Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28-29 / 24. szám

1995. január 28-29., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Hangposta. A Westel Rá­diótelefon Kft. január végétől új, hangposta-szolgáltatást is nyújt, amely üzenettár, posta­fiók és fax-plusz elnevezésű programcsomagot foglal ma­gába. Az üzenettár a hagyomá­nyos üzenetrögzítés funkció­jára alkalmas. A postafiók- szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az előfizetők a rádiótele­fonok hangposta-fiókján ke­resztül tudjanak üzeneteket fogadni és küldeni. A fax­plusz elnevezésű csomag fax­üzenetek fogadására, tárolásá­ra és továbbítására képes. Pulitzer Emlékdij. Nyolcvanöt pályázat érkezett a Pulitzer Emlékdíj Alapítvány kuratóriumához, amely a na­pokban kezdi meg értékelő munkáját. A Pulitzer Emlékdíj Alapítvány idén meghirdetett pályázatára a televízió kategó­riában 8, rádió kategóriában 5, írott sajtó kategóriában 70 pá­lyamunka érkezett. A Pulitzer Emlékdij kuratóriumának joga van olyan újságírót is jutalmazi, aki nem küldött be pályamun­kát. Négy vidéki lap szerkesztő­sége a legjobb műhely számára odaítélendő Pulitzer Emlék­díjra nyújtotta be pályázatát. A Pulitzer Emlékdíjakat 9 kate­góriában hirdették meg az ala­pítók. Egy-egy díj összege 200 000 forint és 1000 USA- dollár. Ebben az évben 1995. április 5-én adják át a Pulitzer Emlékdíjakat a budapesti Gel- lért Szállóban. A parlament teljesíti kötelezettségét Gál Zoltán fogadta a megyei lapok főszerkesztőit Az Országgyűlés munkájá­nak társadalmi megítélése változatlanul kedvezőtlen, s ebbe nem szabad belenyu­godnunk, hiszen ez kihat a demokratikus intézmény- rendszer egészének értékelé­sére — állapította meg Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke a megyei lapok főszer­kesztőivel rendezett péntek déli beszélgetésén. A közvetlen hangulatú találkozón lapunkat Seleszt Ferenc felelős szerkesz­tő képviselte, Gál Zoltán ki­emelte: a vidék napilapjainak különösen fontos szerepét a par­lamenti munka bemutatásában, hiszen több mint 900 ezer pél­dányban jutnak el az olvasók­hoz. A házelnök tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a T. Ház a választások óta eltelt első hat hónapban 19 új tör­vényt, 31 törvénymódosítást és 44 országgyűlési határoza­tot fogadott el. A most kezdő­dő ülésszak kapcsán hangsú­lyozta: reméli, hogy a Parla­mentben nem feszülnek majd egymásnak a politikai indula­tok és így a törvényalkotás kerülhet a munka előterébe. Ez annál is inkább fontos, mert a jogalkotás rengeteg feladatot ad a képviselőknek. A kormány által az idei első félévre szóló programja- vaslatban58 törvény megal­kotása szerepel. Már a most kezdődő tavaszi ülésszak el­ső időszakában — február­ban — 15 magas szintű jog­szabály kerül a tervek szerint a ház plénuma elé. Napirend­re tűzik a gépjárműadóról, a helyi adókról, az illetékekről szóló törvények módosítását, s ugyancsak módosítani kí­vánják egyebek közt a köz- tisztviselők jogállásáról, a közalkalmazottakról szóló törvényeket. A februári té­mák között szerepel a társada­lombiztosítás zárszámadásá­ról, illetve a tb-alapok idei költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat is. A rádiózásról és televíziózásról szóló tör­vényjavaslat pedig az első he­lyen szerepel a márciusban Országgyűlés elé kerülő jog­szabályok felsorolásában. Lapunk kérdésére — amely a parlamenti tévéköz­vetítések jövőjét firtatta — Gál Zoltán elmondta, hogy továbbra is szeretnék fenntar­tani, bár ebben nem a parla­mentnek, hanem a TV vezeté­sének van joga dönteni. Lemondott két herényi képviselő Módosult napirenddel kezdte munkáját tegnap Mezőberény önkormányzata. Ennek az volt az oka, hogy a testületi ülés időpontjában alakult meg a he­lyi cukorbetegek klubja, s eb­ben érintettek voltak az orvos­képviselők. Mezőberény és Csárdaszállás együttes testületi ülésén választották meg Schei- rich Gyulát a város aljegyzőjét, akinek kinevezése — havi brut­tó 65 ezer forintos bérrel — március 1 -jétől határozatlan időre szól. Ezután a herényi képviselő-testület külön foly­tatta munkáját. Napirend előtt két, a Városvédő Egyesület szí­neiben bejutott képviselő beje­lentette lemondását: dr. Hege­dűs Pál köztisztviselői összefér­hetetlenség miatt, Tóth Sándor fafaragó népművész időközben megnövekedett külföldi mun­kája miatt adta vissza mandátu­mát. A Városvédő Egyesület két lemondott tagja helyett de­legálták a testületbe Bálint Im­rét, és ifj. Valentinyi Károlyt, akik már részt is vettek a testület munkájában. Ezután—a polgármester javas­latára került sor a képviselő- testület bizottságainak megvá­lasztására. A bizottságok elnö­keit már korábban megválasz­totta a testület. Szavazással együtt két és fél órás „sakkozás” kezdődött. Az egyik képviselő szavaival élve néhányan finom nyesegetéssel, megjegyzések­kel segítették az előrelépést. El­hangzott olyan javaslat is, hogy minden képviselő vállaljon bi­zottsági tagságot, ezt viszont a testület többsége megvétózta. Lapzártakor az ülés tartott, egyebek között ekkor került na­pirendre a helyi iparűzési adó kérdése, valamint a testület idei munkaterve. —sz— A települések elektorválasztása Az önkormányzati választá­sok során megyénkben 27 te­lepülésen alakult 37 kisebbsé­gi önkormányzat. Közülük 19 cigány, 7 román, 6 szlovák, 4 német, egy pedig szerb lako­sok érdekeit képviseli. A ki­sebbségi önkormányzatok tagjai részt vehetnek az orszá­gos önkormányzati választá­son, amely várhatóan március­ban lesz. Azokon a településeken, ahol nemzetiségiek élnek, de önkormányzatot nem válasz­tottak, az országos választásra egy-egy érdekeiket képviselő elektort jelölhetnek. A cigány­lakta települések közül Geszt, Kunágota, Kétegyháza, Kö- rösladány, Kötegyán, Med­gyesegyháza és Újkígyós ke­resheti meg igényével január 31-éig a települések jegyzőit. A szlovák nemzetiségiek Kar­dosról, Kondorosról, Kétsop- rónyból, Nagybánhegyesről, Örménykútról, Pusztaottlaká- ról kezdeményezhetik (leg­alább 3 fő szükséges a jelölés­hez) a település jegyzőjénél az elektorválasztást. A román nemzetiségiek lakta települé­seken mindenhol választottak kisebbségi önkormányzato­kat. Gyomaendrődön élnek németajkú lakosok, ilyen ké­résük nekik is lehet. A megvá­lasztott elektorok képviselik majd a település kisebbségeit az országos önkormányzati választásokon. B.Zs. Más lesz a személyi szám helyett? Az adóhivatal optimista értel­mezés szerint 1996. január 1- jéig, a pesszimista szerint pe­dig 1995. december 31-éig használhatja még a személyi számot — mondta Bokor Pál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal alelnöke. Habár a személyi számon alapuló nyil­vántartás megváltoztatása kö­telessége lenne az adóhivatal­nak, költségvetésében erre nem különítettek el külön összeget. Az eddig kidolgo­zott változatok pedig három és fél milliárd forintos költséget igényelnének csak az adónyil­vántartásoknál. Ezért az APEH szakemberei újabb vál­tozaton dolgoznak, amelynek költségigénye ennél jóval ala­csonyabb lenne. Kártyaleolvasók a határ-vámhivatalokban A Vám- és Pénzügyőrség gon­doskodni kíván arról, hogy mi­nél több készpénzkímélő fize­tési mód legyen alkalmazható a határ-vámhivataloknál, mi­után február 1 -jétől az utasfor­galomban hatályba lép az azonnali vámkiszabás rend­szere. Az egyik új lehetőség, amelyről több bankkal is tár­gyalásokat folytat a vámható­ság, hogy kártyaleolvasókkal látják el a határ-vámhivatalo­kat. így a bankkártyával ren­delkező utasok a devizajog- szabályok megsértése nélkül fizethetik ki az esedékes vá­mot a hivatalban. Mi fáj a gyógyszertáriaknak? Válaszok egy névtelen levélre „Panaszkodni divat mostanában. Jó, ha valakinek véleménye van, de azt vállalja is, ez a demokrácia. Az ajtóm mindenki eló'tt nyitva áll, az emberek gondját-baját igyekszem orvosol­ni. Senki nem szenved hátrányt amiatt, ha jogos kifogását velem megvitatja. A névtelen levél, a felelősség előli ködbe bújás nem az én műfajom”. A Sanopharma Gyógyszerkeres­kedelmi Vállalat igazgatónője, Dariday Róbertné így össze­gezte véleményét a korábban lapunkhoz érkezett névtelen levél gondolatairól. Ennek ellenére készséggel válaszolt mun­katársaival minden, abban felvetett kérdésre. A* asszisztensek a gyulai Erkel Gyógyszertárban is nélkülözhetetlen segítői a gyógyszerészeknek Fotó: Kovács Erzsébet Szilágyi Erzsébet megyei tiszti főgyógyszerész, Bozó Ferenc, a megyei gyógyszerész-kama­ra titkára, Vincéné Csőke Má­ria szakszervezeti titkár, Mó- rocz Lászlóné, az üzemi tanács elnöke és Guti Sándorné, az asszisztens-szakcsoport titká­ra vett részt beszélgetésünkön. A legfontosabb kérdéskörök a patikaprivatizáció, a gyógy­szerészek és asszisztensek foglalkoztatása, a korábbi lét­számleépítések, a gazdasági és generációs gondok körül cso­portosultak. — Már 1992-től létszámle­építésre volt szükség a cégünk talponmaradásához — tájé­koztat Daridayné. — Most 657-en vagyunk a 70 állami gyógyszertárban (egyet szüneteltetünk), a Berényi úti raktárban, a Galenusi labor­ban, az analitikán, a központ különböző osztályain. Szoros létszámmal dolgozunk, termé­szetesen így nincs idő léleg­zetvételre, magánügyek inté­zésére. Az utóbbi négy év gaz­dasági bizonytalansága miatt kicsit leépültek a patikák, a felszerelések, a géppark, mindezek korszerűsítésre vár­nak. Készültünk a privatizáci­óra, de hogy mit hoz a jövő? Minden akkor lesz biztos, ha már túlvagyunk rajta. — A vagyonátadó bizottság dönt mttjd a privatizációról... — Igen, a jogi szabályozás betartása mellett igyekeznek a vagyonátadást úgy intézni, hogy a legkisebb sérülést okozza mindenkinek. A tör­vény igen rossz, a gyeplőt oda­hajították, legyen az önkor­mányzatoké a vagyon, de me­lyiké, a megyéé, vagy a helyie­ké? A válasz elkendőz: össz- önkormányzati tulajdon. Álla­mi feladat a gyógyszerellátás, erről gondoskodott eddig az 50 településen működő 70 patika. Ebben a privatizációs őrület­ben, tisztelet a kivételnek, nem másnak nézik a gyógy­szertárat, mint haszonszerzési lehetőségnek. Ez speciális pá­lya, a hivatásunkat azért gya­koroljuk, hogy a beteg ember­nek mindig rendelkezésére álljunk. Féltem a kollégáimat, mert most mézesmadzagként megyeszerte mindent ígérnek. „Egy forintért, képletesen odaadják a patikát a gyógysze­résznek, csak működtesse.” Leírva, a képviselő-testület határozataként ezt persze se­hol nem látom. — A vállalat dolgozóinak, akik megőrizték, növelték ava­gyont, van-e beleszólása a pri­vatizációba? —Csupán annyi, hogy a saját eszközeinkkel, a meggyőzéssel próbáljuk a legjobb megoldásra rábeszélni a tulajdonost. Nem a mienk a vállalat, hanem az álla­mé, vagy'az önkormányzatoké. Nagyon fáj, hogy amit ez a vi­szonylag kis gárda a kétkezi munkájával, a szellemi energiá­jával, a hivatástudatával, ala­csony bérért létrehozott, azt most a fejünk felett cincálják, kiszolgáltatottak vagyunk. Mi­lyenjogon kaphatja meg esetleg olcsón a vagyonrészt az, aki ve­zető, míg mások is dolgoztak érte? Ok az utcára kerülnek? Az igazi privatizáció az lenne, hogy az államosítás előtti pati­katulajdonosok visszakapják a gyógyszertárakat. Azokat pe­dig, amelyeket az állam létreho­zott a költségvetésből, a dolgo­zók munkájából, együtt kell tar­tani, hogy mégiscsak legyen biztos munkahelyünk, bérünk, megélhetési lehetőségünk. —Gyógyszerészhiány van a megyében? —Tény és való, de afiatalok- nak nem ^z a vágya, hogy vidék­re kerüljenek — szól a kamarai titkár.—Erőfeszítéssel, de gon­doskodunk az ellátásról. Itt van például Bucsa, ahonnan nyug­díjba ment a gyógyszerésznő. A leltározás után már ott volt a következő gyógyszerész. Me- zőgyánban nincs patikusunk, a sarkadkeresztári és a biharugrai kollégák asszisztens feleségük­kel, heti váltásban 4-4 órában tartanak nyitva Mezőgyánban. A létszámleépítés idején az első alapgondolatunk az volt, hogy mindenkinek, aki mozdítható, elérhető, annak legalább más munkát biztosítsunk a vállalat­nál. Mintegy 30 ember ment el, mert nem felelt meg számára a felajánlott állás. — Az emberek mostanság nem valami jól érzik magukat a bőrükben és szívesen bújnak a névtelenség homályába... — A vagyoni vita, a privati­záció körüli zűrök okozzák a rossz érzést. Néhány önkor­mányzat meghallgatta ugyan a gyógyszerészeket is, de állí­tom, hogy kevesen vannak tisztában a működtetés fele­lősségével, a gondokkal, hát­rányokkal — egészíti ki Bozó Ferenc. — Európai modell alapján kellene egy gyógy­szerellátási és működtetési modellt bevezetni. — A nyugdíjasok foglal­koztatása is felvetődött a név­telen levélben — mondja Da­ridayné. — A gyógyszeré­szekre szükség van, bár nyug­díj mellett is tudnánk őket fog­lalkoztatni. Anyagilag jobban is járnának, de én nem küldhe- tem el őket. Valójában sokan a privatizáció kimenetelére vár­nak. Móroczné, az üzemi tanács elnöke hangsúlyozza; a gyógyszertári gazdálkodás annyira speciális terület, hogy. nem lehet egyszerűen erre al­kalmazni a privatizációs tör­vényt. Az eddig történtek in­kább kollégát kolléga ellen uszítanak, mintsem a megol­dást segítenék. Más megyék­ben (Szabolcsban, Hajdúban) is peres eljárás folyik afelett, kié legyen a patikavagyon? A legjobb lenne az rt-vé ala­kulás, elkülönítve a patikák vagyonát, a települések kapja­nak tulajdoni arányban rész­vényt, vegyék ki a pénzüket, ha nyereség van, de legyen egy kézben biztosítva a gyógy­szerellátás. Emellett az a lé­nyeg, hogy a betegek ne érez­zék hátrányát ennek a folya­matnak. Gutiné a szakasszisztensek nevében kiállt a jelenlegi ve­zetés mellett. Az ország többi részéhez viszonyítva Békés­ben jó a helyzetük. A Csong- rád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyében dolgozók bére, életszínvonala lényegesen alatta van az itteninek. To­vábbképzési lehetőségeikkel, szakmai elismertségükkel elé­gedettek lehetnek az aktívan dolgozók. Csökkentett lét­számmal, több munkával ugyan, de el tudják látni a bete­geket. A gyógyszerészek és asszisz­tenseik bizonytalansága or­szágos gond, nem csupán Bé­kés megyei. Remélhetően mi­hamarább jó megoldás szüle­tik a gyógyszertárak privatizá­ciósfolyamatában. A névtelen levelek (bár általában ezekkel nem foglalkozunk) mégis csak társadalmi közérzetet, szoron­gást, kiszolgáltatottságot, em­beri gyengeséget jeleznek. Bede Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom