Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-22 / 302. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. december 22., csütörtök Földink volt. Ezen a napon hányt el 1897-ben a gyulai születésű Pálfi Albert szerkesztő, író, politikus, az MTA tagja. Teológiai tanulmányait félbehagyva Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, de már ekkor az irodalomnak élt. A Pesti H ír lapban közölt „újdonságokat”, egyike volt a korszerű újságírói stílus megteremtőinek. 1846- ban a Tízek Társaságának tagja. 1848. március 19. és 1849. július 6. között a MárcziusiTize- nötödike című forradalmi-radikális lap felelős-szerkesztője Pesten. 1849-ben a a kormány- szerveket is támadó radikalizmusa miatt a kormány lapját betiltotta, őt egy ideig fogságba tartották, de még a világosi fegyverletétel előtt kiszabadult. A szabadságharc bukása után több évig idehaza bujdosott, 1853-ban elfogták és 2 évre Csehországba internálták. Hazatérve ismét újságíróként működött. Westel 900. Üzembe helyezte második mobil telefon- központját a Westel 900 GSM Rt. Székesfehérváron szerdán hajnalban. A központ bekapcsolásával lehetővé válik újabb 47 cella üzemeltetése. Ezáltal jelentősen csökken a budapesti központ terhelése. A fejlesztés beruházási költsége mintegy 25 millió dollár volt. A rendszer üzemeltetésében a Westel Eri- cson gyártmányú, úgynevezett R4-szoftvereket alkalmaz. A tájékoztatón elhangzott: a Westel jövő őszig Budapesten és Szolnokon is szeretne átadni újabb mobil telefonközpontját. A kunhalmok megóvásáért Ezért kell védenünk őket—a szabadkígyósi Török-halom a honvédségi gyakorlat utón Tanácskozás a kunhalmok védelméről címmel tartottak rendezvényt a megyeházán a közelmúltban Békés Megye Önkormányzati Hivatala és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében. Hat alföldi megye több mint ötven szakembere, földrajztudósok, biológusok, régészek, környezetvédők az Alföld területén megtalálható halmok védelmében gyűltek össze. Az előadások alapján megvitatták, milyen javaslatokat tehetnek le a törvényhozók elé a természetvédelem kiterjesztéséről a kunhalmokra, amelyek kultúrtörténeti, botanikai és régészeti értékűek. A megyei önkormányzat természetvédelmi főtanácsosa, Szelekovszky László így foglalta össze a regionális tanácskozás célját és jelentőségét: — Az Alföld-program szerves részévé kell tenni a kunhalmok védelmét, hiszen az utóbbi húsz évben pusztult el több mint egyharmaduk. A mostoha bánásmód mögött nem megfelelő jogi védelem ,, húzódik. Felkerestük ez ügyben javaslatainkkal dr. Szily Katalin államtitkárt is, hogyan lehetne megoldani idejekorán a jogi és hatósági szabályozást, mielőtt szétszántják, elbontják a kunhalmokat. Csak Békésben több száz ilyen objektum van, a régészek alig tártak még fel közülük néhányat. Sajnos a szabadkígyósi Török-halomba a közelmúltban a honvédség felelőtlenül beleásott, fé- lig-meddig elpusztítva azt. Az öt méter hosszú, egy méter széles árkot visszatemették ugyan, de az ősgyepet megbolygatták. A bé- késszentandrási Gödény-halom — amely a legnagyobb az Alföldön — két aranykoronáért kelt el! Szelekovszky László kifejtette, első lépésként a helyi ön- kormányzatok együttműködésével, a sajtónyilvánosság bevonásával tudatosítani kell a kunhalmok eszmei értékét, jelentőségét. Mivel a megyében csak megközelítőleg ötven százalékuk van számba véve, feltérképezve, mielőbbi beazonosításuk, helyrajzi számmal való ellátásuk elengedhetetlen. A további megóvás és legalább a helyi védettség biztosítása azért is sürgető, mert megyénkben csak öt százalékukat tárták fel a régészek. Természetesen minden további lépés a helyi önkormányzatok és a tulajdonosok messzemenő együttműködésével valósítható meg: a javaslatok között valamiféle kárpótlása a tulajdonosoknak, örökös adó- mentesség és a művelés alól való kivonás szerepel. Az új természetvédelmi törvény — melynek tervezete a közeljövőben kerül a parlament elé — remélhetőleg konkrét jogi védelmet biztosít majd a kunhalmoknak, melyek közt több ezer éves, régi települések rétegeinek nyomát őrző tell-jellegű halom is előfordul, mások sírhelyül szolgáltak. Összefoglalva, a tanácskozás fő célja, hogy védelmüket a törvénykezésben külön pontként jelenítsék meg, a törvény betartásának ellenőrzését pedig bízzák a helyi vagy megyei önkormányzatokra. Kruzslitz Ilona Vészhelyzet a Magyarbánhegyesi Hírmondónál Szomorú hírt olvastunk a magyarbánhegyesi helyi újság legutóbbi számában, amely szerint a négy éve rendszeresen megjelenő Hírmondó napjai meg vannak számlálva. A helyben és vidéken, sőt a külföldi honfitársak körében is közkedvelt lap azért került vészhelyzetbe, mert elfogyott a pénz, amelyből a nyomdai és a kiadással járó költségeket fedezni tudnák. Mint megtudtuk, Gönczöl Gizella, a lap szerkesztője, aki eddig is térítés nélkül látta el ezt a munkát, továbbra is szívesen vállalkozna a szerkesztési feladatra, amennyiben az eladott mennyiségek ellenértéke ezt lehetővé tennék. A kalkulációk szerint, ha a lap minden száma elkelne, az így befolyt összeg éppen elegendő lenne a túlélésre. A szerkesztőség kérése tehát nem elsősorban a magán- és közéleti személyek készpénzes adományairól szól, mint inkább az olvasókhoz, hogy legalább a havi 20 forintot ne sajnálják kifizetni a lapért. Mert ez az önmagában nézve kicsi összeg reményt nyújtana a Magyarbánhegyesi Hírmondó megmaradására. H. M. munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki FÜZESGYARMATON naponta eljuttatja az újságot az előfízetőknek, beszedi a díjat és új előfízetőket szervez. IELENTKEZNI LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén Baláti László ügynökségvezetőnél, Bucsa, Kossuth tér 1. Telefon: Bucsa 36. Tízéves a Komputer Optika Szaküzlet Megyénk egyik legrégebben megnyitott optikus magánvállalkozása, a Komputer Optika Szaküzlet Békéscsabán, a Luther utcában működik. A cég üzletvezető tulajdonosa Tuska Jánosné optomet- rista látszerészmestert kerestük fel sokunkat érintő és érdeklő kérdéseinkkel. Nem a szaküzlet, mint sikeres vállalkozás bemutatásával kezdeném, mivel azt az elmúlt tíz év alatt nagyon sokan megismerhettük számos és kiváló szolgáltatásain keresztül. Elsősorban a szakmáját érintő kérdésekről szeretnénk tájékozódni, két évtizedes tapasztalatával véleményét megismerni. — Tudjuk, hogy a látszerész vagy optikus milyen tevékenységet végez, de mi a jelentése az optometrista megnevezésnek? — Az optometrista szemvizsgáló, pontosabban látóképesség-vizsgáló szakember. A kifejezést a szem tiszta látótávolságát mérő orvosi készülék — optomester — elnevezéséből képezték. E vizsgálatok többségét a fejlett nyugati országokban optometrista lát- szerészek végzik. A szemorvosok elsősorban egyéb speciális szemvizsgálatokat, szemműtéteket, sérülések és szem- betegségek gyógyítását látják el. Mivel hazánkban csak néhány éve van optometrista- képzés — megyénkben is nagyon kevesen vagyunk —, ezért nélkülözhetetlen a szemorvosok látóképesség-vizsgáló tevékenysége. Szaküzletemben azért választottam a nyugati országokban már bevált gyakorlatot — vagyis azt, hogy a szemvizsgálat és a szemüvegkészítés vagy kontaktlencse-rendelés is egy helyen legyen —, mert ez szakmailag a legjobb, megrendelőimnek pedig a legpraktikusabb megoldás. — Valóban pontosabb a komputerrel végzett szemvizsgálat a hagyományos módszernél? — Elméletileg nem, de a gyakorlatban igaz. Ugyanis a komputer nagyon gyorsan és pontosan megadja a szem korrekciójához szükséges fizikai, úgynevezett „objektív” adatokat. Ezen adatok birtokában már kizárható a szem lényeges alul- vagy túlkorrigálása, esetleges dioptriatengely helytelen megválasztása. A látás során azonban nemcsak fizikai, hanem fiziológiai és pszichológiai folyamatok is lejátszódnak, s ezért szükséges a „szubjektív” vizsgálat elvégzése is. Ennek során állapítjuk meg, hogy a komputer által mért abszolút értékből mennyit képes a páciens látásrendszere elfogadni. Erre a nagyon fontos vizsgálatra a komputer segítségével jóval több időt tudunk fordítani, s ennek a gyakorlatban a pontosabb látáskorrekció az eredménye. Hagyományos módszerrel is elérhetőek ugyanilyen jó eredmények, azonban jóval több idő alatt mérhetők be a kiindulóadatok, miközben a tévedés lehetőségét csak elméletileg lehet kizárni. — Van most már egy megbízható vizsgálati eredményünk, de mi szükséges még egy kifogástalan szemüveg elkészítéséhez? — Valóban egy megbízható vizsgálati eredmény az alapja a megfelelő szemüveg elkészítésének. Itt jegyzem meg, hogy rendkívül sok problémával keresnek fel azok közül, akik az úgynevezett utazó vagy buszos szemvizsgálatokat, illetve az ilyen „akciók” keretében végzett szemüvegkészítést vették igénybe. Szomorú csak az, hogy a busz elmegy, a problémák viszont itt maradnak. Más lenne a helyzet akkor, ha ezek a több száz kilométerről érkező buszok mondjuk kéthetenként visszatérnének és díjtalanul orvosolnák a problémákat. Tény az, hogy a mi szakmánkban is megjelentek a gyors meggazdagodásra számító, többnyire utazó vagy az egészségügyi intézmények szakrendelőinek ajtajában keretekkel toporgó, receptet szedő — többségében nem optikusok által irányított—vállalkozások, ahol a szakmai munka másod- vagy harmadlagos. Lelkiismeretlenül visszaélnek azzal, hogy a szemüvegeken nem lehet látni szabadszemmel mindazokat a paramétereket, amitől alapvetően jó vagy rossz lehet egy szemüveg. Mindezeket tapasztalatból mondom, hiszen már a szemüvegkeretek kiválasztása is optikus szakismereteket követel, ugyanis nemcsak esztétikai igényeknek, de szakmai követelményeknek is meg kell felelniük az ajánlott optikai kereteknek. —A szaküzletében kontaktlencse-rendelés is van. Kik viselhetnek kontaktlencsét és mi a viselés előnye és hátránya? — Kontaktlencsét 14—80 éves korig mindenki viselhet, akinek a szeme a fénytörési hibától eltekintve egyébként egészséges. A kontaktlencseviselésnek esztétikai, fizikai és optikai előnyei vannak az egyéb látásjavító eszközökkel szemben. Bizonyos látásproblémákat kizárólag kontaktlencsével lehet korrigálni. A kontaktlencse-viselésnek semmiféle hátránya nincsen, amennyiben azt az egészséges szemre megfelelően illesztik, ápolásukat a higiéniai előírásokat betartva elvégzik, a viselési időtartam lejártakor azokat kicserélik. — Mennyire tartja eredményesnek „a dobd el a szemüveged” akciókat és a különféle szemtornákat? — Dobják csak el, de lehetőleg nálam rendeljék meg az új szemüvegüket vagy kontaktlencséjüket! Komolyra fordítva a szót, egy jó szemüveget nem érdemes eldobni, mert komolyabb javulást eddig senkinél sem tapasztaltam. Ne tévesszen meg az senkit, hogy a rövidlátók látása a korral általában javul, ez nem a szemtornának köszönhető, hanem a szem alakjának változásával magyarázható. Természetesen a szem pihentetése sok közeli nézés után való távolba tekintés megnöveli a látás élességét. Egy másik módszer jótékony hatását viszont több páciensemnél tapasztaltam, ez a sza- ruhártya-bemetszés. E módszer hosszú távú esetleges következményeiről nincsenek ismereteim. Legfontosabbnak tartom a látásromlás megelőzését. — Tíz évvel ezelőtt csaknem egyedüli optikus magánvállalkozó volt Békés megyében, az utóbbi időben viszont egyre több a látszerészetek száma. Erezhető mindez az üzlet forgalmán? — Egyáltalán nem, ellenkezőleg, a forgalmuk folyamatosan növekszik. Az egyre több optikai vállalkozás megjelenésének így őszintén örülni tudok, amennyiben azok valóban szakmai és nem csak üzleti vállalkozások. Megjegyzem, jó és gyakorlott optikus szakember nagyon kevés van, így nekem is évekbe tellett, amíg egy jó szakgárdát sikerült biztosítani. A kontaktlencse-viselésnek esztétikai, fizikai és optikai előnyei vannak az egyéb látásjavító eszközökkel szemben Archív fotó
