Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14-15 / 12. szám
Lesz tandíj. Várhatóan a kormány jövő csütörtöki ülésén határoz a tandíjról — mondta el Csirik János, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A kormány arról dönt, bevezetik-e szeptembertől a tandíjat vagy a felsőoktatási fejlesztési törvény részeként tárgyalják. A tárca a kormánynak a törvényen belüli rendezést javasolja. A tervezet szerint a tandíjbevétel egy részét fejlesztésre kell fordítani. Csirik János elmondta: az államnak kell garanciát vállalnia a banki kölcsön kamata és a visszafizetés kedvezményes kamata közötti különbség megtérítésére. Azok a diákok, akik egyetemi éveik alatt nem tudnak tandíjat fizetni, kölcsönt vehetnek fel, amelyet tanulmányaik befejezése után kell törleszteniük. A tárca szerint állami garanciát kell biztosítani arra az esetre is, ha a kölcsönt sem tudja kiegyenlíteni a volt diák, mert például munkanélküli lett. Videós magazin. Cinema Video Plus címmel minden hónap 20-án jelenik meg az új magyar nyelvű videós magazin. Az aktuális filmes információk mellett a következő havi hazai videopremiereket is tartalmazza — hangzott el a folyóirat pénteken, Budapesten tartott sajtóbemutatóján. Fejes Imre főszerkesztő elmondta: az újság Európa legnépszerűbb videós magazinjának 84 oldalas magyar változata, mégis több mindenben eltér az eredeti német kiadástól. Tóra-tekercsek. Tűz nyomait fedezték fel pénteken délután a debreceni zsinagógában. A vizsgálat eddigi adatai szerint két hete senki nem járt a templomban, s ma a helyi rabbi fedezte fel a kiégett frigy-fülkét. A tűzoltók teljesen kihűlt területet találtak a helyszínen, így feltételezhető, hogy a tűz több napja keletkezett. A helyszínen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a tűzben megsemmisült két tóra-tekercs, 15 pedig eltűnt. Egy-egy tekercs értéke több ezer dollár, de az erkölcsi kár még nagyobb, ugyanis e tekercseket, amelyek még a Debrecen környékéről elhurcolt zsidóktól származnak, csaknem fél évszázada őrizték. Határellenőrzések. Változások történtek Ausztria EU-csatlakozása miatt az osztrák-magyar határszakaszon az állategészségügyi határellenőrzések rendjében. A módosulásokról az osztrák külügyminisztérium közleményben tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztériumot. A változások értelmében Hegyeshalom-Nic- kelsdorf közúti határállomáson engedélyezett Ausztriába a ha- sítottkörmű élőállatok beléptetése is. Az élőállatok és állati termékek szállításánál a szállítmány határra érkezése előtt legalább 18 órával értesíteni kell az illetékes osztrák állategészségügyi határszolgálatot. A Rá- bafüzes-Heiligenkreutz közúti határátkelőhely nem szerepel a jóváhagyott új osztrák állategészségügyi határbelépő helyek között. Emiatt itt Magyar- országról Ausztriába nem lehet élőállatot és állati eredetű terméket kiszállítani. szombat-vasárnap u a 'vaj rri'nzí\u MIÍPVFT HÍRI1 IVlrdiIIU íllKLA Sok a műszakilag kifogásolható gépjármű A Közlekedési Főfelügyelet az elmúlt évben az országban mintegy 1,4 millió járművet vizsgált meg műszaki szempontból. Közülük körülbelül 75 ezer — az ellenőrzött járművek mintegy 5,5 százaléka — nem felelt meg a műszaki követelményeknek. A közlekedési hatóság az elmúlt évben mintegy kétmillió gépjárművet vizsgált meg környezetvédelmi szempontból. Ezek döntő többsége megkapta a környezetvédelmi igazolólapot, s csak mintegy 20 százalékukat kötelezték a szükséges javítások elvégeztetésére. A Békés megyei tapasztalatokról dr. Szeberényi Andor, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója tájékoztatott. Eszerint tavaly csaknem 51 ezer járművet vizsgáltak meg, lényegében annyit, mint az azt megelőző évben. Az összes ellenőrzés 23,8%-át zárt technológiás vizsgáztatási joggal rendelkező járműjavítók végezték. A megvizsgált járművek 3,6%-a kapott alkalmatlan minősítést. A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálata keretében 72 290 gépkocsit ellenőriztek, melyből 51 681 javítás nélkül, 19 151 javítással felelt meg, és mintegy 430 nem felelt meg. Környezetvédelmi igazolólapot a jogszabályban kötelezett jármű- állomány 90%-a kapott. A megyében jelenleg 60 környezetvédelmi bemérésre feljogosított járműjavító működik. Tavaly több mint ötvenezer autót vizsgáltak át Fotó: Such Tamás Vámeljárást megelőző műszaki felülvizsgálaton 3057 jármű vett részt tavaly, ez több mint háromszorosa az 1993. évinek. Közúton 24 097 járművet ellenőriztek és ezek 18,5%-ánál állapítottak meg különböző hiányosságokat. A közúti ellenőrzések során 16 480 esetben környezetvédelmi mérésre is sor került. A műszaki vizsgálatok és a közúti ellenőrzések alkalmával a kifogásolt járművek arányának nagyságrendje alig változott, azonban jelentősen nőtt a súlyos hiányosságok száma. S.F. A nyugdíjalap meghatározása Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatta az MTI-t az Országgyűlés 1994 decemberében hozott, a nyugellátást érintő legfontosabb rendelkezések törvényi módosításáról. A törvény szerint az 1994. december 31-ét követő, de 1996. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugdíjak esetében a valorizációs (értékmegőrző) kulcsokat — az 1988-ban elért keresetet 154,7 százalékkal, — az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, — az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal, — az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a nyugdíjalap kiszámításánál akkor szükséges az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért keresetet alapul venni, ha a nyugdíjigénylő legalább 1260jiapi keresettel rendelkezett. Ha nem, akkor a korábbi biztosítási idő alapján visszamenőlegesen annyi napot kell figyelembe venni, ahány az 1260 napból hiányzik. Ha a havi átlagkereset így nem határozható meg, akkor — külön jogszabály szerint — a minimális bér alapján kell a nyugdíj összegét meghatározni. Az 1993. március 1 -je és 1994. december 31-e között — a tényleges kereset hiánya miatt — a minimálbér alapján megállapított nyugdíjakat az 1988. január 1 -je előtti keresetek figyelembevételével újból meg kell állapítani. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset degresszív csökkentése (beszámítása) a következőképpen alakul, ha a nyugdíjat 1994. december 31-ét követően állapítják meg: 20 ezer forintig a havi átlagkeresetet korlátozás nélkül figyelembe kell venni 90 százalékát, 80 százalékát, 70 százalékát, 60 százalékát, 50 százalékát, 40 százalékát, 30 százalékát, százalékát kell 20 001-22 000 forint között 22 001 -30 000 forint között 30 001 -40 000 forint között 40 001 -50 000 forint között 50 001 -60 000 forint között 60 001-70 000 forint között 70 001 -80 000 forint között 80 000 forint feletti átlagkeresetrész 10 figyelembe venni a nyugdíj megállapításánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege — ha az ellátást 1994. december 31-ét követően, de 1996. január 1 -je előtt állapítják meg — havi 8400 forint. Ugyanennyi a 111. csoportba tartozó rokkantság alapján járó minimum nyugdíjösszeg. AII. csoportba tartozó rokkantat 8820 forint, míg az első csoportba tartozó rokkantat 9100 forint illeti meg. Idén az özvegyi és szülői nyugdíj legkisebb összege havi 7800 forint, az árvaellátás legkisebb összege havi 7200 forint. A III. rokkantsági csoportba tartozó baleseti rokkantat minimum 8460 forint, a II. rokkantsági csoportba tartozót 8890 forint, az I. rokkantsági csoportba tartozót 9200 forint illeti meg. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 1995. évi összegei és a szakszövetkezeti tagokat megillető növelt összegű szakszövetkezeti járadékok alapösszegei is változtak. A legnagyobb gondot a töltésrepedések jelentik — a szakaszok hossza, mintegy 197 kilométer Veszélyben hazánk árvízvédeleme Hazánkban az árvizek és belvizek által veszélyeztetett terület mintegy 48 ezer négyzetkilométer, azaz az ország területének 52 százaléka, a megművelhető földek kétharmada. Folyóink árterein 2,5 millió ember él, a vasutak 32 százaléka, a közutak 15 százaléka, a mező- gazdasági területek egyharmada itt helyezkedik el. Az országban két-három évenként kisebb vagy közepes, 10—12 évenként viszont rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. A rendkívüli árvíz okozta katasztrofális elöntés 30—40 milliárd forint, szélsőséges esetben akár 180 milliárd forint kárral járhat. Az ország 1800 milliárd forint körüli éves költségvetéséből a vízkárelhárítás 3,7 milliárd forinttal részesedik, ami 160—200 milliárd forintra tehető. Az évek óta tartó alulfinanszírozottság olyan mértékű állagromláshoz vezetett, hogy ma már a biztonságos védekezés alapvető feltételei sincsenek meg. A magyarországi vízkárelhárítási helyzetről, kritikus pontjairól, az őszi felülvizsgálati munkák tapasztalatairól, valamint az árvízvédelmi töltések biztonságát veszélyeztető jelenségekről dr. Váradi József, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője Szolnokon sajtó- tájékoztató keretében számolt be. Ezt követően a honvédség és a vízügy szakemberei az árvízvédelmi és mentési feladatokról, valamint együttműködésük korszerűsítéséről folytattak tárgyalásokat. A vízkárelhárítás biztonságának egyik fontos alappillére a védművek kiépítettsége, állapota, biztonságának milyensége. A másik az a szervezet, a személyi állomány, amely szakmai hozzáértésével, rátermettségével ezen védművek kezelését végzi. A vízügyi igazgatóságnál és a honvédségnél történt szervezeti változások is indokolttá teszik a konzultációt — mondta bevezetőjében dr. Váradi József. Az őszi felülvizsgálati munkák tapasztalatairól szólva elmondta, a legnagyobb gondot a védbiztonságot veszélyeztető töltésrepedések jelentik. A gátak repedése elsősorban a Tisza és mellékfolyói mentén fordul elő. Az eddigi felmérések szerint a repedezett töltésszakaszok hossza mintegy 197 kilométer. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezek nem mindegyike jelent feltétlenül veszélyt. A legnyilvánvalóbban veszélyeztetett helyeken már az ősz folyamán megkezdődtek a munkálatok. Óballánál 500 méteres szakaszon történtek védelmi erősítési munkák a Zagyva bal partján, Jászteleknél 240 méter, a Tárná bal partján Zaránknál 250 méteres szakaszon történt beavatkozás. Ugyancsak a Tárnán és a Körösökön felkészültek — egy esetleges árhullám érkezésekor— az azonnali beavatkozásra. A felülvizsgálati munkák során a védművek altalajállapotának vizsgálati összegzése is megtörtént. Több mint 700 helyen — mintegy 50—200 méterig terjedő szakaszon — fordult elő altalajgyengeség, amelyek bevédése hosszan tartó, komoly munka lesz. A szakemberek 257 különösen veszélyes, töltésszakadással fenyegető, épp ezért sürgősen helyreállítandó szakaszt ismernek. A biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja a töltéseket keresztező műtárgyak, zsilipek, csőszerkezetek leromlott állapota. Mintegy 1300 műtárgyból 69-et minősítettek sürgősen átépítendőnek, 28-at kritikusnak. Ezek fokozott figyelése, illetve majdani átépítése és kicserélése feltétlenül indokolt. A töltéseknél és általában a vízkárelhárítási létesítményeknél gyakorta tapasztalható a rongálás. Az ebből adódó kár évente mintegy 100 millió forint. A vízkárelhárítás ’95. évi költségvetési pozíciója ’94- hez képest javult. Az árvízvédelemre fordítandó összeget a kormány az idén mintgy 600 millió forinttal emeli meg. Ugyanakkor számításaik szerint — tette hozzá az előadó — kétmilliárd forintra lenne szükség csak az árvízvédelmi töltések minimális fenntartási munkáihoz. A fölmért veszélygócok elhárítása 45 milliárd forintot igényelne. A lemaradás így minden kormányzati és parlamenti segítség ellenére is eléggé jelentős. A rendelkezésre álló pénz így minden bizonnyal csak tűzoltómunkára lesz elegendő. TBG Hossz- és keresztirányú repedés feltárása a Zagyva ár- vízvédelmi töltésén
