Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

^ 1995. január 17., kedd CSALÁDI OLDAL LipLI. f | BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Minireceptek Zeller gombás sajtmártásban Hozzávalók: 1 kg zeller, 30 dkg friss vagy 15 dkg kon­zerv gomba, 1 kis fej vörös­hagyma , petrezselyemzöld, só, bors, egy fél citrom, 1 dl étolaj, 15 dkg liszt, Of liter tej, 20 dkg reszelt sajt. A zellereket meghámoz­zuk és olyan hasábokra vág­juk, mint a burgonyát a sült burgonyához, majd sós, cit­romleves vízben puhára főzzük. Sajtmártást ké­szítünk. A gombát apróra vágjuk, az apróra vágott vö­röshagymát egy-két evőka­nál étolajon megsózva meg­pirítjuk, beletesszük a gom­bát, az apróra vágott petre­zselyemzöldet, kevés bor­sot, 5—6 percig pirítjuk, majd a sajtmártáshoz ke­verjük. Egy jénai tál alját margarinnal kikenjük, zsemlemorzsával megszór­juk, beletesszük a teljesen lecsurgatott zellert, ráöntjük a mártást, tetejét eligazítjuk, majd reszelt sajttal megszór­va, 10—15 percig mérsékelt lángon sütjük. Karfiol sajtmártásban Hozzávalók: 1,5 kg karfiol, 1 dl étolaj, I dkg liszt, Of l tej, 20 dkg reszelt sajt, só, bors, szerecsendió, diónyi marga­rin, zsemlemorzsa. A karfiolt rózsáira szedjük, sós vízben puhára főzzük. Közben elkészítjük a sajtmártást. Az étolajon át- forrósítjuk a lisztet, habve­rővel állandóan keverve hozzáadjuk a tejet, sóval, borssal, pici reszelt szere­csendióval ízesítjük, majd néhány perc forralás után el­keverjük benne a reszelt sajt háromnegyed részét, és a tűzről levesszük. Egy jénai tál alját kikenjük margarin­nal, megszórjuk zsemle- morzsával, majd bele­tesszük a levétől teljesen le­csurgatott karfiolt, ráöntjük a sajtmártást, kicsit megrá- zogatjuk, hogy a mártás a karfiol közé is folyjon. Tete­jére szórjuk a maradék re­szelt sajtot és sütőbe téve, nem túl nagy lángon 10—12 percig sütjük. Dagi, pufi és hájpacni A kövérség nem egyenlő az egészséggel Sok szülő még ma is büszkén szemléli, ha totyogni is alig tudó kicsijének kikerekedik az arca, zsírpárna rakódik a combjára, és hurkába gyúródik a bőr a pocakján. „Majd kicsattan az egészségtől, csak úgy duzzad az erőtől” — mondogatják elége­detten. Ma már tudjuk, hogy az elhízás nemcsak a felnőtteknek káros, hanem a gyerekeknek is előnytelen. Nem véd a betegsé­gektől, nem jár együtt az ellen­álló képesség növekedésével. A statisztikai adatok szerint a gyerekek 0—4 éves kor kö­zött, illetve a serdülés előtt, 7—11 évesen híznak meg a legkönnyebben. Szó sincs ar­ról, hogy a súlynövekedés mértéke és az egészségesség között valamilyen párhuzam állna fenn. Pedig egyes szülők alighanem így képzelik a dol­got akkor, amikor túletetik gyermekeiket. Azonban nem­csak az étel mennyiségével van baj. Általános szokás, hogy pici koruktól kezdve el­halmozzák őket édességekkel, így aztán szépen lassan elma­radnak a fehérjék. Az óvodáskorú gyermekek a tapasztalat szerint ritkán híz­nak meg hirtelen. Ebben szere­pe van a megváltozott körül­ményeknek is. A gyermek a közösségben tornázik, és sok mozgással járó játékot tanul. Az óvodai élelmezés is igazo­dik a korszerű követelmé­nyekhez. A kisiskoláskor a gyermekkori elhízás másik kritikus időszaka. Az iskolá­t ban már nincs lehetőség a sok mozgásra, játékra. Az órákon fegyelmezetten, egy helyben kell ülni. Este otthon megint leül a gyermek, hogy a leckéjét megtanulja, miközben folya­matosan zsíros kenyeret maj­szol. A kövér gyermek hajlamo­sabb a fertőzésekre, a megfá­zásra, a torokgyulladásra. Ne­hézkes mozgása miatt több­nyire gyámoltalanabb, ügyet­lenebb és fáradékonyabb nor­mális súlyú társainál. A futás­nál lemarad vagy orra bukik, játék közben könnyebben megsérül. Társainak ő a „Da­gi”, „Pufi”, „Hájpacni”. Emi­att sok kövér gyermekben ki­sebbségi érzés fejlődik ki, ma­gányossá válik, visszahúzó­dik. Az esetek 70—80 százalé­kában a kövér gyermekből el­hízott felnőtt lesz. A kövérség pedig később számos betegség hajlamosító tényezője lehet. Magkezelések vetés előtt A sikeres palántanevelés és -termesztés alapvető feltétele, hogy a szaporításra alkalmas magvakat kezeljük. A kezelés lehet növényegészségügyi célból, a gyors kelést, az egyenletes fejlődést elősegítő és a vetést megkönnyítő jelle­gű. A maggal átvihető beteg­ség terjedését akadályozza, a csírázó mag védelmét biztosít­ja a csávázás. Elvégezhető a vegyszerek vizes oldatával, ezt nedves csávázásnak ne­vezzük, és por alakú készítmé­nyekkel — ekkor a neve pot- csávázás. Nedves csávázás esetén állandó keverés mellett 10—15 percig áztatjuk a ma­got, tiszta vízzel mossuk, majd szárítjuk. Porcsávázás esetén a por alakú készítményt alapo­san összekeverjük a maggal, a rá nem tapadt szert szitálással távolítjuk el. Kelés előtti magkezelés az előcsíráztatás. Ez azt jelenti, hogy a magvakat az első gyö- köcske megjelenéséig a csírá­zást elősegítő optimális körül­mények között tartjuk. A mag­vakat nedves fúrészpor, ho­mok vagy szűrőpapír közé ré- tegezzük. A kezelés időtarta­ma egy-két nap lehet. Elsősor­ban a nehezen csírázó magvak esetében javasolt a kezelések alkalmazása. Elterjedt a papri­ka, az uborka, a petrezselyem, a sárgarépa és a cékla eseté­ben. A vetést megkönnyítő mag­kezelés a koptatás vagy dör­zsölés. Egyenletesebb vetést tesz lehetővé a bolyhos, a sző­rös és az összetapadásra hajla­mos vetőmagvak esetében. Például a paradicsom vetését lényegesen megkönnyíti a mag előzetes dörzsölése. A drazsírozás apró magvaknál elterjedt, alkalmazásával el­kerülhetjük a vetés utáni ritkí­tást. A magot borító burkolat tápanyagokat és növényvédő szert tartalmaz. Tusjak Jánosné Ismerje meg önmagát! Lenthár Márta rovata Szüksége van balesetre? (17.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre in­kább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hi­szen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadul­ni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek je­lentésének megfejtésében szeretnénk segíteni ol­vasóinknak. Első látásra talán hihetetlennek tűnik, hogy a bennünket ért balesetek eredője is mi magunk vagyunk, mégis elég könnyen belátható. Gondoljanak csak végig ismerőseik, családtagjaik során. Azonnal szembe tűnik, hogy míg egye­seknek hol a keze, hol a lába van gipszben vagy éppen agyrázkódással fekszenek a kórházban, mások az egész életüket leélik szinte egyetlen karcolás nélkül. Igen, vannak úgynevezet „balesetes személyiségek”, akikkel mindig tör­ténik valami. Az egyik amerikai városban megfigyelték, hogy a közlekedési balesetek jelentős részét a lakosságnak ugyanaz a szűk köre produkálja. A megfigyelések azt is igazolják, hogy aki már elszenvedett egy balesetet, nagyobb valószínűséggel lesz egy másik résztvevője, mint aki még sosem volt ilyen helyzetben. Milyen lelki történések húzódhatnak meg a balesetek mögött? Általánosságban csak annyit lehet mondani, hogy a balesetes személyiségek konfliktusaikat hajlamosak baleset formájában feldolgozni. A konfliktus jellegéről mindig ma­ga a konkrét baleset, annak lefolyása szól. Tehát aki elszen­ved egy balesetet, szobafogsága idején érdemes újra és újra pontosan átgondolnia balesete minden részletét. A neki szóló üzenet, figyelmeztetés bennük húzódik meg. Ugyanis sze­mélyiségünk mindig önmagához hűen nyilvánul meg. Bizto­san megfigyelték már, hogy mennyire jellemző egy emberre a saját autóvezetési stílusa. Tehát aki a volán mögött ülve letér a helyes útról, az életében is megteszi ugyanazt. Aki járművét nem képes időben lefékezni, valószínűleg már az életét is veszélyesen felpörgette. A figyelmen kívül hagyott jelzések is arról árulkodnak, hogy az illető hajlamos az élet más területei fölött is átnézni. Kereszteződések és szabályok nemcsak a közlekedésben vannak, hanem az életben is. Hozzájuk való viszonyulásunk minden esetben bennünket jellemez. Nemcsak a baleset módját érdemes végiggondolni, de a következményét is. Aki például agyrázkódást szenvedett balesete következtében, annak ajánlatos gondolkodási rend­szerét felülvizsgálnia. A csonttörés mögött két ok is meghú­zódhat: jelezhet túlmozgásból eredő túlterheltséget, amit azután gipszben fekve vagyunk kénytelenek kipihenni, vagy utalhat lelki, gondolkodásbeli lemerevedésre is. Aki hajlít- hatatlan az élethez és társaihoz való viszonyában, egyoldalú­an áll hozzá döntésekhez, történésekhez, az előbb-utóbb testi szinten törést szenved. A balesetek életünkben betöltött jelentősége tehát nem más, mint figyelmeztetés arra, hogy gondolkodás nélkül követett, jól bejáratott cselekvési és magatartási mintáinkat érdemes megkérdőjelezni, felülvizs­gálni, s tudatosan kialakítani olyan konfliktusmegoldó mód­szereket, életvezetési formákat, amelyek kevesebb törést okoznak az életünkben egy közlekedési vagy munkahelyi szerencsétlenségnél. (Folytatjuk) „A virágnak megtiltani nem lehet...” Nincs a virághoz hasonló „ter­mészeti tárgy”, amellyel az em­ber ugyanolyan mély barátságot kötött volna. Kezdettől fogva a nemes emberi tulajdonságok jelképe volt, emellett a szeretet, a figyelmesség, az öröm, a bá­nat, a gyász, egyszóval az érzé­sek kifejezésére szolgáltés szol­gál ma is. S mivel mindannyian szeretünk, örülünk, gyászo­lunk, a virág végigkíséri életün­ket. Választék Ahogyan a felmérések is bizo­nyítják, ízlésünk, vásárlási szo­kásaink nehezen változnak. Né­ha engedünk az új növények csábításának, ám csak akkor veszünk újból belőlük, ha ott­hon hosszú ideig élvezhetjük társaságukat. A tartósság tehát fontos vásárlási szempont. A szakemberek régóta kísérletez­nek a virágok vázában eltöltött életének meghosszabbításával. Mit tehetünk otthon, a vásárlás után? Érdemes megfogadni né­hány jó tanácsot, merte kis gon­doskodással magunknak szer­zünk örömet. Általános szabály, hogy mie­lőtt a vázába tennénk a virágo­kat, éles késsel vágjunk szabá­lyos, ferde metszőlapot a szá­ron, és a szár vízbe érő részéről szedjük le a leveleket. A virág­tartó vizébe tegyünk tartósító­szert. (Nálunk is többféle kap­ható az üzletekben, pl. Chrysal, Compo stb.) Nem lesz tartósabb a csokor, ha vízzel perme­tezzük, sőt a szirmokon, levele­ken csúnya foltot hagynak a víz- cseppek. Az elnyíltakat naponta szedjük ki a vázából. Ezen alap­szabályon kívül néhány dolgot érdemes tudni az egyes fajokról is, hiszen különbözőképpen visel­kednek. A következőkben a leg­népszerűbbek és néhány újdonság „kezelési utasításait” adjuk közre. Hogyan bánjunk velük? A szegfű tartós virág, fajtájától függően 6—16 napig is virít a vázában. Rendkívül érzékeny A nyár egyik legszebb virága a gladiolusz az etiléngázra. Melegben ha­marabb elnyílik. Naponta vág­juk vissza a szárát, mindig két ízköz között! A rózsát a szedés után általá­ban vízbe téve hútik, és gyakran így is szállítják. Otthon csak az a virág nyílik ki, amelyiknek a bimbója már kiszínesedett. Bár­milyen szépek is a levelei, távo­lítsuk el a szárról a vízbe érőket. A tüskéknek azonban csak a hegyét pattintsuk le. A szár vé­gét naponta vágjuk kicsit vissza. Fajtától függően 8—12 napig marad szép. A gerbera különösen fogé­kony a fertőzésekre, ezért a vá­zát is alaposan mossuk ki, mi­előtt beletennénk. A vizet na­ponta kell cserélni, ilyenkor vágjunk le egy kicsit a szár vé­géből is. A friss és nem drótozott virágok 7—10 napig élnek a vázában. Az íriszt feltétlenül világos helyre tegyük, hogy az alsó bimbók is kinyíljanak. Az alsó leveleket vágjuk le. Meghálálja a tápsót és a tartósítószert, a kinyílt virágok tovább élnek, a bimbók biztosan kihordanak. Az íriszek 8—10 napig szép társak maradnak a lakásban. A liliomon egy nyílott virág és több színesedő bimbó jelzi, hogy a vázában is életképes. A termesztők a szedés után tartó­sítószerrel kezelik, így szépsége 8—14 napig élvezhető a vázá­ban. A szárat minden vízcseré­nél ferde metszőlappal vágjuk vissza. A krizantém tartóssága köz­ismert. Némelyik fajta 2—3 hé­tig is megmarad a lakásban, de csak akkor, ha nem hagyunk a száron vízbe érő leveleket, és naponta cseréljük rajta a vizet. A nárcisz megvágott szárá­ból nyálkás anyag válik ki, s ez károsítja a többi virágot. Ha te­hát más virággal együtt raktuk tartóba, akkor ne vágjuk többé vissza a szárát. Ha tartósítószert teszünk a vizébe, 7—10 napig üde, szép marad. A borvirágot (Bouvardia) kevesen ismerik, pedig már évek óta ott szerepel a válasz­tékban. Az apró virágok csopor­tosan helyezkednek el a vi­szonylag merev szár végén. A levelek körülölelik a kicsi bok­rétát. A szárat rendszeresen visszavágva 10—14 napig szép marad, a kis virágok egymás után kinyílnak. Tóth Ágnes (Teszt Magazin)

Next

/
Oldalképek
Tartalom