Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
fcBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. január 12., csütörtök Változó agrárjogszabályok Mennyi az ennyi? Hírek Minőségtanúsítvány. Az Oroszországba exportáló vállalatok tevékenysége a jövőben nehezebbé válik, mert a szakemberek várakozásai alapján bővülni fog az a termékkör, amelyre GOSZT-R tanúsítványt kell beszerezni. E tanúsítvány nélkül a listán felsorolt, GOSZT-R köteles árukat nem lehet Oroszországba exportálni. Az idei, új lista megjelenéséig még az 1994-es árulista van érvényben. Az árulista valószínűleg egyes ipari termékekkel szélesedik majd. Jelenleg GOSZT-R tanúsítvánnyal kell ellátni az orosz piacra exportált fogyasztási cikkeket: például az élelmiszeripari, ruházati és kozmetikai cikkeket, valamint bizonyos iparcikkeket: számítógép-alkatrészeket és elektronikai cikkeket. Munkaerömérleg. Az ország valamivel több mint 10,2 millió lakosa közül az elmúlt év elején 6 millió volt a munkavállalási, tehát nők esetében 15—54 éves, férfiak esetében pedig 15—59 éves korban. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből derül ki. A munkaerőmérleg tanúsága szerint 1993-ban tovább csökkent a foglalkoztatottak, s emelkedett a rokkantnyugdíjasok és korengedménnyel nyugdíjba vonulók száma. Az elmúlt év végén mind az Országgyűlés, mind pedig a kormány számos olyan jogszabályt alkotott, amelyek módosítják az agrártámogatási és szabályozási rendszert. A fontosabb jogszabályváltozásokról Mikó Zoltán, a szaktárca jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese tájékoztatta az MTI-t. A jogszabályok közül kiemelkedően fontos az ez évi költségvetési törvény. E jogszabály földművelés- ügyi minisztériumi fejezetében többek között a mező- gazdasági, erdészeti alap támogatására 9 milliárd forintot, erdőszerkezet-átalakí- tásra, fásításra 1 milliárd forintot irányoz elő. A pénzügyminisztériumi fejezetben mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra 35 milliárd, agrárpiaci támogatásra és állami felvásárlásra (intervencióra) 9,8 milliárd, továbbá az agrártermelés költségeit csökkentő támogatásra pedig további 8,5 milliárd forintot biztosít. Január 1-jén lépett hatályba az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) számú kormányrendelet. Ennek alapján vehető igénybe a 10 százalékos kamattámogatás a mezőgazdasági tevékenység végzéséhez felvett hitel esetében. Állami garanciavállalással a pénzintézetektől hektáronként legfeljebb 16 ezer forint összeghatárig vehető fel hitel. Ezentúl új mezőgazda- sági gép vásárlásához igénybe vett kölcsönnél 70 százalékos kamattámogatás kérhető. Emellett az éves bérleti díj 12 százalékának megfelelő mértékű támogatás jár a mezőgazdasági gép tartós bérletéhez. A mezőgazdasági tevékenység anyagköltségéhez a felvett tagi kölcsön után 10 százalék a kamattámogatás mértéke. A rendelet alapján egyes mezőgazdasági termékek termeléséhez hektáronként 2000 forint támogatás vehető igénybe. Az ágazat szervezetiszerkezeti átalakulását, reorganizációját elősegítő melioreációhoz, az öntözési beruházásokhoz, az erdőtelepítésekhez, az erdőszerkezet átalakításához, valamint a fásításhoz az elmúlt évben nyújtott támogatások rendszere továbbra is fennmarad. Módosult a szövetkezeti törvény is. A módosítások érintik a szövetkezeti közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. A szétválás esetén szigorodtak az eljárási szabályok, továbbá a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat megillető jogok is változtak. Ezen túlmenően a módosítás hatályon kívül helyezte a települési szétválásra vonatkozó — az Országgyűlés által a múlt évben elfogadott — rendelkezéseket. Ez egyben a mező- gazdasági szövetkezetek esetében a speciális és a könnyített szabályok szerinti szétválás lehetőségének megszűnését jelenti. Ezt követően a szétválásra a továbbiakban csak az általános szabályok szerint lesz mód. A hegyközségekről szóló törvény várhatóan a boreredet és -minőség védelmében hoz érdemi változást. Ez a törvényjavaslat idén március 1-jén lép hatályba. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának részeként többek között a kárpótlás során szerzett termőföld forgalmát segítő rendelkezéseket fogadtak el. A társasági adóról szóló tövény módosításával pedig megkönnyítették a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlását. (MTI) Nem tudom, kiben milyen érzést kelt a hónapok óta látható, olvasható Postabank-reklám a 4 százalékkal több kamatról. Ami lényegében félinformáció, mert a jövendő' ügyfél az őt legjobban érdeklő adatot nem tudja meg belőle, jelesen azt, hogy mihez képest? Vagyis, hogy hány százalék az a kamat, amit a pénzecskéje után kaphatna. Nem mindegy ugyanis, hogy az 5-10 vagy 20 ezer forintot miként lehet előnyösen elhelyezni. A Postabankban érdeklődésünkre elmondták: a 4 százalék emelés nem is egy, hanem háromféle konstrukcióra vonatkozik a múlt év november elseje óta és valójában azt jelenti, hogy ezzel a 4 százalékos emeléssel érték el az évi 24 százalékos kamatot. Sorba állítva a három közül első a Postatakarékjegy, amely 5 és 10 ezer forintos címlettel indul, 50 és 100 a folytatás, de lehet akár egymilliós is. Ez az egyetlen forma, ahol még 5 ezer forintos címlet van forgalomban. A Postabankjegy a következő, majd a Takaréklevél, mely utóbbi havonta emelkedő „sávos” kamatozású: 18 százalékról indul, havonta 1-1% az emelkedés és a 12. hónapban így eléri a 29 százalékot. A látra szóló betétkönyvbe elhelyezett bármely összegű pénz 5 százalékot hoz. Az OTP Andrássy úti körzeti fiókjánál az alábbi tájékoztatást adták: letéti jegy esetén évi 24 százalékra lehet számítani az 5, 10, 50 vagy 100 ezer forint után. Ha valakinek előbb van szüksége a pénzre, mint az egy év letelte, akkor az elszámolás évi 6 százalékos kamatra jön ki. A pénztárjegy szintén évi 24 százalékot fizet, de itt havi bontás is lehetséges, és akkor például 90 nap után 19, 180 nap után pedig évi 21 százalékos kamatot kapni. A laikusnak tehát úgy tűnik, hogy nincs lényeges különbség a két banknál elérhető kamat között. Az OTP viszont a látra szóló betét után 7 százalékot ad, egyéves lekötésre pedig 19,5 százalékot. Az IBUSZ Bankot hívni sem kellett, mert az egyik országos lapba tett hirdetményéből bárki tudomást szerezhetett a lakossági betétszámlán elhelyezett fix kamatozású lehetőségről. A régiről és az újról, mely utóbbi egész komoly emelkedést mutat. Ugyanis a régi 21 és 21,5 százalék helyett 6 és 9 hónapra 23 százalék lett a kamat, egyéves lekötésnél pedig évi 24 százalékot fizetnek január 17-től a régi 22 százalék helyett. És ami igen nagy szó: bár a látra szóló betét kamata nem változott, az azonban 10 százalék! Megtudható még, hogy az Aranyeső határidős betétre 12 hónap esetén 26 százalék az új éves kamat, 24 hónapos futamidő után meg 27 százalék. Vass Márta Gazdasági visszaesés vagy ésszerű termelési taktika? Takaréklángon a mezőkovácsházi Pannonliver Rt. A mezőkovácsházi térség legnagyobb üzeme, a Pannonliver Baromfifeldolgozó Rt., mint hallottuk, komoly gazdasági gondokkal küzd. Sokan ezen hír megerősítésének vélik azt a tényt, hogy 180 dolgozónak januártól nem hosszabbították meg a munkaszerződését. Az üzem a térség legnagyobb munkaerőpiaca, nagyszámú termelői háttérrel, valamint jelentős exportbevételi forrással. Jövője, sorsa nem csak a dolgozók, de a körzet szempontjából sem közömbös. A gazdálkodás takaréklángra történő átállításáról — kicsit felemás helyzetben — éppen a libatermékek budapesti nemzetközi kiállításán kapott kimagasló minőségi elismerése után beszélgettünk Varga Tiborral, az üzem megbízott ügyvezetőjével. — Helyzetünk megítéléséhez vissza kell kanyarodni a múltba. Az üzem elsősorban májliba feldolgozására épült célüzemként, és 1990 októberében kezdte meg, majd évről évre fokozta a termelését. 1993-ban a feldolgozott májliba mennyiségét tekintve utolérte az országban nagy hagyománnyal, s közel 100 éves múlttal rendelkező baromfi- vágóhidakat. A több mint egymillió darab baromfi vágásával az ország legnagyobb májliba feldolgozójává váltunk. Az rt.-ben termelt export libamáj a magyarországi viszonylat 22, a világkereskedelembe kerülő árunak a 15 százalékát adta. — Ilyen gyors, országosan is elismert sikerek után mi okozta a törést? — 1994-re a lúdágazatban olyan átalakulások következtek be, ami miatt a feldolgozás elveszítette a jövedelemtermelő képességét. Az év elején a májliba-feldolgozók országosan két részvénytársaság köré — Bábolna Rt. és a Hun- gavis Külkereskedelmi Rt. — tömörültek. Üzemünk ez utóbbihoz kapcsolódott. Elindult egy ésszerűtlen rivalizálás, amelynek következménye az árualapokért folytatott harc lett. Egyre magasabbra szöktek a felvásárlási árak, ez megnövelte a termelők „tartáskedvét” és túltermelés jelentkezett. A májlibából kikerülő termékek (a keleti piac összeomlásával) nyugat-európai exportra kerültek, amelynek a felvevőképessége korlátozott. Piaci korlátok — Hogyan alakult a libamáj értékesítése? — Jó áron körülbelül 1200 tonnát lehet eladni. Ezzel szemben Franciaországba 1750—1800 tonna került, ezért az eladási áraink drasztikusan zuhanni kezdtek. Árbevételünk nem fedezte a költségeket. Társaságunknál 400 milliót meghaladó veszteség keletkezett. Ezzel tulajdonképpen elveszítettük a vagyon közel felét. Ez a túltermelés a húsra is vonatkozik, mert a piac reakciója ugyanaz volt, mint a máj esetében. A gondokat még tetézte a magas hitel- állományunk. Az ágazat sajátosságából ered, hogy a vágóhídnak nem csak a termelést és a készletet kell finanszírozni, hanem jelentős mértékben a termeltetést is. Mivel saját forgóeszközünk nem volt, ezért mindezt hitelből finanszíroztuk.-— Mivel nem csak a mezőkovácsházi vállalatot érinti a piac visszaszorulása, illetve az egyre súlyosabb gazdasági helyzet, mi lehet a kiút? — Az elmúlt év következményeit értékelve a lúdágazat összefogott és a vetélytársak- nak számító társaságok kiegyeztek egymással. A piac diktálta körülményre reagálva önkorlátozást vezet be az iparág. Ez sajnos a mi társaságunkat is érinti, így jelenleg a tavalyi termelés 50 százalékára kell visszaállnunk. A „karcsúsítás” ára — Ennek köszönhető a létszámcsökkentés ? — Igen, mert a termeléscsökkenés nem tudja eltartani a mintegy 400 dolgozót. Ezért a törzstelepen (az üzemben) 1.30 140 munkatársnak december 31-én lejáró munka- szerződését nem tudtuk meghosszabbítani. A leépítés érinti az ügyvezetést, az adminisztrációt, az alkalmazottakat és a szalag mellett dolgozókat egyaránt. —A vezérigazgató távozása is találgatásra adott okot. — Korábban a tulajdonosokkal közös megegyezéssel kötött szerződést a vezérigazgató felbontotta és néhány hete megvált a társaságtól. A pillanatnyi körülmények között mindenki számára ez volt célszerű. — Mi volt az oka a további létszámleépítésnek? — Ez a terület a cég karcsúsításához tartozik. Kénytelenek voltunk a költségigényes — nem profdba tartozó — tevékenységeket „leválasztani”. Ilyen a keltetés és a törzstartás. Az önkorlátozás miatt az rt. tulajdonában, érdekeltségi körében levő törzsállomány nagy részétől is meg kellett „szabadulni”, amit részben kivágtunk, részben eladtunk. A májliba-törzstenyé- szet érdekében a vállalati mezőgazdasági finanszírozásunk ugyanis lassan oda jutott, hogy saját törzstenyészeteink voltak, amely több 10 millióba került. A döntés után ebből egyetlen egyet, a francia importból származó törzset tartottunk meg. Ezért a keltetőben és a telepeken foglalkoztatott 40—50 dolgozónak szintén nem hosszabbítottuk meg a decemberben lejárt szerződését. Az önkorlátozás érinti a termelői hátteret, mint alapanyagelőllítókat, és a tömőket egyaránt. A bérbe adott keltető és az eladott telepek új bérlői vagy tulajdonosai ismét munkalehetőséget tudnak biztosítani. —Mi várható 1995-re? — A jelenlegi mennyiség csak 9 hónapos foglalkoztatást biztosít. Közismert, hogy a májliba szezonális áru és most télen kifejezetten rossz az értékesítés lehetősége, így a termelés szünetel. A munkát január végén kezdjük, addig szabadságot kaptak a dolgozók. Arra az időszakra pedig, amikor értékelőállítás nincs, minimálbért fizetünk. A társaságot az igazgatóság irányítja és jelenleg engem bíztak meg az ügyvezetői feladatokkal. Megbízatásom a következő közgyűlésig tart. Egyelőre nincsenek kőbe vésett számok. Elképzelhető azonban, hogy a tulajdonosok köre (bankok) változik, vagy más integrációba kerül a cég és, akkor más kontingensmegosztással és feldolgozási mennyiséggel növelhető a termelés. Nem véglegesen búcsúztunk el a munkatársaktól sem, mert bízunk a termelést bővítő lehetőségekben. Mindez természetesen attól függ, hogy a tulajdonosok hogyan döntenek a társaság működéséről. Vagy megpróbálunk életképesek maradni csökkentett kapacitással, vagy bezárjuk az üzemet. A tulajdonosok a Price- Waterhause szakértő céget — amely a élelmiszergazdaságban válságkezelőként jó referenciákkal rendelkezik — megbízták a működőképesség vizsgálatával. Mindent elkövetünk a gazdaságos termelés érdekében. Halasi Mária Közkedvelt libamáj. A mezőkovácsházi üzem a korábbi évek exporttermelésével Magyarország 22, a világkereskedelembe kerülő libamái mennyiségének közel 15 százalékát adta. A lúdágazat átszerveződése miatt azonban mosta termelés csökkentésére kényszerült. Vajon lesz-e kiút? Fotó: Lehoczky Péter