Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Béla Vali, Dóczi Magdolna, Magyari Barna, Mitykó Mónika. Fotó: Such Tamás. ' Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66)450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Me- zőkovácsházáról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek Köszönet Csabának. A Csíkszeredái traktorgyár munkásai, valamint Magyarózd polgárai szép levélben köszönték meg Békéscsaba város lakosságának azokat — a főleg ruhaneműket tartalmazó — adományokat, amelyeket a karácsony előtti napokban a Magyarok Világszövetsége Karitatív Bizottságának Békés Megyei Szervezete juttatott el a két erdélyi településre. Cukorbetegek klubdélutánja. Január 6-án 15 órától a Réthy Pál Kórházban cukorbetegek klubdélutánját rendezi a II. belgyógyászati osztály és a klub vezetősége. A dr. Szentgyörgyi Csaba osztály- vezető főorvos és Bertalan Sándor, a klub titkára irányítása alatt működő tanácsadó közösség programja ezúttal is gazdag választékot kínál a helyes életmód elsajátítására. CSABAI NAPLÓ 1995. január 4., szerda | A magas színvonalú játék már szinte művészet Erdösi Géza egy szépen hajtogatott formával Erdősi Géza, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa 14 éve foglalkozik origamival (japán papírhajtogatási tudomány). — Hogyan „fedezte fel” ezt a kézműves mesterséget? — Az 1980-as évek elején Budapesten a Marcibányi téri szabadidőközpontban gyakori vendég voltam — válaszolja. — Ott történt, hogy egy kislány többféle hajtogatott figurát árult. Egy madárka nagyon megtetszett, amit megvásároltam tőle 5 forintért. Hazavittem és hetekig csak néztem- néztem. Nem mertem hozzányúlni, mert attól tartottam, ha szétszedem nem tudom visszahajtogatni. Aztán egy reggel — a saját mottóm alapján, mely szerint: minden gondolat hajnalban ébred — a kezembe vettem, óvatosan szétnyitottam és egy másik papírra próbáltam a hajtogatott éleket lemásolni. Sikerült. A másik papírból is lett egy madár... Ez volt az első sikerélményem, amely tovább sarkallt arra, hogy próbáljak irodalmat, társakat keresni azért, hogy jobban megismerhessem az ori- gamit. —Most hányféle figurát tud készíteni? — Nem számoltam, de 80- 100 körül. A legbonyolultabbnak a szöcske elkészítését tartom, mert közel másfél órai hajtogatást igényel. — Hogyan alakult ki az origami? — Maga a papírgyártás Kínából ered, mégsem itt honosodott meg. Kínában a mai napig a papírt gyönyörűen vágják, de a hajtogatás Japánban terjedt el, ahol a legnagyobb becsben tartják á papírt, mint alapanyagot. Az origami lényege, hogy egyetlen papírlapból készül el az adott tárgy vagy figura'az élek és a hajtogatások változtatásával. Segédeszközt, tehát ollót és ra-' gasztót nem használunk. Az origami szó jelentése: őri — hajtogatás, gami — papírt és istent is jelent. Ebből is kitűnik, hogy milyen nagy becsben tartják a japánok a papírt. A különböző hajtogatási formákat a nemzedékek egymásnak adták át, így az magas művészi fokra emelkedett. Origami az elkészült mű neve is. Japánban az 1920-as években — ekkor vezetik be a közoktatásba az origamit — olyan papír gyártására tértek át, ami a hajtogatáshoz a legjobb, mivel több benne a rongyalapanyag, így az összehajtogatott papír nem lesz merev. Kikísérleteztek olyan papírt is, amibe kaolint (a porcelán alapanyagát) kevertek. A meghajtogatott figurák a papírral együtt forgalmazott tégelyben kié- gethetők, így az égetés után porcelánhatásuk van. Ezzel elérték azt, hogy papírból is viszonylag maradandó tárgyat lehet alkotni. Japánban külön katedrája van a főiskolán az origaminak. Szélsőséges példa, de a rendőröket az ikebana mellett origamira is tanítják, hiszen az origami a toleranciát, a belső fegyelmet, a tűrési képességet is növeli. — Mit tart a legfontosabbnak az origamival kapcsolatban? — Papírból szinte mindent el lehet készíteni. A gyermekek a legfogékonyabbak az origami iránt. Különösen érdekes számukra az akciós origami, ami azt jelenti, hogy a figura mozgásba hozható. Ha valamit meg akarunk hajto- ■ gatni, legyen tiszta a fejünk, a szívünk és nem utolsósorban a kezünk. Zaklatott, nyugtalan állapotban nem lehet alkotni. Feltétlenül fontos a belső nyugodtság. Amikor természeti lényt hajtogatunk, akkor az a fontos, hogy a természetben meglévő életérzést és szépséget fejezzük ki. Ezért mondható, hogy az origami tudomány is, művészet is. Ha egész életünkben a hároméves gyermek naiv, tiszta érzéseivel hajtogatunk, akkor az origami a felnőtt számára, legyen bár egyetemi tanár, játék is. Ugyanakkor művészet, mert a magas színvonalú játék a művészethez vezet. Gyermekjátékból felnőttjátékká válik. Köztéri szobraink Pátzay Pál: Gyóni Géza Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri alkotásainkat. Városunk egyik legszebb részén, az Árpád-sor jobb oldalán húzódik a csabai szoborsétány. Az árnyas lombok alatt, a szabadtéri kiállításnak is tekinthető szoborsétányon kilenc portré látható. Gyóni Géza—eredeti nevén Áchim Géza—, a jeles költő, Áchim L. András unokatestvére volt. Előbb Szarvason végezte középiskoláit, majd Békéscsabán járt gimnáziumba. Később újságíró és hivatalnok lett, s megjelentek első verseskötetei. Ismertté azonban a világháború idején írt versei tették. Bevonulása után egy évvel orosz fogságba került, majd a krasznojarszki fogolytáborban halt meg háborodott elmével. Az 1975-ben elhelyezett, Gyóni Gézát megörökítő bronz mellszobrot klasszikus harmóniaés karakteres megjelenítés jellemzi. Összhangot teremtett alkotója a kiegyensúlyozott szerkezet és a tiszta, érthető formák között, melyek az egyszerű érthetőség mellett a látvány szerűséget hangsúlyozzák. Pátzay humánuma és éles emberlátása élettel tölti meg a művet. Egy érzékeny lelkű, mélabús hangulatú, megfáradt embert láthatunk. A szobor felületét finoman munkálta meg a művész, s műgondról, dekoratív készségről tanúskodik az alkotás. Gyóni Géza eredetileg Áchim Géza Tudni szeretné; kit hívjon autómentéshez, kutyakiképzéshez, javításokhoz? Segít a sárga telefon — Tessék mondani, mitől lett sárga a telefon? Egyáltalán, mit jelent a „Yellow Phone”? Belicza Károly, a Yellow Phone Békés megyei képviselője készségesen beszél családi vállalkozásáról: — Megszűnt az állás, ahol korábban dolgoztam. Valamit ki kellett találnunk, én ebben az amerikai eredetű szolgáltatásban láttam fantáziát. Családommal Békéscsabán létrehoztuk a Yellow Informatikai Bt.-t. Hogy mitől sárga telefon? Gondolom, miután mi is szolgáltatást végzünk, a sárga angyal mintájára lett ez a telefonos információ is „sárga”! —Ha jól értem, csak fel kell hívnunk az Önök (66)325-769-os telefonszámát és választ kapunk kérdéseinkre... — Ha azt szeretné tudni, hogy hol javítják ki elromlott készülékeit, hol kaphatók háztartási gépek, autóalkatrészek, riasztók, hogy ki foglalkozik kutyakiképzéssel, őrzéssel, kit kell hívni ha autómentést kér, hol és kik végeznek bértárolást és szállítmányozást, hol vásárolhat vadászfegyvert, lőszert, hol javítanak mezőgazdasági gépeket, s mindazt amire éppen szüksége van. Nálunk ingyenesen kap információt munkanapokon 8- tól 18 óráig. — Ha én mondjuk egy varrónő vagyok és szeretném, ha ezt megtudnák a városban, hogyan léphetek be az Önök számítógépes adatbázisába? — Bárkinek állunk rendelkezésére, sőt a kezdő vállalkozók a tagdíjat akár kétszerre is kifizethetik. Telefonon bejelentkezik, s a továbbiakat megbeszéljük. — Látom, megjelentették a Címtárat is, ami Békéscsaba, Gyula, Békés vállalkozásait, közintézményeit, s egyéb hasznos tudnivalót sorol fel. Meg kell mondjam egy nagyon áttekinthetően, jól megszerkesztett könyv, amiből minden kiderül. Márpedig ha így van, minek van szükség a telefonos információra? — Azért, mert a címtárban egy évig nem javíthatunk. Ha viszont valaki elköltözik, megváltozik a telefonja, megszünteti a tevékenységét, új vállalkozásba kezd, ezt csak a számítógépben tudjuk javítani. —Sokba kerül a regisztráció? — Azt hiszem, egyáltalán nem. Ha az alapadatokat adja meg, akkor egy évre a szolgáltatásunk 4800 forint plusz áfa. Ha ehhez külön kérésként még reklámszavakat is akar a kedves ügyfél, minimális díjért megteheti. A könyv számos fontos információt tartalmaz „Mindig kereskedő szerettem volna lenni” Erzsébethely új üzlete Erzsébethelyen a pár hete még, villamosipari cikkeket forgalmazó üzlet csendben alakult át rövidáru és fehéme- műbolttá. Deák Józsefné ezt a tevékenységet kiegészítő foglalkozásként végzi. — Mindig kereskedő szerettem volna lenni. Pályaválasztásomkor e szakmában nem volt felvétel, ezért női szabónak tanultam. Négy éve teljesült az álmom, amikor megnyitottam kis boltomat a Kun utcában, háznál. November közepén a főút mellett, új helyen nyitottam. —Megújult a vevőköre? — A vásárlóim megmaradtak, és jönnek újak is, akik erre laknak. Az első vevőm ajándékot kapott és egy hétig kedvezményesen lehetett vásárolni a boltomban. —Az ünnepek idején tartott valamilyen akciót? — Természetesen adtam egy hétig kedvezményt. —Sokféle árut látunk a polcokon, mik kaphatóak? — Fő profilom a rövidáru, de egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a fehérneműk iránt. A napokban kapom meg az engedélyt a játék-, hírlapárusítására. Bizományba még ruhákkal is foglalkozom. — Tükröződik az árakban, hogy a bolt Jaminában található? — A belvárosi üzletnél itt olcsóbban tudnak vásárolni a vevők. Ottjártunkkor meggyőződhettünk róla, hogy Deák Józsefné igazán kereskedőnek született. A betérő vevőket kedvesen, készségesen szolgálta ki. Ezek után a vevő mi mást is mondhatott volna, minthogy elégedett a kiszolgálással.
