Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

1995. január 10.. kedd CSALÁDI OLDAL .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hírek Aszaltszilva-leves. Hozzávalók: 30 dkg aszalt szilva, 1 evőkanál cukor, pici só, tej, tejföl, szegfűszeg, cit­rom vagy ecet, 11/21 víz, 2 dkg vaj és 2 evőkanál sima­liszt. Az asztalt szilvát egy órán át hideg vízben áztatjuk, utá­na többször megmossuk, majd hideg vízbe feltesszük főni 3 szem szegfűszeggel, egy evőkanál cukorral. Ad­dig főzzük, míg a szilva puha lesz. Utána a vajból 2 evőka­nál liszttel világos rántást ké­szítünk és a szilvaléhez öntjük. Sóval és ha kell, még egy kevés cukorral ízesítjük, és még egyet hagyjuk forrni. Ha kész, belecsavarjuk egy fél citrom levét, hozzá­öntünk egy csésze forralt te­jet és 1 dl sűrű tejfölt, amit előzőleg forró levessel már elkevertünk. Zöldséges tésztaragu. Hozzávalók: 25 dkg rövid csőtészta vagy összetört vas­tag makaróni, 10 dkg füstölt húsos szalonna, 1 szál sárga­répa, 1 szál petrezselyem­gyökér, 1 kis cukkini. 1 zsen­ge, nem fás karalábé, 1 fej vöröshagyma, 1 1/2 dl tej, 1 csokor petrezselyemzöld, • 1 teáskanál pirospaprika, 1 húsleveskocka, ízlés szerint szó, 5 dkg reszelt, füstölt sajt. A tésztát a szokásos mó­don, sós vízben megfőzzük, majd meleg vízzel leöblítve, melegen tartjuk. Közben a zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. (A cukkinit nem hámozzuk le.) A hagy­ma kivételével mindent egy­forma, vékonyka kis hasá­bokra vágunk. A hagymát egészen finomra metéljük. A füstölt szalonnát nagyon ap­ró kockákra vágjuk, majd serpenyőben a zsírját kiol­vasztjuk. A porcot benne hagyjuk. Hozzátesszük a hagymát, és keveígetve megfonnyasztjuk. A tűzről lehúzva, belekeverjük a pi­rospaprikát és két evőkanál vizet öntünk rá. Ezután rá­tesszük az összes felaprított zöldséget, és néhány percig befedve pároljuk. Bele­tesszük a húsleveskockát és belekeverjük a tejet is. , Ügyeljünk arra, hogy a zöld­ség ne puhuljon meg nagyon. A főtt tésztát a tányérokon koszorú alakban elosztjuk, majd a közepébe halmozzuk a zöldséges ragut. Reszelt sajttal ki-ki meghinti a tá­nyérján. A fejfájástól a migrénig Rohanó világunkban minden­kinek megfájdulhat a feje. A stressztől kezdve a sok tévéné­zésen át a túlzott alkoholfo­gyasztásig száz oka lehet. Ilyen­kor az emberek többnyire be­kapnak egy tablettát, és az élet megy tovább. Kevesen gondol­nak arra, mit kellene tenni a megelőzésért. A mellékelt egy­szerű tanácsok és tájékoztatás talán hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben panaszkodjunk: „Majd széthasad a fejem”. A munkahelyi idegesség, a kimerültség, az egészségtelen életmód, sőt még az időjárás változása is előidézhet fejfájást. A kutatások megállapították, a fejfájás leggyakoribb oka, hogy az agyerek kitágulnak, és nyo­mást gyakorolnak az agyhártya idegeire, ez okozza a fájdalmat. Legutóbb az Egyesült Álla­mokban megállapították azt is, hogy az idegek bizonyos vegyi anyagokat bocsátanak ki, ame­lyek minigyulladásokat idéz­nek elő, és ez is fájdalmat okoz. ■ - . Mitói fáj? * Az alkohol kitágítja az agy ereit, ami nyomást gya­korol az agyhártya finom idegeire, és megfájdul a fej * Az éghajlati változások, frontátvonulások gyorsan megváltoztatják a légköri nyomást, ami szintén kitá­gítja az agyereket, és jelent­kezik a kellemetlen fájda­lom * A sok tévénézés, a számí­tógép képernyője mellett töltött órák, a természetes fény hiánya is okozhat fej­fájást * Náthánál a láztól automa­tikusan kitágulnak az erek, és jelentkezik a fejfájás * A stressz, a testi és lelki túlterhelés szintén növeli a vérnyomást, és bekövetke­zik a fejfájás Akinek gyakran fáj a feje, legjobb, ha orvoshoz fordul. Ne próbálgassa végig a ma már tucatszámra ajánlott különféle fájdalomcsillapítókat. A stressztől a migrénig sok vál­tozata van a fejfájásnak, ame­lyeket többféle módon gyó­gyítanak. Néha elegendő egy jó séta, egy rövid szundítás, de számba jöhet akupunktúra, légzési gyakorlat, autogén tré­ning és a különféle gyógyteák óriási kínálata. Olykor egy je­ges borogatás, hidegzuhany, néhány korty ásványvíz és magnéziumtabletta is segít. A legbiztosabb az egészséges életmód, az idegeskedés, a feszültségek kerülése és a test­nek szükséges pihenés. Az összeállítás tájékoztatása, jó tanácsai talán segítenek csök­kenteni a fejfájás gyakorisá­gát, és hozzájárulnak jó közér­zetünkhöz. (sz) Mi szünteti meg a fejfájást? * Több gyógynövénykivo­nat szalicint tartalmaz, ami ugyanúgy hat, mint a fejfá­jás elleni tabletták * Az alvás a legtermészete­sebb gyógymód a fejfájás ellen; 8 óra pihenés hatáso­sabb, mint 4 tabletta * Ma már számos híres kli­nika is akupunktúrával gyó­gyítja a súlyos fejfájásokat * A jóga és a természetben végzett mozgás növeli a vér oxigéntartalmát, az erek megőrzik természetes álla­potukat, és nem gyakorol­nak nyomást az idegekre, tehát jó a közérzetünk * A fejfájás ellen természe­tesen hatásosak a különféle erősségű tabletták Antibiotikum helyett szike A hatvanas években még halá­los betegségnek számított a szívbelhártya és szívbillentyű bakteriális fertőzése. Ezen az antibiotikumok sem tudtak változtatni. Napjainkban azonban már csak öt százalé­kos halálozási aránnyal kell számolni, ha időben elvégzik a műtétet. A Német Sebészek Egyesületének közgyűlésén nemrég arról számoltak be, hogy ma többnyire összetett műtétet hajtanak végre: a fer­tőzött szívbillentyűt eltávolít­ják és azonnal mesterséges szívbillentyűvel pótolják. A páciens várható élettartama éppen olyan magas, mint bár­mely más szívbillentyű-műtét esetén. A konferencia fő témája a fertőző megbetegedések sebé­szi kezelése volt. Például vi­lágszerte megnőtt a krónikus bélhurutos esetek (Morbus Crohn) száma. Az örökölt haj­lamhoz nyilván környezeti be­folyások is társulnak. Ismert azonban, hogy az újszülött szoptatása elejét veszi a beteg­ségnek. A gyógyulás érdeké­ben a betegek több mint a felé­nél bélműtétet kell végezni. Ferenczy Europress Ismerje meg önmagát! Lenthár Márta rovata Szüksége van a reumájára? (16.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene válta­nia a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadul­ni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsé­ge üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének meg­fejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Sorozatunk arról szól, hogy a betegség őszintévé tesz. Na­gyon nehéz ezt felvállalni, de legyünk mi is őszinték: a reumás betegek azok, akik a legkevésbé vállalják betegségük lelki okának elfogadását. Eredendő merevségük, hajlíthatat­lanságuk akadályozza meg őket ebben. A betegség gyakori­sága miatt talán mégis érdemes vele foglalkozni, hátha az érintettek egy része megkísérli a már-már lehetetlent. A reumásokról annyi jó tulajdonságot lehet leírni, mint talán senkiről. Megbetegedésük előtt a legaktívabb emberek közé tartoztak, reggeltől estig fáradhatatlanul tevékenyked­tek, versenyszerűen sportoltak, mindig is szinte túlzottad lelkiismeretesek voltak, erkölcseikben rendíthetetlenek, s másokért is bármikor képesek voltak áldozatot hozni. S egyszer csak ezek az aktív, ügyes, mozgékony emberek — akik betegségük előjeleit is igyekeztek figyelmen kívül hagyni -— lemerevednek, s végleges nyugalomra kény­szerülnek. Mi húzódik meg a lélekben a jelenség mögött? A pszichoszomatika (lelki eredetű testi betegségek) tudo­mánya két okot is lát a háttérben. Az egyik a reumások eredendő gondolkodásbeli merevsége, amit éppen fizikai aktivitásukkal igyekeznek ellensúlyozni. Kényszeres me­revségükről nem hajlandók tudomást venni, s éppen mozgé­konyságukkal igyekeznek mások figyelmét is—legtöbbször öntudatlanul — elterelni róla. A másik ok a már oly sokszor emlegetett probléma: az agresszióval való bánni nem tudás. Szó volt erről már az epekőtől, fejfájástól szenvedőknél, s másoknál is. A problé­ma mindig ott jelentkezik, ahol az egyén blokkolja az agresszió által elindított energiát. A reumások ezt az izmaik­ban teszik, s visszamaradó energiájuk legtöbbször a csukló- izomzatban marad felhasználatlanul, s fájdalom formájában jelzi a létezését. Legszemléletesebb változata ennek, amikor a reumás beteg keze ököllé görbül, s ebben az állapotban merevedik meg. Ha életük során néhányszor az asztalra csaptak volna, nem merevedik bele öklükbe a mozdulat. Nem véletlen, hogy a reumától kétszer annyi nő szenved, mint férfi, hiszen számukra kevésbé nyílik mód ellenséges