Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő NAGYVILÁG Körülzárták a csecsen elnöki palotát Az orosz csapatok és a csecsen védők között Groznij belvárosában foylnak a harcok. Az orosz tankok Argun település közelében a csecsen főváros felé haladnak Fotó: Reuter Egy mondatban Chile kapcsolatainak felújításá­ra készül Kubával, s az elő­készületeket már meg is kezdte ehhez. • A hatalomátadásról tárgyalt szombaton Burhanud- din Rabbani afgán elnök szövet­ségeseivel. • Zselju Zselev bol­gár államfő újévi beszédében reményét fejezte ki, hogy a most kezdődő esztendő sokkal sike­resebb lesz a bolgárok számára, mint az előző volt. • Francois Mitterrand francia köztársasági elnök köszöntőjében megerősí­tette, hogy mandátuma lejártáig hivatalában kíván maradni. • Martti Ahtisaari finn államfő az európai béke és biztonság kér­déseire helyezte a hangsúlyt újévi beszédében. • Csiang Cö-min kínai államfő a fontos események évének nevezte a beköszöntő esztendőt. • Akihi- to japán császár a fél évszázada véget ért „legrettenetesebb há­borúra” emlékeztetett a nem­zethez intézett újévi üzeneté­ben, s az áldozatok emlékét idézve kívánt békés új évet Ja­pánnak és az egész világnak. • Az Eszak-Koreával való „meg­békélés és együttműködés” új korszakának megnyitását ígérte a nemzethez intézett újévi üze­netében Kim Jung Szám dél­koreai elnök, hangoztatva egy­szersmind, hogy Dél-Koreának „nincs vesztegetnivaló ideje globalizációs” törekvéseinek megvalósításában. • A kor­mányválság megoldásával kap­csolatos konzultációinak máso­dik fordulójában Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök — újévi köszöntője szerint — azt fogja megvizsgálni, hogy van-e lehe­tőség működőképes új kormány felállítására. Az oldal kül politikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Moszkvai közlések szerint az orosz csapatok tegnap este, a sötétség beálltával átvették az ellenőrzést Groznij több kerülete és elővárosa felett, s a csecsen elnöki palotát is körül­zárták. A város teljes megtisz­títása feltehetően további öt­hat napot vesz igénybe. Dzso- har Dudajev testőreivel egy város környéki óvóhelyen tar­tózkodik. A kormány sajtószolgálatá­nak közleménye szerint a tér­ségbe előző nap visszatért Pa­vel Gracsov védelmi miniszter telefonon számolt be a grozniji eseményekről. Gracsov azt ál­lította, hogy a csecsen főváros­ban és annak környékén foko­zatosan megszilárdul a hely­zet. Groznij teljes belvárosát, több kerületét és elővárosát a hadsereg és a belügyi egysé­gek teljes ellenőrzésük alá vonták. A közép- és kelet-európai volt szocialista országok ifjú hívői fontos szerepet vállalnak egy megbékélt Európa építésében — ezt tette nyilvánvalóvá a Taizéi Közösség tegnap Pá­rizsban befejeződött 17. euró­pai találkozója. A svájci Roger Schutz protestáns teológus ál­Az elnöki palota körül az orosz katonák tűzpárbajt vív­nak a csecsen fegyveresekkel. A sötétség beálltával a köz­pontba újabb alakulatokat ve­zényeltek, a csecsen csoportok azonban több negyedben is el­lenállást tanúsítanak. tál 1940-ben, az emberiség konfliktusainak keresztény szellemű megoldására alapí­tott Taizéi Közösség találko­zóján részt vett mintegy száz­ezer fiatal fele az említett or­szágokból érkezett: 48 ezer lengyel, 6200 baltikumi, 3000 horvát, 2200 magyar, 2200 A forrás szerint sikerült le­hallgatni Dudajev és híveinek rádióbeszélgetését, amelyben a csecsen elnök állítólag pa­rancsot adott: kobozzák el a lakosság kezén lévő fegyvert és lőszert, az ellenállókat pe­dig lőjék agyon. Az orosz kormány egyben vegyi fegyverek bevetésével vádolta meg a csecsen egysé­geket. Állításuk szerint távirá­nyítású aknákat robbantanak fel az orosz csapatok által használt útvonalak mentén. Az aknákkal együtt klórtartal­mú tartályok is felrobbannak, számos halálos áldozatot kö­vetelve a katonák között. A csecsének ezenkívül ciánhid- rogénsavat öntöztek szét az utak mentén, az orosz vegyvé­delmi csapatoknak azonban si­került közömbösíteni a veszé­lyes anyagot — tették hozzá Moszkvában. szlovák, 2000 román, vala­mint 2500 cseh, orosz és ukrán fiatal vett részt a találkozón, ahol egész Európa és 54 Euró­pán kívüli ország katolikus, protestáns, ortodox és angli­kán keresztényei négy napon át együtt imádkoztak, elmél­kedtek, és énekeltek. Argunból rakétákkal lövik a csecsen állásokat Fotó: Reuter Kelet-európai fiatalok a párizsi keresztény találkozón A 1 ÍIC / * A Economist irJa Erősödés a centrum rovására Míg a szélsőjobb csaknem minden nagy nyugat-európai országban meg van fékezve, van két hely, ahol kitörhet, és nagyobb befolyásra tehet szert: Ausztria és Olaszország. Az Osztrák Szabadságpártnak, amely 22,6 százalékot kapott az októberi választásokon, most van egy kis (talán növekvő) lehetősége a koalíciós kormányzásra, ha a kö­zépbal és középjobb pártok régóta tartó kormányzati együttműködése megszakad. A szélsőjobboldali Olasz Szociális Mozgalom (MSI), a márciusi választásokon 13,5 százalékot szerző Nemzeti Szövetség kulcstényezője már tagja Silvio Berlusconi koalíciójának, és fölmérések sze­rint Gianfranco Fini MSI-vezér népszerűbb a miniszterel­nöknél. A kérdés nem az, hogy e szélsőjobboldali pártok ereje most növekszik-e — egyértelműen növekszik —, hanem hogy mennyi bajt képesek okozni a jövőben. A válasz egyelőre nem világos. Egyfelől mind Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt, mint Fini, a (saját szóhasználatá­val) posztfasiszta MSI vezére megnyerő beszédű, negyve­nes évei elején járó férfi, csinos öltönyben jár, és mondan­dója ésszerűen hangzik. Egyikük sem korporatista. Nin­csenek lázas, messianisztikus látomásaik. Nem nagyszá- júskodnak. Másfelől Haider élesen idegengyűlölő, és már többször is dicsérte Hitler foglalkoztatási politikáját. Ami pedig Finit illeti — bár azt mondja, el akarja temetni pártja múltját (annak eredete Mussolinihez nyúlik vissza) —, Alessandra, a Duce unokája, az MSI nápolyi parlamenti képviselője szerint „nagyapa is azt tenné, amit ő (Fini)”. A jelek szerint egyiküknek sincs vérében a demokrácia tisztelete. Az osztrák és olasz szélsőjobboldal sikere eszerint nem jelenti, hogy a faizmus belopódzik Európába. De azt talán igen, hogy a fősodrú jobboldal pártjainak nagyobb figyel­met kell fordítaniuk a szélsőjobbot segítő keserű és gya­nakvó hangulatra. Azt is jelentheti, hgy a fővonalhoz tartozó pártok jobban rájátszanak majd az idegengyűlölet­re és más undok érzelmekre. Ez pedig azt jelentheti, hogy a szociáldemokrata és kereszténydemokrata európaiság há­ború utáni konszenzusa az ingerlékenyebb nemzetálla­mok szűkebb látókörű, kevésbé türelmes, kevésbé nyitott Európájának adhatja majd át a helyét. Újévkor van az első évfordulója a Chiapas állam beli zapatista lázadásnak. A zapatista Nemzeti Felszabadítási Hadsereg katonai parádéval emlékezett meg az évfordulóról Fotó: Reuter Több mint hat ember halálát okozta a petárda robbanása a Manilától délre fekvő Calambában, miközben lerom­bolt egy piacot és egy bankot Fotó: Reuter „Hogy kimentsük a lakosságot egy bűnöző" banda keze közül” Andrej Kozirev szerint a cse- csenföldi válság nem etnikai konfliktus, még csak nem is a csecsen nép önrendelkezésé­ről szól, hanem a „törvényes­ség és a rend helyreállításáról, arról, hogy kimentsük a lakos­ságot egy bűnöző banda keze közül”. Az NBC amerikai televízió­nak vasárnap adott nyilatkoza­tában az orosz külügyminisz­ter kijelentette: a konfliktust alapvetően az okozza, hogy a csecsen vezetés személyes ha­talmának biztosítására mepró- bált hasznot húzni a szovjet örökség lezárását követő át­menet bizonytalanságaiból. Hangoztatta, hogy kétség­kívül szörnyű emberi tragédiá­ról, szokatlan helyzetről van szó, amely határozott politikai és katonai fellépést igényelt. Kérdésekre válaszolva le­szögezte, hogy Borisz Jelcin továbbra is kézben tartja az ügyeket, a döntéseket ő hozza. Szerinte az elnöknek már nem volt más választása, mint el­rendelni a katonai erő haszná­latát. Egyéb témákat érintve alá­húzta: az Egyesült Államok és Oroszország nem fogja meg­engedni, hogy a hidegháború helyét a hidegbéke vegye át. Kifejtette, hogy a két ország együttműködésének és szö­vetségének a folyamata tulaj­donképpen sínen van, csupán a kölcsönös alkalmazkodás jár keservekkel, a gyakorlati aka­dályok leküzdése pedig némi­leg hosszabb időt vesz igény­be, mint ahogy eredetileg gon­dolták. Utalt rá, hogy január közepén találkozik amerikai kollégájával, Warren Chris- topherrel, és megbeszélik kö­zös dolgaikat. Az NBC műsorában nyilat­kozó Anthony Lake amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó az utóbbi tárgykört érintve le­szögezte, hogy az orosz ellen­vetések dacára sincs szó a NA­TO kibővítésének lelassításá­ról. Véleménye szerint az oro­szok részéről eleve félreértés történt, ment úgy hitték, hogy az Egyesült Államok fel akarja gyorsítani a folyamatot. — Be­széltünk velük, és tisztáztuk, hogy nincs módosulás elképze­Egyes hírek szerint négy, más források szerint öt ember vesz­tette életét szilveszteréjszaká­ján egy belgiumi szállodatűz következtében. Az ország középső részén lé­vő Antwerpen városának szál­lodájában tartott mulatságon öt­száz ember vett részt, s a ka­tasztrófáról beszámoló AFP léseinkben (a kiszélesítés üte­mét illetően) — mondta. A főtanácsadó nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egy­szer esetleg Oroszország is a NATO tagjává válik. Megíté­lése szerint most a legfonto­sabb az, hogy mind rövid, mind hosszú távon kidolgoz­zák „Oroszország viszonyát a kibővülő atlanti szövetség­gel”. Leszögezte, hogy a NA­TO kiszélesítésének a pályája lényegét tekintve már ki van jelölve, a folyamat elindult. — Véleményünk szerint a vonat megfelelő sebességgel halad, és nem áll szándékunk­ban megváltoztatni a célállo­mást: a NATO kibővítését — modta Anthony Lake. A csecsenföldi konfliktus­ról szólva kijelentette, hogy jóllehet az Egyesült Államok valóban támogatja Oroszor­szág területi integritását, en­nek ellenére az alkalmazott katonai módszerek komoly aggodalmat váltanak ki a wa­shingtoni kormányzatból, mert úgy érzi, hogy jóval sú­lyosabb rombolással és emberi veszteségekkel járnak, mint kellene. — Kezdettől fogva azt sugalltuk Moszkvának, hogy igyekezzen minél gyor­sabban, minél kevesebb civil áldozattal megoldást találni a válságra — közölte. Boszniát érintve a nemzet- biztonsági főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy szerinte a boszniai szerbek még nem győzték le katonailag a muzul­mánokat. — Talán még azt sem lenne szabad mondanom, hogy „még nem”, hiszen a boszniai hadsereg az ország középső részén szilárd pozíci­ókkal rendelkezik. Túl korai volna leírni Boszniát... — fűz­te hozzá. Megítélése szerint a szarajevói kormányhadsereg vereségéről szóló megállapí­tásokat a bihaci helyzet ko­morsága váltotta ki. Álláspontjával ellentétbe került William Perry védelmi miniszterrel, aki november vé­gén úgy ítélte meg, hogy a boszniai szerbek egyértelmű­en bizonyították katonai fö­lényüket, előretörésüket a mu­zulmánok katonai eszközzel már nem tudják megfordítani. francia és a Reuter brit hírügy­nökség úgy tudja, hogy a gyer­tyalángtól kigyulladt a kará­csonyfa. A tűz következtében legalább nyolcvanan, de nem kizárt, hogy százan sebesültek meg. Mivel Antwerpenben nem volt elegendő hely a kór­házban, több sérültet helikop­terrel szállítottak Brüsszelbe. Szállodatűz halottakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom