Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28-29 / 24. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1995. január 28-29., szombat-vasárnap A Nemzeti Színház előcsarnokában felállított ravatal előtt rótták le kegyeletüket a fővárosi kollégák, barátok és tisztelők Fotó: Kovács Erzsébet Csendes búcsú Sík Ferenctől Tegnap Budapesten róhatták le kegyeletüket Sík Ferenc Kossuth-díjas rendező rava­talánál a fővárosi kollégák, barátok és tisztelők. A Nem­zeti Színház előcsarnokában a színház dolgozói, köztük a művészek — Agárdy Gábor, Bács Ferenc, Béres Ilona, Császár Angela, Hámori Ildi­kó, Kállai Ferenc, Koncz Gá­bor, Kozák András, Szilágyi Tibor — váltották egymást a díszőrségben. Nem volt pro­tokoll, nem volt harsogó gyászinduló, nem voltak be­szédek, nem volt vendég­könyv. Egyszerűen csak ki­nyitották az ajtókat, s aki úgy érezte, az még egyszer, utol­jára együtt lehetett Sík Fe­renccel. Jöttek a rendező kollégák: Kerényi Imre, Ruszt József, Szinetár Miklós. Jöttek a szí­nészek vég nélküli sorban. Fejet hajtott a ravatal előtt a magyar színjátszás nagy­asszonyától, Lukács Mar­gittól kezdve Bitskey Tibo­ron, Kern Andráson, Lu­kács Sándoron, Gálvölgyi Jánoson keresztül a hócipős Selmeczi Tiborig és a ma még névtelen fiatalok soka­ságáig szinte mindenki. Fel-feltűnt néhány politi­kus is: Mádl Ferenc volt kultuszminiszter, Horváth Balázs volt belügyminisz­ter, Fekete György, Bíró Zoltán, Juhász Judit, Csoóri Sándor, Csurka István, Csintalan Sándor. Búcsút vett Sík Ferenctől Szervátius Tibor, Szörényi Levente, Szuhay Balázs is. Voltak, akik demonstrá­cióra használták fel a ke­gyelet óráit. Sinkovits Imre például „az új diktatúra ál­dozatának” feliratú koszo­rút helyezett el, míg Mako- vecz Imre építész virág he­lyett egy röplapot tett a ko­porsó elé, amelyben a Köz­akarat Egyesület és a Ma­gyar Szellemi Védegylet két másik szervezettel együtt Fodor Gábor művelődési minisztert azzal vádolja, hogy zaklatásával Sík Feren­cet a halálba kergette, vala­mint mind a média, mind a kultúra területén kizáróla­gos hatalomra törekszik. A gyász néma óráinak vé­gén a Nemzeti Színház mű­vészei szép csendesen eléne­kelték az Elmegyek, elme­gyek, hosszú útra megyek... című dalt. A test valóban hosszú útra megy, de a mű­vész szelleme még nagyon sokáig velünk marad. A színházban este az Advent a Hargitánt játszották Sík Fe­renc rendezésében. S. Á. Az év végére elkészülhet az új alkotmány Forráshiány a költségvetés-tervezetben Előadás. A csabai gazdakör rendezésében tájékoztató elő­adás lesz január 30-án, hétfőn 17 órakor a mezőgazdaság 1995. évi támogatásáról Bé­késcsabán a Balassi Művelő­dési Házban. Új tarifa. Új tarifát alkal­maznak február 1-től a gyulai helyi járatú autóbuszokon. Az előre megváltott menetjegy 35, a buszon vett 50, az egyvo­nalas bérlet 795, az összvona- las 1010, a tanuló-, illetve a nyugdíjasbérlet havi 245 fo­rint lesz. Balesetek. Január 26-án, az esti órákban a 47-es főúton Békés külterületén baleset tör­tént. V. László békéscsabai la­kos Suzuki gépkocsijával Bé­késről a megyeszékhely felé tartott, amikor ütközött a vele azonos forgalmi sávba tolatást végző dr. Sz. Zoltán Toyota személygépkocsijával. A bal­eset következtében a Toyota