érzelmeik nyílt megélésére. Ä természetgyógyászok szerint a reuma a táplálékkal szervezetünkbe kerülő mérgek lerakódása a kötőszövetek­ben. A pszichoszomatika nyelvén mindez a feldolgozatlan problémákat szimbolizálja. S ahogy a böjt felemészti a testben lerakodott mérgeket, a problémák tudatosítása ugyanúgy segítene az addig elhárított, elfojtott témakörök megoldásában. Csak az a merevség, az a tudati mozdíthatat­lanság ne lenne... Vagy mégis leküzdhető? (Folytatjuk) Nevetéssel a stressz ellen Ha elviselhetetlen a stressz, nevessen! Az amerikai pszi­chológus Paul Ekman felfedezése szerint egy kínos neve­tés is ugyanazt az aktivitást váltja ki az agyban, mint az igazi. A szívritmus, a légzés és a testhőmérséklet ismét normális lesz, az ember ismét jól érzi magát. Nyugdíjasoknak Jókívánság, mindenkinek Hogyan téliesíthetjük ruhatárunkat? A Kazinczy-lakótelep kis hús­boltjában a megszokottnál na­gyobb a forgalom. Tízen-ti- zenketten állnak a sorban, többségében nyugdíjasok. Halkan beszélgetnek, nézik a hűtőpult kínálatát és mérlegel­nek, mit is vegyenek, mi az olcsóbb. A hentes gyorsan, ügyesen, szakértő mozdula­tokkal vágja, méri, számlázza a kért árut. A vevők általában kis mennyiséget vesznek, hi­szen egyedül élnek, kisétkűek, vagy nem telik többre! Előt­tem egy idős asszony gondola­tokba mélyedve nézegeti a különféle húsokat. Látszik, hogy töpreng. Egész testtartá­sa mély szomorúságot, bána­tot, befelé fordulást tükröz. Amikor sorra kerül, egy kisebb sertéskörmöt kér. Míg a hentes kiválasztja a legtisztábbat, a legszebbet és gondosan össze­vágva becsomagolja, a néni ré­gi időkre emlékeztető pénztár­cájából reszketeg kezével ki­számolja a pénzt, a maradékot magához öleli — ez a mozdu­lat nem a bögréjét rejtegető fösvényi mozdulat —, hanem az évek óta gyakorolt, spóro­láshoz szokott ember mozdu­lata, mely a kevés pénz meg­becsülését és a megélhetést je­lenti. Indul a boltból kifelé, majd elgondolkodva megáll, visszanéz és boldog új évet kíván a hentesnek, de tekintete a sorban állókat is körbepász- tázza. Többen viszonozzák jó­kívánságát. Eltöprengek, vajon Neki mi jelentené a boldog új évet? Egészség, család, fiatalság, több pénz, nyugalom vagy jó szomszéd, barát, a város, az ország vagy a világ békéje? Jó lenne tudni ki O? Hogyan élt régen, mi volt fontos neki, ho­gyan várta az ünnepeket, mi volt a szokása, hogyan búcsúz­tatta az éveket? Volt-e boldog új éve? Melyik volt a legbol­dogabb? Sajnálom, hogy nem kérdeztem meg tőle! így isme­retlenül kívánok nagyon bol­dog új évet! Kelemen Éva A hideg, szeles időjárásra el­sősorban az idősebbek érzéke­nyek. Érdemes tehát még a nagyobb hidegek beállta előtt átvizsgálniuk ruhatárukat, hogy mit hogyan téliesíthet- nek. Maradék flanelből, régi fla­nel holmiból például praktikus kis lélekmelegítőt varrhatunk, elől gombosat, hogy könnyen föl-le vehető legyen. A hatodik-hetedik X-ben járóknak valószínűleg sok olyan holmijuk van, aminek szűk a karöltője, kényelmetlen azujja—20-30éve ugyanis ez volt a divat. Némi varrástudás­sal ezekből is hasznos darabo­kat alakíthatunk ki. Az öreg kosztümkabátból vagy blézer­ből például kitűnő mellény lesz, ha kivesszük az ujját, kis­sé kimélyítjük a karöltőt, hogy elférjen alatta a blúz vagy pu­lóver. Visszaszegjük 3 cm szé­les rászabott pánttal, ami kite­lik az ujjából. Otthon és kabát alatt utcára is viselhető. A régi, kinyúlt pulóver föl­használható mellény bélelésé­re, ha bősége-hossza megvan hozzá. Ha nem, vágjuk le az ujját, hajtsuk 1 cm-re vissza a karöltőt és horgoljuk körbe vastag fonallal — így jobb tar­tása lesz. Hidegben igen jó szolgála­tot tesz a vesemelegítő; a kí­vánt formára szabjuk ki dupla flanelből és steppeljünk vate­lint a két anyag közé és keske- nyedő megkötőt varrjunk a vé­gére. Bő átmeneti kabátból ké­szíthetünk begombolható bé­lést, a kabátéval azonos formá­ban — de körülbelül 5 cm-rel szűkebb, rövidebb legyen és elől csak a középvonalig érjen. Ujjatlan, a karöltője mély; körben danubiaszalaggal szegjük el. Régi tapasztalat, hogy a két- ujjas kesztyű melegebb, mint az ötujjas —, de még jobban tartja a meleget, ha a csukló­részre egy kis szőrmét var­runk. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom