb és hatékonyabb. „Fekete útfelületek” keletkeznek és más szóróanyagok (salak, homok) által okozott „szemetelést” sem kell eltávolítani a tavasz folyamán. További előnye, hogy az ilyen úton gyorsabb a közlekedés, kevesebb az üzemanyagfelhasználás. Az előnyök mellett azonban sok kárt is okoz. Az oldott só a talajba szivárogva szennyezi azt és a talajvizeket. Az útmenti növényeket teljesen kipusztítja, sőt még az erősebb fákat is megsemmisíti. A hóra vagy a jégre szórt só a jelentős hőelvonással az útfelületeket „lehűti”, az útszerkezetek ezáltal megfagynak. A gépjárművek korrózióját is felgyorsítja. A sózás által okozott károk szipte felmérhetetlenek. Azokat a károkat pedig, amelyeket a házak portáin belül okoz még becsülni sem tudjuk. A ház falazatát, a betonjárdát, a gépkocsit, a növényzetet a tömény, hideg, sós oldat ugyanúgy rongálja, mint a közutakat. Ezért jobb, ha a gondos ember — legalább a saját portáján — a seprűt, a lapátot részesíti előnyben a sóval szemben, amellyel a környezet és mindannyiunk javát is szolgálja. Bálint Ferenc Továbbra sem lesz helyi adó Magyarbánhegyesen a képviselő-testület legutóbbi ülésén két fordulóban tárgyalták a község költségvetését. A költségvetést közel 70 millió forinttal hagyták jóvá és az előre nem látható feladatokra egymillió forintot tartalékoltak. A rangsorolás alapján előtérbe kerültek a legégetőbb szociális problémák. A lakosság rossz anyagi helyzete miatt az önkormányzat teljes egészében átvállalta a gyermekélelmezés költségeit és jelentős összeget fordít a felnőttek szociális ellátására is. MegáiHol van már a tavalyi hó? medgyesegyhmJEBi 20 Alapítvány a gyermekekért
