Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
GAZDASÁG 1995. január 10., kedd Hírek Ápisz-bövítések. A Postabank tulajdonában lévő Ápisz Kereskedelmi Rt. a közelmúltban 280 millió forinttal emelte alaptőkéjét, amely immár egymilliárd forintot tesz ki — jelentették be a cég hétfői sajtótájékoztatóján. A társaság összforgalma az elmúlt évben 2 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlítható áron is azt jelenti, hogy a cég visszaszerezte korábbi pozícióját az írószerpiacon. A tájékoztatót egyébként abból az alkalomból tartották, hogy bejelentsék: megszüntették kapcsolatukat a Rot- ring céggel, amelynek termékei magas áruk miatt nem voltak túl kelendőek, továbbá a gyártó nem volt megbízható szállító- partner. Helyette négy új márkát vezetnek be a piacon, a német Standard Graph és Faber- Castell, a francia MeCanorma és a j§pán Pentel termékeit. Szóltak arról is, hogy tervezik az Apisz-hálózat bővítését, elsősorban vidéken. Tárgyalnak több kereskedelmi céggel, saját üzletet csak ott nyitnak, ahol nem tudnak megállapodni a partnerekkel. Austropa-tervek.Több mint 200 millió forintos forgalmat ért el a magyar turisztikai piacon az Austropa Kft. az elmúlt esztendőben. A céget 1990-ben hozta létre az egyik legnagyobb osztrák utazási iroda, az ÓVB és az IBUSZ 50-50 százalékos részesedéssel. Az idén jelentős forgalomnövekedésre számítanak. Megszervezték Magyarországon a tengeri utazások értékesítését, és létrehozták az osztrák tengerhajózási irodáknak, az Universalnakés a Caravelle-nek magyarországi képviseletét. Az idén a Földközi-tengeri és a Karib-tengeri országokba szerveznek főként ha- jóutakat. Az Austropa számos osztrák iroda útjait kínálja Magyarországon, ezek közé tartozik a Touropa, a Neckermann Austria, a Terra, az Itas, a Gulet és a Paco Leone. Bevételeik 20 százalékát a repülőjegyek értékesítése adja. Adó-tanácsadó 1995 (2.) Amit az új szabályokról tudni kell Az 1995-re hatályos személyi jövedelemadó törvényt idén viszonylag korán—december 12-én — elfogadta az Országgyűlés, s ez esélyt adott arra, hogy a január 1-jétól alkalmazandó törvényi rendelkezések még karácsony előtt a Magyar Közlönyben megjelenjenek. Adómérséklő tételek Jelentős, talán koncepcionálisnak is nevezhető változtatás az adóalap-csökkentő tételek megszüntetése és helyettük adókedvezmények létrehozása. A legnagyobb összegű ilyen tétel a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék „könyvelésekor” jelentkezik majd. 1994. évben ez az adó alapját csökkentette, az e címen levont összeg 25%-ával maga az adó mérsékelhető. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha az idén a magánszemély mondjuk a 44%-os adókulcs tartományában tudta a nyugdíjjárulékot az adóalapjából levonni, az adómegtakarítás 44% volt. A szerényebb jövedelműnél — mondjuk a 25%-os tartományba esőnél — az adómegtakarítás kisebb, mindössze 25%-os volt. A törvény ezt a típusú kedvezményt tehát arányosabbá teszi. Ugyanez a helyzet az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárhoz történő befizetésekkel. Ha a befizetés nyugdíjbiztosítást céloz, akkor az összeg 50%-ával, ha egészségbiztosítási pénztári befizetésről van szó, akkor 25 %- kai csökkenthető a fizetendő adó. Ez utóbbi kettő együttesen nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A súlyos fogyatékosok havi 3000 forintos adóalapcsökkentését havi 900 forintos adókedvezmény váltja fel. A munkavállalói érdek- képviseleti tagdíj és a kamarai tagdíj adómentes marad csakúgy, mint a magánszemély által megfizetett (tőle levont) munkavállalói járulék. Az önálló szellemi tevékenységet folytatók 100 ezer forintos adóalap-csökkentő tétele helyett 25%-os adókedvezmény lép életbe. Ennek a kedvezménynek a felső korlátja évi 50 ezer forint, vagyis itt a kedvezmény nőtt. A 100 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis maximum 44 ezer forintos adómegtakarítást eredményezhet, szemben a jövő évi 50 ezer forintos plafonnal. Az 1994. január 1-jét követően pénzintézettel megkötött, új lakás vásárlására vagy építésére vonatkozó hitelszerződés törlesztése az adóalapot csökkentette. A jövőben ez adókedvezménnyé alakul át oly módon, hogy a törlesztésként fizetett összeg 20%-a magát az adót csökkenti. Az ilyen címen igénybe vett kedvezmény sem haladhatja meg azonban lakásonként a 35 ezer forintot. Ha a felsőoktatásban 1995- ben bevezetik a tandíjat, akkor annak 30%-ával a befizető — ez általában a szülő, a gyám, az eltartó — adója csökkenthető. Az egyes településeken kivetett helyi adók 20%-a ugyancsak adókedvezmény címén csökkenti majd a fizetendő személyi jövedelem- adót. Az élet- és nyugdíjbiztosítás korábban megszüntetett kedvezménye visszakerül az adótörvénybe. A biztosítónak ilyen címen fizetett összeg 20%-ával, legfeljebb azonban évente 50 ezer forinttal csökkenthető az adó. Egy ismeretlen fogalom: az adóhitel A befektetések adóalapcsökkentő kedvezménye megszűnik. Helyette az adóhitelnek nevezett kedvezmény lép életbe, amelynek mértéke a részvény vásárlására fordított összeg éves állományának 30%-a lehet. Ha az éves állomány a következő években nő, akkor a növekmény 30%-a további adókedvezményre jogosít, ha pedig az állomány csökken, a különbség 30%-át mint adóhitelt vissza kell fizetni az adóhivatalnak. A korábbi szabályozással ellentétben itt nemcsak az új kibocsátású részvény tulajdonához kapcsolódik a preferencia, hanem bármilyen nyilvános kibocsátású részvény vagy befektetési jegy megszerzéséhez igénybe lehet venni. A kedvezmény további feltétele a brókercégnél kötelezően vezetendő tőkeszámla. Ezt a kedvezményt sosem lehet véglegesen megszerezni. Ezért kapta e kedvezmény az „adóhitel” elnevezést. Jelentős eltérés a korábbitól, hogy amíg a részvények, befektetések 3 éves birtoklása után a kedvezmény véglegessé válhatott, most csak időlegesen vehető igénybe. A korábbi gyakorlat lehetetlenné tette a befektetések forgatását is. (Folytatjuk) Vámosi-Nagy Szabolcs Ferenczy Europress Az ügyfelek egyelőre inkább tájékozódnak Hazai előkészületek a tőkeszámlák nyitására A brókercégeknél a héten megnyitották az első tőkeszámlákat. A cégek jelentős érdeklődésről számolnak be, bár az ügyfelek egyelőre inkább tájékozódnak. A cégek egy része még nem készült fel a tőkeszámlák vezetésére. A díjszabás feltételeinek kialakítása hosszabb folyamat lesz, mivel még nem tudni pontosan, mekkorák lesznek a költségek, illetve ezekhez mérten a szerződéskötések száma. Az adójogszabályok január elsejével úgy változtak, hogy ' az értékpapírvásárlás utáni adóhitel-kedvezményt azok vehetik igénybe, akik a papírt brókercégnél vezetett tőkeszámlán tartják. Budaházy Péter, az Argenta Top Bróker Rt. igazgatója az MTI-nek elmondta: a cégnél egyelőre nem nyitottak tőkeszámlát, bár felkészültek az ezzel kapcsolatos teendőkre. A számlanyitás az Argentánál várhatóan néhány ezer forintba fog kerülni. A tőkeszámlával kapcsolatos díjak minden bizonnyal brókercégenként eltérőek lesznek. Azok a cégek, akik sok ügyfélre számítanak, nyilván alacsonyabb díjakat számolnak fel, az exkluzív, minőségi szolgáltatásokra törekvők magasabbakat. A számlanyitás díján kívül számításba kell venni a tranzakciókért, a számlakivonatokért és bizonyos esetekben az APEH-nek készülő igazolásért felszámított összeget. A tranzakciókért a brókerek egyébként is számítanak fel díjat, így ez nem jelent nagy költségemelkedést. Aki sokat mozgatja a papírját, az nyilván nyereségre törekszik, és a költségeket ez ellensúlyozza — mondta Budaházy Péter. Lautner Bernadette, a Creditanstalt Értékpapír Rt. osztályvezető-helyettese közölte: az a néhány ügyfél, aki az év első napjaiban vételi megbízást adott a cégnek, tőkeszámlát nyitott. A Creditanstalt egyelőre nem számít fel díjat a tőkeszámla nyitásáért. Ügyfeleikkel november 1. óta 5000 forintos díjjal keretszerződést kötnek, és ez feljogosít a tőkeszámla tartására is. Ez az összeg régi ügyfeleiket nem terheli. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a Creditanstalt is felszámít költséget ügyfeleinek a tőkeszámla nyitásáért. A Postabank Értékpapír Rt. jelentős érdeklődésről számolt be, de az első napokban még csak néhányan nyitottak náluk tőkeszámlát. Valutaárfolyamok I. 9-én vétel közép eladás Angol font 173,4 175,1 176,92 Francia frank 20,7 20,9 21,13 Japán yen (100) 110,4 111,5 112,63 Német márka 71,5 72,2 72,96 Osztrák schilling 10,1 10,2 10,37 Svájci frank 85,3 86,1 87,00 Svéd korona 14,7 14,9 15,09 USA dollár 111,7 112,8 113,92 ECU (Közös Piac) 135,9 137,3 138,70 Kétmillió tulajdonos, négymillió parcella Milyen mezőgazdaságot akarunk ? A mezőgazdaság támogatása reálértékben tovább csökken A magyar mezőgazdaság nem rendelkezik azokkal a pozíciókkal, amelyek az európai piacon megilletnék. A rendszerváltás nyomán induló agrárvállalkozások sorsát alapvetően meghatározza a pénz- és koncepcióhiány. Kétmillió földtulajdonos 4 millió parcellán gazdálkodik. Csődbe jutott 460 termelőszövetkezet, becslések szerint több százezer kistermelő felhagyott a korábbi munkájával. A leltár korántsem teljes. Talán a Mező- gazdasági Termelők Országos Szövetsége a január 12-én kezdődő kongresszuson pontosabb, de mindenképpen súlyosabb megállapításokra jut a jelent és a jövőt illetően. Ebből az alkalomból beszélgettünk Horváth Gáborral, a MOSZ főtitkárával. —A magyar mezőgazdaság, a szövetkezés a rendszerváltássújtotta területek közé számít. Kezdjük azzal, hogy milyen a tájkép rendszerváltás után, a MŐSZ kongresszus előestéjén ? Mongólia szintjén vagyunk — A mezőgazdaságot kaszabolták össze leginkább, s ez is több fokozatban történt. A sebek gyógyítása lassú és fájdalmas. Számszerűen is: a gazdálkodó szervezetek 10 százalékát felszámolták, 30 százalék ma is valamiféle öncsonkításra, leépítésre kényszerül. Eközben a termelőalap mintegy 40 százaléka tönkrement. Az egyébként is bajokkal terhelt időben a szarvasmarha-, a sertés-, a juhállománynak talán a fele van meg. Tudni kell, hogy némelyik ágazat fejlesztéséhez 10 évre lesz majd szükség. Nézzünk más mozaikot. A beruházások színvonala kb. 20 százaléka annak, amire feltétlenül szükség lett volna. A tápanyag-utánpótlás 10 százaléka a korábbinak — bár az sem érte el a holland színvonalat—most már Mongólia szintjén vagyunk. A talaj kizsarolása történik. A leltár következő összetevője a foglalkoztatás lehetne. Az elmúlt évek történései azt mutatják, hogy a társas vállalkozásokban foglalkoztatottak 60 százaléka kénytelen volt felhagyni a munkájával. Ezek közül számosán kiegészítő ü- zemágban dolgoztak. A kép egyéb részletekkel is árnyalható lenne, de álljunk meg a végeredménynél: a mezőgazdaság teljesítménye kiesett, senki sem tudta pótolni. Ma már gyakorlatilag nincs olyan termék, amit ne kellene importálni! —A leépülés korábban megindított folyamatán változtatott, hogy fél éve a kormány dönt a szövetkezetek ügyében is? — Azt kell mondanom, hogy a kormány eddigi tevékenységéből nem tűnik ki a szövetkezést érintő hangsúlyváltás. Egy- re-másra azt halljuk, hogy versenysemleges szabályokat kíván érvényesíteni. Ez rendben is volna. Azonban amikor mi a szövetkezés lehetőségeit kívánjuk erősíteni, nem a korábban létrehozott kényszerszövetkezetekre gondolunk, hanem a magyar gazdaságtörténet nagy példái — Károlyi Sándor, Erdei Ferenc — alapján az emberi önszerveződésben látjuk azt a fegyelmet, amely képes lenne kimozdítani a mezőgazdaságot. Ezért érthetetlen a kormány tartózkodó magatartása. — A MOSZ-kongresszus ajánlásaiban Önök speciális agrárkezelő programot kérnek. Azt javasolják, hogy ez legyen része a miniszterelnök ígért modernizációs programjának. Melyek a főbb pontjai ennek a javaslatnak? Egyáltalán kértek véleményt is ehhez? Mire számíthat a családi gazdálkodás? Fontosnak tartom, hogy mi olyan felkészült szakemberekkel rendelkező érdekvédelmi szervezet vagyunk, amely nem várhatja meg, hogy kérdezzék. Tehát már az új kormány megalakulásakor elkészítettük és át is adtuk a javaslatainkat. Zavarba ejtő lehet, ha néhány javaslatról kiderül, hogy egyetlen fillér sem kell hozzá, csupán az állami bürokrácián kellene változtatni. Követeljük, hogy a tudományos elemzések, piaci előrejelzések, nemzetközi szerződések, a hazai adottságok alapján készüljön el a magyar agrár- gazdaság ezredfordulón is túlmutató koncepciója. Ha nem történik meg, akkor a mező- gazdaságot felesleges kockázatokra kényszerítik azzal, hogy „alkalmazkodjon a piachoz”. A piac velejárója, hogy a bizonytalanságba időnkint belebuknak a vállalkozók. A veszteség már ma is a többszöröse annak, ami igazolható, de a lefelé tartó spirál folytatódik. Meg kell határozni, hogy milyen mezőgazdaságot akarunk. És amit akarunk, annak a termékeit hogyan akarjuk elhelyezni. Úgy tűnik, az igényt az élelmezés kérdésére egyszerűsítik. — A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a mezőgazdaság több támogatást kap! Támogatásban az utolsók között —A kormány megrendelésére készült világbanki szakértői elemzés szerint a magyar mezőgazdaság támogatottsága az utolsó három közé tartozik. A pénzügyminiszternek abban van igaza, hogy a Hom-kor- mány visszaadta azt, amit az Antall-kabinet elvett. Ám ez többletet nem jelent, sőt a reálértéke csökkent is. Ide kívánkozik, hogy az agrárszakemberek már évek óta követelik: elfogulatlanul, szakmai alapon szülessen döntés a támogatásban. Egyáltalán, mennyi is az a támogatás, merthogy az összeg jelentős részét nem a mezőgazdaság költi el. Mi köze van például az útépítésnek az ágazat gondjaihoz? Azt kell tehát mondanom, hogy a támogatás mértéke illuzórikus, mindenképpen kevés ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot kisegítse a kátyúból. Célirányos módszerek kellenének, a kliensrendszer megszüntetésével. Ne fordulhasson elő, hogy reorganizáció címén milliárdokat adnak, egy családi vállalkozó pedig kétmillió forintért Tolnát-Bara- nyát is megjárja, de mégsem jut pénzhez. (MTI-Press)
