Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-28-29 / 24. szám
1995. január 28-29., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Hangposta. A Westel Rádiótelefon Kft. január végétől új, hangposta-szolgáltatást is nyújt, amely üzenettár, postafiók és fax-plusz elnevezésű programcsomagot foglal magába. Az üzenettár a hagyományos üzenetrögzítés funkciójára alkalmas. A postafiók- szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az előfizetők a rádiótelefonok hangposta-fiókján keresztül tudjanak üzeneteket fogadni és küldeni. A faxplusz elnevezésű csomag faxüzenetek fogadására, tárolására és továbbítására képes. Pulitzer Emlékdij. Nyolcvanöt pályázat érkezett a Pulitzer Emlékdíj Alapítvány kuratóriumához, amely a napokban kezdi meg értékelő munkáját. A Pulitzer Emlékdíj Alapítvány idén meghirdetett pályázatára a televízió kategóriában 8, rádió kategóriában 5, írott sajtó kategóriában 70 pályamunka érkezett. A Pulitzer Emlékdij kuratóriumának joga van olyan újságírót is jutalmazi, aki nem küldött be pályamunkát. Négy vidéki lap szerkesztősége a legjobb műhely számára odaítélendő Pulitzer Emlékdíjra nyújtotta be pályázatát. A Pulitzer Emlékdíjakat 9 kategóriában hirdették meg az alapítók. Egy-egy díj összege 200 000 forint és 1000 USA- dollár. Ebben az évben 1995. április 5-én adják át a Pulitzer Emlékdíjakat a budapesti Gel- lért Szállóban. A parlament teljesíti kötelezettségét Gál Zoltán fogadta a megyei lapok főszerkesztőit Az Országgyűlés munkájának társadalmi megítélése változatlanul kedvezőtlen, s ebbe nem szabad belenyugodnunk, hiszen ez kihat a demokratikus intézmény- rendszer egészének értékelésére — állapította meg Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a megyei lapok főszerkesztőivel rendezett péntek déli beszélgetésén. A közvetlen hangulatú találkozón lapunkat Seleszt Ferenc felelős szerkesztő képviselte, Gál Zoltán kiemelte: a vidék napilapjainak különösen fontos szerepét a parlamenti munka bemutatásában, hiszen több mint 900 ezer példányban jutnak el az olvasókhoz. A házelnök tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a T. Ház a választások óta eltelt első hat hónapban 19 új törvényt, 31 törvénymódosítást és 44 országgyűlési határozatot fogadott el. A most kezdődő ülésszak kapcsán hangsúlyozta: reméli, hogy a Parlamentben nem feszülnek majd egymásnak a politikai indulatok és így a törvényalkotás kerülhet a munka előterébe. Ez annál is inkább fontos, mert a jogalkotás rengeteg feladatot ad a képviselőknek. A kormány által az idei első félévre szóló programja- vaslatban58 törvény megalkotása szerepel. Már a most kezdődő tavaszi ülésszak első időszakában — februárban — 15 magas szintű jogszabály kerül a tervek szerint a ház plénuma elé. Napirendre tűzik a gépjárműadóról, a helyi adókról, az illetékekről szóló törvények módosítását, s ugyancsak módosítani kívánják egyebek közt a köz- tisztviselők jogállásáról, a közalkalmazottakról szóló törvényeket. A februári témák között szerepel a társadalombiztosítás zárszámadásáról, illetve a tb-alapok idei költségvetéséről szóló törvényjavaslat is. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat pedig az első helyen szerepel a márciusban Országgyűlés elé kerülő jogszabályok felsorolásában. Lapunk kérdésére — amely a parlamenti tévéközvetítések jövőjét firtatta — Gál Zoltán elmondta, hogy továbbra is szeretnék fenntartani, bár ebben nem a parlamentnek, hanem a TV vezetésének van joga dönteni. Lemondott két herényi képviselő Módosult napirenddel kezdte munkáját tegnap Mezőberény önkormányzata. Ennek az volt az oka, hogy a testületi ülés időpontjában alakult meg a helyi cukorbetegek klubja, s ebben érintettek voltak az orvosképviselők. Mezőberény és Csárdaszállás együttes testületi ülésén választották meg Schei- rich Gyulát a város aljegyzőjét, akinek kinevezése — havi bruttó 65 ezer forintos bérrel — március 1 -jétől határozatlan időre szól. Ezután a herényi képviselő-testület külön folytatta munkáját. Napirend előtt két, a Városvédő Egyesület színeiben bejutott képviselő bejelentette lemondását: dr. Hegedűs Pál köztisztviselői összeférhetetlenség miatt, Tóth Sándor fafaragó népművész időközben megnövekedett külföldi munkája miatt adta vissza mandátumát. A Városvédő Egyesület két lemondott tagja helyett delegálták a testületbe Bálint Imrét, és ifj. Valentinyi Károlyt, akik már részt is vettek a testület munkájában. Ezután—a polgármester javaslatára került sor a képviselő- testület bizottságainak megválasztására. A bizottságok elnökeit már korábban megválasztotta a testület. Szavazással együtt két és fél órás „sakkozás” kezdődött. Az egyik képviselő szavaival élve néhányan finom nyesegetéssel, megjegyzésekkel segítették az előrelépést. Elhangzott olyan javaslat is, hogy minden képviselő vállaljon bizottsági tagságot, ezt viszont a testület többsége megvétózta. Lapzártakor az ülés tartott, egyebek között ekkor került napirendre a helyi iparűzési adó kérdése, valamint a testület idei munkaterve. —sz— A települések elektorválasztása Az önkormányzati választások során megyénkben 27 településen alakult 37 kisebbségi önkormányzat. Közülük 19 cigány, 7 román, 6 szlovák, 4 német, egy pedig szerb lakosok érdekeit képviseli. A kisebbségi önkormányzatok tagjai részt vehetnek az országos önkormányzati választáson, amely várhatóan márciusban lesz. Azokon a településeken, ahol nemzetiségiek élnek, de önkormányzatot nem választottak, az országos választásra egy-egy érdekeiket képviselő elektort jelölhetnek. A cigánylakta települések közül Geszt, Kunágota, Kétegyháza, Kö- rösladány, Kötegyán, Medgyesegyháza és Újkígyós keresheti meg igényével január 31-éig a települések jegyzőit. A szlovák nemzetiségiek Kardosról, Kondorosról, Kétsop- rónyból, Nagybánhegyesről, Örménykútról, Pusztaottlaká- ról kezdeményezhetik (legalább 3 fő szükséges a jelöléshez) a település jegyzőjénél az elektorválasztást. A román nemzetiségiek lakta településeken mindenhol választottak kisebbségi önkormányzatokat. Gyomaendrődön élnek németajkú lakosok, ilyen kérésük nekik is lehet. A megválasztott elektorok képviselik majd a település kisebbségeit az országos önkormányzati választásokon. B.Zs. Más lesz a személyi szám helyett? Az adóhivatal optimista értelmezés szerint 1996. január 1- jéig, a pesszimista szerint pedig 1995. december 31-éig használhatja még a személyi számot — mondta Bokor Pál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alelnöke. Habár a személyi számon alapuló nyilvántartás megváltoztatása kötelessége lenne az adóhivatalnak, költségvetésében erre nem különítettek el külön összeget. Az eddig kidolgozott változatok pedig három és fél milliárd forintos költséget igényelnének csak az adónyilvántartásoknál. Ezért az APEH szakemberei újabb változaton dolgoznak, amelynek költségigénye ennél jóval alacsonyabb lenne. Kártyaleolvasók a határ-vámhivatalokban A Vám- és Pénzügyőrség gondoskodni kíván arról, hogy minél több készpénzkímélő fizetési mód legyen alkalmazható a határ-vámhivataloknál, miután február 1 -jétől az utasforgalomban hatályba lép az azonnali vámkiszabás rendszere. Az egyik új lehetőség, amelyről több bankkal is tárgyalásokat folytat a vámhatóság, hogy kártyaleolvasókkal látják el a határ-vámhivatalokat. így a bankkártyával rendelkező utasok a devizajog- szabályok megsértése nélkül fizethetik ki az esedékes vámot a hivatalban. Mi fáj a gyógyszertáriaknak? Válaszok egy névtelen levélre „Panaszkodni divat mostanában. Jó, ha valakinek véleménye van, de azt vállalja is, ez a demokrácia. Az ajtóm mindenki eló'tt nyitva áll, az emberek gondját-baját igyekszem orvosolni. Senki nem szenved hátrányt amiatt, ha jogos kifogását velem megvitatja. A névtelen levél, a felelősség előli ködbe bújás nem az én műfajom”. A Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat igazgatónője, Dariday Róbertné így összegezte véleményét a korábban lapunkhoz érkezett névtelen levél gondolatairól. Ennek ellenére készséggel válaszolt munkatársaival minden, abban felvetett kérdésre. A* asszisztensek a gyulai Erkel Gyógyszertárban is nélkülözhetetlen segítői a gyógyszerészeknek Fotó: Kovács Erzsébet Szilágyi Erzsébet megyei tiszti főgyógyszerész, Bozó Ferenc, a megyei gyógyszerész-kamara titkára, Vincéné Csőke Mária szakszervezeti titkár, Mó- rocz Lászlóné, az üzemi tanács elnöke és Guti Sándorné, az asszisztens-szakcsoport titkára vett részt beszélgetésünkön. A legfontosabb kérdéskörök a patikaprivatizáció, a gyógyszerészek és asszisztensek foglalkoztatása, a korábbi létszámleépítések, a gazdasági és generációs gondok körül csoportosultak. — Már 1992-től létszámleépítésre volt szükség a cégünk talponmaradásához — tájékoztat Daridayné. — Most 657-en vagyunk a 70 állami gyógyszertárban (egyet szüneteltetünk), a Berényi úti raktárban, a Galenusi laborban, az analitikán, a központ különböző osztályain. Szoros létszámmal dolgozunk, természetesen így nincs idő lélegzetvételre, magánügyek intézésére. Az utóbbi négy év gazdasági bizonytalansága miatt kicsit leépültek a patikák, a felszerelések, a géppark, mindezek korszerűsítésre várnak. Készültünk a privatizációra, de hogy mit hoz a jövő? Minden akkor lesz biztos, ha már túlvagyunk rajta. — A vagyonátadó bizottság dönt mttjd a privatizációról... — Igen, a jogi szabályozás betartása mellett igyekeznek a vagyonátadást úgy intézni, hogy a legkisebb sérülést okozza mindenkinek. A törvény igen rossz, a gyeplőt odahajították, legyen az önkormányzatoké a vagyon, de melyiké, a megyéé, vagy a helyieké? A válasz elkendőz: össz- önkormányzati tulajdon. Állami feladat a gyógyszerellátás, erről gondoskodott eddig az 50 településen működő 70 patika. Ebben a privatizációs őrületben, tisztelet a kivételnek, nem másnak nézik a gyógyszertárat, mint haszonszerzési lehetőségnek. Ez speciális pálya, a hivatásunkat azért gyakoroljuk, hogy a beteg embernek mindig rendelkezésére álljunk. Féltem a kollégáimat, mert most mézesmadzagként megyeszerte mindent ígérnek. „Egy forintért, képletesen odaadják a patikát a gyógyszerésznek, csak működtesse.” Leírva, a képviselő-testület határozataként ezt persze sehol nem látom. — A vállalat dolgozóinak, akik megőrizték, növelték avagyont, van-e beleszólása a privatizációba? —Csupán annyi, hogy a saját eszközeinkkel, a meggyőzéssel próbáljuk a legjobb megoldásra rábeszélni a tulajdonost. Nem a mienk a vállalat, hanem az államé, vagy'az önkormányzatoké. Nagyon fáj, hogy amit ez a viszonylag kis gárda a kétkezi munkájával, a szellemi energiájával, a hivatástudatával, alacsony bérért létrehozott, azt most a fejünk felett cincálják, kiszolgáltatottak vagyunk. Milyenjogon kaphatja meg esetleg olcsón a vagyonrészt az, aki vezető, míg mások is dolgoztak érte? Ok az utcára kerülnek? Az igazi privatizáció az lenne, hogy az államosítás előtti patikatulajdonosok visszakapják a gyógyszertárakat. Azokat pedig, amelyeket az állam létrehozott a költségvetésből, a dolgozók munkájából, együtt kell tartani, hogy mégiscsak legyen biztos munkahelyünk, bérünk, megélhetési lehetőségünk. —Gyógyszerészhiány van a megyében? —Tény és való, de afiatalok- nak nem ^z a vágya, hogy vidékre kerüljenek — szól a kamarai titkár.—Erőfeszítéssel, de gondoskodunk az ellátásról. Itt van például Bucsa, ahonnan nyugdíjba ment a gyógyszerésznő. A leltározás után már ott volt a következő gyógyszerész. Me- zőgyánban nincs patikusunk, a sarkadkeresztári és a biharugrai kollégák asszisztens feleségükkel, heti váltásban 4-4 órában tartanak nyitva Mezőgyánban. A létszámleépítés idején az első alapgondolatunk az volt, hogy mindenkinek, aki mozdítható, elérhető, annak legalább más munkát biztosítsunk a vállalatnál. Mintegy 30 ember ment el, mert nem felelt meg számára a felajánlott állás. — Az emberek mostanság nem valami jól érzik magukat a bőrükben és szívesen bújnak a névtelenség homályába... — A vagyoni vita, a privatizáció körüli zűrök okozzák a rossz érzést. Néhány önkormányzat meghallgatta ugyan a gyógyszerészeket is, de állítom, hogy kevesen vannak tisztában a működtetés felelősségével, a gondokkal, hátrányokkal — egészíti ki Bozó Ferenc. — Európai modell alapján kellene egy gyógyszerellátási és működtetési modellt bevezetni. — A nyugdíjasok foglalkoztatása is felvetődött a névtelen levélben — mondja Daridayné. — A gyógyszerészekre szükség van, bár nyugdíj mellett is tudnánk őket foglalkoztatni. Anyagilag jobban is járnának, de én nem küldhe- tem el őket. Valójában sokan a privatizáció kimenetelére várnak. Móroczné, az üzemi tanács elnöke hangsúlyozza; a gyógyszertári gazdálkodás annyira speciális terület, hogy. nem lehet egyszerűen erre alkalmazni a privatizációs törvényt. Az eddig történtek inkább kollégát kolléga ellen uszítanak, mintsem a megoldást segítenék. Más megyékben (Szabolcsban, Hajdúban) is peres eljárás folyik afelett, kié legyen a patikavagyon? A legjobb lenne az rt-vé alakulás, elkülönítve a patikák vagyonát, a települések kapjanak tulajdoni arányban részvényt, vegyék ki a pénzüket, ha nyereség van, de legyen egy kézben biztosítva a gyógyszerellátás. Emellett az a lényeg, hogy a betegek ne érezzék hátrányát ennek a folyamatnak. Gutiné a szakasszisztensek nevében kiállt a jelenlegi vezetés mellett. Az ország többi részéhez viszonyítva Békésben jó a helyzetük. A Csong- rád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyében dolgozók bére, életszínvonala lényegesen alatta van az itteninek. Továbbképzési lehetőségeikkel, szakmai elismertségükkel elégedettek lehetnek az aktívan dolgozók. Csökkentett létszámmal, több munkával ugyan, de el tudják látni a betegeket. A gyógyszerészek és asszisztenseik bizonytalansága országos gond, nem csupán Békés megyei. Remélhetően mihamarább jó megoldás születik a gyógyszertárak privatizációsfolyamatában. A névtelen levelek (bár általában ezekkel nem foglalkozunk) mégis csak társadalmi közérzetet, szorongást, kiszolgáltatottságot, emberi gyengeséget jeleznek. Bede Zsóka
