Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

qm MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1995. január 24., kedd A Hugonnaiban működik Lelkiismeretes szakmai gyakorlat, tartalmas diákélet jellemzi a szakközépiskola tanulóinak napjait Minden iskolában van egy, a diákok jogait képviselő szervezet, a diákönkor­mányzat. Vajon mekkora a szerepe, a jelentősége, való­ban működik-e? Kérdésem­mel a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépis­kola diákelnökét, Hídvégi Esztert kerestem fel. — Az iskolai diákbizott­ság (IDB) az egyes osztá­lyok küldötteiből, a titká­rokból tevődik össze. Elnö­ke az ifjúsági vezető, Szák Kocsis Gabriella. O hívja össze az üléseket, felügyeli tevékenységünket. Én két éven át segítem, tavaly év végén választottak meg, s szeptemberben kezdtem meg munkámat. Feladatunk sokrétű, helyzetünkhöz ké­pest — nyugodtan mondha­tom — sikeresen mű­ködünk. Nehéz ugyanis a kórházi gyakorlatokat, a megosztottságot egyeztetni a szabadidővel. Délutánon­ként különböző szakkörök: kézimunka, számítástechni­ka, vállalkozástan várják a diákokat. Eredményes kézi­labda-, aerobik- és atlétikai csapattal is büszkélked­hetünk. A szórakozás persze ugyanolyan fontos. Ezért minden évben megren­dezek a Hugonnai-hetet. Zárása egybeesik a márciusi egészség napjával. Az évfo­lyamok műsorral szórakoz­tatják a többieket. Még a tanárok is szerepelnek — ez is bizonyítja a közvetlen, jó kapcsolatot a diákok és a tanárok között. A gólyabál és a szalagavató mellett im­már hagyományosan megünnepeljük a farsangot és az anyák napját. Ilyenkor kicsinek bizonyul az iskola aulája, olyan sok az érdek­lődő. Habár a garabonciás napokon csak zsűriként veszünk részt, a többi isko­lának is szervezünk progra­mot. Harmadik-negyedik éve rendezzük meg a Miku­lás-vetélkedőt. A csapatok játékos és komoly felada­tokban mérhetik össze erejüket. Noha nehéz összehozni az évfolyamokat, ha jóté­konyságról van szó sosem vagyunk gondban. A sport­csarnokban a daganatos gyermekekért rendezett mű­sor nyitószámát mi adtuk elő. Énekeltünk a Degré ut­cai szellemi fogyatékos gye­rekeknek, előadást készí­tettünk a Mokry-lakótelep időseinek. Az IDB-nek így mindig akad tennivalója. Azt hi­szem elmondhatom, isko­lánkban valóban működik a szervezet és fontos szerepet játszik a diákéletben. Mun­kánk sikerét, eredményes­ségünket nagymértékben köszönhetjük az igazga­tónknak, dr. Hursán Györgynek. Kábeltelevíziós ügyelet Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Munka­társak voltak:Antal Gyön­gyi, Béla Vali, Pál Ildikó, Takácsy Márta. Fotó: Ko­vács Erzsébet. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Gyomaendrődről és kör­nyékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békés­csabai olvasóinknak szer­kesztettünk különoldalt. Hírek a városból Alkotótábor. A tavaly ok­tóberben Lovasberényben részt vett művészek kiállítását láthatjuk január 27-én 17 órá­tól az ifjúsági ház előcsarno­kában. A február 10-éig nyitva tartó kiállításon dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója mond köszöntőt. A megyénkben élő művészek mellett aradi és besztercei al­kotók is bemutatkoznak. A Mokry utcában. A közgyűlés megvizsgálja a le­hetőségét, hogy milyen önkor­mányzati tulajdonú ingatlant adhat ingyenes használatra dr. Szamosi László vállalkozó há­ziorvosnak. Az orvos vállalja saját költségén a szabványos rendelő kialakítását. A rendelő kialakításáig ideiglenesen a Mokry utca 12. szám alatt vár­ja betegeit a közeljövőben dr. Szamosi László. Kismamák és apukák! Szülésre felkészítő tanfolyamot indítanak a Lencsési Közösségi Házban január végétől. A 16 órás képzés keretében szakem­berek segítségével készülhet­nek fel a résztvevők az újszülött fogadására. Az első összejöve­telt január 30-án 18 órakor tart­ják. Az érdeklődők bővebb fel­világosítást kaphatnak a 441- 514-es telefonon vagy szemé­lyesen a terhestanácsadóban (Árpád sor 12.). Olvasóink közül többen felve­tették, hogy a Csaba-kábel Kft. ügyeletes szerelőjének a telefonszámát miért nem. kö­zöljük rendszeresen, illetve, hogy a kft. telefonszámán mi­ért csak üzenetrögzítő jelent­kezik akkor, amikor baj van. Valyuch László, a kft. ügy­vezetője elmondta, hogy fe­lesleges lenne éjszakára, hét­végére bárkinek ott ülnie a telefon mellett. Az ügyeletes szerelőnek kötelessége rend­szeresen lehallgatni az üze­netrögzítőt, így - rövid időn belül a helyszínre tud érkezni. A probléma inkább az szokott lenni, hogy legtöbben nem ad­ják meg pontos címüket, tele­fonszámukat, hogy adott eset­ben vissza lehetne hívni őket, és ezzel a hibát pontosabban és gyorsabban be lehetne hatá­rolni. A szerelő otthoni telé- fonszámát és nevét is felesle­ges naponta megadni, hiszen az ügyeletes az üzenetrögzítő­re mondott hibajelzéseket megkapja. Tehát ezután is várják a pontos adatokkal el­látott hibajelzéseket a 44-55- 66-os telefonszámon. Az egyetemet hagytam ott a táncért... A számos népművészeti ág közül a néptánc az egyik leg­népszerűbb és legtöbb hívet toborzó terület. Elsősorban azért, mert itt van az igazi utánpótlás, a gyerekek szív­vel, lélekkel táncolnak és érzik magukénak a néptáncmozgal­mat. A művészeti ág egyik ki­emelkedő egyénisége, Vásár­helyi László a közelmúltban Békéscsabára látogatott. — Mióta foglalkozik tánc­cal? — kérdeztük a népszerű személyiséget. — Lami István tanította az első táncot, amit 1941 decem­berében egy Mikulás-ünnep­ségen mutattunk be, barátaim­mal együtt — válaszol rá jel­lemző szívélyességgel. — Hogyan folytatódott tán­cos karrierje? — A háború után Molnár Istvánhoz szegődtem, aki a Csokonai Táncegyüttesnél dolgozott, s ott elsajátítottam több tájegység táncát. Az éle­temet már akkor meghatározta a tánc, mert képes voltam az egyetemet is otthagyni, pedig már negyedéves hallgató vol­tam. így az iskola helyett a Honvéd Táncegyüttest válasz­tottam és dolgozni mentem. —Melyik tánc a kedvence? — Korábban a szatmári le- gényes volt, de meglett ko­romra-a szatmári verbunk lett a hozzám legközelebb álló. Ez már inkább való az idősebb férfiaknak. — Mivel telnek nyugdíjas napjai? — Munkával. A reggeli ku­tyasétáltatás után délelőtt az Erkel Táncegyüttes ügyeit in­tézem, mint nyugdíjas művé­szeti vezető. Ez kimeríti a négyórás munkakörömet. Ebéd után orvosi rendeletre al­„A tánc számomra mindennél fontosabb" — mondta Vásárhe­lyi László szom egy-két órát és délután kezdődik a második műszak, az együttes próbája. Bár meg kell mondanom, hogy nem esik nehezemre ez a munka. — Ón szerint mi az oka, hogy egyre több gyermek kap­csolódik be a néptáncmozga­lomba? — Elsősorban azért, mert a gyerekek egészen kis koruk­ban nagyon sok zenei élményt kapnak. Az óvoda alapot ad a gyermekek zenei felkészültsé­géhez. Itt Békés megyében ki kell emelni a szarvasi óvókép­ző főiskola munkáját, akik az óvónőket a néptáncoktatás alapjaira is felkészítik. A mű­velődési házakban folyó nép­tánciskolák is közkedveltek és jó színvonalú munkát végez­nek. Tiszteletdíjak Baj van, de csak a helyi idősekkel? Csillog, villog a húsbolt kirakata. Berda József, az ízek és zamatok költője, talán ilyen bolttól kapta az ihletet, amikor ínycsiklandó verseit írta. Sonka? Kerek és finoman füs­tölt, sehol sem homorú, mindenütt domború, pikáns mosolyra készteti az embert. A kolbá­szok, szalámik, felvágottak előkelőén vigyo­rognak, a darált hús és a marhafelsál, no meg a röfögő sertéskaraj úgy kandikál ki, mint a középkori várból a teltkarcsú várúr­nő. És ami bent található! Hús, meg hús, tepertő, máj, tüdő, császárhús, füstölt sza­lonna és a többi. Nem is folytatom a kápráza­tos sort, mert nyílik az ajtó és egy kopottas, időske hölgy lép be a boltba. Mintha köd osont volna be vele. Szemei hirtelen fátyolosak lesznek, amint szemlét tart a finom falatok felett. Néz csak, néz elbűvölten. Akinek van pénze, az kilókat vásárol az ilyen csemegéből. Ó is venne sokat, de miből vegye? A férje munka­nélküli, a gyermekek még iskolások, a segély irtózatosan kevés. Az árak, ó az árak! Azok bizony veszettül magasak.—Tessék kérni!— parancsol rá szigorúan az eladó. A ,,kérni” szó kivillan a többi szó közül és mellbevágja az embert, taszítja vissza a pulttól az ajtóig. Az asszony még nem koldus, hanem vásárló, ha nem is parancsol, de akar valamit a pénzé­ért. Ha volna elég pénze, megvenné a bolt egész árukészletét. Rámered a boltosra, az­tán suttog, mormog valamit, majd hangosan így szól: kérek tíz deka parizert! Az eladó arcán feszültség vibrál, de veszi a kést, levág egy mikroszkopikus darabot és úgy vágja a mérlegre, hogy szökdelni kezd, mint egy meg- kergült balett-táncos. így az áru megvan bőven tíz deka. A szegény vevő nem reklamál, hánem kifordul szégyenkezve az ajtón. — Tíz deka párizsi, ennyi a kapacitása, ennyi a becsülete az embernek. — És ez nem csak Békéscsabán van így! Lészkó András Helyes felelet Dobrozdik Sámuel (1773— 1785-ig csabai pap) morvaor­szági születésű volt, s csehes dialektusban prédikált. Jelleg­zetessége volt egyebek között, hogy szónoklatai közben száz­szor is elmondta e szavakat: „anebrz tot”. Történt, hogy egy kovácsműhelyben lévén, nézte a kovácsot, mint üti a vasat. — Mondja meg nekem, Majszter Uram, miért cifrázza úgy az ütéseket? Néha nagyot üt a vasra, azután pedig két- három kisebb ütést tesz. — Hát Tisztelendő Urasá- god miért mondja prédikálás közben ezeket a szavakat: „anebrz tot” olyan gyakran? — Hja, barátom — igazolta magát a pap —, én azt azért teszem, mert azalatt azon gon­dolkozom, hogy mit kell majd azután mondanom! — No, Tisztelendő Úr, fe­lelte a kovács, én is azért ütök a vasra két-három kisebbet, mert addig azon gondolko­zom, hová is kell majd egy jó nagyot ütnöm. Jobb emlékezet okáért Furcsa szokás volt, hogy ha valahol határdombot hánytak, azon néhány fiút lehúztak és megvertek, hogy emlékezze­nek rá, hol volt a határdomb és mikor hányatott? így pl. a városi jegyző­könyvben előfordul ez a fur­csaság: „Anno 1801 d.21. Mai. Nagy János 15 eszten­dős, Nagy Mihály fia, midőn a veszeji malomárkot ástuk, örök emlékezetre megvere­tett. Keresztapja volt Csjer- nyik Márton és jelen volt Gécs Mihály bíró uram és Jeszenszky Sándor nótárius úr.” A megszokás hatalma Machula Gábor sok évig volt szarvasi pap. Mikor az 1824. esztendőben a csabai nagy­templom végre is elkészült, a gyülekezet őt, mint az egy­házmegye esperesét kérte fel a templom felszentelésének el­végzésére. Az esperes érezte a feladat nagyságát és ahhoz méltó hatalmas ünnepi beszé­det mondott, mégis az óriási templomot zsúfolásig megtöl­tő ünnepi gyülekezetét majd­nem nevetésre - indította. Ugyanis a szarvasi gyüleke­zethez lévén szokva, vagy tíz­szer is elmondta prédikációjá­ban: „Miiá cirkew Szarcabi- anská...” (Szeretett szar-csa­bai gyülekezet...) Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, NÉPRAJZÁBÓL A helyi önkormányzati képvi­selők tiszteletdíjáról és a ter­mészetbeni juttatásokról szóló rendelet megalkotása is napi­rendje volt a legutóbbi köz­gyűlésnek, amelynek előter­jesztője Hideg András, a pénzügyi-, költségvetési bi­zottság elnöke. Az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kér­déseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint ez a tárgykör rendeleti szabályo­zást igényel. A rendeletterve­zet már a módosításokkal ki­egészülve került a közgyűlés elé, amelyet nagy többséggel a képviselő-testület megsza­vazott. A régi Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom