Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
GAZDASÁG 1995. januar 17., kedd o Aktuális adózási tudnivalók (3.) Egyéni vállalkozók 1995. január 1-jétől Az egyéni vállalkozók köre 1995. január 1-jétől kibővült. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény értelmében egyéni vállalkozónak minősül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, továbbá az a magánszemély, aki a 113/1989. MT rendelet, valamint a 30/1989. SZEM rendelet alapján egészség- ügyi és szociális vállalkozást folytat (a megyei tisztiorvosi hivatal engedélyével rendelkezik); az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély; az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély; a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély akkor, ha e tevékenységéből évi 2 millió forintot meghaladó árbevétele származik, valamint a közjegyző. A személyi jövedelem- adóról szóló törvény 1995. január 1-jétől hatályos módosítása következtében egyéni vállalkozónak tekintendő a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó, e tevékenységének végzése tekintetében. Azok az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók, akiknek a vállalkozásból származó éves nettó árbevétele a 3 millió, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 15 millió forintot nem haladta meg, választhatják az átalányadót is. A választást 1995. február 15-éig kell bejelenteniük az adóhatósághoz a 9407- es bevallási nyomtatványon. Vállalkozók adóalanyisága a társasági adó szempontjából A társasági adó adókulcsa megváltozott. 1995. január 1- jétől a ki nem vett jövedelemre 18 százalék adót kell fizetni, a kivett jövedelmet pedig további 23 százalék adó is terheli. Ezzel szemben a társasági adó kedvezmények 1995-től lényegesen szűkülnek, illetve egyesek meg is szűnnek. Ráadásul a megmaradók általában 18 százalékos adóval szemben érvényesíthetők. Azok az egyéni vállalkozók, akik a személyi jövedelemadó helyett a társasági adó hatálya alá adóalanyként be kívánnak jelentkezni, azt 1995-ben is megtehetik. Az adókötelezettség keletkezésének kezdő időpontja az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napja. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó adókötelezettsége a tevékenység megkezdésének napján kezdődik. A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995-ös adóévre 1995. február 15-éig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá a 94102 számú adatmódosító lapon. Az év közben tevékenységet kezdő egyéni vállalkozók bejelentkezési lapjai előkészületben vannak. A fent leírtaknak megfelelően — természetesen a határidők betartásával — érdemes jól átgondolni, hogy milyen adózási, könyvvezetési módot választunk a következő adóévre, hiszen döntésünk egy teljes adóévre vonatkozik — kivéve persze, ha év közben a feltételek megváltoznak. (Vége.) Sajben Anita csoportvezető, APEH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA ' Araszolnak a termelői árak Megmaradni és továbblépni! Hírek „Csendes" lemez. Az építő-, jármű- és gépiparban használható, egyes termékek előállítási költségeit csökkentő újdonság, az úgynevezett csendes lemez gyártását kezdik meg a Dunaferr műanyagbevonatos lemezeket gyártó magyarosztrák vegyes vállalatánál, a Skinfix Kft.-ben. Grega Oszkár, a Dunaferr Rt. műszaki-fejlesztési menedzsere az MTI munkatársának elmondta: a világszabadalomnak számító, s a cég osztrák partnerének, a MEGA- TECH GmbH-nak az ötlete alapján kifejlesztett termék különleges „szendvicsmódszerrel" készül. Két acéllemez, vagy egy acéllemez és más fémlemez közé speciális technológiával egy néhány mikron vastagságú, hőre lágyuló fóliát ragasztanak, s ezáltal — attól függően, hogy az acéllemez mellett milyen más fémlemezt használnak fel — olyan anyagot nyernek, amely megőrzi ugyan az acél eredeti mechanikai tulajdonságait, de alkalmas hangszigetelésre vagy korróziógátlásra, továbbá saválló termékek is készíthetők belőle. Energiafillér. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői értekezlete a közeli napokban tárgyalja az Energiatakarékossági Alap létrehozását is előirányzó energiatakarékossági program első változatban elkészült tervezetét — mondta az MTI érdeklődésére Poós Miklós, az IKM energiakoordinációs osztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az energiatakarékosságot szolgáló kormányprogramot 1994 márciusában dolgozták ki. A koncepcióhoz tartozó feladatterv elkészítésének határideje január 15-e volt. Az előterjesztés elkészült és a korábbi elképzeléseknek megfelelően foglalkozik az energiatakarékosságot szolgáló pénzügyi alap létrehozásával is. A munkaanyagnak minősülő terv a földgáz és a villamos energia árába beépítendő „energiafillérekbőf’szándékozik előteremteni azt az összeget, amelyből a különböző energiatakarékossági programokat finanszíroznák. Az „energiafillér” a földgáz és az áram árának maximum 0,5 százaléka lehetne, ami a villamos energiánál kilowattóránként 3 fillért, a lakossági földgáz esetében köbméterenként 5 fillért tenne ki. Az ipar termelői árai az elmúlt év novemberében 0,9 százalékkal haladták meg az októberi szintet, míg tizenkét hónapot figyelembe véve, tehát 1993 novemberéhez képest 14 százalékkal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez eljuttatott jelentéséből az is kitűnik, hogy az ipar belföldi értékesítési árai 0,8 százalékkal, az exportárak 1,4 százalékkal növekedtek egy hónap alatt. Egyéves időtartamot véve alapul 12,6 százalékkal emelkedtek a belföldi és 18,6 százalékkal az exportárak. Az előző év azonos hónapjához mérten tavaly novemberben továbbra is az ipari átlagot meghaladó — 16,7 százalékos — volt a feldolgozóipar árnövekedése, míg a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásé mindössze 2,3 százalékos. 1993 decemberéhez viszonyítva szintén a bányászat, valamint a feldolgozóipar árai is jelentős mértékben, 14-16 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés forintárszínvonala — 1993 decemberéhez mérten — 1994 novemberében 17,6 százalékkal nőtt, s ezzel valamelyest meghaladta a forintleértékelések adott időszakra jutó mintegy 15 százalékos mértékét. Jelentős áremelkedést regisztráltak az élelmiszeripari termékek felvásárlásában: a sertés-, marha- és baromfihús, valamint a tehéntej felvásárlási ára egy év alatt több mint 50 százalékkal növekedett. A forintban számított külkereskedelmi árindexről októberi adatok állnak rendelkezésre. Eszerint a behozatalban 12 százalékkal, a kivitelben 15 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. A devizaárak szintje. a behozatalban 3 százalékkal csökkent, a kivitelben lényegében nem változott. A külkereskedelmi forintárak változásához hozzájárult, hogy az energiahordozók beszerzési árai kis mértékben — 4 százalékkal — emelkedtek. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek egy részének — elsősorban a nagy mennyiségben importált kínai ruházati termékeknek — az ára 1 -2 százalékkal visszaesett. Kárpótlási jegyek a tőzsdén. Az új év első teljes üzleti hetében — január 9. és 13. között — még szerény forgalom jellemezte a kárpótlási jegyek piacát az értéktőzsdén. Az átlagár is lassan kúszott fel, és végül 400 forinton zárták a hetet a brókerek. A Budapesti Értéktőzsde összesítése alapján 110 üzletkötésben mintegy 68,1 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. A hét külön érdekessége, hogy azon a napon volt legmagasabb az üzletmenet (36 üzletkötéssel, 27,65 millió forintos napi forgalommal), amikor a kormány döntött arról, hogy kezdeményezi az ÁVÜ Igazgatótanácsánál a HungarHotels értékesítésére vonatkozó tárgyalások eredménytelenné nyilvánítását. Egyelőre nem. Egyelőre nem költözik az Állami Vagyonkezelő Rt. az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti székházába, mivel következő intézkedésig leállították az előkészületeket. A költözés hétfőn kezdődött volna, hogy a társaság közelebb kerüljön a kormányzati negyedhez, illetve a privatizációs kormánybiztoshoz A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetből 1992- ben különvált a sertéstenyésztő ágazat. „Magukkal vitték” a 160 milliós vagyonukra eső 80 milliós tartozást is. Ekkora adósságállomány, s a sertéstenyésztés elmúlt kétévi lehetőségeinek ismeretében bizony nagy optimizmusra volt szükség az induláshoz. Mindezekről beszélgetünk Szőke János elnök-igazgatóval. — 1992. december 21 -én 66 - an megalakítottuk a Gyarmati Sertéstenyésztő, Értékesítő és Kereskedelmi Szövetkezetét, amely 1993. január elsejétől teljesen önállóan működik. A telepen 1200 kocaéves szaporulatát neveljük fel, ami 25 ezer darabotjelent. A napi átlagos sertéslétszámunk 13-14 ezer. Azt az évet a Debreceni Hús Rt.-vel kötött szerződéssel kezdtük, amely szerint 93 fo- rint/kg minimálisan garantált felvásárlási árban állapodtunk meg. Ekkor azonban a bekövetkezett sertéspestis miatt csak a gyulai húskombináthoz szállíthattunk. Ok viszont a húsért csak 60 forintot fizettek kilogrammonként, ezt is 30-60 napos fizetési határidővel. Tízezer hízón az áreltérés miatt 32 milliós veszteségünk keletkezett. Fizetőképességünk megingása miatt nem tudtuk időben kiegyenlíteni tartozásainkat takarmányszállítónk, a tsz által bérkeverést végző Agrár Termelési Kft.-nek. A kedvezőbb fizetési határidő miatt új tápszállító partnert kerestünk és találtunk a Békés Megyei GMV füzesgyarmati üzemében. Fokozta gondjainkat, hogy abban az évben a takamiányárak 37 százalékkal nőttek, ez további húszmilliós veszteséget jelentett, így 1993-at 52 milliós veszteséggel zártuk. Nem kis nehézséget jelentett továbbá, hogy a Mezőbank által adott rövid lejáratú hitel közel negyvenszázalékos kamatát a tervezett 1-2 hónap helyett csak fél év múlva sikerült lényegesen kedvezőbb, hosszú lejáratú reorganizációs hitellé alakítani, Mivel újonnan alakult szövetkezet voltunk, a törvényi szabályozás szerint ezt a veszteséget határozatlan időre elhatároltuk. Ha a következő években nyereségünk keletkezik, akkor ezt kell majd kiegyenlíteni. Igazából csak a tavalyi év második fele adhat okot a bizalomra. A költségek csökkentése érdekében saját takarmánykeverőt építettünk, ami 3,5 millió forintba került, ám számításaink szerint évente mintegy 18- 20 milliót takaríthatunk meg. Az 1994-es gazdasági év már nyereséggel kecsegtet... Nagy eredménynek tekinthetjük, hogy a 80 millió forintos tőke- tartozásból decemberig nyolcmilliót vissza tudtunk fizetni. Most már bizakodhatunk, esély van a fennmaradásra. Vannak fejlesztési terveink is, például egy vágóhíd, amely kompenzálná az élő sertés fel- vásárlási árának rapszóodikus változását is. Gáli Móni A Budapesti értéktőzsde 2 I. heti forgalma Részvény neve Üzletek Árf. érték Értékpapír Átl Min Max száma Ft darab Dunaholding Rt. 12 2 136 000 27 39 556 39 000 40 000 Ibusz Rt. 8 1 150 600 590 975 950 990 Fotex Rt. 82 18 999 800 32 400 293 265 334 Zwack Unicum Rt. 14 8 696 000 1030 4 221 4 100 4 250 Soproni Sörgyár Rt. 36 5 559 470 969 2 868 2 660 3 100 Danubius Rt. 150 45 616 130 23 027 991 920 1 025 Pick Szeged Rt. 47 68 569 520 • 5105 6 716 6 350 6 950 Richter Gedeon Rt. 122 44 132 540 13 282 1 661 1 515 1730 EGIS Gyógyszergyár Rt. 225 276 720 020 60 066 2 304 1 830 2 400 Graboplast Rt. 51 18 855 840 7 906 1 193 1 080 1 280 Zalakerániia Rt. 6 5 342 000 1 360 1964 1 900 2 000 Goldsun Hűtőipari Rt. 30 6 259 100 3 410 918 880 955 Balaton Fűszert Kér. Rt. 19 2 155 700 153 7 045 7 000 7 100 Garagent Rt. 7 813 600 170 2 393 2 350 2 405 Terraholding Rt. 1 9 000 10 450 450 450 Domus Kereskedelmi Rt. 15 4 459 600 2 410 925 900 940 Csopak Szövetkezeti Rt. 24 23 371 400 17 270 677 630 775 Müszi Rt. 3 21 400 107 100 100 100 Pannonoplast Rt. 46 17 410 020 7 180 1 212 1 130 1 250 Prímagáz Hungária Rt. 51 113 783 680 21 180 2 686 2 450 2 700 Globus Konzervipari Rt. 22 21 984 240 6 441 1707 1 600 2 005 Global TH Rt. 11 4 332 600 1 620 1337 1305 1400 Inter-Európa Bank Rt. 37 6 825 200 287 11 890 11 200 12 150 Agrimpex Rt. 13 2 595 400 99 13 108 12 400 15 500 Skala-Coop Rt. S 3 2 402000 650 1 848 1 800 1 850 Skala-Coop Rt. T 6 17 675 000 4 110 2 150 2 140 2 200 PHARMAVIT Rt. 7 2 480 800 181 6 853 5 900 6 900 Pannonflax Rt. 10 1 028 000 1 280 402 395 405 Kontrax Irodatechnika Rt. 3 12 800 80 80 80 80 Bonbon Hemingway Rt. 1 3,420000 1 140 1 500 1500 1500 Aranvpók Rt. 1 159 000 10 7 950 7 950 7 950 Összesen: 1063 726 976 460 213 550 Kárpótlási jegy 110 136 190 920 171 501 397 395 400 MNB valutaárfolyamok 1995. január 16-án vétel közép eladás Angol font 173,4 175,2 176,95 Ausztrál dollár 84,0 84,8 85,68 Belga és lux.frank (100) 349,8 353,3 356,81 Dán korona 18,2 18,4 18,65 Finn márka 23,3 23,5 23,82 Francia frank 20,8 21,0 21,29 Görög drachma (100) 46,3 46,7 47,24 Holland forint 64,2 64,9 65,53 ír font 171,0 172,8 174,55 Japán yen (100) 112,4 113,5 114,60 Kanadai dollár 78,4 79,2 80,07 Kuvaiti dinár 370,1 373,8 377,42 Német márka 72,0 72,7 73,47 Norvég korona 16,4 16,6 16,80 Olasz líra (1000) 68,8 69,5 70,27 Osztrák schilling 10,2 10,3 10,45 Portugál escudo (100) 69,7 70,4 71,17 Spanyol peseta (100) 83,2 84,1 84,99 Svájci frank 85,6 86,5 87,38 Svéd korona 14,7 14,9 15,08 USA dollár 110,6 111,7 112,80 ECU (Közös Piac) 136,5 137,9 139,29 Évente 25 OOO sertést hizlalnak Fotó: Such Tamás