utasa, S. Sándor könnyű sérüléseket szenvedett. A két gépkocsiban 400 ezer forint anyagi kár keletkezett. ♦ Január 27-én reggel 9 órakor történt súlyos közlekedési bal­eset Dévaványa belterületén. K. Zsuzsa ötéves kislány ke­rékpárján édesanyjával közle­kedett a közúton. Egy szűk ut­cában eddig tisztázatlan okból nekiütközött a vele szemben lassan közlekedő D. Ferenc kondorosi lakos által vezetett IFA teherautó pótkocsijának. A baleset következtében a kis­lányt nyolc napon túl gyógyu­ló súlyos sérülésekkel szállí­tották kórházba. ♦ Január 26-án Csorváson, a Bajcsy-Zsilinszky utcában könnyű sérüléssel járó baleset történt. S. Sándor csorvási la­kos Lada típusú gépkocsijával nem vette észre a vele azonos irányban, kivilágítatlan kerék­párján ittasan közlekedő Sz. Pált. A gépkocsi vezetője elütötte a kerékpárost, aki a baleset következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülé­seket szenvedett. „AKI KÖNNYEN HISZ, KÖNNYEN MEGCSA- LATIK.” (Rollenhagen) Jó úton halad a jogi tudományos megalapozás, az év végére megszülethet az új alkotmány —jelentette ki Vastagh Pál pén­teken Szegeden. Az igaz­ságügy-miniszter a Csongrád Megyei Bíróság székházában összbírói értekezleten tartott tá­jékoztatót e kérdésről. Egye­bek között szólt arról, hogy az alkotmány átalakítása a jog­rendszer valamennyi ágát érinti; a legfontosabb az euró­pai harmonizáció feladatainak megoldása, magyar jog szá­mára egyértelmű tendenciát jelöl ki. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a jogrendszert a lehetőségek, a társadalmi va­lóság figyelembevételével kell átalakítani. Egyébként Ma­gyarországon — közölte — az utóbbi négy évben nem készül­tek olyan jogszabályok, ame­lyek ne lettek volna tekintettel integrációs kötelezettségünkre, az európai normákra. (Folytatás az 1. oldalról) a korábbi rendszer alapján mű­ködik. Kaszai János a kor­mány vasútügyben hozott, so­kat vitatott határozatát bírálva kérte a testületet, felterjesztés­ben fogalmazza meg észrevé­teleit, hiszen a központi döntés Vésztőn például a hosszabb tá­von ható gazdasági érdekeket veszélyezteti. Nagy Béla Bé­kés megye telefonhelyzetével kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, mondván, tavaly márciusban kötötték meg a koncessziós szerződést a Hun- garotellel, azóta semmi nem történt. Kezdeményezése nyo­mán várhatóan egy hónapon belül találkoznak az ügyben érintettek. Újra a megyegyűlés napi­rendjén szerepelt a testület és szervei négyéves tevékenysé­ge, hiszen e témát az előző ciklus utolsó ülésén vitatták meg a régi képviselők. Az is­Úgynevezett zöld, környezet- barát autóbuszok tűntek fel megyénk közútjain. —A Körös Volán lecserélte gépparkját? A kérdéssel Knei­fe! Istvánt, a Volán főmérnökét kerestük fel. — Az elmúlt évben 11 autó­busz érkezett a Körös Volán­hoz — válaszolt Kneifel Ist­ván. — Ebből hat korszerű, környezetkímélő, nyugati mo­torral van ellátva. Emellett to­vábbi 25 régebbi buszt sze­reltünk fel hasonló tulajdonsá­gokkal bíró új motorral. mételt áttekintést Simon Imre azzal indokolta: célszerű, hogy a mostani képviselők is­merjék a négy év alatt végzett munkát, illetve érzékeljék a megyében megindult folya­matokat. A képviselők a szervezeti és működési szabályzat módosí­tásával a kölcsönös tájékozta­tás, az előzetes egyeztetés és az érdekképviselet biztosítása érdekében térségi csoportokat alkottak az országgyűlési kép­viselőválasztásra kialakított beosztásnak megfelelően. A három térségi csoport élére egy-egy elnököt választottak tegnap; a dél-békési térség el­nöke Szilágyi Menyhért, az észak-békési térségé dr. Pel- csinszki Boleszláv, a nyugat­békési térség elnöke pedig dr. Kepenyes János lett. A megye­gyűlés ezek után megválasz­totta az egyes bizottságok tag­jait is. L. E. — 1995-ben is tervezik, hogy behoznak új személyszál­lító gépjárművet? — Új autóbuszt nem vásá­rolunk az idén, de még negy­ven motorját cseréljük le kor­szerű, üzemanyagtakarékos motorral, amely számításaink szerint a hagyományosnál 10- 12 százalékkal fogyaszt majd kevesebb üzemanyagot. — Hova kerülnek ezek az autóbuszok? — A megye minden terüle­tén találkozhatnak vele az uta­saink. Kovács Lajos, a Gyulán élő kitűnő színművész — a rendkívüli sikereket elérő Woyzeck című film címszereplője — tegnap a MUOSZ székházában a kritikusok tavalyi évet értékelő díját vette át Fotó: Kovács Erzsébet Környezetbarát autóbuszok A lakások bérleti díja nyárig nem változik Felújításra nem futja Békésen 411 önkormányzati lakás van, melyből 36 az össz­komfortos, 358 a komfortos, 4 a félkomfortos, míg a többi komfort nélküli és szükségla­kás. Az önkormányzati laká­sok közül 103 az egyszobás, hét az egy plusz fél-, 245 a két-, míg a többi egy plusz két fél-, kettő plusz fél-, valamint háromszobás. Nagy Józseftől, az önkor­mányzat vagyonkezelő és vál­lalkozási csoportjának vezető­jétől megtudtuk, hogy az ön- kormányzati lakások zöme ’72-től épült, s nagyobb há­nyaduk a városközpontban — Karacs Teréz-lakótelep, Fáy utca, Ady utca és Szarvasi út — fekszik. A lakások bérleti díját az elmúlt esztendő végén napirendjére tűzte a város kép- viselő-testülete, de nem fog­lalt állást, mondván: a bérleti díjakról döntsenek az új város­atyák. A döntés értelmében 1995. július elsejéig maradnak a régi bérleti díjak, melyek összege csekély, ezekből a be­folyt pénzekből nagyobb fel­újításra nem futja. A városban a komfortos la­kások bérleti díja havonta négyzetméterenként 35 forint, az összkomfortosoknál ez az összeg 32 forint. Hogy miből adódik a magasabb komfortfo­kozatú otthonok olcsóbbsága? Abból, hogy az összkomfortos lakások rezsije igen magas, s ezért az ott lakó bérlők ked­vezményt kapnak. Nagy Jó­zsef elmondta még, hogy az elmúlt évben a tartozások együttesen meghaladták a 700 ezer forintot, mely összeg na­gyobb hányada távhő- és me­legvíz-szolgáltatásból, fűtési díj elmaradásából és lakbér­hátralékból származik. Gyulán a megszorult lakás­bérlők támogatása rendezett mederben folyik. — A szociális törvény által szabályozott lakásfenntartási támogatást folyósítjuk kére­lemre — mondta Löveiné Bá­lint Anna, a polgármesteri hi­vatal népjóléti osztályának ve­zetője.— Akkor jogosult vala­ki erre a támogatásra, ha a la­kásrezsi az összjövedelmük harmincöt százalékát eléri, to­vábbá a családban az egy főre számított jövedelem nem éri el a havi 16 800 forintot—mind­ez a helyi rendeletünkben is így jelenik meg. A jogosultsá­got a szociális és egészségügyi bizottság — korábban népjó­létinek nevezték — állapítja meg. Ahol az egy főre számí­tott jövedelem a havi 8400 fo­rint alatt marad, havonta 1500 forintot folyósítunk, 16 800 fo­rintig pedig ezret. A támoga­tást egy évre állapítjuk meg, tehát 18 vagy 12 ezret kaphat valaki egy évre. Nem kézhez adjuk a pénzt, hanem átutaljuk az érintett szolgáltatókhoz, az OTP-hez. — Hány családot érint ez Gyulán ? — Tavaly havonta 70-80 családot részesítettünk ebben a támogatásban. Most január­tól rohamosan nő a kérelme­zők száma. Sorban állnak a folyosónkon. Az emberek ret­tegnek az áremelések hatása miatt, ezért már előre kérik a támogatás megadását. A város költségvetésében tavaly hét­millió forint állt e célból ren­delkezésünkre. Pályázatokat is benyújtott a város. A Héra Alapítvány nem szervezete­ket, személyeket támogat. Ta­valy többszáz emberen tud­tunk segíteni ezen a módon. Hamarosan ismét megpályáz­zuk ezt a kompenzációs lehe­tőséget. A Héra Alapítvány egy másik „kínálatával” is élni szeretnénk: energiatakarékos izzókra nyújtjuk be igényün­ket. Az orosházi polgármesteri hivatal gazdasági osztályve­zetője, Gombkötő Dezső arról tájékoztatott bennünket, hogy a lakások fűtési díja nyilván az energiaár-emelésekkel együtt változni fog. A módjáról és formájáról a február 8-i testületi ülés dönt majd. A szo­ciálisan rászorulók kérhetnek lakásfenntartási támogatást, amelynek odaítélése kimun­kált keretek között történik. Orosházán 1994. október 1- jétől emelték a lakások bérleti díját. Akkor az emelés mérté­ke 30 százaléktól 70 százalékig terjedt. A legmaga­sabb térítési díjat az erősebb komfortfokozatú lakások bér­lői fizetik. Ebből következően a legkevesebbet azok a csalá­dok térítik, ahol a komfortfo­kozat alacsonyabb. Előrelát­hatóan 1995-ben az önkor­mányzat nem emeli a lakások bérleti díjait. Fontos tudniva­ló, hogy a tavalyi testületi dön­tés alapján az idén kezdődik meg és gyorsul fel az önkor­mányzati lakások értékesítése. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges előkészítő munkák már megtörténtek. Várják a vevők jelentkezését. Szarvason egyelőre nincs szó arról, hogy a képviselő- testület emelné az önkor­mányzati tulajdonú lakások bérleti díját. Az érvényben lé­vő lakásfenntartási rendelet ez idáig még nem változott, s úgy tűnik, a képviselő-testület ez­zel a kérdéssel egyelőre nem foglalkozik. Nem lehet kizárni azonban annak a lehetőségét, hogy később az energiaár­emelkedések következménye­ként újragondolják a térítési díjakat. Az önkormányzat 1993. jú­lius 1-jétől új rendeletben sza­bályozta a lakások fűtési díja­it. Erről külön nyilvántartást nem vezetnek, mert a lakás- fenntartáson belül ide tartozik a fűtés, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzügyi köl­csön, víz- és csatornadíj. Álta­lános gyakorlat, hogy a csalá­dok nettó jövedelméhez viszo­nyítva a lakásfenntartási díj amennyiben 35 százalékát el­éri, vagy azt meghaladja, ak­kor a fennmaradó összeg egy részét az önkormányzat átvál­lalja. A támogatás mértéke azonban nem lehet több, mint 2 ezer forint havonta. Az idei változásokról 1995. első ne­gyedévéig döntenek, addig marad minden a korábbi hatá­rozat szerint. Sz. A.—K. A.J.—P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom