Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
qm MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1995. január 24., kedd A Hugonnaiban működik Lelkiismeretes szakmai gyakorlat, tartalmas diákélet jellemzi a szakközépiskola tanulóinak napjait Minden iskolában van egy, a diákok jogait képviselő szervezet, a diákönkormányzat. Vajon mekkora a szerepe, a jelentősége, valóban működik-e? Kérdésemmel a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola diákelnökét, Hídvégi Esztert kerestem fel. — Az iskolai diákbizottság (IDB) az egyes osztályok küldötteiből, a titkárokból tevődik össze. Elnöke az ifjúsági vezető, Szák Kocsis Gabriella. O hívja össze az üléseket, felügyeli tevékenységünket. Én két éven át segítem, tavaly év végén választottak meg, s szeptemberben kezdtem meg munkámat. Feladatunk sokrétű, helyzetünkhöz képest — nyugodtan mondhatom — sikeresen működünk. Nehéz ugyanis a kórházi gyakorlatokat, a megosztottságot egyeztetni a szabadidővel. Délutánonként különböző szakkörök: kézimunka, számítástechnika, vállalkozástan várják a diákokat. Eredményes kézilabda-, aerobik- és atlétikai csapattal is büszkélkedhetünk. A szórakozás persze ugyanolyan fontos. Ezért minden évben megrendezek a Hugonnai-hetet. Zárása egybeesik a márciusi egészség napjával. Az évfolyamok műsorral szórakoztatják a többieket. Még a tanárok is szerepelnek — ez is bizonyítja a közvetlen, jó kapcsolatot a diákok és a tanárok között. A gólyabál és a szalagavató mellett immár hagyományosan megünnepeljük a farsangot és az anyák napját. Ilyenkor kicsinek bizonyul az iskola aulája, olyan sok az érdeklődő. Habár a garabonciás napokon csak zsűriként veszünk részt, a többi iskolának is szervezünk programot. Harmadik-negyedik éve rendezzük meg a Mikulás-vetélkedőt. A csapatok játékos és komoly feladatokban mérhetik össze erejüket. Noha nehéz összehozni az évfolyamokat, ha jótékonyságról van szó sosem vagyunk gondban. A sportcsarnokban a daganatos gyermekekért rendezett műsor nyitószámát mi adtuk elő. Énekeltünk a Degré utcai szellemi fogyatékos gyerekeknek, előadást készítettünk a Mokry-lakótelep időseinek. Az IDB-nek így mindig akad tennivalója. Azt hiszem elmondhatom, iskolánkban valóban működik a szervezet és fontos szerepet játszik a diákéletben. Munkánk sikerét, eredményességünket nagymértékben köszönhetjük az igazgatónknak, dr. Hursán Györgynek. Kábeltelevíziós ügyelet Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak:Antal Gyöngyi, Béla Vali, Pál Ildikó, Takácsy Márta. Fotó: Kovács Erzsébet. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Gyomaendrődről és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek a városból Alkotótábor. A tavaly októberben Lovasberényben részt vett művészek kiállítását láthatjuk január 27-én 17 órától az ifjúsági ház előcsarnokában. A február 10-éig nyitva tartó kiállításon dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója mond köszöntőt. A megyénkben élő művészek mellett aradi és besztercei alkotók is bemutatkoznak. A Mokry utcában. A közgyűlés megvizsgálja a lehetőségét, hogy milyen önkormányzati tulajdonú ingatlant adhat ingyenes használatra dr. Szamosi László vállalkozó háziorvosnak. Az orvos vállalja saját költségén a szabványos rendelő kialakítását. A rendelő kialakításáig ideiglenesen a Mokry utca 12. szám alatt várja betegeit a közeljövőben dr. Szamosi László. Kismamák és apukák! Szülésre felkészítő tanfolyamot indítanak a Lencsési Közösségi Házban január végétől. A 16 órás képzés keretében szakemberek segítségével készülhetnek fel a résztvevők az újszülött fogadására. Az első összejövetelt január 30-án 18 órakor tartják. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak a 441- 514-es telefonon vagy személyesen a terhestanácsadóban (Árpád sor 12.). Olvasóink közül többen felvetették, hogy a Csaba-kábel Kft. ügyeletes szerelőjének a telefonszámát miért nem. közöljük rendszeresen, illetve, hogy a kft. telefonszámán miért csak üzenetrögzítő jelentkezik akkor, amikor baj van. Valyuch László, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy felesleges lenne éjszakára, hétvégére bárkinek ott ülnie a telefon mellett. Az ügyeletes szerelőnek kötelessége rendszeresen lehallgatni az üzenetrögzítőt, így - rövid időn belül a helyszínre tud érkezni. A probléma inkább az szokott lenni, hogy legtöbben nem adják meg pontos címüket, telefonszámukat, hogy adott esetben vissza lehetne hívni őket, és ezzel a hibát pontosabban és gyorsabban be lehetne határolni. A szerelő otthoni telé- fonszámát és nevét is felesleges naponta megadni, hiszen az ügyeletes az üzenetrögzítőre mondott hibajelzéseket megkapja. Tehát ezután is várják a pontos adatokkal ellátott hibajelzéseket a 44-55- 66-os telefonszámon. Az egyetemet hagytam ott a táncért... A számos népművészeti ág közül a néptánc az egyik legnépszerűbb és legtöbb hívet toborzó terület. Elsősorban azért, mert itt van az igazi utánpótlás, a gyerekek szívvel, lélekkel táncolnak és érzik magukénak a néptáncmozgalmat. A művészeti ág egyik kiemelkedő egyénisége, Vásárhelyi László a közelmúltban Békéscsabára látogatott. — Mióta foglalkozik tánccal? — kérdeztük a népszerű személyiséget. — Lami István tanította az első táncot, amit 1941 decemberében egy Mikulás-ünnepségen mutattunk be, barátaimmal együtt — válaszol rá jellemző szívélyességgel. — Hogyan folytatódott táncos karrierje? — A háború után Molnár Istvánhoz szegődtem, aki a Csokonai Táncegyüttesnél dolgozott, s ott elsajátítottam több tájegység táncát. Az életemet már akkor meghatározta a tánc, mert képes voltam az egyetemet is otthagyni, pedig már negyedéves hallgató voltam. így az iskola helyett a Honvéd Táncegyüttest választottam és dolgozni mentem. —Melyik tánc a kedvence? — Korábban a szatmári le- gényes volt, de meglett koromra-a szatmári verbunk lett a hozzám legközelebb álló. Ez már inkább való az idősebb férfiaknak. — Mivel telnek nyugdíjas napjai? — Munkával. A reggeli kutyasétáltatás után délelőtt az Erkel Táncegyüttes ügyeit intézem, mint nyugdíjas művészeti vezető. Ez kimeríti a négyórás munkakörömet. Ebéd után orvosi rendeletre al„A tánc számomra mindennél fontosabb" — mondta Vásárhelyi László szom egy-két órát és délután kezdődik a második műszak, az együttes próbája. Bár meg kell mondanom, hogy nem esik nehezemre ez a munka. — Ón szerint mi az oka, hogy egyre több gyermek kapcsolódik be a néptáncmozgalomba? — Elsősorban azért, mert a gyerekek egészen kis korukban nagyon sok zenei élményt kapnak. Az óvoda alapot ad a gyermekek zenei felkészültségéhez. Itt Békés megyében ki kell emelni a szarvasi óvóképző főiskola munkáját, akik az óvónőket a néptáncoktatás alapjaira is felkészítik. A művelődési házakban folyó néptánciskolák is közkedveltek és jó színvonalú munkát végeznek. Tiszteletdíjak Baj van, de csak a helyi idősekkel? Csillog, villog a húsbolt kirakata. Berda József, az ízek és zamatok költője, talán ilyen bolttól kapta az ihletet, amikor ínycsiklandó verseit írta. Sonka? Kerek és finoman füstölt, sehol sem homorú, mindenütt domború, pikáns mosolyra készteti az embert. A kolbászok, szalámik, felvágottak előkelőén vigyorognak, a darált hús és a marhafelsál, no meg a röfögő sertéskaraj úgy kandikál ki, mint a középkori várból a teltkarcsú várúrnő. És ami bent található! Hús, meg hús, tepertő, máj, tüdő, császárhús, füstölt szalonna és a többi. Nem is folytatom a káprázatos sort, mert nyílik az ajtó és egy kopottas, időske hölgy lép be a boltba. Mintha köd osont volna be vele. Szemei hirtelen fátyolosak lesznek, amint szemlét tart a finom falatok felett. Néz csak, néz elbűvölten. Akinek van pénze, az kilókat vásárol az ilyen csemegéből. Ó is venne sokat, de miből vegye? A férje munkanélküli, a gyermekek még iskolások, a segély irtózatosan kevés. Az árak, ó az árak! Azok bizony veszettül magasak.—Tessék kérni!— parancsol rá szigorúan az eladó. A ,,kérni” szó kivillan a többi szó közül és mellbevágja az embert, taszítja vissza a pulttól az ajtóig. Az asszony még nem koldus, hanem vásárló, ha nem is parancsol, de akar valamit a pénzéért. Ha volna elég pénze, megvenné a bolt egész árukészletét. Rámered a boltosra, aztán suttog, mormog valamit, majd hangosan így szól: kérek tíz deka parizert! Az eladó arcán feszültség vibrál, de veszi a kést, levág egy mikroszkopikus darabot és úgy vágja a mérlegre, hogy szökdelni kezd, mint egy meg- kergült balett-táncos. így az áru megvan bőven tíz deka. A szegény vevő nem reklamál, hánem kifordul szégyenkezve az ajtón. — Tíz deka párizsi, ennyi a kapacitása, ennyi a becsülete az embernek. — És ez nem csak Békéscsabán van így! Lészkó András Helyes felelet Dobrozdik Sámuel (1773— 1785-ig csabai pap) morvaországi születésű volt, s csehes dialektusban prédikált. Jellegzetessége volt egyebek között, hogy szónoklatai közben százszor is elmondta e szavakat: „anebrz tot”. Történt, hogy egy kovácsműhelyben lévén, nézte a kovácsot, mint üti a vasat. — Mondja meg nekem, Majszter Uram, miért cifrázza úgy az ütéseket? Néha nagyot üt a vasra, azután pedig két- három kisebb ütést tesz. — Hát Tisztelendő Urasá- god miért mondja prédikálás közben ezeket a szavakat: „anebrz tot” olyan gyakran? — Hja, barátom — igazolta magát a pap —, én azt azért teszem, mert azalatt azon gondolkozom, hogy mit kell majd azután mondanom! — No, Tisztelendő Úr, felelte a kovács, én is azért ütök a vasra két-három kisebbet, mert addig azon gondolkozom, hová is kell majd egy jó nagyot ütnöm. Jobb emlékezet okáért Furcsa szokás volt, hogy ha valahol határdombot hánytak, azon néhány fiút lehúztak és megvertek, hogy emlékezzenek rá, hol volt a határdomb és mikor hányatott? így pl. a városi jegyzőkönyvben előfordul ez a furcsaság: „Anno 1801 d.21. Mai. Nagy János 15 esztendős, Nagy Mihály fia, midőn a veszeji malomárkot ástuk, örök emlékezetre megveretett. Keresztapja volt Csjer- nyik Márton és jelen volt Gécs Mihály bíró uram és Jeszenszky Sándor nótárius úr.” A megszokás hatalma Machula Gábor sok évig volt szarvasi pap. Mikor az 1824. esztendőben a csabai nagytemplom végre is elkészült, a gyülekezet őt, mint az egyházmegye esperesét kérte fel a templom felszentelésének elvégzésére. Az esperes érezte a feladat nagyságát és ahhoz méltó hatalmas ünnepi beszédet mondott, mégis az óriási templomot zsúfolásig megtöltő ünnepi gyülekezetét majdnem nevetésre - indította. Ugyanis a szarvasi gyülekezethez lévén szokva, vagy tízszer is elmondta prédikációjában: „Miiá cirkew Szarcabi- anská...” (Szeretett szar-csabai gyülekezet...) Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, NÉPRAJZÁBÓL A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló rendelet megalkotása is napirendje volt a legutóbbi közgyűlésnek, amelynek előterjesztője Hideg András, a pénzügyi-, költségvetési bizottság elnöke. Az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint ez a tárgykör rendeleti szabályozást igényel. A rendelettervezet már a módosításokkal kiegészülve került a közgyűlés elé, amelyet nagy többséggel a képviselő-testület megszavazott. A régi Csaba
