Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
ißRKF.S MF.fíYFI HÍRIjfMEGYEIKÖRKÉP 1995. február 3„ péntek o Földink volt. Ezen a napon született Kétegyházán 1868-ban A Imásy I mreföldbirtokos, politikus. Tanulmányait a kolozsvári, a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1892-tól 1897-ig szabadelvű, párti programmal országgyűlési képviselő. 1906—1909 között Jász-Nagykun-Szolnok megye fó'sipánja. Tagja volt a főrendiháznak, majd 1927-től a felsőháznak. Fáiként az érdekképviseleti szerv kiépítése és irányítása körül szerzett érdemeket. Folt a Gyepesen. Fehér foltok úsznak a víz tetején — vették észre többen is azok közül, akik tegnap a sarkadi Gyepes-csatorna közelében jártak. Minderről a polgármesteri hivatal műszaki osztályán a következőket tudtuk meg: az új benzinkút takarítása közben használt olaj (jelentéktelen mennyiségben!) bekerült a Gyepesbe is, ahol a környezetvédők perlittel közömbösítették a szennyeződést. Ezt látták a járókelők. Vezetőváltás. A nagyka- marási művelődési központ új vezetője Bodnár Béla pedagógus, aki családjával Dombiratosról költözött a településre és jelenleg feleségével együtt az általános iskolában tanít. A testület javaslata alapján szeptembertől kapott megbízást az oktatási és művelődési intézmény igazgatóhelyettesi posztjára és egyben a művelődési ház vezetésére. Térítés nélkül. A med- gyesegyházi képviselő-testület legutóbbi ülésén terjesztették elő az alpolgármester és a képviselők anyagi elismerésének a kérdéskörét. Némi polémia után végül az érintettek lemondtak a tiszteletdíjak összegéről, munkájukat ebben a választási ciklusban társadalmi megbízatásként végzik. Február 4-én parti a Jókai Színház Vigadójában Csabai Páholy A WELL 392 Reklámügynökség vezetője, Körtvélyesi Erzsébet és Konter László a Jókai Színház igazgatófőrendezője az első Csabai Páholy parti megnyitóján 1994 őszén Békéscsabán a WELL 392 Művészeti Kereskedelmi Reklámügynökség, a Jókai Színházzal közösen szervezte meg a Csabai Páholyt. A páholy célja: teret és lehetőséget biztosítani a politikai élet vezetőinek, a gazdasági élet meghatározó személyiségeinek, új vállalkozóknak, a kulturális területen dolgozó szakembereknek, művészeknek és az értelmiségnek az egymással való találkozásra, kötetlen társalgásra, eszmecserére, s nem utolsósorban a szórakozásra. Ez a klub amolyan közéleti fórum, ahol a találkozásokon keresztül az emberek megismerik egymást, a szakmai területek sajátos kérdéseit; ahol szó esik a problémákról, az eredményekről. Olyan emberek találkoznak itt, akik tevékenyen részt vesznek, részt vehetnek a jó értelemben vett lokálpatriotizmus erősítésében. S talán az sem véletlen, hogy az összehozó erő a színház, mint a megye kulturális szférájának a csúcsa. A színházban és a Vigadóban megrendezésre kerülő partik a város illetve a megye társasági és társadalmi életének egyik fontos színterévé teszik a színházat. Február 4-én immár a második partira kerül sor a színház Vigadójában. Az esti operett-előadás után — Szirmai Albert Rinaldó gróf, rendező: Gergely László, a főbb szerepekben: M. Kontz Gábor, Kővári Judit, Vajda Károly, Csizmadia Éva, Faragó József — színes és bizonyára nagy érdeklődésre számot tartó programok várják a páholytagokat és a vendégeket. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a Békéstáji Művészeti Társaság munkáiból rendezett aukció és a Vigadó kistermében működő kaszinó. Az est exkluzív vendége Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke. Ebben az évadban ünnepli a színház az állandó társulat fennállásának 40. évfordulóját. Az ez alkalomból készült könyvet — mely az elmúlt 40 év szerep- osztásait és fotóit tartalmazza — Miszlay István a színház hajdani igazgatója mutatja be. A jó hangulatról a Cotton Kvartett, a Garzon Kft. és az immár hagyományosnak modható műsorvezető, Verebes István gondoskodik. Különleges eseménye lesz a szombati páholypartinak az első ízben megrendezendő kép aukció, melyen a Békéstáji Művészeti Társaság alkotóinak képei kerülnek kalapács alá. A részletekről Lonovics László festőt, a társaság egyik tagját kérdeztük. — Az ötlettel a színház keresett meg minket. Társaságunk a meghívást örömmel elfogadta, hiszen így további bemutatkozási lehetőséggel gazdagodnak alkotóink. A színházzal való együttműködésünk nem új keletű, hiszen a bemutató előtti kiállításon is társaságunk egy-egy tagja mutatkozik be. Az aukcióra kerülő alkotások kikiáltási ára a zsűrizett ár alatt lesz, reméljük ezzel is vonzóbbá tehetjük a vásárlást. A befolyt összeg 25 százalékát pedig a színház javára ajánljuk fel. Az aukcióban részt vevő művészek: Barabás Ferenc Csuta György Fülöp Ilona Gnandt János Görgényi Tamás Gubis Mihály Lonovics László Lóránt János Slezák Lajos Szereday Ilona Székelyhídi Attila Széri-Varga Géza Vágréti János Várkonyi János A csinos és fiatal énekesnő, Szandi —akit nemsokára a világot jelentő színpadi deszkákon is láthat majd a békéscsabai közönség — és akit elbűvöl, Mészáros Mihály színművész (A fotókat Such Tamás készítette az első Csabai Páholy partin) Megkérdeztük olvasóinkat Miért szoktak káromkodni? Kulcsár Sándor, 62 éves, békéscsabai nyugdíjas: Az életben szinte mindig történik olyan esemény, ami alapján idegesebb lesz az ember, s olyankor „elejt” egy-két csúnyább szót. Míg dolgoztam, több munkakörben megfordultam. Amikor emberekkel bántam, akkor olykor ők „húztak fel”, máskor más miatt káromkodtam. Mióta nyugdíjas vagyok, azóta is adatik jó pár alkalom a csúnyább beszédre. Persze a lehetőség szerint mérsékelem magam. Lengyel József, 22 éves, szeghalmi gépszerelő: Mindenki életében valamilyen mértékben helyet kap a káromkodás. Rendszeresen nem szoktam káromkodni, de nagy ritkán igen. Megítélésem szerint: a mai nehéz gazdasági és politikai helyzet, valamint a rohanó életforma is nagyban hozzájárul a káromkodáshoz. Velem a legtöbb esetben otthon esik meg, de olykor a munkahelyemen is mondok néhány keresetlen szót. Majoros Attila, 23 éves, szarvasi gépjárműüzemi technikus: Persze, hogy szoktam, sőt mostanában egyre többet, hisz mai világunk nagyon sok okot szolgáltat a káromkodásra. Szerintem ma, amikor mind több munkahely szűnik meg, amikor a cselekvési lehetőség egyre kevesebb, a fiatalok helyzete nagyon kilátástalan. Ha pontosabban akarok fogalmazni: rossz helyen születtem, és rossz korban. Sólyomné Kovács Gabriella, 25 éves, geszti könyvelő: A napi dolgok közben gyakran mondok néhány csúnyább szót. Hol azért káromkodok, mert nem sikerül valami, hol, mert váratlanul érnek események. Ha pedig a gyerek rosszabb, akkor magatartásával ő idegesít fel. Néha bármitől ingerültebbé válhat az ember. De szerintem itt a faluban — kisebb vagy nagyobb rendszerességgel — szinte mindenki szokott káromkodni. (Magyari) A drága kutak ellen A pénz kevés, s hogy a kiadásokat finanszírozhassák, minden településen megszorító intézkedéseket vezetnek be. Hol így, hol úgy próbálják beosztani a keveset is. Békéssámson képviselőtestülete például a közkifolyókat vizsgálta meg. A településen 54 ilyen szerkezet működött eddig, mérhetetlen (pontosabban: mért) mennyiségű vizet elfolyatva. Tavaly az önkormányzat által kifizetett 1 millió 239 ezer forintos vízdíjból ezek a kutak 1 millió 156 ezer forintot „nyeltek el”. A testület úgy határozott, hogy a kevesebb is elég. A kutak felét — még ha háborognak is a lakók — leszerelik Sámsonon. A képviselők megtették utolsó módosításukat a tavalyi költségvetés kapcsán, valamint meghatározták az új térítési díjakat. cs. i. Elmosta az eső a vásárt A január 27-ei dévaványai országos állatvásárt nem fogadta kegyeibe az időjárás, hiszen előtte egész éjjel, sőt még aznap délelőtt is szakadt az eső. A körösladányi út mellett kialakított vásártér egyébként is elég sáros, ám most szinte járhatatlanná ázott. Azért a legelszán- tabbak mégis eljöttek Mezőtúrról, Gyomaendrődről, sőt még Kisújszállásról is lett volna vevő. Igen, inkább csak lett volna, hiszen kínálat szinte alig akadt. A helybeli gazdák szerint ez nem kizárólag a rossz idő rovására írható, mostanában általában az a jellemző, hogy a nagy kereslettel szemben igen kicsi a kínálat. Ennek oka többek közt: a helybeli állattartók a tavalyi viszonylag jó termést inkább feletetik a jószágokkal, nem sietnek eladni őket. Tulajdonképpen igazuk van, hiszen ha győzik takarmánnyal, reményeik szerint egy hónap múlva jóval többet kérhetnek a disznóért. Jelenleg a faluban kilónként 180 forint körüli árért kelnek el a disznók, de a malacokért kétszáz forintot is elkérnek kilogrammonként. Rövid látogatásunk alatt — amíg csurom vizesek nem lettünk — egyetlen üzletkötést sem láttunk, aki csak tehette, igyekezett minél hamarabb száraz helyre menekülni. K.SZ.Z.
